Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-13 / 236. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 13. KOMMENTÁR Valami hiányzik GAÁL LÁSZLÓ Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete brüsszeli központjában hétfőn pozitívan fogadták a Szlovákia NATO-csatlakozási felkészültségéről szóló jelentés politikai részét, a gazdasági kérdésekben azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet - tájékoztatott tegnap Jozef Pivarči államtitkár, aki külügyi kollégájával vezette a jelentést átadó küldöttséget. A politikai feltételekben a NATO képviselői pozitívan értékelték az ország külpolitikai céljait, az emberi jogok terén elért eredményeket, a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadását és a roma probléma megoldására tett erőfeszítéseket. Gazdasági téren az okoz problémát, hogy a NATO alapelvei szerint minden országnak szavatolnia kell, hogy hadserege önállóan is képes megvédeni az országot, és biztosítania kell az ehhez szükséges anyagi feltételeket. És éppen ez a probléma, mert a NATO értelmezése szerint ez a szint úgy érhető el, ha az ország bruttó nemzeti össztermékének legalább a 2 százalékát a védelemre fordítják. Szlovákia pedig ezt az értéket utoljára 1997-ben érte el, azóta az arány folymatosan csökken. Tehát gazdasági okokból éppen a hadsereg képtelen teljesíteni a NATO-csatlakozási feltételeket. Ezzel érdekes, fonák helyzet alakult ki, mert míg az előző kormány idején a hadsereg ugyan felkészült a csatlakozásra - a csatlakozni vágyók közt állítólag a legfelkészültebb volt -, a politikai viszonyok miatt maradtunk ki a tavaly csatlakozók csoportjából. Ma fordított a helyzet, a demokráciát illető kérdésekben megfelelünk az elvárásoknak, csak éppen a hadseregünk lett szinte működésképtelen. Az pedig nem megoldás, hogy az állami költségvetésből elegendő pénzt különítenének el a hasereg „felfuttatására", mert ezzel megint áteshetnénk a ló túlsó oldalára. Mert azt a pénzt valahonnan el kellene venni. De honnan? A kisebbségi kultúrától, a romakérdés megoldására szánt összegből? Ez ismét a demokrácia betartásának kérdőjelezné meg. A megoldás csak az egész ország gazdasági fellendítése lehet, ez pedig lassú és nehéz folyamat. Ezért nem meri még egy olyan illetékes ember sem, mint a védelmi államtitkár megsaccolni, mikorra tudjuk teljesíteni a NATO minden elvárását. JEGYZET Memória és zavar PÉTERFI SZONYA Ezúttal Rimaszombatból indult ki az egészségügyi miniszter leváltását szorgalmazó „lakossági" kezdeményezés. A tizenhét soros felhívás nem győzött meg arról, hogy a tárcavezető miatt nincs pénz a betegellátásra, hogy a gyógyszerdrágulást az ágazat rossz irányítása okozza, arról, hogy azért nőtt a költségtérítéses orvosságok aránya, azért kell várni a kórházi felvételre, mert Tibor Šagát úri kedve úgy tartja. Nem foglalkoznék az „üggyel", ha a hazai médiumok nem haraptak volna rá. A „nép" érdekeit szem előtt tartva, és kizárólag a „nép" nevében nyilatkozó Dr. Helena Husárovát látva és hallva (a tévében), kikérem magamnak, hogy a nevemben beszéljen, cselekedjék, butítsa azokat, akik hagyják magukat. Azt sem tudom, milyen Dr. a szlovákiai három emberből álló - petíciós bizottság szóvivője, bár szavaiból sejteni lehet: a szociban politikai főiskolát végezhetett. Nem tudom, hol élt eddig, mennyire foglalkoztatta őt az egészségügyi helyzet. Mennyire volt hajlandó látni, hogy az elmúlt években - a rendszerváltás óta eltelt tíz esztendőre gondolok - mit tettek az ágazatért a felelősök, a Mečiar-kormányokban ülők. Ha nem szenved emlékezetkihagyásban, vissza kell idéznie Soboňa és Javorský miniszterek