Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-16 / 239. szám, szombat

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 16. Húsz hideg nyár tette lakhatatlanná Grönlandot Éheztek a vikingek A félelmetes hurrikánok főleg augusztus és október között pusztítanak. Egyelőre csak előrejelezni tudjuk őket HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nem az előrenyomuló gleccserek, nem is az eszkimók támadásai, hanem húsz egymást követő rendkívül hideg nyár űzte el a vikingeket Grönlandról, amelyet fél évezreddel azelőtt sikerrel népesítettek be. Ez a hideghez szokott ötezernyi északi ember már korábban is csak tengethette életét az akkoriban jórészt jéggel borított sziget tengerparti vidékein. Norvégiából teheneket, juhokat, kecskéket vittek magukkal, amelyek tejjel, hússal, sajttal és gyapjúval látták el őket. A gleccserjégből vett furásmagminták elemzése arra enged következtetni, hogy 1343tól húsz hideg nyár követte egymást. A telepesek kevesebb szénát takaríthattak be, és készleteik egyre zsugorodtak. Miután a szénát az utolsó szálig is föletették, levágták értékes teheneiket. Az ásatások nyomán kiderült, hogy teheneik csontjáról a húst a patájukig lerágták, sőt kutyáikat is megették, végül pedig kénytelenek voltak elhagyni a szigetet. Ugyanakkor egyebet sem kellett volna tenniük, mint meglesni a jégen légzőnyílásaiknál a fókákat, vagy a lékeknél a halakat, ahogy az eszkimók máig is teszik. A vikingek azonban egyik módszert sem ismerték, és éheztek a tengernek e teli éléskamrája mellett, amelytől csak egy vékony jégréteg választotta el őket. (Kosmos) A gyermekek felneveléséhez mindkét szülő kell Apa (is) csak egy van HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai Columbia Egyetem felmérése szerint azok közt a tizenévesek közt, akik nem jönnek ki jól az apjukkal, sokkal több a dohányzó, az alkohol- és a drogfogyasztó, mint más, teljes családban élő kortársaik között. Meglepő módon e veszélyeknek még azok is kevésbé vannak kitéve, akik csonka családban, többnyire az anyjukkal élnek. A felmérést vezető Joseph Califano elmondta: „Ezzel elsősorban az apák figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy aktívan vegyék ki részüket a gyermeknevelésből, és ne gondolják azt, hogy elég az anyai gondoskodás." A felmérés szerint az apjukkal rossz kapcsolatban lévő tinik jócskán veszélyeztettebbek, mint a jó apa - gyerek viszonyt kialakítók: 68 százalékkal többen érintettek a fentiekben, és 60 százalékkal többen, mint az elvált szülők gyermekei. Vagyis a rosszul kialakított kapcsolat rosszabb, mint a nem létező kapcsolat. A megkérdezett tinédzserek 85 százaléka még nem szívott marihuánás cigarettát. Közülük 29 százalék az anyja hatására tartózkodik a csábítástól, 13 százalék apai hatásra. A többieket barátaik, rokonaik vagy más felnőttek győzték meg. Általánosságban elmondható, hogy az amerikai tinik jobb kapcsolatban vannak az anyjukkal, mint apjukkal. Szerencsére az utóbbi néhány év közvéleménykutatási adatai azt mutatják, hogy csökken a fiatalok droghasználata. Ha a gyerekek döntését a két szülő közösen befolyásolhatná, talán még kedvezőbben alakulna a helyzet, hiszen a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a droghasználat még így is ijesztően elterjedt. (The New York Times) A Fekete-tenger elkerülhetetlen ökológiai katasztrófája Veszedelmes Vaskapu HÍRÖSSZEFOGLALÓ Román és német szakemberek megállapítása szerint a román-jugoszláv határon, a Vaskapunál épült dunai duzzasztógát káros hatása nemcsak a Fekete-, hanem a Földközi-tengerre is kiterjed. A duzzasztómű ugyanis visszatartja a tengeri fitoplankton fontos tápanyagait, a nitrogén-, szilícium-és foszforvegyületeket. Míg azonban a földek trágyázása és az állattenyésztés során foszfor és nitrátok kerülnek vissza a folyóba, a szilíciumvegyületek nem pótlódnak. Az alsó folyásán lassan hömpölygő Duna pedig csak kevés ásványi anyagot old ki a kőzetekből. Mivel a Fekete-tenger a Dunából kapja a vízutánpótlásának 70 százalékát, a következmények igen súlyosak: a felső vízrétegekben