Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-19 / 241. szám, kedd

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 1 Az új, négy pilléren álló rendszer hosszú távra készül Az új rendszer révén igazságosabb lesz az elosztás Változatos takarékoskodás A várható átmenet elkerülhetetlen teendői Magyarország a 2 millió magánnyugdíjas országa Vajon hogyan működik a vadonatúj rendszer? Pozsony. A kormány által októberben jóváhagyott ter­vezet értelmében a szociális biztosítás állami ellenőrzés alatt álló új rendszere négy, egymástól gyökeresen kü­lönböző elemből áll majd. TUBA TAJOS A rövidtávú juttatásokat nyújtó betegbiztosítás átalakul és kibő­vül egy kiegészítő biztosítás lehe­tőségével is. Az alapbiztosítást a Szociális Biztosító végzi, amely fi­zetőképességét az állam garantál­ja. A kiegészítő betegbiztosítással külön biztosítók foglalkoznak majd, szigorú állami ellenőrzés mellett. A változás legfontosabb eleme azonban a nyugdíjreform lesz. Ennek eredményeként az alapnyugdíj két részből áll majd. Az egyik a jelenlegihez hasonló, a szolidaritáson alapuló rész. Lé­nyege, hogy a nyugdíjasok számá­ra az éppen aktív keresők befize­téseit folyósítják. Ezt továbbra is a Szociális Biztosító kezeli majd, ál­lami garanciával. Az elképzelések szerint ebből a forrásból a nyugdíj az átlagkereset 30-35 százalékát teszi ki. A kötelező rész másik eleme a tő­keszámlás biztosítás lesz, ennek keretében a mai nyugdíjjárulék egy részét saját számlára fizetjük be. A tervek szerint ilyen számlák vezetésével a Szociális Biztosítón kívül új biztosítótársaságok is fog­lalkoznak majd. Az állam ezek fi­zetőképességét csak részben ga­rantálná (valószínűleg a befize­tett összeg és az infláció erejéig). A koncepció értelmében a nyugdí­jas ebből a forrásból az átlagkere­sete 20-25 százalékának megfele­lő jövedelemhez juthatna. Az új rendszer következő, már nem kötelező pillérének az adó­kedvezményekkel ösztönzött ki­egészítő nyugdíjbiztosítókat szánják, amelytől az átlagkereset 20-25 százalékának megfelelő jö­vedelmet várnak. Végezetül to­vábbra is marad a hagyományos életbiztosítók által kínált nyugdíj­biztosítás lehetősége is, amelyek­nél mindenki egyénileg dönt ar­ról, hogy a biztosítási idő letelte után mennyi többletjövedelemre tesz szert. A szociális biztosítás reformjának utolsó eleme egy kö­telező balesetbiztosítás lesz. Az új nyugdíjrendszerre való át­menet a tervek szerint 2003-ban kezdődik és 20-25 évig tart, va­gyis példátlanul hosszú folyamat­ról van szó. A szociálisügyi mi­nisztérium szerint a tőkefedezeti rendszer fokozatos térnyerésé­nek költségeit a jelenlegi befize­tési szint újraelosztásával kell fe­dezni. Ez azt jelentené, hogy a re­form ára csak a nyugdíjalap jelen­legi belső adósságának megtérí­tése lesz, ezt azonban minden­képpen ki kellene egyenlíteni. Vagyis azt az összeget, amelyet különben a nyugdíjellátás össze­omlásának megakadályozása ér­dekében használnának fel, így egy hosszútávon működőképes nyugdíjbiztosítás kialakítására fordítanák. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A szociálisügyi minisz­térium szerint a biztosítási re­form előtt egy átmeneti időszak keretében két szinten kell változ­tatásokat végezni. Az első szintet a lakosságot érintő változások je­lentik, a másikat azok a lépések, amelyeknek köszönhetően meg­teremtődik a lehetőség a jelenle­gi szociális ellátás átalakítására szociális biztosításra. A betegbiztosításban már az át­Véget ér bizonyos foglal­koztatási csoportok előnyben részesítése. meneti időszakban felszámolják azt a helyzetet, amikor nincs összhangban a befizetés, illetve a biztosítási juttatás nagysága. Ma ugyanis a minimálbért keresők a nettó fizetésüknél többet kapnak táppénz címén, miközben a maxi­mális díjat fizetők betegség ese­tén csak a nettó keresetük 39 szá­zalékot kapják vissza járulék for­májában. Az új megoldás már a biztosítási matematika szabályai­ra épúl majd. A nyugdíjbiztosítás terén azon kívül, hogy a jelenlegi rendszer a lakosság gyors ütemű elöregedése miatt finanszírozha­tatlanná vált, több diszkriminatív elemet is tartalmaz. Ezek kikü­szöbölésére a következő intézke­déseket tervezik. Véget ér a bizonyos foglalkozta­tási csoportok, például a katonák és a rendőrök előnyben részesíté­se, Michal Szabó, a szociálisügyi minisztérium szekcióigazgatója szerint a reform után ők a kiegé­szítő nyugdíjbiztosítás keretében kapnának többletellátást. Sor ke­rül a férfiak és a nők nyugdíjkor­határának kiegyenlítésére. Ez azonban várhatóan hosszabb időtartamot igényel. A „nyugdíj vagy bér" elv alkalmazásával a továbbdolgozó nyugdíjasok nem kaphatnak majd nyugdíjat a szo­lidaritásra alapuló rendszerből. Az ismertetett minisztériumi anyag szerint azért, mert most a dolgozó nyugdíjasok a Szociális Biztosítóbői azok pénzét