szakértelmetlenségét, akik lelkiismeretén - ha egyáltalán van nekik -„ szárad" a mai áldatlan helyzet. Husárová asszony nem akar emlékezni arra, hogy az előző években a parlamentben felszólaló ellenzéki képviselőket a kormánypártiak semmibe vették, s jóváhagyták azokat a törvényeket, amelyek lehetővé tették, hogy az állam az általa biztosítottak betegellátásáért csak néhány koronát fizessen. Ebből ered a mai pénzhiány, amely igazán nem írható Tibor Šagát miniszter számlájára! Az évekig tartó rablógazdálkodás, az ország kiszipolyozása is netán a jelenlegi kormány műve? Hol volt abban az időben a nép érdekeiért kiálló szóvivő? Hol volt akkor, amikor Mečiarék kormányzása idején magánkézre kerültek a hasznot hozó gyárak, vagy amikor tiltakozó megmozdulásokat szerveztek az orvosok, a gyógyszerészek?! A magát apolitikusnak mondó szóvivő azt akatja elhitetni velünk, hogy kizárólag ez év elejétől romlott minőségileg és mennyiségileg az egészségügyi gondoskodás, amiért, természetesen, a minisztert személyesen teszi felelőssé! Ha a rimaszombati csoportosulás előbb is hallatta volna hangját, esetleg el is hinném, hogy a háttérből nem irányítja őket senki. A Dr. szóvivőtől pedig azt kérem, ne beszéljen a nevemben. Ha kell, ennek érdekében én is aláírásgyűjtést szervezek. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallősi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella -panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat; 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava.'Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Szerintem a mai gazdaságpolitika az alkoholizmus elleni harccal egyenlő. Rövidesen nem lesz miből inni. (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ SZABAD E U RÓ P A RÁD)

Ó A KDM konzervatív klubja és Ivan Šimko arra kéri az elnökséget, adjon magyarázatot Ján Čarnogurskýnak és bátyjának a Devin Bankhoz fűződő kapcsolatáról. Šimko szerint Čarnogurskýnak az oroszszlovák intézettel kapcsolatos kijelentései megkérdőjelezik a mozgalom nyugatbarát irányultságát. Čarnogurskýval azonban a KDM elnöksége másképpen viselkedik, mint Palackával. Tartózkodnak a véleménynyilvánítástól. Az elnökség magatartása is bizonyítja, a probléma a Čarnogurský-platform és Dzurinda emberei közti viaskodás. Az ésszerű és hiteles érvek helyett a szolgalelkű védelem kerül előtérbe. Úgy tűnik, a lényeg annak a személynek a politikai hovatartozása, aki rámutat arra, hogy egyikmásik politikus csődöt mondott. Vagyis egy Dzurinda-párti politikusnak nincs esélye sikerre a Čarnogurský-platform kritikái mellett és fordítva. Erre azonban az egész mozgalom ráfizet. Immár biztosra vehető, hogy az Európai Unió rövidesen kidolgozza egységes menekültpolitikáját A belgák kertje sokkal zöldebb Végy legalább ötven szlovákiai romát, irányítsd őket egy makulátlanul demokratikus országba, törvényesen állapítsd meg, hogy nem tekinthetők politikai menekülteknek, próbáld meg őket hazakiildeni - jelenleg ez a kormányválság előidézésének legbiztosabb módszere. GÖRFÖL ZSUZSA Belgium az elmúlt években komor ország volt. Hagyományosan gyűlölködtek a vallonok és a flamandok, a magukat belgáknak tartókat mind a két tábor megvetette. Mint a szlovákok és a csehek a csehszlovákokat, a szerbek és a horvátok a jugoszlávokat, a görögök és a törökök a ciprusiakat. Tiszta Európa! Ám volt más is: korrupt kormány, bukott NATO-főtitkár, pedofilia, dioxin, ráadásul a fociválogatott is leszerepelt a tavalyi világbajnokságon. A tavaszi választásokat elveszítette az ötven éven keresztül megszakítás nélkül kormányzó Keresztényszociális Párt - utóbb kiderült, ez