Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-19 / 241. szám, kedd

CL POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 19. Sósavba mártott ujjak Chvojnice. Azonosítatlan holttestre bukkantak vasár­nap a Myjavai járásban fek­vő községben, a szlovák­cseh határtól 500 méterre. Egy pajtában, egy méter mélyen volt elásva a 35-40 év körüli férfi holtteste, a „sírt" mésszel öntötték le, szalmakötegekkel álcázták. A helyszínen sósavat is talál­tak, ezzel maratták le az ál­dozat ujjbegyeit, hogy ne le­hessen azonosítani. A rend­őrségnek egy falubeli férfi elmondta, egy hónapja a pajta mellett üres gödörre lett figyelmes, de múlt szombatra már valaki betarkarta. Másnap barátjá­val ásni kezdtek a helyszí­nen, ekkor találták meg a holttestet, és jelentették a rendőrségnek, (gl) Kulturált környezetvédelem Pozsony. Kölcsönös együttműködésről ír alá egyezményt holnap Szlová­kia, illetve Hollandia környe­zetvédelmi minisztere Po­zsonyban. Csütörtökön az ENSZ környezetvédelmi meghatalmazottjával együtt vesznek majd részt a Selmec­bányán megrendezendő „Kultűra és környezetvéde­lem" nevű nemzetközi konfe­rencián. (TA SR) Irány Robert Fico Pozsony. „Szeretnénk 1999 végéig a nyilvánosság elé tárni jövő évi munkatervün­ket, hogy aztán bárki ellen­őrizhesse: teljesítjük-e ígére­teinket" -jelentette ki Robert Fico. A DBP volt képviselője jelenleg saját pártja létrehozásán fárado­zik: a bejegyzéshez szüksé­ges aláírásokat gyűjti. A fel­röppent híresztelések sze­rint a majdani Fico-párt ne­ve Smer, azaz Irány. A hang­zatos név segítségével éssze­rű és rugalmas megoldáso­kat kínál majd a (Fico sze­rint) súlyos válsággal küzdő országnak. (TA SR) Róbert Fico a baloldaltól való távozása után most aláíráso­kat gyűjt út pártja bejegyezte­téséhez (archívum) Számítógépek a Takarékpénztártól Vágsellye. Két személyi szá­mítógépet ajándékozott a Szlovák Takarékpénztár a helyi magyar alapiskolának, a gépeket Hodossy Károly, a cég alelnöke adta át tegnap. Dohányos Katalin, az alapis­kola igazgatónője elmondta, nagy szükség van ezekre a számítógépekre, mivel a meglevők már nem képesek kielégíteni a növekvő igé­nyeket, s az iskolaügytől nem várhattak segítséget. ­Örülünk, hogy a város hat alapiskolája közül elsőként a magyart támogatta a Taka­rékpénztár - tette hozzá az igazgatónő, (bar) Nem csak Ústi nad Labemben épül fal a „romák ellen". A csehországi Veiké Hámre-ben élő Jozef Balog pléh­kerítéssel vette körül portáját, mert zavarják roma szomszédai. Rasszizmusról szó sem lehet, hiszen maga Ba­log is roma (ČTK-felvétel) A polgármester Ceausescu nyomdokain Georghe Funar törölné Kolozsvárból Kolozsvárt MTI-HÍR Kolozsvár. Kolozsvár román nevé­ből hagyják el a Kolozsvár (Cluj) szót, a várost és a járást ezentúl ne­vezzék csak Napocának - javasolja Gheorghe Funar. A helyi polgár­mester a hétvégén „tudományos ülés" megszervezésével emléke­zett meg arról, hogy 25 éwel ez­előtt a volt diktátor, Nicolae Cea­usescu utasítására Kolozsvárt a ro­mán nyelvben hivatalosan átke­resztelték Cluj-Napocára, s a ren­delet alapján más romániai telepü­lések neve mellé is odakerült az ókori rómaiak idején használt el­nevezés. A Kolozsvár helyén akkor állt település neve Napoca volt, amit egyes kutatók trák-szkíta ere­detűnek tartanak. Az átkeresztelé­sek célja az volt, hogy bizonyítsák a dogmává merevedett dáko-ro­mán kontiunitás elmélet tudomá­nyos megalapozottságát. Funar szerint