mára 60 százalékkal kisebb az oldott szilícium mennyisége, mint 1960-ban. Ez a megváltozott tápanyagtartalom a fitoplankton mennyiségének csökkenéséhez vezet, mert az apró élőlények csontváza felépítéséhez szilíciumra van szükség. A fitoplankton a tengeri táplálkozási lánc első szeme, ezért mennyiségének drasztikus csökkenése a tengeri élet elpusztulásához vezethet. Viszont fékezhetetlenné válik a mérgező anyagokat termelő, nitrogénkedvelő algák elszaporodása, ami hosszú távon oxigénhiányt idéz elő a vízben. Jelenleg a folyóvizek 13 százaléka van gáttal elrekesztve. Noha régóta ismert a duzzasztógátaknak az ökoszisztémára való hatása - szárazság a Nílus mentén, a Mississippi évi áradásának csökkenése -, a tengerre való hatásukat eddig csekélynek tartották. Most azonban úgy tűnik, a dunai duzzasztógát hosszú távon még a Földközi-tengert is veszélyezteti, amely friss vizének jelentős részét a Fekete-tengerből nyeri. (Bild der Wissenschaft) Az idősebb férfiaknak többnyire fiuk születik Ha fiúgyermeket akar... HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ha ön fiúgyermeket akar, akkor kedves ifjú hölgy, lehetőleg idősebb, mondjuk középkorú férfit válasszon apául. Ez a következtetés vonható le liverpooli kutatók felméréséből, akik kimutatták, hogy azon hölgyeknek, akiknek partnere náluk 5-15 évvel idősebb, első gyermekük hímnemű voltára kétszer akkora az esély, mint hogy lány legyen. Azoknál a nőknél akiknek partnere 1 vagy több évvel fiatalabb, a trend ellenkező. E megfigyelés jól egybevág azzal a ténnyel, hogy közvetlenül a II. világháború után Angliában több fiú született, mint lány és ez feltehetően annak tulajdonítható, hogy sok nő nála több évvel idősebb férfihoz ment feleségül. Mindezek mellett a liverpooli kutatócsoport vezetője megjegyzi, hogy az idősebb kor a férfiak esetében valószínűleg csak másodlagos tényező a társadalmi státusz mellett. Egy evolúciós elmélet szerint az állatvilágban az erősebb, jól táplált, hierarchiában magasabb fokon álló hímek többnyire hím utódot nemzenek, míg a gyengébb, alacsonyabb státusúak nőstényt. Érdekes analógia, hogy pl. az eddigi amerikai elnökök gyermekei közt 50%-kal több a fiú, mint a lány. (New Scientist) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Alexandria partjaitól keletre francia búvárrégészek megtalálták Napóleonnak az egyiptomi nílusi (Abu-Kír-i) csatában kincsekkel megrakodva elsüllyedt zászlóshajóját, az Orient-t. A leletek napvilágra hozatalát most kezdték meg. A tenger mélyén nyugvó roncsok elhelyezkedéséből kiderül a történelem egyik nagy tengeri csatájának lefolyása is. Bonaparte Napóleon a nagy ellenség, Anglia földközi-tengeri uralmát Egyiptom meghódításával akarta megtörni. A 40 000 fős hadsereg 1798 júliusában érkezett Egyiptom partjaihoz, miután minden ellenállás nélkül elfoglalta Máltát, ahol több millió frank értékű műkincseket zsákmányolt. Miután Napóleon megérkezett Alexandria kikötőjébe, megállapította, hogy a 72 hadihajóból és több száz szállítóhajóból álló flottáját nem tudja helyben lehorgonyozni. Nagyobb hajóit átküldte az Abu-Kír-i öbölbe zászlóshajójával, a 118 ágyújával felszerelt Örient-nal együtt. Maga pedig partra szállt és elfoglalta Kairót. Az öbölben hagyott flottára augusztus 1-jének éjjelén találtak rá az angolok, s Horatio Nelson admirális - a sötétség ellenére, vagy éppen annak leple alatt - azonnal támadott is. A meglepet franciák szinte védekezni sem tudtak. A britek miközben egyetlen hajót sem vesztettek - kettő kivételével az összes francia hajót elfogták vagy elsüllyesztették. Napóleon ezzel szárazföldi győzelmei ellenére az egyiptomi hadjáratot elvesztette. A szemtanúk szerint az Orient-t hatalmas robbanás rázta meg mielőtt elsülylyedt volna. A hajó pusztulása után szinte azonnal megkezdődött a kincsvadászat. A legutóbbi időkig azonban senkinek sem sikerült megtalálni a roncsokat. A Franck Goddio vezette kutatócsoport Alexandriától 80 kilométerre keletre talált a roncsokra. Az Orient az oldalán fekszik a vízben, körötte szétszórva a mederbe fúródtak a többi