Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-02 / 227. szám, szombat

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 2 Amerikai-orosz műhold sikeres pályára állítása Indulhatnak a Protonok Száz éve született Bíró László József magyar feltaláló, aki kísérletei közben majdnem felrobbantotta a konyhát A golyóstoll megalkotója MTLI

N FORMÁCIÓ Amerikai-orosz kereskedelmi műholdat állított pályára hétfőn egy orosz Proton-K hordozórakéta, amelyet a kazahsztáni bajkonuri űrrepülőtérről bocsátottak föl. Vlagyimir Jakovlev vezérezredes, a stratégiai rendeltetésű rakétacsapatok főparancsnoka hangsúlyozta: a Proton-K megint bizonyította, hogy változatlanul a világ egyik legmegbízhatóbb nehéz hordozórakétája, amint azt a szeptember 6-án végrehajtott előző sikeres fölbocsátása is megerősítette. A Lockheed-Martin Intersputnik közös vállalat megrendelésére az amerikai Lockheed által készített L.Ml-1-es műhold kódolt HÍRÖSSZEFOGLALÓ Amerikai tudósok tanulás- és memóriaserkentő gént ültettek be egerek agyába. Az első sikeres kísérlet nemcsak betegségek gyógyításának lehetőségét ígéri, hanem azt is, hogy ezzel a módszerrel esetleg befolyásolható lesz az emberi intelligencia. A kutatók egerek agyába egy olyan, név szerint NR2B gént vittek be, amely összefüggésbe hozható a tanulás és az emlékezés képességével. Egy amerikai tévéműsor nyomán Doogienak keresztelt „konstruált" állatokat próbáknak vetették alá. így például öt percig ismerkedtek néhány tárggyal. Napok múltán egy HÍRÖSSZEFOGLALÓ Hogy kit „szeretnek" a szúnyogok, és kit nem, az érthető okból régóta foglalkoztatja a laikusokat. Most Jerry Butler és Karen MacKenzie, a Floridai Egyetem kutatói utánajártak, mi állhat a jelenség hátterében. Mint elmondták: „Kétségtelen, hogy a szúnyogoknak vannak bizonyos szempontjaik. Kíváncsiak voltunk, melyek ezek." A szúnyogok az evolúció során tökéletesítették azt a képességüket, hogy megtalálják a lehető legjobb gazdát. A többi emlőshöz hasonlóan az emberek is egyedi szagot áraszHÍRÖSSZEFOGLALÓ A biomassza elégetésével kapott energia környezetvédelmi szempontból azért előnyös, mert nem növeli a légkör szén-dioxid-tartalmát. Az elégetéskor ugyanannyi szén-dioxid keletkezik, mint amennyit a növény növekedése során a légkörből megkötött, nem úgy, mint a fosszilis tüzelőanyagok esetében, amikor évmilliókkal ezelőtt megkötött szén szabadul fel. A biomassza bevezetése azonban helyproblémákat és élelmiszer-termelési gondokat okozhat. Régi gondolat, hogy biomasszának algákat használjanak, mert rendkívül gyorsan nőnek, és kevés helyet igényelnek. Az algák hasznosítása azonban két problémát vet fel. Az első az, hogy a gyors növekedéshez sok, literenként 0,5-1 gramm, elsősorban nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó tápanyag szükséges, a második pedig az, hogy elégetés előtt az algát vízteleníteni kell. Mindkettőhöz energiát kell felhasználni, s ez rontja a folyamat energiamérlegét. Japán kutatók most új eljárást dolgoztak ki, amellyel egy csapásra mindkét probléma kiküszöböltévéműsorok sugárzására szolgál 15 éven át Közép- és Délkelet-Ázsiában lévő egyéni előfizetők számára. Az AP hírügynökség emlékeztetett, hogy Kazahsztán június elején egy időre felfüggesztette az összes bajkonuri rakétaindítást, miután egy Proton-rakéta lezuhant területén, röviddel a fölbocsátása után. Később a kazahok a