azért kell törölni a Kolozsvárra utaló Cluj szót, „mert kiejtése nehézséget okoz a külföl­dieknek". Arra is figyelmeztetett, hogy „egymástól eltérő formában használják" a város és a megye ne­vét, s ezzel „elferdítik a románok történelmét". A Cotidianul román lap felháborodottan számolt be ar­ról, hogy egy angliai útikönyv Ko­lozsvárt „Erdély magyar fővárosá­nak" nevezte, s részletesen kitért a város „bolond román polgármes­terének" magyarellenességére. Ez újabb ékes bizonyítéka, hogy „mi­lyen hatékonyan befolyásolja a magyar propaganda a Nyugatot". Parlamenti vizsgálóbizottságot várnak a romák Kifehérítik a várost? Csáky Pál: Az emberi jogok és a régiófejlesztés terén is akad még elég tennivaló Mečiar után nem nehéz Pozsony. Mivel az Európai Bizottság múlt heti értékelé­se a kormányváltás óta tör­tént változásokból indult ki, s mivel a Mečiar-kormány idején uralkodó állapotokat vette alapul, nem volt nehéz pozitív eredményeket elérni az emberi jogok és a kisebb­ségi politika terén - jelentet­te ki tegnap Csáky Pál. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A kormány emberjogi és kisebbsé­gi ügyekért felelős alelnöke el­mondta, örül, hogy az emberi jo­gok terén jelentős előrelépés tör­tént, de azt is kijelentette, ennél többet is el lehetett volna érni, ha a ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Félő, hogy jövőre is foly­tatódik az egészségügyi ágazat vesszőfutása, ugyanis a költségveté­si tervezet az ideinél 3,2 százalékkal kevesebbet szán a reszortnak. Rá­adásul az eddigi 10 milliárdos adós­ság törlesztési módját és időpontját nem is említi. Az állam az általa biz­tosítottak betegellátásáért 11 milli­árd koronával kíván hozzájárulni, holott a törvény értelmében 5 milli­árddal többet kellene adnia. kabinet rugalmasabban reagál a problémákra. Szerinte ugyanez ér­vényes a regionális fejlesztésre is, amelyben az Európai Bizottság je­lentése szerint nem történt előre­lépés. Mint Csáky elmondta, a ré­giófejlesztési minisztérium már az év első felében megkezdhette vol­A kormány elaprózta a régiófejlesztéssel kapcsolatos vitát. na működését, ha a kormányban nem aprózzák el a vitát. A minisz­terelnök-helyettes elégedetten nyugtázta, hogy egy közvélemény­kutatás szerint az emberek a kor­mány kisebbségi politikájával elé­- A gyógyszerellátás továbbra is akadozik az egészségbiztosítók fize­tési fegyelmezetlensége miatt. A pa­tikusok számláit öt-hat hónapos ké­séssel rendezik, adósságaik egyre emelkednek, és egyre több forgal­mazó csak készpénz ellenében haj­landó szállítani - ismertette Jozef Pospíšil, a gyógyszergyártók és for­galmazók képviselője. Azt is sérel­mezik, hogy az állam nem az adós­ságokért felelős egészségbiztosító­kat, hanem őket akarja hitelfelvétel­re kényszeríteni. A patikusok képvi­gedettek a leginkább. Kellő mér­tékben foglalkoztak a romakérdés­sel, s megkezdték az egyes projek­tumok megvalósítását. Megkezdő­dött például a roma elöljárók és községi képviselők képzése, s a kö­zeljövőben megjelennek a romák számára készült tankönyvek is. Ugyanakkor az emberi jogok terén is bőven akad még tennivaló. Az ombudsman intézményének létre­hozása a következő év egyik elsőd­leges célja lesz - nyilatkozta Csáky. A miniszterelnök-helyettes azt is elmondta, a visegrádi együtt­működés az emberi jogokra is ki­terjed. A négy ország emberi jogo­kért felelős politikusai december 10-én Pozsonyban találkoznak Walter Schwimmerrel