kapják, akiket egyidejűleg megfosztanak a munkahely lehetőségétől. Az új rendszer révén igyekeznek majd kiküszöbölni a több címen felvett nyugdíjakat, sőt való­színűleg átértékelik a biztosítási díj fizetésével nem járó idősza­kokra alkalmazott pótidő beszá­mításának lehetőségét. Rövid időn belül sor kerül a kiegészítő nyugdíjbiztosításról szóló tör­Igyekeznek majd kikü­szöbölni a több címen felvett nyugdíjakat. vény módosítására is. Ezzel ez a forma, amely a minisztériumi el­képzelés szerint az átlagjövede­lem 20-25 százalékának megfe­lelő többletjövedelmet biztosít­hat, mindenki számára hozzáfér­hetővé válik. Az átmeneti időszak utolsó nagy csomagja a kötelező munkahelyi balesetbiztosítás át­helyezése lesz a már üzleti ala­pon tevékenykedő Szlovák Bizto­sítóból a közszolgálati Szociális Biztosítóba, (tl) ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Budapest. Magyarországon 1998. január l-jén lépett életbe az új nyugdíjtörvény, amely alapjaiban változtatta meg a nyugdíjrendszer működését. A hagyományos ma­gyar nyugdíjrendszer - éppen úgy mint a hazai - egy pilléren állt és felosztó-kirovó rendszerű volt. Ez azt jelentette, hogy az aktív ke­resők és munkaadóik kötelező be­fizetéseiből központilag fizették a mindenkori társadalombiztosítási (TB) nyugdíjakat. Az új nyugdíjrendszer döntően két kötelező pillérre épül. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszerű, ún. TB­nyugdíj mellé belépett a szintén kötelező, de már ún. tőkefedezeti rendszerű egyéni nyugdíj. Ennek alapját az aktív kereső egyéni számlára történő befizetéseiből és ezek évek alatt összegyűlt hozadé­kaiból származó összeg képezi. Az egyéni számlákat magánnyugdíj­pénztárak vezetik és a nyugdíjas kor elérésekor ez lesz a fedezete a kifizetéseknek. Működésüket szigorú szabályok ír­ják elő, amelyek betartását az Álla­mi Pénztárfelügyelet ellenőrzi. Az új nyugdíj összegének háromne­gyed részét a TB, egynegyed részét az új egyéni nyugdíj adja. Ez az új nyugdíjrendszer jobban figyelem­be veszi az aktív évek alatt történő tényleges befizetéseket, de ará­nyaiban csak akkor változtat a munkajövedelem és a nyugdíj összege közötti, várhatóan 25 szá­zalékos különbségen, ha a nyug­díjpénztár magas szakmai színvo­nalon működik. A magyarországi nyugdíjreform értelmében a pá­lyakezdők automatikusan az új nyugdíjrendszerbe kerülnek. Mindazok, kiknek 1998. július 1­je előtt volt már munkaviszonyuk, 1999. augusztus 31-ig választhat­tak az új, illetve a régi nyugdíj­rendszer között. A döntéssel kapcsolatban a pénz­ügyminisztérium két csoportnak ajánlotta feltétlenül az átlépést. Egyrészt a kevés szolgálati idővel rendelkező fiatal korosztálynak azért, hogy a kötelező havi befize­tésük mielőbb az egyéni számlá­jukon szerepeljen. Másrészt pedig a magasabb jövedelemmel ren­delkező, 40 évesnél fiatalabb munkavállalóknak, akiknek az aktív éveik alatt a saját tőkeszám­lájukon összegyűjtött fedezet majd magasabb nyugdíjat bizto­sít. A negyven évesnél idősebbeknek viszont alapos mérlegelést aján­lottak, egyéb szempontokat (fog­lalkozás, egészségi állapot, fej­lődési lehetőségek a szakterüle­ten, egyéb kockázati tényezők) is figyelembe véve. Számukra ugyanis az új rendszerbe történő átlépés csak akkor volt előnyös, ha 62 éves korukig folyamatosan, átlagon felüli jövedelemmel szá­molhatnak. Végezetül Magyaror­szágon az államilag támogatott formák közé tartozik az önkéntes nyugdíjpénztárak, (nálunk ezeket hívják kiegészítő nyugdíjbiztosí­tóknak). Ezeket az állam adóked­vezményekkel támogatja. Az Álla­mi Pénztárfelügyelet összesítése szerint az 1999. augusztus 31-i határidőig végül több mint két­millió magyar polgár lépett át a tőkefedezeti rendszert képviselő magánnyugdíjpénztárak valame­lyikébe. (tub) MOTOR A mai névtelenség és átlagosság időszakában mindenki szeretne valamiben kitűnni. Kilépni a sorból. Nevet szerezni. Áttörni a jelentéktelen szürkeséget. A legszebb autón járni szintén egy módja annak, hogy észrevetessük magunkat. Jól nézze meg ennek a gyönyörű autónak az összetéveszthetetlen kivitelezését. A külsejével az egész világon motoros szívek ezreit ejti rabul. Ez nem véletlen. Autós szakemberekből álló nemzetközi zsűri egyértelműen a Daewoo Matiz gépkocsinak ítélte a dobogó legmagasabb fokát, amelyet a legjobb kivitelezésért és a legjobb konstrukcióért ítélt meg ebben a géposztályban. Világi autó birtokosának lenni elég ok arra, hogyan ne legyünk átlagosak. Nem gondol ja? MOST Vásárláskor ajándékot (televíziót vagy mikrohullámú sütőt vagy videomagnót) kap, plusz egy évre szóló ingyenes biztosítást az Allianz Biztosítónál, amely egész Európára érvényes, plusz 5 000 koronás kedvezményt használt autója ún. ellenszámlára való visszavásárlásakor, plusz metálfényezést ingyen. | VK-3518/3

Next

/
Thumbnails
Contents