Proton-rakétákra korlátozták a tilalmat, amelyek szerintük más típusoknál ártalmasabbak a környezetre. Végül e hónap elején hozzájárultak a Protonok újbóli indításához is, miután Oroszország törleszteni kezdte az űrrepülőtér bérleti díjának elmaradt részleteit, valamint a Proton-balesetértjáró 270 ezer dolláros kártérítést. régi és egy új holmit mutattak nekik. A Doogie egerek nyomban emlékeztek az ismerősre, és csak az ismeretlennel foglalkoztak. Ezzel szemben normál társaik azonos ideig tanulmányozták a két tárgyat. A Doogie-k sokkal gyorsabban tanulnak és tartósabban emlékeznek - ők tehát okosabbak. Az NR2B gén az összes emlősállatban és az emberj>en is megtalálható, s aktivitása az életkor előrehaladtával csökken, illetve egyes betegségeknél (Alzheimer-kór) károsodott. A szakértők mentális fiatalításon, a rendellenességek korrigálásán túl valószínűsítik azt a lehetőséget, hogy génbcíiltetéssel növelhető lesz az intelligenciaszint. tanak. A szagot alkotó molekulák jelzést adnak a szúnyogoknak arról, hogy melegvérű áldozat van a közelben, s ennek alapján a rovarok cikkcakkban repülve jutnak el a szag forrásához. „A szúnyogok a szagok alapján különítik el a vonzó egyedeket a ncmkívánatosoktól magyarázza Butler. - De hogy mi a vonzó számukra? Feltételezésünk szerint a B-vitamin és a koleszterin, ezeket a vegyületeket ugyanis nem képesek szintetizálni. Ha jól gondoljuk, a szúnyogok azokból szívnak vért, akiknek szervezetében sok van ebből a két anyagból tette hozzá a tudós. hető: az energiatermeléshez nem kell az algát kiszárítani, és a folyamat mellékterméke szolgáltatja a termesztéshez szükséges tápanyagok kétharmadát. Az új módszer amerikai kutatók néhány évvel ezelőtt kidolgozott, alacsony hőmérsékletű, katalitikus elgázosítási eljárásának továbbfejlesztése. Ebben a kutatók úgy találták: nagy nyomáson, megfelelő katalizátorjelenlétében a nedves algák is lebonthatók mérsékelt hőmérsékleten úgy, hogy fűtőanyagnak használható, nagy metántartalmú gáz keletkezik. Az eljárást vizsgálva a japán kutatók megállapították, hogy az algák nitrogéntartalma ammónia formájában a folyamat végén visszamaradó folyadékban van. Ha ezt tápanyagnak használják az algatermesztéshez, az egész folyamat energiamérlege majdnem kétszer kedvezőbb lesz, mint ha hagyományos módon azonos algamennyiséget termesztenének, azt kiszárítanák és elégetnék. A japán kutatók most a folyamat paramétereinek optimalizálására, a katalizátor tökéletesítésére kísérleti üzemet szándékoznak létesíteni, és kedvezőbb algafajták után is kutatnak. Minden nap használjuk a technika vívmányait, és aligha jut az eszünkbe, hogy ki találta fel. Természetes számunkra, hogy bekapcsoljuk a világítást, hogy kézbe veszszük a telefont és távbeszélünk, nem szólva a hordozható maroknyi készülékről. Velünk él már évtizedek óta a golyóstoll, bár a számítógép meglétével állandó használata kissé háttérbe szorul. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A világon mindenütt bírónak hívják a kézíráshoz nélkülözhetetlen eszközt. Feltalálójáról, Bíró László Józsefről nevezték el. Szóval már megint egy magyar, aki külföldön csinált igazán karriert, akinek nagyszerű szellemi termékét az argentinok a magukénak vallják, annak okán, hogy 1939-től haláláig ott élt és alkotott közöttük. Bíró először Párizsban próbált szerencsét, azonban a Franciaországot elözönlő német hadsereg elól Argentínába menekült. Bíró László József éppen száz esztendeje, 1899. szeptember 29-én Budapesten született értelmiségi család ifjabb fiaként, és csoda, hogy megmaradt. Az információ a jubileumi ünnepségekre hazalátogató lányától, Mariana BíróSweettől származik, aki szívesen mesélt a família történetéről. „Édesapámhoz nem csak a golyóstoll elterjedése fűződik. Az ő szaba dalma volt a többi között egy automata sebességváltó is, amelyet a General Motors vett meg tőle. Argentínában egyebek között szabadalmaztatott egy palackcímkéző berendezést, és egy eljárást fenolalapú műgyanták előállítására. Megbecsülték, tisztelték választott hazájában, ahol az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik" - mondta a lánya. Ön kisgyermek korában távozott szüleivel Magyarországról. Ma is HÍRÖSSZEFOGLALÓ Amerika valódi bennszülöttei állítólag nem a mai indiánok, akiknek az ősei az utolsó jégkorszak után körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt a Bering-szoroson át érkeztek Amerikába, hanem a Csendes-óceánt hajóval átszelő ausztrálok. Ráadásul jóval megelőzték mongolid társaikat. Antropológusok nemrégiben alaposan megvizsgáltak hat, Brazíliában talált koponyát, köztük Luciáét. A fiatal lány koponyája 12 ezer éves, vagyis a legősibb, amit eddig Amerikában találtak. Brazíliában és Kolumbiában az elmúlt négy évben mintegy ötven másik koponya is előkerült, valamennyi a 9 ezer évvel ezelőtt érkezett mongolidokénál régebbi. Luciát az 1970-es évek elején francia régészek találták meg, de nem tulajdonítottak különösebb fontosságot a leletnek. Beszállították a Rio de Janeiró-i Nemzeti Múzeumba, s elraktározták. Néhány évvel ezelőtt Walter Neves professzornak beszélt valaki a koponyáról, aki átvitette a Sao Paoló-i egyetemre, s megkezdte vizsgálatát. Az eredmény meghökkentő volt: „döbbenten láttuk, hogy egyetlen mongolid jegy sem fedezhető fel Lucián, sőt inkább negroid jelleget mutatott" - nyilatkozta a professzor. A legtöbb hasonlóságot a délkelet-ázsiai, az ausztrál és a melanéz népességgel mutatta, akik maguk 60 ezer évvel ezelőtt jelentek meg ezeken a területeken, és feltehetően azoknak az első modern homoknak a leszármazottai voltak, akik 100 ezer évvel ezelőtt igen jól beszéli az anyanyelvét. Milyen emlékeket őriz az édesapja kutatásairól? Tudom, hogy sok hibával teszem, de mindent értek magyarul. Amikor kimentünk, nem beszélt a család spanyolul. Meg kellett tanulnia édesapámnak is, engem amerikai iskolába adtak. Egy időben kellett elsajátítanom a spanyol és az angol nyelvet. Sikerült, tanítónő lettem. Férjem észak-amerikai, közösen vezetünk saját elképzelésünk szerint egy személyiségre szóló iskolát Escuela del Sol néven. Hogyan emlékszem apámra? Gondolatban mindig velem van. Ötleteit sokáig csiszolta, kísérletezett néha még a konyhában is. Egyszer felrobbantotta a konyhát. Anyám már szinte szemrebbenés nélkül reagált. Egy alkalommal fehér köpenyes vegyészek jelentek meg nálunk. Édesapám azt mondta, hogy rövid ideig a segítői lesznek. Hat évig ott éltek körülöttünk... Máskor majdnem a levegőbe repült a fürdőszoba is. Valami kísérlet volt az oka. Megszoktuk. Édesapa eredetileg orvosnak készült, minden érdekelte. Akkoriban a hipnózis volt a kedvence. Hamarosan jó eredménnyel műMáskor majdnem a levegőbe repült a fürdőszoba is. velte, azonban egy veszélyesre