Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-18 / 240. szám, hétfő

N POLITIKA - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 3505. Földrengés Kaliforniában Washington. Erős földrengés volt szombaton Kalifornia déli részén, de a mozgás epicentruma szerencsére távol esett a sűrűn lakott területektől, így nem történt súlyos sérülés, és jelentősebb károk sem keletkeztek. A rengés a Richter-skála szerint hetes erősségű volt, epicentruma Los Angelestől 170 kilométerre keletre volt. Kisiklott a Chicago és Los Angeles között közlekedő expresszvonat, de egyik kocsija sem borult fel. (MTI) Berezovszkij sáros Lausanne. A Svájci Szövetségi Bíróság nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint Borisz Berezovszkij orosz millárdos és az Aeroflot légitársaság két volt vezető beosztású dolgozója 600 millió dollárt tulajdonított el svájci cégeken keresztül. Ez volt ez első alkalom, hogy a svájci vizsgálatok során hivatalosan említették az ipar- és sajtómágnás nevét. (MTI) Az olajvállalati igazgató halála Novoszibirszk. Ismeretlen tettesek agyonlőtték egy szibériai olajvállalat elnökét Novoszibirszkben. Az ötvenesztendős Jurij Fjodorovot saját házának lépcsőházában ölték meg. A rendőrség azt gyanítja, hogy a bűncselekmény Fjodorov szakmai tevékenységével függ öszsze, és nem zárható ki a bérgyilkosság lehetősége. (MTI) Nem szakad a koalíció Bukarest. Alexandra Athanasiu munkaügyi minisztert választották meg a Román Szociáldemokrata Párt új elnökének a hétvégi rendkívüli kongreszszuson. Ez azt jelenti, hogy a PSDR egyelőre tagja marad a román kormánykoalíciónak. A párt elnöki tisztére a munkaügyi miniszter mellett Emil Putin első alelnök pályázott, aki programjában azt hirdette, hogy a pártnak azonnal ki kell lépnie a kormánykoalícióból. A kongresszus küldöttei közül 482 Athanasiu, 471 pedig Putin mellett szavazott. (MTI) Minden jel szerint általános támogatást élvez az EB bővítésre vonatkozó javaslata George Robertson többet akar a katonai kiadásokra Fókuszban az idegenek Nem várhat a NATO Tampere. Szombaton befejeződött az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos finnországi csúcsértekezlete. A tanácskozás - az EU történetében először kimondottan a szervezett bűnözés elleni közös küzdelem kérdéseivel, a menedékjog és a bevándorlás témáival foglalkozott. ÖSSZEFOGLALÓNK A csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak, hogy közös európai menekültügyi politikát alakítanak ki, amely a genfi konvenció teljeskörű betartásán alapul majd. Leszögezték, hogy az illegális bevándorlás kérdését a bevándorlás forrásánál kell orvosolni, s felkérték az illetékes minisztereket, hogy e kérdéskörben még 2000 vége előtt fogadjanak el szigorú szankciókat tartalmazó intézkedéseket. Az igazságügyi együttműködés terén arra szólították fel szakminisztereiket és az Európai Bizottságot, hogy 2000 végéig fogadják el azon intézkedések programját, amely lehetővé tenné az EU-n belül hozott bírói döntések kölcsönös elfogadását. Végül a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyabbá tétele végett az állam- és kormányfők úgy döntöttek, hogy az európai rendőrségi együttműködés, az Europol mintájára létrehoznak egy új testületet, az Eurojust-ot ügyészekből, rendőrtisztekből az egyes nemzeti hatóságok közötti koordináció fokozására. Az új testületnek még 2001 vége előtt meg kell kezdenie munkáját. Munkacsoportot hoztak létre az alapvető jogok új chartájának kidolgozására s ennek jegyében elhatározták az uniós országokban régóta élő idegen állampolgárok jogainak bővítését. Az elnöklő Paavo LipAz Europol mintájára létrehoznak egy új testületet, az Eurojust-ot. ponen finn miniszterelnök a döntéseket mérföldköveknek nevezte. Hozzátette, hogy az állam- és kormányfők a politikai napirend élén fogják tartani és szigorúan ellenőrizni a mostani vállalások teljesítését az amszterdami csúcson - megszabott ötéves határidőn belül. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke az egységes belső piac, a közös pénz és a külső határok schengeni rendszeréhez hasonló jelentőségűnek nevezte a most elhatározott reformfolyamatot. Az EU bővítésének következő szakaszáról még nem döntöttek, de minden jel szerint általános támogatást élvez a hat, már megnevezett országgal való tárgyalások megkezdésére vonatkozó bizottsági javaslat, amiről az éwégi helsinki csúcsértekezleten határoznak majd. Lipponen hangoztatta, a kormányfők üdvözölték az EU bővítésének következő szakaszára tett bizottsági javaslatot, de a tényleges jóváhagyást Helsinkire hagyták. Hozzátette, az újabb hat ország is teljesítménye és haladása függvényében kerül be az EU-ba. Az éwégi csúcsértekezleten fognak tanácskozni a csatlakozási határidőkről is mondta Lipponen. Javier Solana ma kezdi meg tevékenységét Az Európai Unió állam- és kormányfői teljes támogatásukról biztosították Javier Solanát, az EU külpolitikájának új főmegbízottját. Az EU vezetői úgy ítélték meg: Solanát mind a személyes tulajdonságai, mind a tapasztalatai alkalmassá teszik arra, hogy jelentős szerepet töltsön be. Az európai vezetők „a lehető legjobb kezdést" kívánták a spanyol politikusnak, aki ma veszi át kettős feladatkörét az uniós kül- és biztonsági politika megvalósításának élén. (MTI) A bizottsági jelentés után sincs forradalmi változás az EU belső reformját illetően Három kérdőjel maradt MTI-HIR Brüsszel. Az Európai Unió tagországainak akaratához képest nem tartalmaz forradalmi kezdeményezéseket az a jelentés, amelyet a keleti bővítés előtti utolsó reformokat előkészíteni hivatott szakértőcsoport készített - állítja a Le Soir. A jelentést ma hozzák nyilvánosságra Brüsszelben. Az uniós intézményekben gondosan ügyeltek arra, hogy a dokumentum tartalma ne szivárogjon ki idő előtt, mert az beleszólhatott volna a más témával foglalkozó tamperei állam- és kormányfői értekezlet életébe. A belga lap azonban lényegében ismeri a jelentést, ameiyet Jean-Luc Dehaene volt belga kormányfő vezetésével készítettek. A keleti szélesedés előkészítésével az EU jól halad, megteremtette már annak anyagi feltételeit, illetve megalapozta a változásokat a bővítés által leginkább érintett ágazatban, a mezőgazdaságban. Az utolsó feladat, amelyet az uniónak kell elvégeznie, az intézményrendszer korszerűsítése, hogy az eredetileg hat tagállamra tervezett struktúra elbírjon 25-30 államot. Az EU 1996-9 7-es kormányközi konferenciáján elvégezte az intézményes reformok többségét, és a jövő évben hasonló tanácskozást tervez a maradék kezelésére. A tizenöt tagállam nagyobbik hányada szerint már csupán három kérdés tisztázására van szükség: hogyan álljon össze az EU végrehajtó szerve, egy-egy tagállam szavazaMTI-HLR Berlin. Az európai NATO-tagállamok nagyobb pénzügyi áldozatkészségére és a katonai kapacitások hatékonyabb kihasználására figyelmeztetett az atlanti szövetség új főtitkára. George Robertson leszögezte: semmiképpen sem folytatódhat az egyes tagországok katonai költségvetésének megkurtítása, elvégre „nem vehetjük fel a béke osztalékát, ha egyszer nincs béke". Az európai tagoknak hatékonyabban kell bánniuk a katonai kiadásokkal. Ráfordításaik az Egyesült Államok ráfordításainak mintegy 60 százalékát teszik ki, ám az eredmény jócskán elmarad ettől a mutatótól. Szerinte ana van szükség, hogy a NATO rugalmas legyen, s ha kell, csapatokat küldjön a válsággócok területére ahelyett, hogy megvárná, amíg a válság eléri a szövetség határait. Robertson