Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-13 / 236. szám, szerda

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - hirdetés ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 14. Továbbra is válságos a hazai mezőgazdaság helyzete A Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetsége a jövőben részt kíván vállalni a vágósertések értékesítéséből Több termelőnek már üzemanyagra sem telik ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Továbbra is válságos a hazai mezőgazdasági termelők helyzete - jelentette ki tegnap Pavel Magdolen, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezési Kamara elnöke. Meglátása szerint az idén lényegesen több mezőgazdasági vállalkozó megy csődbe, mint tavaly. Számokat nem említett mondván, ez nagyban függ attól, hogy mennyien mennek tönkre a végrehajtók jóvoltából". A régiókból kapott visszajelzések alapján az Agrárkamara elnöke arra a meglátásra jutott, hogy a helyzet immár a legintenzívebb mezőgazdasági területeken is válságos. Több őstermelőnek már üzemanyagra sem telik, ami Pavol Magdolen szerint veszélyezteti a Az őszi munkák alakulása (összesítve október 8-án) Termény Tervezett Ebből már %-ban vetésterület (ha) bevetve Őszi búza 380 000 173 671 45,7 Őszi árpa 13 100 12 379 94,5 Rozs 32 000 25 621 80,1 Triticale 9 330 7 328 78,5 Őszi repce 94 500 112 953 119,5 Forrás: Földművelésügyi minisztérium Lesz elég burgonya a hazai kereslet kielégítésére Termelői aggályok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Idén, annak ellenére, hogy a termésátlagok nagy regionális eltéréseket mutatnak, nagy valószínűséggel elég burgonya terem a hazai szükségletek kielégítésére. Míg a hegyes területeken az átlagtermés 13 tonna volt hektáronként, addig az ország délnyugati részén hektáronként 30 tonna burgonya is megtermett. Bonyolultabb a helyzet a vetőburgonya, esetében, amelynek a vetésterülete az elmúlt éveben 3900 hektárról 2200 hektárra csökkent, ez a jövő év tavaszán problémákat okozhat a termelőknek. A bizonylattal rendelkező vetőburgonya 10-12 ezer hektárra elegendő, ugyanakkor az idén például 25 ezer hektáron ültettek krumplit. A legfrisebb felmérések szerint jövőre elsősorban a nagyvállalatokkal bővül majd a krumplitermelők köre. A nagyvállalatok érdeklődése Megváltoznak az erőviszonyok jövő évi termés megalapozását. Példaként az őszi búzát hozta fel, amelyet az idén 380 ezer hektáron kellene elvetni, viszont a legfrissebb, október 8-ai összesítés alapján a termelők mindössze 173 671 hektáron vetették el, ami 45,7 százaléknak felel meg. Statisztikai kimutatások szerint januártól augusztusig bezárólag 10,756 milliárd volt a szlovák agrárgazdaság külkereskedelmi mérlegének deficitje. Ebből 4,857 milliárd koronát olyan agrártermékek behozatalára költöttünk, amelyeket hazai viszonylatban is meg tudnánk termelni. A múlt évhez viszonyítva növekedett például az élősertés, vagy a marhahús behozatala. E tekintetben nagy gondot jelentenek a nagy üzlethálózatok - szögezték le az Agrárkamara szakértői. (G. A.) elsősorban annak köszönhető, hogy a kormány Zöld jelentésében a burgonyát a kötöttáras temények közé sorolták. A burgonyatermelők ugyanakkor nem tartják a legszerencsésebb lépésnek a mezőgazdasági tárca lépését. Szerintük az uniós felvételre pályázó Szlovákiának össze kéne hangolnia mezőgazdasági normáit az Európai Unióval. Az EU országokban a burgonya szabadáras termény. A termelők a szabadáras rendszerre való áttérést azzal indokolják, hogy a jelenlegi kötött árak mellettt azok is visszatérnek a burgonyatermeléshez, akik annakidején képtelen voltak hatékonyan termelni. Az árreguláció ugyanakkor az 1996-oshoz hasonló túltermeléshez vezethet, amely annakidején az árak jelentős eséséhez, és az ágazat stagnálásához vezetett. A burgonyatermelők a problémák halmozódása miatt egy közös érdekvédelmi szervezetet szeretnének alakítani. (P) Pozsony. A múlt év végén, illetve az idei év elején az Európai Unió országaiból a hazai felvásárlási árakhoz képestjóval olcsóbb sertéshús került Szlovákiába. Ez a dömpingbehozatal kis híján tönkretette sertéstenyésztőinket. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Ismételten bebizonyosodott, hogy hosszú távú, megbízható adásvételi viszonyok és az előállítási költségekkel arányos felvásárlási ár biztosítása nélkül mennyire kiszolgáltatottak az őstermelők. Ugyancsak nyilvánvalóvá vált, hogy egyénileg, összefogás nélkül nem befolyásolhatják a piac alakulását. Mindezeket tudatosítva a Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetsége (SZSSZ) a szövetség keretén belül szükségesnek látta egy önálló részleg kialakítását, amely a vágósertések értékesítését végzi majd. „Az Európai Unió tapasztalataiból indultunk ki, ahol a tenyésztők ún. értékesítési szövetkezeteket hoztak létre - nyilatkozta Bíró Ottó, a szövetség elnöke. - így a farmerek nem a húsfeldolgozó üzemekkel állnak kereskedelmi kapcsolatban, hanem ezekkel a szövetkezetekkel. Ezt szeretnénk itthon is megvalósítani. Az említett részlegünk felvásárolja a tenyésztőktől a sertést, majd eladja az egyes húsüzemeknek. Vagyis megváltoznak az eddigi megszokott kereskedelmi viszonyok." A szövetségen belül létrejövő részleg hivatalosan 2000. január elsejével kezdi meg munkáját, jelenleg a jövő évre szóló szerződések előkészítése folyik. Bíró Ottó szerint az évi vágósertés-termelés 40 százaléka, vagyis mintegy százezer tonna vágósertés adásvétele valósulhatna meg ily módon. A vágóhidak, illetve húsüzemek szintén érHosszú távú, megbízható adásvételi viszonyok és az előállítási költségekkel arányos felvásárlási ár biztosítása nélkül az őstermelők kiszolgáltatottak. (Archívumi felvétel) deklődnek a kereskedés e módja iránt, eddig 110 ezer tonna felvásárlására vonatkozó igény fekszik a szövetség asztalán. A szerződések aláírására előreláthatólag decemberben kerül sor, miközben az egyik legfontosabb kérdés: hány napos fizetési határidőre számíthatnak az őstermelők? A mezőgazdasági törvényben foglalt 14 napos határidőt a húsfeldolgozók szövetsége a jelenlegi helyzetben nem tartja reálisnak. A Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetsége szerint a 28 napos határidő mindkét fél számára elfogadható lenne, ám távlatilag a 14 napos határidő elérése a cél. A sertéstenyésztők pozitívan reagáltak a szövetség kezdeményezésére, a jövő évre várhatóan minden harmadik tenyésztő él a felkínált lehetőséggel. Ha pedig bebiAz Agrárkamara a sertésexportról Pozsony. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezési Kamara vezetői szerint az idén már nem indokolt a sertésimport könnyítése, a vámkorlátok eltörlése, vagy mérséklése. Annak ellenére, hogy a húsfeldolgozók ezt szorgalmazzák. Mint ismeretes, Szlovákia az idén tavasszal vámemeléssel mérsékelte az olcsó sertéshús behozatalát Szlovákiába. Az emelt vámtétel december 16-áig érvényes. Az Agrárkamara szakértőinek közlése szerint jövőre Szlovákia újabb, a mostanihoz hasonló korlátozásokat akar bevezetni. A kamara szakértői a fogyasztási és termelési adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a hazai termelők képesek előállítani a hazai fogyasztásnak megfelelő húsmennyiséget, s nem feltételezik, hogy például az ünnepek előtt átmeneti húshiány lépne fel. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a termelők jövőre is képesek lesznek előállítani a 180-200 ezer tonna sertéshúst - véli Albín Marenčík, a kamara kereskedelmi szakosztályának vezetője. Éves szinten 210-220 ezer tonna sertéshúst fogyasztunk, 20-30 ezerre tehető a behozatal. Csehországból eddig 5 ezer tonna sertéshúst importáltunk. Az agrárkamara becslése szerint ha feloldanánk is a Csehországgal szembeni behozatali kvótákat, ez az import - tekintettel a csehországi magas árakra - nem veszélyezteti a hazai termelőket, (gyor) zonyosodnak e kereskedési forma előnyei, bizonyára még nagyobb lesz iránta az érdeklődés. Ha a tenyésztők több mint a fele ily módon értékesíti majd áruját, a szövetség is erőteljesebben léphet fel a feldolgozókkal szemben, és nagyobb beleszólása lesz az árképzésbe is. Hiszen éppen a felvásárlási ár az, ami leginkább foglalkoztatja a tenyésztőket. Napjainkban a vágósertéspiac kaotikus, az árak szélsőséges ingadozást mutatnak, hiány esetén a felvásárlók 45-50 koronát is megadnak egy kiló sertésért, túlkínálat esetén viszont 30-32 koronára esik vissza a felvásárlási ár. Egyik szélsőség sem kívánatos, ezért az SZSSZ olyan felvásárlási árat szeretne elérni, amely egész évben tisztes hasznot biztosít a hatékonyan termelő gazdaságok számára. Ezt meg kell érteniük a feldolgozóknak is, itt szintén érvényesülnie kell az élni és élni hagyni elvnek. Ján Hruška, az SZSSZ osztályvezetője szerint a szövetség piacra lépésével a húsüzemek között egészséges konkurenciaharc indul meg, mivel gyártási