Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-14 / 237. szám, csütörtök

2 Gazdaság ÉS fogyasztók - HirdeTÉs ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 14. KOMMENTÁR Rövid rövidzárlat KORPÁS ÁRPÁD „Pénteki ülésén a koalíciós tanács kizárólag belső ügyekkel foglalkozott, ezért az eredményekről nem tájékoztatunk" - jelentette ki lassan már egy héttel ezelőtt Martin Lengyel kormányszóvivő. Aztán jöttek az árnyaltabb politikusi állásfoglalások. Pavol Hamžík, a PEP elnöke a pénteken (nem) történteket „rövidzárlatnak" nevezte. Ám nyomban hozzá is tette: a koalíciós tanács fenntartja magának a jogot, hogy az ülésein tárgyaltakból csak azt ismertesse, amit jónak lát. Ez a külpolitika volt irányítójához és a jelenlegi integrációs miniszterelnök-helyetteshez méltó diplomatikus nesze semmi, fogd meg jól, mert a résztvevők a koalíciós tanács értekezleteiről úgyis csak azt mondják el, amit közölhetőnek vélnek. Mindenesetre a sajtó a mečiari idők hírzárlataihoz kezdte hasonlítani a döntést, elismerve persze a különbséget: a jelenlegi kormánypártok előre meghirdetett időpontban még mindig tájékoztatnak. Az ügyet kínai távolságtartással figyelő Jozef Migaš, a DBP, és Bugár Béla, az MKP elnöke aztán meglelte a „selyemutat": javaslatuk szerint a felek a tanács ülései után közös írásbeli nyilatkozatot adnak. Eddig a fejlemények. Ivan Šimko, az SZDK kereszténydemokrata képviselője, Mikuláš Dzurinda kormányfő szövetségese szerint „nem szerencsés", hogy a koalíciós tanács hasonló elven működik, mint a két világháború közötti Csehszlovákia kormánypártjai felett álló „nagy ötös", az úgynevezett Pétka. A Pétkát az akkori koalíciós pártok vezérei alkották. Tevékenységét a múlt kutatói nem tartják a legdemokratikusabbnak. Darvas János korabeli szlovákiai magyar elemző szerint „a kormány csak a láthatatlan anonim hatalom, a Pétka akaratának végrehajtója volt". A Pravda jegyzetírója a mai helyzetről hasonlóan vélekedik: „A koalíciós tanács a mi viszonyaink közepette a kormány és a parlament fölé rendelt szervnek számít." Mikuláš Dzurinda tagja a koalíciós tanácsnak, és kormányfő is egyben. A képlet szerint egy személyben és egyidejűleg kellene alá- és fölérendelnie magát ugyanannak a hatalmi szervnek, arról nem is beszélve, hogy többé-kevésbé alárendeli magát anya pártjának, a KDMnek, az SZDK-t alkotó többi politikai erőnek, azok közös parlamenti frakciójának, a többi kormánypárt akaratának, a koalíció korlátozott politikai mozgásterének, a külföld elvárásainak. Félő, hogy a politikai élet atomizálódásával és a felelős szervek sajátos hierarchizálódásával a tudat is hasad. Attól pedig már csak egy lépés a szerepzavar. Šimko tehát - akarva-akaratlanul - szövetségese amúgy is köztudott támadhatóságára adott egy újabb példát. Pöfögő adóreform TUBA LAJOS Annak idején, a kormány megszorító csomagjának bejelentésekor meglepő közöny kísérte a gépkocsiadó ötletét. Tegnapra azonban kétségessé vált a sorsa, hiszen a PEP és az SZDK után az MKP is jelezte, nem támogatja bevezetését. Ez nem jó hír a költségvetésnek, de jót tehet a gazdasági reformnak. Májusban a DBP ugyan abbahagyta a gazdasági reform szabotálását, de az intézkedéscsomagot igyekezett a maga képére formálni - mondván, fizessenek a „gazdagok". Ennek egyik jellemző példája a gépkocsiadó javaslata, amely a hengerűrtartalom növekedésével aránytalanul magasabb terheket róna a tulajdonosokra, legyen szó akár dízel Felíciákról. Egyébként politikai kérdés is a gépkocsiadóhoz való viszony. A kormánykoalíció pártjainak a küszöbön álló adóreform előtt el kell dönteniük, hajlandóak-e teljesíteni korábbi ígéreteiket, hogy a közvetlen adókról a hangsúly áttevődik a közvetett adókra. Ennek lényege, hogy csökkenne a közvetlenül kirótt adók súlya (például a jövedelemadóé), és növekedne a fogyasztáshoz kötődő adóké. Vagyis, aki nagyobb lábon él, az a hozzáadottérték-, illetve a fogyasztási adón keresztül többet