kitért a soron következő válság helyszínét firtató kérdés elől, ám leszögezte: a szövetségnek elsősorban a Balkánt és Délkelet-Európát kell stabilizálnia. Véleménye szerint az európai szövetségeseknek nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük, ha a jövőben arányos mértékben kívánják támogatni a NATO-t feladatai végrehajtásában. Véres összecsapás Kelet-Timoron Indonézia lázong ÖSSZEFOGLALÓNK Dili/Jakarta. A kelet-timori nemzetközi békeerők (INTERF ET) egyik járőre szombat reggel három milicistát lelőtt, másik hármat pedig megsebesített, amikor indonézbarát milicisták támadást intéztek ellene. A Nyugat- és Kelet-Timor között húzódó határ mentén felderítést végző féltucatnyi békefenntartó katona közül senki nem sebesült meg. A kéksisakosokat helikopterrel mentették ki a lövöldözés helyszínéről. Ez az összecsapás volt a legvéresebb azóta, hogy az Ausztrália vezette békefenntartó erő bevonult Kelet-Timorra. Az ENSZ emberi jogi bizottsága felállította azt az ötfős csoportot, amelynek az lesz a feladata, hogy kivizsgálja a Kelet-Timoron augusztus vége óta elkövetett jogsértéseket. Közben több indonéz szigeten is lázongások törtek ki. Ambonban, Maluku tartomány székhelyén tucatnyi ember vesztette életét a katolikus és a muzulmán lakosság közötti legújabb összecsapásban, amelyeknek az év eleje óta már közel hatszáz halálos áldozata van. Borneo szigetén ugyancsak véres összecsapások robbantak ki. Moszkva: a szakadárok külföldi segítséget kapnak Saját pénzén bombáz ta mekkora súllyal essék latba a közös ügyekben lefolytatott voksoláson, illetve mely területeken szüntessék meg a vétójogot. Korábban Dehaene azt sugallta, hogy a vezetése alatt álló szakértői csoport hibának tartaná, ha a reformoknál csak erre a három kérdésre összpontosítanának. A volt belga kormányfő szerint az intézményrendszer tizenkét új tag felvétele után megbénul, ha most nem végzik el teljes korszerűsítését. A testületbe várhatóan a jövőben is minden tagország delegálhat tagot, mert a kis EU-államok nem kívánnak lemondani erről a jogukról. Növekszik viszont a javaslat szerint a bizottság elnökének és az Európai Parlamentnek a szerepe a döntéshozásban. MTI-HIREK Moszkva. Oroszország a nyugati hitelekből egyetlen centet sem fordít a csecsenföldi akciókra, hiszen az orosz védelmi tárca forrásai elegendőek a hadműveletek finanszírozására -jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz kormányfő. Nem zárta ki azonban, hogy a külföldi kölcsönökből esetleg költenek a menekültek ellátására, illetve az áldozatok megsegítésére. Az orosz kormányfő an a reagált, hogy az IMF hangsúlyozottan figyelmeztetett: felfüggeszti Oroszország támogatását, ha a csecsenföldi akciók súlyosan megterhelnék a költségvetést. Oroszország idén azonban a magasba szökő olajárak következtében csaknem 80 milliárd rubel - közel hárommilliárd dollár - plusz bevétellel számolhat, ami elegendőnek tűnik a csecsenföldi hadműveletekre, legalábbis az idei esztendő végéig. A szövetségi erők a hétvégén is csapatátcsoportosításokat hajtottak végre az Észak-Kaukázusban. Orosz állítások szerint a szakadárok még több külföldi segítséget kapnak októbereleje, a csecsenföldi hadműveletek kezdete óta, s nem csak pénz, fegyverek: külföldi zsoldosok is beszivárognak Csecsenföld területére. Afganisztánból Stinger légvédelmi rakéták érkeztek, s igyekeznek Iránból is fegyverekhez jutni Azerbajdzsán, illetve Grúzia területén keresztül. A csecsen elnökség sajtószolgálata közölte, 39 csecsen menekült - többségében asszony és gyermek - vesztette életét péntek éjszaka az orosz légierő támadása következtében. A menekülteket szállító két teherautót és egy személyautót az orosz légierő lebombázta.