Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-13 / 236. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 14. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ­hirdetés Q Interjú Vincze Gáborral az erdélyi magyarság huszadik századi történetéről, az Illúziók és csalódások című kötetről Csak a tényekhez ragaszkodni Vincze Gábor a magyaror­szági Békésen született. Je­lenleg a szegedi egyetem munkatársa. Szakterülete Románia 1944 utáni törté­nete, ezen belül a romániai magyarság története. Több tanulmányt, dokumentum­gyűjteményt publikált, leg­utóbbi kötete az Illúziók és csalódások. MORVÁI PÉTER Nem történésznek, hanem fak­tológusnak nevezi önmagát. Ez némi öniróniát is tartalmaz. A romániai magyar ki-kicsodában egy régi elvtárs, Fazekas János, aki Bukarestben miniszterelnök-he­lyettes is volt a hetvenes években, azt írta a neve mellé, hogy törté­nész, és úgy gondoltam, nem tar­tozunk egy céhbe. Nyolc-kilenc éve művelem a történész szakmát, kezdettől fogva igyekeztem min­dig a tényekhez ragaszkodni. Job­ban érdekelnek a tények, mint a rájuk aggatott, közszájon forgó mítoszok. Az Illúziók és csalódások az első kritikus, terjedelmes összefogla­lása a romániai magyarság 1944 utáni történetének. Lehetséges, hogy erről a témáról eddig nem jelent meg ilyen munka? Erdély XX. századi történetével ke­vesen foglalkoznak. Bár a nyolcva­nas években már szabadabban le­hetett foglalkozni a két háború kö­zötti időszakkal, a '45 utáni idő­szak kutatása nagyon korlátozott Nyolc-kilenc éve művelem a törté­nész szakmát, kezdettől fogva igyekeztem mindig a tények- .. hez ragaszkodni. volt. Ez is visszariaszthatott soka­kat. A kötet nyolc év eredményeit foglalja össze. Könyve bemutatja az erdélyi magyarság mint politikai közös­ség megszűnésének folyamatát. Mit jelent ez pontosan? A romániai magyarság 1945-ben még önálló politikai közösség, amely önálló politikai, gazdasági és kulturális intézményrendszer­rel, határozott önképpel rendelke­zik. Mindezt 1947-48 körül felszá­„Láttam, hogy Szlovákiában figyeltek az RMDSZ kevés sikert hozó kor­mányzati szerepvállalására." (Miskolczi Róbert felvétele) molják, az ötvenes években a sztá­linista országban már nem beszél­hetünk autonóm kisebbségekről, hanem a központi hatalomnak ki­szolgáltatott és igen szűk lehetősé­gekkel rendelkező alkalmazottak tömegéről. Sok román számára az a legmegdöbbentőbb, hogy 1989. december 27-én az első órákban aktivizálódik a romániai magyar­ság egy csoportja, és 1990 elejétől ismét önálló politikai közösségként léteznek a magyarok. Miután a ro­mán alkotmány első mondata az­zal kezdődik, hogy Románia egysé­ges nemzetállam, egy nacionalista számára logikus következtetés, hogy az RMDSZ - mint az önálló politikai közösség megszemélyesí­tője - alkotmányellenes szervezet. Kötetében kiegyensúlyozottan képviselteti magát a politikatör­ténet, a kisebbségi intézmények története és a gazdaságtörténet. Adatgazdag tanulmányt közöl például a romániai magyar va­gyon sorsáról 1945 után. Egy éve Bukarest felvetette az úgy­nevezett Gozsdu Alapítvány kér­dését. A múlt század nyolcvanas éveiben Budapest egyik leggazda­gabb, román származású, de ket­tős identitású nagypolgára volt Gozsdu Manó, aki létrehozott egy alapítványt az akkori Magyaror­szágon élő ortodox román fiatalok támogatására. Trianon után elkez­dődött a két ország közti vita a ma­gyarországi alapítványi vagyon sorsáról. A vitát 1953-ban zárták le, amikor egy egyezményben a két ország lemondott minden egy­mással szembeni követeléséről. Magyarország romániabeli érde­keltségei, amelyeket 1947-49-ben államosítottak, nagyságrendekkel meghaladták a Gozsdu-vagyon ér­tékét. Ha Románia, nem véve tu­domást az .'53-as egyezményről, követeli a Gozsdu-vagyon vissza­adását, akkor a magyar külügyi ve­zetésnek is be kellene nyújtania az ellenszámlát. A kötet legérdekesebb tanulmá­nya Nemzeti kisebbségtől a „ma­gyar nemzetiségű románokig" címmel összefoglalja Románia magyar kisebbséggel szembeni politikáját 1944 és 1989 között. A tanulmány végén írja: (a Ceausescu-rezsim bukása után) „... néhány pillanatig úgy tűnt, mintha az új román vezetés va­lóban szakítani akarna a hetven éve folytatott magyarellenes po­litikával. Néhány hét elteltével azonban kiderült, a stratégia változatlan, csupán a taktikában történt módosulás." Megfigyelhető egyfajta kontinui­tás 1919-től napjainkig. Bár kor­mányok, rendszerek jöttek-men­tek, a különböző korok román po­litikai elitje nagyobb részének táv­lati célja mindig az maradt, hogy egységes, szigorúan centralizált, nyelvileg homogén, francia típusú nemzetállamot hozzon létre. A ta­pasztalatok nyomán mostanra a román politikai vezető rétegnek bele kellene törődnie abba, hogy ezt nem lehet elérni. A romániai magyar politikai tanúiságok mennyiben érdeke­sek a szlovákiai magyarság szá­mára? Eléggé érdekesek, és ahogy lát­tam, Szlovákiában figyeltek az RMDSZ kevés sikert hozó kor­mányzati szerepvállalására. A hi­bát, amit Markóék elkövettek, hogy bármiféle írásos egyezmény és garánciák nélkül léptek be a kormányba, az MKP vezetése igye­kezett elkerülni, és így talán több eredményt érhetnek el. Könyvét nem Magyarországon, hanem Csíkszeredában jelentet­te meg. Miért? Úgy gondoltam, hogy ez a kötet a romániai magyar pedagógusok, újságírók, minden érdeklődő kézi­könyve lehet. Ha Budapesten ada­tom ki, legfeljebb néhány száz pél­dányjut be Erdélybe. Úgy gondoltam, hogy ez a kötet a romániai magyar peda­gógusok, újságírók, minden érdeklődő . . kézikönyve lehet. \\ Korábban az erdélyi magyar tör­ténetírásról megemlítetted, hogy Szlovákiában sokkal jobb­nak látod a helyzetet. Ha ezt a távolból meg lehet ítélni, valóban sokkal jobb. Látom, mi­lyen komoly művek jelentek meg az elmúlt hat-hét évben Vadkerti Katalintól, G. Kovács Lászlótól, vagy azoktól, akik ugyan Magya­rországon élnek, de a szlovákiai magyarság történelmét kutatják, mint Szarka László vagy Molnár Imre. Ha pedig belegondolok, hogy nem sokára kézbe vehetjük a csehszlovákiai magyar művelő­déstörténet négykötetes kézi­könyvét, akkor eltöpreng az em­ber, és ha ezután kimegy, mond­juk, az Erdélyi Múzeum Egyesüle­téhez, akkor kibukik belőle, hogy „bezzeg a Felvidék, ott tudnak dolgozni". DSZM: a számvevőszéki alelnöki hely nem kell Több mint nyolcvanmillió célirányos támogatásokra Már megvan a jelölt Nem mindenki vette fel Ú) SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony., Az Állami Számvevőszék elnöki posztja az ellenzéknek jár" ­jelentette ki tegnap Jozef Grappa, a DSZM titkára. Közölte, jelöltjük ne­vét csütörtökön ismertetik. „Ha a koalíció elutasítja az ellenzéki jelöl­tet, alátámasztja, hogy nem hajlan­dó választási ígéreteinek teljesítésé­re" -jegyezte meg Grappa. Az alel­nöki tisztség a DSZM számára elfo­gadhatatlan, mert a számvevőszé­ken belül az irányító szerep az elnök kezében van, és a mozgalom az alel­nöki tisztséggel nem tudná vállalni az állami szervek érdemi felügyele­tével járó politikai felelősséget. Grappa nem zárta ki, hogy a koalí­ció azért vonakodik ellenzéki sze­mély kinevezésétől, mert a tervek szerint a jövőben a számvevőszék felügyelete alá kerülne a Nemzeti Vagyonalap is, illetve mert „amint azt Gabriel Palacka mondta - fogal­mazott Grappa -, ma minden mi­nisztériumban szokványos a tör­vénysértés". A mozgalom a vagyon­alap felügyelő tanácsának elnöki posztjára egyelőre nem kapott aján­latot. A DSZM