fizetne be az államkasszába. Ez nem csak szegénység vagy gazdagság kérdése. Ily módon mindenki eldönthetné, hogy a pénzét feléli-e vagy hosszabb távra befekteti (mondjuk életbiztosításba, lakásba vagy akár a cégébe). Az egésszel csak egy probléma van. A szemléletváltás a jelenlegi állapotok nagyon komoly átrendezését követeli meg. Márpedig a szimpatikus indulás után ma, egy évvel a kormányváltás után már nem annyira nyilvánvaló, hogy az új vezetés minden tagja hajlandó önként lemondani a központosítás előnyeiről. Talán ezért nem feltétlenül tragédia, ha veszélybe kerül a gépjárműadóból tervezett 2,5 milliárd koronás költségvetési bevétel. így ugyanis rászorulnak majd, hogy jäjýre folytatódjon az államapparátus karcsúsítása, és megkezdődjön a közigazgatás decentralizációja. Ezzel kapcsolatban intő jel lehet az 500 millió eurós külföldi hitel megérkezése utáni ellustulás. Mert a reform nem abból áll, hogy megszorítások sorozatával a középréteget is kisemmizik. A reform lényege, hogy a feltételek javításával és a környezet alakításával teret adjanak az életképeseknek, akik növekvő pályára tudják állítani az országot. Az esetleges további megszorítások mellett a második évnek már erről is szólnia kell. Különben felesleges volt minden eddigi áldozat. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: MadiGéza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva- régió- (58238310), Kovács Hona - mellékletek (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorfn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk - Ha úgy gondolja, megfordulok, és ketten kérhetünk menedékjogot Brüsszelben (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ DIE WELT Az Európai Unió kelet- és közép-európai társult államai a vártnál egyértelműen kisebb előrelépést értek el. A kritika ellenére világos, hogy az EU decemberi helsinki csúcsértekezletén újabb hat ország kap meghívót a csatlakozási tárgyalásokra. A Szlovákiával, Máltával, Litvániával és Lettországgal folytatandó tárgyalások megkezdése kevesebb akadályba fog ütközni, mint Románia és Bulgária átsorolása. Az Európai Bizottság EU-bővítésért felelős biztosa, Günter Verheugen mind a 12 országgal meg akarja kezdeni az érdemi tárgyalásokat. Az Unió egyes képviselői szerint azonban a 12 állammal párhuzamosan folytatott tárgyalások komoly problémákat okozhatnak. A lap szerint az első csoport hat államáról készült értékelőjelentések elsősorban azt bírálják, hogy a reformok nem megfelelő iramban haladnak. A helsinki. EU-csúcs előtt jó jel az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott országértékelése Leütésre vár a brüsszeli labda Az Európai Bizottság által Brüsszelben nyilvánosságra hozott értékelés pozitív volta az előfeltétele annak, hogy Szlovákia a decemberi, Helsinkiben megrendezendő EU-csúcson meghívást kapjon az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére. ONDREJCSÁK RÓBERT 1993-ban a Szlovák Köztársaság létrejöttekor szinte senki nem kételkedett, hogy a fiatal ország a „Visegrádi" szomszédokkal azonos időben válik az Európai Unió tagjává. Az Unió ugyanabban az évben megrendezett koppenhágai csúcstalálkozóján a tagállamok egyértelműen megszabták azokat a feltételeket, amelyeket a csatlakozni kívánó országoknak belépésük érdekében teljesíteniük kell. Ezek a következők: a demokráciát garantáló intézmények stabilitása jogállam, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kisebbségek védelme, működő piacgazdaság, valamint a tagsággal járó kötelességek átvétele, beleértve az EU politikai és gazdasági céljait és a pénzügyi uniót is. Szlovákia 1995-ben hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérvényét az Európai Unióba. Az előző kormány politikája következtében Pozsonyt többször figyelmeztették a demokrácia általánosan elfogadott szabályainak megsértése miatt. A találkozókon és a demarsokban megfogalmazott figyelmeztetések, ajánlások azonban süket fülekre találtak