fordult eset elvette ettől a kedvét. A nagyszüleim tisztviselőnek szánták ezután, de az őt untatta. Sokfélén elmélkedett, mígnem 1930-ban közönséges konyhai tűzhelyhez kapcsolható és az energiaellátását onnan biztosító mosógépet népszerűsített, amely egy általa kifejlesztett találmány volt. De apám a humán műveltséghez tartozó ismeretek birtokában is volt. Festett, és első kiállítása a Nemzeti Szalonban sikert hozott a számára. Később szobrászattal is foglalkozott. Ez sem volt elég neki, sikerrel próbálkozott az újságírással. Folyóiratot szerkesztett, a kortárs művészetet kirajzottak megjelenési helyükről, Afrikából. Sokáig úgy vélték, hogy Dél-Amerikában a Clovis-kultúra népessége telepedett meg először 11 ezer évvel ezelőtt. Nemrégiben azonban 40 ezer éves "faszén-, kőeszköz- és ételmaradványokat találtak ezen a területen - talán éppen egy Ázsiából vagy Ausztráliából hajón érkezett társaság tábortüzének nyomait. De hogyan tehették meg a 13 ezer km-es távolságot? A választ ausztrál barlangfestmények adják meg. A Kimberley-fest ményen a legrégibb hajóábrázolás látnépszerűsítette. A golyóstoll gondolata 1936-tól foglalkoztatta, ekkor már az Előre című lap munkatársa volt. Az első kísérleteket a testvérével, az orvossá lett Györgygyei és barátjával, Gellért Imrével végezték. Bíró László hírlapíró első szabadalmát 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bírósághoz. Ez töltőtoll-szabadalom volt, novemberben újabbat nyújtott be „Pépes halmazállaható. A sziklarajz 17 ezer évesnél biztosan régebbi. A hajóorra rajzon igen magas, ez azonban teljesen felesleges belföldi, nyugodt vizeken. Ilyeneket a nyitott óceán legyőzéséhez használnak. Régészek szerint azonban ilyen hajóút abban az időben nem lehetett tudatos tervezés eredménye. Három éve öt afrikai halászt elragadott a vihar, és néhány heti hányódás után Dél-Amerika partjainál kötöttek ki. Ketten meghaltak addigra, de hárman túlélték az utazást. Az új elméletet látszanak alátámasztani a brazil Serra potú tinta és hozzá tartozó töltőtoll" címen. Ennek gyártása már Argentínában indult be. Az első kollekciók drágák voltak. Ma már népszerű eszköz. Magyarországonjárva hallom, éppen egymillió gyerek kezdi meg a tanulmányait ezekben a hetekben, biztosan mindegyikük kezében ott lesz a golyóstoll valamelyik változata. de Capivara barlangfestményeinek számítógépes-leképezési technikával „életre keltett" figurái. A rajzon vadászok üldöznek armadillókat. Csakhogy azok még az utolsó jégkorszak előtt kihaltak ezen a területen. Vagyis a rajzoló a mongolidok megérkezte előtt örökítette meg őket. A képek egyes részein az is tisztán látszik, hogy bennszülöttek harcolnak idegenekkel - talán épp az északról betörő mongolidokkai. Az antropológusok szerint az amerikai bennszülötteket a mongolidok majdnem teljesen kipusztították. Egyre okosabb egerek, a génbeültetés távlatai Gyorsabban tanulnak Az élősködők megtalálják a lehető legjobb gazdát A szúnyog szempontjai Környezetvédelmi szempontból előnyös a biomassza Az alga, mint energia Az antropológusok szerint az amerikai bennszülötteket a mongolidok majdnem teljesen kipusztították Amerika valódi őslakosai az ausztrálok? Bíró László és munkatársai az automata sebességváltóval (Archívumi felvétel) Indián anya gyermekével. A fehérek az indiánokat, az indiánok az ausztrálokat szorították ki (Archív felvétel)