Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-16 / 239. szám, szombat

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 16. Húsz hideg nyár tette lakhatatlanná Grönlandot Éheztek a vikingek A félelmetes hurrikánok főleg augusztus és október között pusztítanak. Egyelőre csak előrejelezni tudjuk őket HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nem az előrenyomuló gleccserek, nem is az eszkimók támadásai, ha­nem húsz egymást követő rendkí­vül hideg nyár űzte el a vikingeket Grönlandról, amelyet fél évezred­del azelőtt sikerrel népesítettek be. Ez a hideghez szokott ötezer­nyi északi ember már korábban is csak tengethette életét az akkori­ban jórészt jéggel borított sziget tengerparti vidékein. Norvégiából teheneket, juhokat, kecskéket vit­tek magukkal, amelyek tejjel, hús­sal, sajttal és gyapjúval látták el őket. A gleccserjégből vett furásmagminták elemzése arra enged következtetni, hogy 1343­tól húsz hideg nyár követte egy­mást. A telepesek kevesebb szénát takaríthattak be, és készleteik egy­re zsugorodtak. Miután a szénát az utolsó szálig is föletették, le­vágták értékes teheneiket. Az ása­tások nyomán kiderült, hogy tehe­neik csontjáról a húst a patájukig lerágták, sőt kutyáikat is meget­ték, végül pedig kénytelenek vol­tak elhagyni a szigetet. Ugyanak­kor egyebet sem kellett volna ten­niük, mint meglesni a jégen légző­nyílásaiknál a fókákat, vagy a lé­keknél a halakat, ahogy az eszki­mók máig is teszik. A vikingek azonban egyik módszert sem is­merték, és éheztek a tengernek e teli éléskamrája mellett, amelytől csak egy vékony jégréteg válasz­totta el őket. (Kosmos) A gyermekek felneveléséhez mindkét szülő kell Apa (is) csak egy van HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai Columbia Egyetem felmérése szerint azok közt a ti­zenévesek közt, akik nem jönnek ki jól az apjukkal, sokkal több a dohányzó, az alkohol- és a drogfo­gyasztó, mint más, teljes család­ban élő kortársaik között. Megle­pő módon e veszélyeknek még azok is kevésbé vannak kitéve, akik csonka családban, többnyire az anyjukkal élnek. A felmérést vezető Joseph Califano elmondta: „Ezzel elsősorban az apák figyel­mét szeretnénk felhívni arra, hogy aktívan vegyék ki részüket a gyer­meknevelésből, és ne gondolják azt, hogy elég az anyai gondosko­dás." A felmérés szerint az apjuk­kal rossz kapcsolatban lévő tinik jócskán veszélyeztettebbek, mint a jó apa - gyerek viszonyt kialakí­tók: 68 százalékkal többen érin­tettek a fentiekben, és 60 száza­lékkal többen, mint az elvált szü­lők gyermekei. Vagyis a rosszul ki­alakított kapcsolat rosszabb, mint a nem létező kapcsolat. A megkér­dezett tinédzserek 85 százaléka még nem szívott marihuánás ciga­rettát. Közülük 29 százalék az anyja hatására tartózkodik a csá­bítástól, 13 százalék apai hatásra. A többieket barátaik, rokonaik vagy más felnőttek győzték meg. Általánosságban elmondható, hogy az amerikai tinik jobb kap­csolatban vannak az anyjukkal, mint apjukkal. Szerencsére az utóbbi néhány év közvélemény­kutatási adatai azt mutatják, hogy csökken a fiatalok droghaszná­lata. Ha a gyerekek döntését a két szülő közösen befolyásolhatná, ta­lán még kedvezőbben alakulna a helyzet, hiszen a dohányzás, az al­koholfogyasztás és a droghaszná­lat még így is ijesztően elterjedt. (The New