a Mečiarkormányban. A „demokrácia-deficitre" mutatott rá az Európai Bizottság 1997 júliusában nyilvánosságra hozott jelentés Szlovákiával kapcsolatos része is. Mindennek az lett a következménye, hogy az Európai Unió 1997 decemberében Luxemburgban megtartott ülésén Szlovákiát nem sorolták be a csatlakozási tárgyalásokat megkezdők közé. Az ellenzék győzelme a tavalyi választásokon és az ezt követő változások visszahozták a reményt, hogy az ország külpolitikai izolációja is megtörik. A Magyar Koalíció OLVASÓI LEVÉL Hőn óhajtott híd Mi, párkányiak, gyakran felsóhajtunk mostanában: „Majd ha felépül a HÍD, reméljük ez is másképp lesz..." Én is így fohászkodtam legutolsó cipővásárlásom alkalmával, s az ügy tollat adott kezembe - mások okulására. Esztergomban tanuló főiskolás fiamnak hazalátogatása alkalmával sürgősen cipőt kellett vásárolnia. Betértünk a Szent Imre téri Pártjának kormányba kerülése is sokat javított az ország nemzetközi megítélésén. Az addigi ellenzékből alakult új kormány ígéreteihez híven egyértelműen elkötelezte magát az európai integráció mellett. A kormányprogram szerint Szlovákia európai uniós tagsága stratégiai cél, és az egyik legfontosabb politikai és gazdasági prioritás. Énnek elérése érdekében a kormány ígéretet tett a politikai és a Koppenhágában megfogalmazott többi kritérium mielőbbi teljesítésére, hogy Szlovákia minél hamarabb csatlakozhasson a tagságra legjobban felkészült országok csoportjához. Az európai integráció a Mečiarkormány programjában is szerepelt, ezért az újdonság és a lényegi változás nem a deklarált célokban, hanem a gyakorlati tettekben rejlett. Tulajdonképpen a mostani kormány töltötte fel a mindig is létező formát tényleges tartalommal. Miután a Dzurinda-kormány hozzáfogott az ígéretek teljesítéséhez, nem maradt el a kedvező külföldi visszhang sem. Az Európa ParlaSzlovákia 1995-ben hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérvényét. ment 1998 októberében megtartott plenáris ülésén már pozitívan reagált a történésekre. Az integrációs törekvések prezentálása és elősegítése érdekében indított diplomáciai offenzíva keretén belül a kormányfő tavaly októberben Brüsszelbe is ellátogatott. A látogatás során találkozott Hans van der Broekkal, aminek az eredménye egyebek között egy Szlovákia és az Európai Bizottság közötti munkacsoport felállítása volt. Ennek feladata Szlovákia segítése, hogy az ország hatékonyabban ki tudja küszöbölni azokat a fogyatékosságokat, melyek a csatlakozási tárgyalások megkezdésében gátolták. Szlovákia kedvező „európai" megítélésének alapja a kormánynak a demokrácia helyreállítására irányuló erőfeszítései voltak. A külpolitika ezekre az intézkedésekre építhecipőboltba, ahol talált is megfelelő, 1450 koronás, állítólag kézi varrással készült cipőt, féléves jótállással. Két hét múlva mindkét pár sarka elvált a talpától. Visszavittük, abban a reményben, hogy megtérítik az árát, esetleg kicserélik. Ekkor ért a meglepetés. Az elárusítónő felvilágosított: visszaküldi a gyártóhoz ragasztásra, 30 nap múlva jelentkezzünk érte. Fiam kérdésére, addig mit viseljek, vállvonogatás volt a válasz. Azok után, hogy egy másik dobozban észrevettünk egy ugyanilyen tett és ezekkel érvelhetett. A teljesség igénye nélkül megemlíthető az ellenzék részvétele a közszolgálati televíziót és rádiót felügyelő bizottságban és a parlamenti bizottságokba, a makroökonómiai stabilitás érdekében hozott intézkedések, a közvetlen elnökválasztásról hozott törvény elfogadása és maga az elnökválasztás. Nagyon fontos volt a kétnyelvű bizonyítványok kiadásának visszaállítása és a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása. Éppen az utóbbi jelentette az utolsó komoly akadály megszűnését az európai integráció útjában. Csatlakozási törekvéseink hatékonyságát növelendő, változások történtek az integrációért felelős szervek struktúrájában is. EU-csatlakozásunk fontos feltétele, hogy a szlovák gazdaság