hajó, a Guerrier, a Conquérant, a Franklin stb. maradványai. A búvárrégészek különleges elektroni-. kus berendezésekkel felszereikedve ereszkedtek a mélybe, amely rögzítette az összes maradvány pozícióját. A felszínen ez alapján elkészítették a roncsok térképét. Kiderült, a francia flotta vezérét, Francois-Paul Brueys tengernagyot az utókor tévesen hibáztatta amiatt, hogy engedte megkerülni a védővonalát. Nem a körültekintő óvatosság hiányzott, hanem a manőverezéshez szükséges vízmélység. A mérések azt mutatták, hogy a franciák hajói nem mozoghattak olyan könnyen a sekély vízben, mint a kisebb merülésű angol hajók. A legnagyobb meglepetés azonban az Orient keltette: a hajón nem egy robbanás történt, hanem legalább kettő. A tenger mélyén fekvő roncs középső része ugyanis majdnem teljesen épp, de az orr- és farrész, „elszállt". Az Orient darabjait 500 négyzetméteres körzetben szétszóródva találták meg. Feltehetően nem egy, hanem két lőporraktár volt a hajón. Valószínű, hogy először a farrész robbant fel megdobva a hajót mintegy 30-45 méternyire a tengeren, ezután következett rögtön a második robbanás, amely elsüllyesztette. A tengerfenékbe fúródott horgonyokat sietősen elvágták. Nyilvánvaló, hogy amint a többi hajóról meglátták a zászlóshajó felrobbanását, fejvesztve igyekeztek menekülni a csata helyszínéről. A feltárási munkálatok még sokáig folytatódnak az öböl környékén, annak a csatának a helyszínén, amelynek elvesztésével Napóleonnak örökre le kellett számolnia a Kelet meghódításának gondolatával. (É. T.) Démoni szélörvények évada Az Orient hadihajó titka Az Orient felrobbanásának korabeli ábrázolása (Illusztrációs felvétel) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Francia régészeknek köszönhetően 200 év után ismét napvilágra kerül Napóleon Egyiptomnál elsüllyedt zászlóshajója A hurrikán szó az indián „Urrikan", azaz „Nagy Szél" szóból származik. Olyan ciklonálisan, vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin vele egyező irányban forgó, több száz kilométer átmérőjű felhőörvényt jelez, amely a trópuson, azaz a Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen, a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik. Augusztustól októberig nem ritka, hogy egyszerre több trópusi ciklon is megfigyelhető az óceán fölött. A legtöbb, egyszerre öt, 1995. augusztus 23-án volt észlelhető az Atlanti-óceán fölött, egyesek születés közben, mások teljes fejlettségükben, vagy éppen leépülésük során. Az Atlanti-óceán északi medencéjében megfigyelhető hurrikánok egytől egyig az afrikai partok felől érkeznek a Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségébe. Az autóversenyről ismert szenegáli kikötőváros, Dakar partjaitól néhány száz kilométerre találjuk a Zöldfoki-szigeteket. A forró trópusi napsütés hatására felmelegedő tengerfelszín fölött sokfelé keletkeznek hatalmas tornyos gomolyfelhők, és napi program a kiadós felhőszakadás. Augusztus közepe és október közepe között viszont különleges helyzet áll elő. Az északi és a déli feltételek légtömegét elválasztó trópusi összeáramlási zóna (angol rövidítéssel: ITCZ), vagyis az északkeleti és a délkeleti passzátszél közötti választófelület az északi szélesség 10. és 20. foka között húzódik. Thor Bergeron svéd meteorológus már 1949-ben leírta, hogy a választófelület mentén keletkező tornyos gomolyfelhők a passzátszelektől perdületet kapnak, és felhőkarokba, majd felhőörvényekbe rendeződnek. Kedvező (számunkra persze kedvezőtlen) esetben a felhőrendszerbe űjabb és újabb nagy mennyiségű, meleg, nedves légtömeg áramlik be. Eric Palmén finn meteorológus 1948-ban kimutatta, hogy erre akkor van a legnagyobb esély, amikor a tengerfelszín hőmérséklete nagyobb 27 Celsius-foknál. A felhőképződéskor, vagyis amikor a vízpára kicsapódik, felszabadul a vízgőzben elraktározott párolgásA hurrikán nem ismer kíméletet, mindent elsöpör, ami csak az útjába kerül hő, az úgynevezett latens hő, ami tovább növeli a rendszer energiakészletét, s tovább gyorsul a forgás. Ezzel egyidőben a középpontban egyre intenzívebbé váló