és Max van der Stoellal. (sóti) selői szerint a gyógyszertárak 10 százaléka bezárt, a hagyományos gyógyszerek 30-50 százaléka hiány­cikknek számít. A társulás felkérésé­re a kormányfő kerekasztalt-beszéi­getést szervez az ágazat műkö­dőképessé tételéről, de bekövetkez­het, hogy a forgalmazók és a gyógy­szerészek csak a biztosítóktól kapott összeg fejében rendelik és adják majd ki az orvosságokat. Ez gyakor­latban annyit jelenthet, hogy a hó­nap második felétől a beteg sehol sem kapja meg a gyógyszerét, (-erf) ÚJ SZÓ-HÍR Rimaszombat. „Kifehérítik a vá­rost" - állítja Kökény Béla, a Roma Értelmiség az Együttélést (RIS) al­elnöke, a Rimaszombati Járási Hi­vatal roma szakosztályának dolgo­zója. Kökény azt érti ez alatt, hogy Rimaszombatból a városon kívül­re, a Dúsa úti lakótelepre költözte­tik azokat a romákat, akik nem fi­zetik a lakbért, a fehérek azonban, akik tartoznak a városnak, marad­hatnak. „Felkértem A. Nagy Lász­lót, a parlament emberjogi bizott­ságának elnökét, hogy mérlegelje a helyzetet, s megígérte, hogy a közeljövőben parlamenti vizsgáló­bizottságot küld a helyszínre - tá­jékoztatott Kökény, aki szerint az ország más településein sem jobb a helyzet. Elmondta, a jelenlegi kö­rülmények között a roma családok ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. „Azt mondják, hogy rasz­szisták vagyunk, de még egyetlen olyan városból sem menekültek el a cigányok, ahol a Szlovák Nemzeti Párt jelöltje a polgármester" - je­lentette ki Jozef Prokeš nyitrai pol­gármester azzal kapcsolatban, hogy a városból mindössze egyet­len roma család utazott ki a nyáron Finnországba. „Most lehetősége volt Nyugat-Európának megmutat­ni, hogyan kell bánni a romákkal. Amit Belgiumban tettek, az messze túllép mindenen, amiért bennün­ket szoktak bírálni. Mindent, amit Nyugat-Európában mondanak, fenntartásokkal kell fogadni, mert ha kenyértörésre kerül sor, mind megfeledkeznek a magasztos elve­nagy része nem tudja kifizetni a lakbért, az önkormányzatok pedig arra használják ki a helyzetet, hogy megtisztítsák a romáktól a te­lepüléseket. Arra a kérdésre, csak szóbeszéd-e, hogy a volt dohány­gyár épületébe is telepítenek roma családokat, Kökény a következő­ket válaszolta. „Ha igaz lenne, én biztosan tudnék róla. Se hivatalos, se nem hivatalos tanácskozáson ez eddig nem merült. Ha földönfu­tókról lenne szó, mi, rimaszombati romák természetesen szívesen lát­nánk őket városunkban akár kelet­ről, akár nyugatról jönnének." Ar­ra a kérdésre, ha lehetőség lenne rá, miért nem a helyi romákat köl­töztetné az említett épületbe, Kö­kény azt mondta, mert a rima­szombati roma családoknak van lakásuk, csak éppen a lakbérrel tartoznak, (kas) ikről" - szögezte le Prokeš. Nyitrán kb. 10 ezer roma él, ami a lakosság 10 százalékát jelenti - nagy részük kereskedő vagy munkanélküli. Ha­gyományos péró nincs a városban, a romák szétszórtan élnek a lakóte­lepeken és a központban, szocioló­gusok szerint épp ezért nem is szer­veződnek különösebben. A nem fi­zető bérlők számára azonban már épül egy szükséglakás a kálvárián, amelyben minden emeleten csak egy közös fürdőszoba lesz hideg vízzel, a fűtésről is mindenki maga gondoskodik. Mivel a lakásszö­vetkezet adatai szerint a kiköltöz­tetés főleg a romákat érinti, konf­liktusokra is fel kell készülni. Prokeš már kijelentette, ő majd megmutatja, hogyan kell az ilyen problémákat kezelni, (vm) Jozef Prokeš majd megmutatja a Nyugatnak