kapacitásaik kihasználtsága messze elmarad a maximálistól. A szövetség viszont csak azokkal köt szerződést, akik megbízhatóak, és akik fokozatosan törlesztik régi adósságaikat is. A feldolgozóknak tudatosítaniuk kell, hogy csak korrekt magatartás esetén jutnak elegendő nyersanyaghoz. A felvásárlás fentiekben felvázolt módja hatékony védelmet nyújt a nagymértékű behozatallal szemben is. „így működik ez szerte Európában, számunkra is ez az egyedüli megoldás - mondta Bíró Ottó. - Egyúttal lehetőség nyílik a mezőgazdasági tőzsde létrehozására, amelyre minél előbb szükség lenne. Ha már működik a tőzsde, pontosan tudni fogjuk, milyen a kereslet és a kínálat, ennek alapján pedig időben reagálhatunk a piac alakulására, mégpedig kivitel vagy behozatal formájában." Várhatóan január elsejével lép életbe a vágósertésre vonatkozó módosított piaci rendtartás, amely a minimális felvásárlási árat is tartalmazza majd. Ez mindenképpen előrelépést jelent, ám azt nehéz megmondani, hogy a feltételezett 43 koronás kilónkénti minimális ár fedezi-e az előállítási költségeket. Ugyancsak aggodalomra ad okot az a tény, hogy eddig a minimális ár gyakran a maximális árat is jelentette egyben. Sőt, a világpiaci árak csökkenése esetén senki nem tartotta be a minimális árakat. Bíró Ottó a hazai sertéstenyésztés Megváltoznak az eddigi megszokott kereskedelmi viszonyok. jövőjével kapcsolatban kifejtette: a fejlesztés feltételei adottak, hiszen sertéshúsból még mindig nem vagyunk önellátók. Évente 15-20 ezer tonna sertéshús behozatalára kényszerülünk. Ahhoz, hogy a tenyésztők ki tudják elégíteni a mintegy 200 ezer tonnányi hazai szükségletet, elsősorban a hasznossági mutatókon kell javítani. Évente például legkevesebb 20 malacot kellene elválasztani egy anyától. Ettől a számtól azonban még messze vagyunk. Két-három év alatt viszont elérhető, tekintettel a sertések rövid reprodukciós ciklusára. Akkor aztán a kivitel lehetőségén is el lehet majd gondolkodni. (v-s) Agrofilm: a zsűri a hazai filmesek négy alkotását díjazta Kiosztották a díjakat ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Nyitra. Véget ért a mezőgazdasági témájú dokumentumfilmek fesztiválja az Agrofilm, amelyről az idén négy díjat vihettek haza szlovák alkotók. A legjobb rendezésért járó díjat a Vulkán ölében született című videoprogram kapta, Nyitra polgármesterének díját A csicsói holtág című film, a nemzeti zsűri díját a növények genetikai forrásairól szóló dokumentum, és a Mezőgazdasági Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének díját pedig egy Liptovské Tepličky-i települést bemutató alkotás. Az osztrák borok történelmét felvonultató videoprogram kapta a fesztivál nagydíját, a Magna Matert, a tudományos filmek kategórijában pedig egy a halászatról szóló német film győzött. Megosztott első díjat adtak ki az oktatófilmek kategóriájában: ezt egy, a szarvasmarha-tenyésztés alapjait bemutató cseh produkció és az éhezés elleni harcról szóló mozambiki film kapta. Spanyolország Selyem című versenyfilmjének ítélte a zsűri a legjobb publicisztikai alkotásért járó díjat, a tájékoztató filmek kategóriájában pedig Az egyszerű ajándék (USA), és a Zöldséggyár (Japán) című videoprodukciók vitték el a pálmát. A nemzetközi zsűri díját a Műholdas irányítás a mezőgazdaságban című kanadai film kapta, a földművelésügyi miniszter díját a Fiúk árnyékában című francia film, a fesztivál elnökének díját pedig egy, a tevék életéről szóló szíriai dokumentumfilm. Az Agrofilmre az idén rekordmennyiségű, kilencvennégy alkotást neveztek be huszonnégy országból, a zsűri ötvenet talált méltónak a megmérettetésre, és ezeknek a felét díjazta is. (vm) A terménybetakarítás alakulása 1999-ben a múlt évhez viszonyítva (összesítve október 8-án) Vetésterület (ha) betakarított termés összesen ebből már betakarítva terület %-ban tonnában t/ha Kukorica 1999 129 798 28 309 21,9 168 370 5,95 1998 118 230 5 222 4,40 29 750 5,70 Különbözet +11 268 +23 087 +17,50 +138 620 +0,25 Burgonya 1999 22 826 19 685 86,2 262 866 13,35 1998 24 738 12 875 52,0 235 619 18,30 Különbözet -1 912 +6 810 +34,2 +27 247 -4,95 Cukorrépa 1999 34 623 10 386 30,0 414 802 39,93 1998 37 668 3 444 9,1 126 695 36,79 Különbözet -3 045 +6 942 +20,9 +288 107 +3,14 Napraforgó 1999 96 697 88 584 91,6 121 666 1,37 1998 67 126 38 585 57,5 65 796 1,71 Különbözet 29 571 49 999 +34,1 +55 870 -0,34 Forrás: Földművelésügyi Minisztérium