árnyékkormánya pénzügyminiszterévé Ivan Kiňót, a takarékpénztár volt igazgatóját, he­lyettesévé pedig Ján Gábrielt, az Ál­talános Hitelbank egykori vezetőjét választotta, (korp) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ebben az évben az előze­tes igénylések alapján 80,6 millió koronát különített el a kulturális minisztérium célirányos támoga­tásra, amelyet a nem állami intéz­mények kérhetnek. A támogatások odaítéléséről hét szakbizottság döntött. Amint azt a tárca tegnapi sajtótájékoztatóján Alžbeta Boho­nyová, a gazdasági osztály vezető­je elmondta, szeptember végéig csupán 52,9 millió koronát merí­tettek ki az igénylők. Alžbeta Boho­nyová szavai szerint ennek három fő oka van: az igénylők nem küld­ték vissza a kulturális minisztéri­umnak az aláírt szerződést, vagy nem mutattak fel igazolást a támo­gatás részére nyitott számláról, más esetben hiányzott a kért pénz­összeg felhasználásának módosítá­sát igénylő kérvény, (me) A jövő évi költségvetésről tárgyalt az SZDK-frakció Kiegyensúlyozott lesz? Kinek adta el a kassai vasmű a biztosító 12 százalékát? Váratlan részvényüzlet SITA-HÍR Pozsony. Tegnap az Értékpapír­tőzsdén a Szlovák Biztosító Í90 ezer részvénye váratlanul gazdát cserélt. A biztosító alaptőkéjének 12,67 százalékát jelentő részvény­csomagot 1536 koronás egység­áron, közel 292 millió koronáért vásárolták meg. A részvények szeptemberben még a Kelet-szlo­vákiai Vasmű tulajdonát képezték. TA SR-HlR Častá-Papiernička. Ajövő évi költ­ségvetésről tárgyalt tegnap az SZDK frakciója. „A legfontosabb szempont, hogy a bevételi és kiadá­si oldal egyensúlyban maradjon, s ne csak a költségvetés, hanem a közalapítványok és a biztosítók ese­tében is" - jelentette ki Mikuláš Dzurinda kormányfő. Szerinte csak a kiegyensúlyozottság járulhat hoz­zá a vállalkozói szféra fellendítésé­hez. Ez pedig kizárólag az adóter­hek csökkentésével érhető el. A kormány a lakásépítést lehetősége­ihez mérten akarja támogatni. „Az SZDK-nak érdeke, hogy az oktatás és az egészségügy helyzete is javul­jon" - hangsúlyozta Ľubomír Ha­rach, a DU elnöke. A pénzügymi­nisztérium feltételezései szerint 2000-ben 18 milliárd koronás költ­ségvetési hiánnyal kell számolni. RÖVIDEN Le kell kapcsolni az atomerőművet Luxembourg, Brüsszel. „Szlovákia EU-csatlakozása szóba sem jö­het, amíg a bohunicei atomerőművet le nem kapcsolják az energia­hálózatról" -jelentette ki az osztrák környezetvédelmi miniszter, Martin Bartenstein az EU ökológiai tanácsának luxemburgi ülésén. Arra a kérdésre, hogy Ausztria Helsinkiben megakadályozza-e a Szlovákiával való tárgyalások megkezdését, Bartenstein azt vála­szolta, hogy nem az ő feladata véleményt formálni az ügyben. (ČTK) Nemzeti párti személycserék Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt Stefan Zelníket javasolja a parla­ment összeférhetetlenségi bizottságának élére. Zelník Miroslav Kotiant váltaná fel a poszton, akit a tikosszolgálatot felügyelő kü­lönbizottság élére javasolnak a nemzetiek. A párt ugyancsak fon­tolgatja, hogy a fenti javaslatokat attól teszik függővé, hogy a par­lamenti alelnöki posztról leváltják-e Marián Andelt, és Eva Slavkovskát nevezik-e ki helyére. (SITA) DBP: elfogadhatatlan a DSZM Pozsony. A DBP számára a DSZM-mel való együttműködés elfo­gadhatatlan -jelentette ki Ľubomír Andrassy, a DBP alelnöke. A DSZM idő előtti választásokkal és új koalíciós partnerekkel kapcso­latos elképzeléseit a baloldaliak elutasítják, mert ők „négy évre léptek be a kormányba". (TA SR) Titok, hogy mikor vall Mečiar Pozsony. A viszgálótiszt nem hozza nyilvánosságra Vladimír Mečiar kihallgatásának időpontját. Az információt Jaroslav Ivor is megerősítette. A belügyi vizsgálati főosztály vezetője