volt az első jó hír, az első pozitív változás. Jött az új nemzedék, ami a nagypolitikában annyit jelent, hogy képzett, tapasztalt, de kétes múlttal még nem rendelkező negyvenesek kerültek kormányra. Egyik friss erő sem volt képes jelentős többségre szert tenni, így igazi szivárványkoalíció kormányozza Belgiumot - sikerrel. Folyamatosan csökken az államadósság, s a jövő évi költségvetés a szociális helyzet jelentős javulását ígéri. A vallon és a flamand politikusok illedelmesen beszélnek egymással, Fülöp trónörökös végre elszánta magát a nősülésre. S hogy teljes legyen az öröm: belga film vitte el Cannes-ból az Arany Pálmát, s a „vörös ördögök" négy gólt lőttek a hollandoknak. Igaz, ugyanannyit kaptak is, de ez OLVASOI LEVEL Mennyi az ennyi és az annyi? Az Új Szó 1999. október 9-i számban a Mečiar Magyarországot vádolja című cikkben azt olvastam, hogy a szlovákiai „magyar kisebbség felét romák alkotják". Ezt nyilatkozta Vladimír Mečiar, nemrégi kormányelnökünk, a DSZM elnöke a prágai Lidové noviny e hó 8-án megjelent mellékletében. Ez az ember kétségbe vonja az 1991-ben megtartott népszámlálási adatokat. Azok szerint akkor Szlovákia összlakosságának száma 5 272 335 volt. már mindenképpen javulás. Ott szúrták el a belgák, hogy balgán közhírré tették mindennapi örömeiket. Lettek is irigyeik Ústí nad Labemtől a kassai Luník DC.-ig. Míg tavaly egész évben összesen 985 szlovákiai roma érezte úgy, hogy feltétlenül a belga korona alattvalójává kell válnia, idén - nyilván a finnországi fiaskó nyomán - csak augusztusban 541-en, szeptember első három hetében pedig 204-en próbáltak szerencsét. Hogy próbálkozásuk kudarcot vallott, az főleg azzal magyarázható, hogy a belgák legalább olyan jól tájékozottak a szlovákiai állapotokról, mint a romák a belgiumiakról. így Brüsszelben tudták, hogy errefelé is kormányváltás történt, a koalíció is van olyan szivárványos, mint az övék, s bár a jövő évre tervezett költségvetésben nyoma sincs az életszínvonalat emelő intézkedéseknek, kis udvarok elkerítésére és hosszú ostorok fonására sem szán egyetlen fillért sem. Ennek meg is lett a következménye: a több száz roma közül a pozsonyi kormányváltás óta egyetlen egy sem kapta meg a politikai menedékjogot. Belgiumnak meg kellett A belgák balgán közhírré tették mindennapi örömeiket. tennie a következő lépést: döntenie kellett hazatelepítésük mikéntjéről. A gyors megoldás alapjául egy kormánydöntés szolgált, amely azonban nem speciálisan a szlovákiai romák hazazsuppolásáról rendelkezik, hanem az országban illegálisan tartózkodó külföldiek helyzetének rendezéséről általában. A kormányban ez ügyben teljes volt az egyetértés, elvégre Belgium nem a jóságos szamaritánus, a kormánynak mindenekelőtt saját állampolgárai jólétét és javát kell néznie. A nagy egyetEbből magyar nemzetiségű 567 296, csehnek 52 884, ukránnak 30 478, németnek 5414, lengyelnek 2659, egyébnek 96 276 vallotta magát. Ezek szerint, ha Mečiar állítása egy kicsit is megközelíti a valóságot, akkor Szlovákia lakosságának több mint a fele nem szlovák nemzetiségű, hiszen ha a Szlovákiában élő magyarok fele roma nemzetiségű, akkor a szlovákoknak is több mint a fele roma, mivel mindig az uralkodó nemzethez „simulnak". A 9l-es népszámlálási adatok adottak. Akkor ennyien meg annyian vallották magukat ilyen vagy olyan nemzetiségűnek. Ez az ennyi magyar polgár miért nem annyi a valóságban Mečiarék szerint? Ha tehát a szlováértés viszont csak addig a napig tartott, amíg el nem kezdődött a rendelet végrehajtása. Gentben tört ki a gyalázat: értesítették az ott élő szlovákiai roma családok férfitagjait, jelenjenek