York Times) A Fekete-tenger elkerülhetetlen ökológiai katasztrófája Veszedelmes Vaskapu HÍRÖSSZEFOGLALÓ Román és német szakemberek megállapítása szerint a román-ju­goszláv határon, a Vaskapunál épült dunai duzzasztógát káros hatása nemcsak a Fekete-, hanem a Földközi-tengerre is kiterjed. A duzzasztómű ugyanis visszatartja a tengeri fitoplankton fontos táp­anyagait, a nitrogén-, szilícium-és foszforvegyületeket. Míg azonban a földek trágyázása és az állatte­nyésztés során foszfor és nitrátok kerülnek vissza a folyóba, a szilíci­umvegyületek nem pótlódnak. Az alsó folyásán lassan hömpölygő Duna pedig csak kevés ásványi anyagot old ki a kőzetekből. Mivel a Fekete-tenger a Dunából kapja a vízutánpótlásának 70 százalékát, a következmények igen súlyosak: a felső vízrétegekben mára 60 szá­zalékkal kisebb az oldott szilícium mennyisége, mint 1960-ban. Ez a megváltozott tápanyagtartalom a fitoplankton mennyiségének csök­kenéséhez vezet, mert az apró élő­lények csontváza felépítéséhez szi­líciumra van szükség. A fitoplank­ton a tengeri táplálkozási lánc első szeme, ezért mennyiségének drasztikus csökkenése a tengeri élet elpusztulásához vezethet. Vi­szont fékezhetetlenné válik a mér­gező anyagokat termelő, nitrogén­kedvelő algák elszaporodása, ami hosszú távon oxigénhiányt idéz elő a vízben. Jelenleg a folyóvizek 13 százaléka van gáttal elrekeszt­ve. Noha régóta ismert a duzzasz­tógátaknak az ökoszisztémára va­ló hatása - szárazság a Nílus men­tén, a Mississippi évi áradásának csökkenése -, a tengerre való hatá­sukat eddig csekélynek tartották. Most azonban úgy tűnik, a dunai duzzasztógát hosszú távon még a Földközi-tengert is veszélyezteti, amely friss vizének jelentős részét a Fekete-tengerből nyeri. (Bild der Wissenschaft) Az idősebb férfiaknak többnyire fiuk születik Ha fiúgyermeket akar... HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ha ön fiúgyermeket akar, akkor kedves ifjú hölgy, lehetőleg idő­sebb, mondjuk középkorú férfit válasszon apául. Ez a következte­tés vonható le liverpooli kutatók felméréséből, akik kimutatták, hogy azon hölgyeknek, akiknek partnere náluk 5-15 évvel idősebb, első gyermekük hímnemű voltára kétszer akkora az esély, mint hogy lány legyen. Azoknál a nőknél akiknek partnere 1 vagy több évvel fiatalabb, a trend ellenkező. E megfigyelés jól egybevág azzal a ténnyel, hogy közvetlenül a II. vi­lágháború után Angliában több fiú született, mint lány és ez feltehető­en annak tulajdonítható, hogy sok nő nála több évvel idősebb férfihoz ment feleségül. Mindezek mellett a liverpooli kutatócsoport vezetője megjegyzi, hogy az idősebb kor a férfiak esetében valószínűleg csak másodlagos tényező a társadalmi státusz mellett. Egy evolúciós el­mélet szerint az állatvilágban az erősebb, jól táplált, hierarchiában magasabb fokon álló hímek több­nyire hím utódot nemzenek, míg a gyengébb, alacsonyabb státusúak nőstényt. Érdekes analógia, hogy pl. az eddigi amerikai elnökök gyermekei közt 50%-kal több a fiú, mint a lány. (New Scientist) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Alexandria partjaitól keletre fran­cia búvárrégészek megtalálták Na­póleonnak az egyiptomi nílusi (Abu-Kír-i) csatában kincsekkel megrakodva elsüllyedt zászlóshajó­ját, az Orient-t. A leletek napvilágra hozatalát most kezdték