szerint ugyanis túl nagy a felhajtás az eset körül. (TA SR) Ismét elégedetlenek a szakszervezetek Pozsony. A szakszervezeti konföderáció tegnap elégedetlenségét fejezte ki a szociális biztosításról szóló kormányjavaslattal kapcso­latban, mely kizárja, hogy a munkavállaló bére mellett öregségi nyugdíjat is kapjon. A javaslat a rendkívüli nyugdíjak megszünte­tésével is számol. A konföderáció kifogásai ellenére nem kérte a ja­vaslat újratárgyalását a háromoldalú érdekegyeztető tanácsban ­közölte Ivan Mikloš gazdasági miniszterelnök-helyettes. (TA SR) Jár nekik is munkanélküli-segély Pozsony. „A Belgiumból hazatért romáknak ugyanolyan jogaik és kötelességeik vannak, mint minden más állampolgárnak" - jelen­tette ki Juraj Hrabko, a kormányhivatal emberjogi és kisebbségi fő­osztályának vezetője. Azokat az információkat, melyek szerint a Belgiumból kiutasított romáknak nem jár szociális vagy munka­nélkúli-segély, hamisnak és félrevezetőnek tartja. (TA SR) Eduard Kukán a vízumkötelezettségről Pozsony. A kubaiaknak nincs szükségük vízumra, Észak-Korea és Kambodzsa állampolgárai azonban csak érvényes beutazási enge­déllyel utazhatnak Szlovákiába - jelentette kí Eduard Kukán kül­ügyminiszter annak kapcsán, hogy Csehország vízumkényszert ve­zetett be az említett országokkal szemben. Kukán azt is elmondta, hogy a kabinet hamarosan tárgyalni fog az Ukrajnával, Oroszor­szággal és Kubával szembeni vízumkényszer bevezetéséről. (ČTK) Dušan Kernýbôl főszerkesztő lesz Pozsony. Dušan Kerný volt svájci nagykövet, a Szlovák Televízió egykori munkatársa lesz a főszerkesztője a DSZM új ellenzéki na­pilapjának. Első száma november 2-án kerül a standokra, címéről egyelőre nem született döntés. (SITA) Katonai puccs Pakisztánban Iszlámábád. A pakisztáni hadsereg egységei tegnap Iszlámábádban körbevették a miniszterelnöki rezidencia épületét röviddel azután, hogy Navaz Sarif kormányfő bejelentette: leváltotta a hadsereg-fő­parancsnokot. A katonák megszállták az állami televíziót is. Rövid­del ezután az adó megszakította a műsorsugárzást. A hadsereg fel­szólította a kormányfőt: ne hagyja el rezidenciáját. Az esti órákban Iszlámábád külkerületeiből lövöldözésekről adtak hírt. (MTI) Jaszin: már holnap robbanhat egy busz Jeruzsálem. Ahmed Jaszin sejk, a Hamász vezetője szerint nincs tűzszünet mozgalma és Izrael között, s merényletekkel fenyegette meg a zsidó államot. „Már holnap reggel megtörténhet, hogy fel­robban egy izraeli autóbusz" - mondta. (MTI) Az emberjogi és kisebbségi bizottság a törvényjavaslatról Elhurcoltak kárpótlása ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament A. Nagy László vezette emberjogi és kisebb­ségi bizottsága javasolja a náci koncentrációs táborokba hurcoltak kárpótlásáról szóló törvényterve­zet elfogadását. Ján Mazák igaz­ságügyi államtitkár a testület ülé­sén közölte, a javaslat körülbelül 4500 személyt érint, kárpótlásukra pedig 200 millió korona körüli ösz­szeg szükséges; idén 25 millió kifi­zetésével számolnak. Duray Mik­lós, a tervezet bizottsági előadója (MKP) szerint a zsidóság esetében a jogosultság meghatározásakor az 1939 és 1945 közötti szlovák állam zsidóellenes törvényeiből kell kiin­dulni, mert azok rögzítették, kikre vonatkoztak a diszkriminatív ren­delkezések. Ľubomír Andrassy, a bizottság alelnöke (DBP) a kon­centrációs táborokon kívül az egyéb náci fogolytáborokba hur­coltak és az antifasiszta ellenállók kárpótlását is javasolta. Az egykori táborlakók a fogságban töltött minden hónapért 2500 koronát kapnának. Ha az elhurcolt egyén a táborban elhunyt, az általa koráb­ban eltartott leszármazottai egy­szeri 100 ezer koronás kárpótlás­ban részesülnének, (korp)

Next

/
Thumbnails
Contents