helyt tudjon állni az Európai Unió egységes belső piacán, a kemény konkurenciaharcban. Ennek elengedhetetlen követelménye a gazdaság modernizációja, a bank- és pénzügyi rendszer restrukturalizációja, a gazdasági stabilitás biztosítása. A társult tagok közötti jó együttműködés és a közöttük előforduló regionális problémák hatékony orvoslása szintén jó ajánlólevél Brüsszelben. Éppen ezért különös jelentősége van a visegrádi csoport újjáéledésének, valamint annak, hogy Szlovákia újra elfoglalta az őt megillető helyet ebben a nagyon fontos szervezetben. Ez hozzájárul a régió stabilitásához, a csatlakozni vágyó négy ország így hatékonyabban léphet fel érdekei érvényesítésekor. Szlovákia részvételével határozottan demonstrálja, hogy újra „szalonképes" a nemzetközi politikában. A regionális együttműködésen kívül fontos szerepe van a kétoldalú kapcsolatoknak is az Unió tagországaival és szomszédainkkal. A helsinki csúcs előtt fontos a lobbyzás az összes tagországnál, törekvéseink minél nagyobb támogatottsága érdekében. Különösen érvényes ez az Unióban legnagyobb befolyással bíró Franciaországra és Németországra, valamint Ausztriára, melynek jövőjét nagymértékben befolyásolja a bővítés, tekintettel a csatlakozni vágyó orcipőt, reklamáció után, ragasztótól összekenve, eltorzítva, úgy határoztunk, nem hagyjuk ott! Fiam Esztergomban beadta az ügyes suszterhez, aki egy nap alatt rendbe hozta. Ritkán vásárolunk lábbelit Párkányban, legtöbbször Esztergomban. Ott is előfordult már az évek során, hogy jótállási idő alatt vissza kellett vinni a cipőt. Nagyon egyszerűen jártak el: kicserélték a két dobozt, szó nélkül, illetve jókívánságok kíséretében: „Hordja egészséggel a kedves vásárló ezt a másik pár cipőt, elnészágokkal fennálló 1300 km-es határvonalára, gazdasági érdekeire és a történelmi-kulturális kapcsolatokra. (Bécs álláspontján radikálisan - számunkra nagyon kellemetlenül - változtathat a választásokon második helyet szerzett Szabadságpárt esetleges kormányrakerülése). Fontos lenne megnyerni az EU szegényebb tagországainak támogatását is, hiszen Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország attól tart, a bővítés következtében nekik sokkal kevesebb jut majd az eddig jól fizető brüsszeli alapokból. Nagyon fontos a szomszédos országokkal fenntartott kétKülönös jelentősége van a visegrádi csoport újjáéledésének. oldalú kapcsolatok ápolása is. Ezek biztosítékai a térség nyugalmának, amit az Unióban nagyra becsülnek. Brüsszelben ugyanis senki nem akar bevenni még egy „Görögországot", vagyis olyan országot, melynek állandó ellentétei vannak szomszédaival (lásd a problémás görög-török, görög-macedón, görög-albán kapcsolatokat). A nemhivatalos EU-körök kimondatlanul is egyik legnagyobb hibájuknak tartják Athén felvételét, és nem szeretnének további problémákat „importálni" a szervezetbe. Ennek tükrében nagyon fontos a jó magyar-szlovák kapcsolatok ápolása, aminek jelképe lehet a párkányi híd újjáépítéséről kötött megállapodás, amit az EU anyagilag is támogat. Javulnak kapcsolataink Prágával és Varsóval is, akik (Budapesttel együtt) NATO-tagok lévén támogatják felvételünket abba a szervezetbe is. A tavalyi választások után Szlovákia európai integrációs törekvései kaptak még egy esélyt. A Dzurinda-kormány ezt igyekszik kihasználni, és néhány belföldi „zűr" ellenére, törekvései pozitívan értékelhetők. Az Európai Bizottság tegnapi értékelése mindezt alátámasztani látszik, így aztán reménykedve várhatjuk a decemberi, helsinki EU-csúcsot. zést kérünk. Ha baj lenne, tessék újra visszatérni!" Hát... ennyi a különbség a párkányi és az esztergomi eladók, kereskedők között. Az egyik a vevő érdekeit szolgálja, míg a másik...?! Nagyon várjuk a „MI HIDUNKAT'! Mindenféle szempontból, még az ilyen aprónak mondható, bosszantó esetek elkerülése végett is! És akkor, az ilyen hozzáállású párkányi kereskedők akár be is zárhatják a boltjaikat! Bukovics Terézia Párkány