meg. A ten­ger mélyén nyugvó roncsok elhe­lyezkedéséből kiderül a történelem egyik nagy tengeri csatájának lefo­lyása is. Bonaparte Napóleon a nagy ellenség, Anglia földközi-ten­geri uralmát Egyiptom meghódítá­sával akarta megtörni. A 40 000 fős hadsereg 1798 júliusában érkezett Egyiptom partjaihoz, miután min­den ellenállás nélkül elfoglalta Mál­tát, ahol több millió frank értékű műkincseket zsákmányolt. Miután Napóleon megérkezett Alexandria kikötőjébe, megállapította, hogy a 72 hadihajóból és több száz szállí­tóhajóból álló flottáját nem tudja helyben lehorgonyozni. Nagyobb hajóit átküldte az Abu-Kír-i öbölbe zászlóshajójával, a 118 ágyújával felszerelt Örient-nal együtt. Maga pedig partra szállt és elfoglalta Kai­rót. Az öbölben hagyott flottára au­gusztus 1-jének éjjelén találtak rá az angolok, s Horatio Nelson admi­rális - a sötétség ellenére, vagy ép­pen annak leple alatt - azonnal tá­madott is. A meglepet franciák szin­te védekezni sem tudtak. A britek ­miközben egyetlen hajót sem vesz­tettek - kettő kivételével az összes francia hajót elfogták vagy elsül­lyesztették. Napóleon ezzel száraz­földi győzelmei ellenére az egyipto­mi hadjáratot elvesztette. A szem­tanúk szerint az Orient-t hatalmas robbanás rázta meg mielőtt elsüly­lyedt volna. A hajó pusztulása után szinte azonnal megkezdődött a kincsvadászat. A legutóbbi időkig azonban senkinek sem sikerült megtalálni a roncsokat. A Franck Goddio vezette kutatócsoport Ale­xandriától 80 kilométerre keletre talált a roncsokra. Az Orient az ol­dalán fekszik a vízben, körötte szét­szórva a mederbe fúródtak a többi hajó, a Guerrier, a Conquérant, a Franklin stb. maradványai. A bú­várrégészek különleges elektroni-. kus berendezésekkel felszerei­kedve ereszkedtek a mélybe, amely rögzítette az összes maradvány po­zícióját. A felszínen ez alapján elké­szítették a roncsok térképét. Kide­rült, a francia flotta vezérét, Francois-Paul Brueys tengernagyot az utókor tévesen hibáztatta ami­att, hogy engedte megkerülni a vé­dővonalát. Nem a körültekintő óva­tosság hiányzott, hanem a manőve­rezéshez szükséges vízmélység. A mérések azt mutatták, hogy a fran­ciák hajói nem mozoghattak olyan könnyen a sekély vízben, mint a ki­sebb merülésű angol hajók. A leg­nagyobb meglepetés azonban az Orient keltette: a hajón nem egy robbanás történt, hanem legalább kettő. A tenger mélyén fekvő roncs középső része ugyanis majdnem teljesen épp, de az orr- és farrész, „elszállt". Az Orient darabjait 500 négyzetméteres körzetben szétszó­ródva találták meg. Feltehetően nem egy, hanem két lőporraktár volt a hajón. Valószínű, hogy elő­ször a farrész robbant fel megdobva a hajót mintegy 30-45 méternyire a tengeren, ezután következett rög­tön a második robbanás, amely el­süllyesztette. A tengerfenékbe fúró­dott horgonyokat sietősen elvág­ták. Nyilvánvaló, hogy amint a töb­bi hajóról meglátták a zászlóshajó felrobbanását, fejvesztve igyekez­tek menekülni a csata helyszínéről. A feltárási munkálatok még sokáig folytatódnak az öböl környékén, annak a csatának a helyszínén, amelynek elvesztésével Napóleon­nak örökre le kellett számolnia a Kelet meghódításának gondolatá­val. (É. T.) Démoni szélörvények évada Az Orient hadihajó titka Az Orient felrobbanásának korabeli ábrázolása (Illusztrációs