feláramlás miatt megindul a légnyomás csökkenése, értéke meghaladja az 1,75 hPa-t óránként. Gyors nyomáscsökkenés esetén trópusi nyomási depresszió jön létre, amelyben a forgás sebessége megközelíti a 60 kilométer/órás értéket. Ha továbbra is van nedvességutánpótlás, akkor az örvénylés tovább gyorsul, 60 kilométer/órásnál nagyobb forgási sebesség esetén trópusi viharról beszélünk. A felhőörvény közben a keleties passzát-szelekkel távolodik Afrikától, és félelmetes bűgócsigaként pörögve napról napra jobban megközelíti Amerika partjait. Hurrikánról akkor beszélünk, ha a szélsebesség meghaladja a 120 km/órás értéket és a középponti nyomás megközelíti a 980 hPa-t. A fejlődést figyelemmel kísérő meteorológusok ekkor - egy előre kijelölt táblázat segítségével - nevet adnak a felhőörvénynek, s az immár megszületett hurrikánt életének további napjaiban ezen a néven emlegetik, egészen addig, amíg a szélsebesség és a középponti nyomás ismét át nem lépi a küszöbértékeket. 1998-ban az észak-atlanti térségben tizennégy trópusi ciklon érte el legalább a trópusi vihar erősségét. Közülük három csapott le a partvidékre, a többi a nyílt vizek fölött tombolt. Összesen 7,3 milliárd dolláros kárt regisztráltak egyedül az Egyesült Államok területén, valamint 23 halálesetet. A tavalyi év békés volt a hurrikánok szempontjából. Az említett területen ebben az évszázadban két pusztító, azaz 5-ös erősségű, tizenöt igen erős (4-es), negyvenhét erős (3-as), harminchét mérsékelt és ötvenhét gyenge hurrikán fordult elő eddig. Ez átlagosan tizenhatotjelent évente. Az Egyesült Államok Országos Óceán- és Légügyi Hivatala, a NOAA a hurrikánévad kezdete előtt figyelmeztetett arra, hogy ebben az évadban az átlagosnál több hurrikánra számíthatunk. Az előrejelzés bevált: a hurrikánok gyakorisága és erőssége nagyobb az átlagosnál. A Floyd végül is elkerülte Floridát, ahová a partot érést válták, és Dél-Carolinára rontott rá, majd észak felé haladva végigsöpört a parti államokon. Néhány nappal később - egészen más pályán mozogva - Gert következett. A hurrikán bölcsője és éltetője a meleg tengerfelszín. A szárazföld fölé érve fokozatosan megszűnik a nedvesség - és ezzel együtt az energiautánpótlás. Ehhez hozzájárul a folyamatos, felhőszakadás-szerű esőzéssel járó, valamint az érdes felszínen elszenvedett súrlódás miatti energiaveszteség, ezért a légörvény fokozatosan veszít erejéből. E folyamat viszont napokig is eltarthat. Eközben a ciklon súlyos károkat okoz egy több száz kilométer széles sávban, ahol a tomboló szél mindent letarol, a szakadatlan esőzés mindent eláraszt. Még a Dél(lllusztrációs felvétel) Carolinától több mint 1000 kilométerre fekvő New Yorkban is rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetni. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa - eddig példátlan módon megszakította ülését, és tanácskozási szünetet rendelt el. Zárva maradtak a közhivatalok és az iskolák. A nedvességtartalmától és gyilkos energiájától fokozatosan megszabaduló hurrikánban növekedni kezd a középponti légnyomás, s ismét trópusi viharrá, majd trópusi nyomási depresszióvá szelídülve fejezi be életét. Egyes hurrikánok igen kalandosan nyújtják meg életciklusukat. Az 50. szélességi körtől északra ismét átkelnek az óceánon - ezúttal nyugatról kelet felé haladva. Elérve a mérsékelt övi ciklonok Grönlandtól keletre fekvő keletkezési térségét, nedvességtartalmukkal és mozgási energiájuk maradékával hozzájárulnak egy „szelíd" mérsékelt övi ciklon keletkezéséhez. Az időnként nálunk is tapasztalható tornádók - bár pusztításuk, ha kis területen is, de vetekszik a hurrikánéval -, semmiféle kapcsolatban sincsenek a hurrikánokkal, tájfunokkal vagy egyéb trópusi ciklonokkal. Ezekben mindig nagy hőmérsékletkülönbség van a meleg tengerfelszín és a fölötte áramló levegő között. A mérsékelt szélességeken viszont sosem lesz ekkora területen 27 Celsius-foknál melegebb a tengerfelszín hőmérséklete, ami elindíthatná egy hurrikán keletkezését. Floyd és társai tehát messze elkerülik földrészünket. (Az Élet és Tudomány nyomán)