Romák a kálvárián Az egészségügyi tárca hiányos költségvetése gyógyszerhiányt eredményez Mínusz három százalék Kérni tudni kell - az állami költségvetésből is; az ügyesebbnek több jut A tárca automatikusan farag A polgári szolgálat lerövidítését követelik Katonai szolgálat helyett alternatív büntetés ÚJ SZÓ-HlR Nyitra. Kedvező költségvetési mérleggel zárta a harmadik ne­gyedévet a Nyitrai Kerületi Hiva­tal, Peter Miššík elöljárótól meg­tudtuk, hogy az egész évre terve­zett pénz 68,8 százalékát költötték el, ami ugyan dicséretes ered­mény, ugyanakkor rendkívül meg­nehezítette az iskolák, a szociális létesítmények életét. „Többet már csak a hivatal hatáskörébe tartozó intézmények bezárása árán tud­nánk megtakarítani, és ezt a jövő évi költségvetés összeállításánál is figyelembe kell venni" - hangsú­lyozta az elöljáró. Ami a bevétele­ket illeti, október végéig a terve­zett összeg 84,4 százalékát sike­rült behajtani, ez 12 százalékos többletet jelent. A kerületi hivatal a költségvetésen kívül kb. egymil­liós bevétellel számolt az iskolák­ban és a szociális intézményekben, elsősorban szponzori hozzájárulá­sokból és adományokból. A kerü­letben működő vállalatok és ma­gánszemélyek eddig mintegy 19 millió koronával támogatták az in­tézményeket, sokszor az alapvető működés körülményeit teremtet­ték meg. További 1 086 000 koro­na bevételre a büntetésekből és bírságokból tett szert a kerületi hi­vatal, és ezzel október végéig közel 142 millióval lépte túl a tervezett bevételek összegét. Peter Miššík a pénzügyminisztérium illetékesei­vel folytatott tárgyalásán kifejtet­te, hogy a jövőben a tervezett ösz­szeget meghaladó bevételek jelen­tős részét ott kellene hagyni, ahol előteremtették. Az elöljáró arról is tájékoztatott, hogy nem ért egyet a jövő évi költségvetés Nyitrai Kerü­leti Hivatalra vonatkozó fejezeté­vel, mivel aluldimenzionáltnak tartja. „Mi reális kimutatásokat és igényeket nyújtottunk be, de a pénzügyminisztériumban ahhoz szoktak, hogy mindenki többet kér, mint amennyire számít, és ala­posan lefaragták az összeget. Úgy tűnik, még mindig nincs itt az ide­je, hogy tisztességes módon tár­gyaljunk, és a szűkös állami kasz­szából annak jut több, aki jobban tud ügyeskedni és hangosabban kér" - mondta Miššík. (vm) TA SR-HÍR Pozsony. Kampányt indított a je­lenleg érvényes polgári szolgálat­ról szóló törvény ellen a Polgári Szem társulás (Občianske Oko). Elnöke, Marian Gabriel szerint a jogszabály több ponton ellenkezik az európai normákkal, ráadásul nem veszi figyelembe Szlovákia valós szükségleteit és lehetőségeit. Tegnap bemutatott tervezetük szerint a tényleges katonai szolgá­lat helyett választható szolgálat hossza 24 hónapról legalább annyi időre rövidülne, hogy elveszítse mostani „büntető" jellegét. Nem jó az sem, hogy az alternatív szolgá­latot választók felügyeletét a vé­delmi minisztérium látja el, a tár­sulás szerint ez a munkaügyi mi­nisztérium jogköre. „A regruták szabadon megválaszthatják, mikor lépnek szolgálatba" - véli a Polgári Szem jogi szakértője. „Legliberáli­sabb" követelésük: megszüntetni a kötelező katonai szolgálatot. A Balkánon és a volt szovjet tagköz­társaságokon kívül sehol nincs már érvényben a miénkhez hason­ló törvény - állítja a jogi szakértő. A kérdésről csütörtökön kerekasz­tal-megbeszélést szerveznek a Komenský Egyetem Jogi Karának épületében az illetékes minisztéri­umok részvételével.

Next

/
Thumbnails
Contents