felvétel) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Francia régészeknek köszönhetően 200 év után ismét napvilágra kerül Napóleon Egyiptomnál elsüllyedt zászlóshajója A hurrikán szó az indián „Urrikan", azaz „Nagy Szél" szóból származik. Olyan ciklonálisan, vagyis az észa­ki féltekén az óramutató já­rásával ellentétes, a délin ve­le egyező irányban forgó, több száz kilométer átmérő­jű felhőörvényt jelez, amely a trópuson, azaz a Ráktérítő és a Baktérítő közötti terüle­ten, a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik. Augusztustól októberig nem ritka, hogy egyszerre több trópusi ciklon is megfigyelhető az óceán fölött. A legtöbb, egyszerre öt, 1995. au­gusztus 23-án volt észlelhető az Atlanti-óceán fölött, egyesek szü­letés közben, mások teljes fejlett­ségükben, vagy éppen leépülésük során. Az Atlanti-óceán északi me­dencéjében megfigyelhető hurri­kánok egytől egyig az afrikai par­tok felől érkeznek a Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségébe. Az autóversenyről ismert szenegáli kikötőváros, Dakar partjaitól né­hány száz kilométerre találjuk a Zöldfoki-szigeteket. A forró trópu­si napsütés hatására felmelegedő tengerfelszín fölött sokfelé kelet­keznek hatalmas tornyos gomoly­felhők, és napi program a kiadós felhőszakadás. Augusztus közepe és október közepe között viszont különleges helyzet áll elő. Az észa­ki és a déli feltételek légtömegét elválasztó trópusi összeáramlási zóna (angol rövidítéssel: ITCZ), vagyis az északkeleti és a délkeleti passzátszél közötti választófelület az északi szélesség 10. és 20. foka között húzódik. Thor Bergeron svéd meteorológus már 1949-ben leírta, hogy a választófelület men­tén keletkező tornyos gomolyfel­hők a passzátszelektől perdületet kapnak, és felhőkarokba, majd fel­hőörvényekbe rendeződnek. Ked­vező (számunkra persze kedvezőt­len) esetben a felhőrendszerbe űjabb és újabb nagy mennyiségű, meleg, nedves légtömeg áramlik be. Eric Palmén finn meteorológus 1948-ban kimutatta, hogy erre ak­kor van a legnagyobb esély, ami­kor a tengerfelszín hőmérséklete nagyobb 27 Celsius-foknál. A fel­hőképződéskor, vagyis amikor a vízpára kicsapódik, felszabadul a vízgőzben elraktározott párolgás­A hurrikán nem ismer kíméletet, mindent elsöpör, ami csak az útjába kerül hő, az úgynevezett latens hő, ami tovább növeli a rendszer energia­készletét, s tovább gyorsul a for­gás. Ezzel egyidőben a középpont­ban egyre intenzívebbé váló fel­áramlás miatt megindul a légnyo­más csökkenése, értéke meghalad­ja az 1,75 hPa-t óránként. Gyors nyomáscsökkenés esetén trópusi nyomási depresszió jön létre, amelyben a forgás sebessége meg­közelíti a 60 kilométer/órás érté­ket. Ha továbbra is van nedvesség­utánpótlás, akkor az örvénylés to­vább gyorsul, 60 kilométer/órás­nál nagyobb forgási sebesség ese­tén trópusi viharról beszélünk. A felhőörvény közben a keleties passzát-szelekkel távolodik Afriká­tól, és félelmetes bűgócsigaként pörögve napról napra jobban meg­közelíti Amerika partjait. Hurrikánról akkor beszélünk, ha a szélsebesség meghaladja a 120 km/órás értéket és a középponti nyomás megközelíti a 980 hPa-t. A fejlődést figyelemmel kísérő mete­orológusok ekkor - egy előre kije­lölt táblázat segítségével - nevet adnak a felhőörvénynek, s az im­már megszületett hurrikánt életé­nek további napjaiban ezen a né­ven emlegetik, egészen addig, amíg a szélsebesség és a közép­ponti nyomás ismét át nem lépi a küszöbértékeket. 1998-ban az észak-atlanti térségben tizennégy trópusi ciklon érte el legalább a trópusi vihar erősségét. Közülük három csapott le a partvidékre, a többi a nyílt vizek fölött tombolt. Összesen 7,3 milliárd dolláros kárt regisztráltak egyedül az Egyesült Államok területén, valamint 23 halálesetet. A tavalyi év békés volt a hurriká­nok szempontjából. Az említett te­rületen ebben az évszázadban két pusztító, azaz 5-ös erősségű, tizen­öt igen erős (4-es), negyvenhét erős (3-as), harminchét mérsékelt és ötvenhét gyenge hurrikán for­dult elő eddig. Ez átlagosan tizen­hatotjelent évente. Az Egyesült Ál­lamok Országos Óceán- és Légügyi Hivatala, a NOAA a hurrikánévad kezdete előtt figyelmeztetett arra, hogy ebben az évadban az átlagos­nál több hurrikánra számíthatunk. Az előrejelzés bevált: a hurrikánok gyakorisága és erőssége nagyobb az átlagosnál. A Floyd végül is elke­rülte Floridát, ahová a partot érést válták, és Dél-Carolinára rontott rá, majd észak felé haladva végig­söpört a parti államokon. Néhány nappal később - egészen más pá­lyán mozogva - Gert következett. A hurrikán bölcsője és éltetője a me­leg tengerfelszín. A szárazföld fölé érve fokozatosan megszűnik a ned­vesség - és ezzel együtt az energia­utánpótlás. Ehhez hozzájárul a fo­lyamatos, felhőszakadás-szerű eső­zéssel járó, valamint az érdes fel­színen elszenvedett súrlódás miatti energiaveszteség, ezért a légör­vény fokozatosan veszít erejéből. E folyamat viszont napokig is eltart­hat. Eközben a ciklon súlyos káro­kat okoz egy több száz kilométer széles sávban, ahol a tomboló szél mindent letarol, a szakadatlan eső­zés mindent eláraszt. Még a Dél­(lllusztrációs felvétel) Carolinától több mint 1000 kilo­méterre fekvő New Yorkban is rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetni. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa - eddig példátlan módon ­megszakította ülését, és tanácsko­zási szünetet rendelt el. Zárva ma­radtak a közhivatalok és az iskolák. A nedvességtartalmától és gyilkos energiájától fokozatosan megszaba­duló hurrikánban növekedni kezd a középponti légnyomás, s ismét tró­pusi viharrá, majd trópusi nyomási depresszióvá szelídülve fejezi be életét. Egyes hurrikánok igen kalan­dosan nyújtják meg életciklusukat. Az 50. szélességi körtől északra is­mét átkelnek az óceánon - ezúttal nyugatról kelet felé haladva. Elérve a mérsékelt övi ciklonok Grönland­tól keletre fekvő keletkezési térsé­gét, nedvességtartalmukkal és moz­gási energiájuk maradékával hozzá­járulnak egy „szelíd" mérsékelt övi ciklon keletkezéséhez. Az időnként nálunk is tapasztalha­tó tornádók - bár pusztításuk, ha kis területen is, de vetekszik a hur­rikánéval -, semmiféle kapcsolat­ban sincsenek a hurrikánokkal, táj­funokkal vagy egyéb trópusi ciklo­nokkal. Ezekben mindig nagy hő­mérsékletkülönbség van a meleg tengerfelszín és a fölötte áramló levegő között. A mérsékelt széles­ségeken viszont sosem lesz ekkora területen 27 Celsius-foknál mele­gebb a tengerfelszín hőmérsékle­te, ami elindíthatná egy hurrikán keletkezését. Floyd és társai tehát messze elkerülik földrészünket. (Az Élet és Tudomány nyomán)

Next

/
Thumbnails
Contents