meg a rendőrségen. Meg is jelentek fegyelmezetten, mert - mint utóbb kiderült - azt gondolták, kérelmük kiegészítésére van szükség. Ezzel szemben ott tartották őket, az aszszonyokat is odaszállították, a gyerekeket az iskolákból hozták el a rendőrök, egy-egy családtag - bilinccsel a kezén - fél órát kapott motyója összecsomagolására, s az éjszakát már a brüsszeli repülőtér közelében levő Steenokkerzeel menedékes központjában töltötték, ahol a körülmények a börtönökével vetekszenek. Mármint a belgiumi börtönökével... Koalíciós környezetvédők, ellenzéki keresztényszociálisok, mindkét tábor liberálisai, mindennemű emberjogi és más társadalmi szervezetek hördültek fel a genti rendőrség eljárása, a romák félrevezetése, az önkéntesség elvének megsértése miatt. Ugyanakkor nyomatékosan le kell szögezni: a romák hazatelepítésének jogosságát senki sem vonta kétségbe, csak a végrehajtás módját kifogásolták. A viták végeredményben az eddig példás kormányzati együttműködés megrendüléséhez vezettek, s a szivárványos koalíció falán régi ellentétek okoztak szembetűnő repedéseket. A vallon sajtó arról cikkezett, nem véletlen, hogy ez Gentben történt, hiszen ott nagyon erősek a szélsőjobboldali Flamand Tömb pozíciói, s egyes flamand médiumok valóban nagyon határozottan dicsérték a genti rendőrség eljárását. Sőt kivétel nélkül helyénvalónak tartották, hogy a kormány - a szokásokkal ellentétben - nem tett eleget a strasbourgi emberjogi bíróság ajánlásának, hogy a helyzet tisztázása érdekében nyolc napra függesszék fel a kitolonkok és a magyarok fele nálunk roma, akkor az 5 274 335 lakosból 2 543 292 (48,22 %) szlovák, 2 731 043 (51,78%) egyéb nemzetiségű (a magyarokat is beleszámítva), vagyis a szlovákok Szlovákiában kevesebben vannak, mint a többi nemzetiség. 1921-ben az összlakosságból (3 000 870) 1 952 368 szlovák (65,06 %) 650 597 (21,68 %) magyar volt. Miért olyan nagy arányú a szlovákok szaporulata, a magyarok csökkenése? Erről még soha nem szólt Mečiar és a hozzá hasonlóak. Felnagyítják a szlovákok számát Magyarországon 1920-ban százezrekre, a mostani alig több mint 11 000-et 100 000-re. Nem tudják, hogy minek az alapján. Rendszerecolást. Az Ecolo környezetvédő párt a koalícióból való kilépéssel fenyegetőzött, mivel még nem volt példa arra, hogy egy ország ne tegyen eleget a strasbourgi bíróság kérésének. Hazajött az első csoport roma, november végéig állítólag a többieket is kitoloncolják. Vannak, akik saját autón térnek haza, hiszen Belgiumban elég jól tartották őket. Mégis: ostoba, aki irigykedik. Romának lenni Szlovákiában nem leányálom. Mert valóban megalapozottak azok a nem csak belga figyelmeztetések, hogy számos tragikus esemény elleA romák kitoloncolásánakjogosságát senki sem vonta kétségbe. nére rendőrségünk még mindig azt szajkózza, Szlovákiában nincsenek rasszista indíttatású bűncselekmények. Pénz sincs a romák és más kisebbségek helyzetének lényeges javítására, de legalább van már akarat - kormányzati akarat. Talán nem egységes, de legalább deklarált. Bár lehet, hogy tévedek, amikor azt feltételezem, hogy ha Koncoš miniszter nem szereti a magyarokat, akkor a romákat sem kedveli. Mit lehet azt tudni? Bizonyosra egyelőre az vehető, hogy a Szlovákiában járt belga delegáció a napokban beszámol tapasztalatairól - Csáky Pál megvalósítás után kiáltó terveiről, a roma vezetők marakodásairól, a Luník IX. borzalmas állapotairól. S biztos az is, hogy az EU rövidesen kidolgozza egységes menekültpolitikáját. Talán a belga kormány sem bukik bele a genti „rasszista színezetű, szégyenteljes" eseményekbe. Ami a pozsonyi kormányt illeti, nem bocsátkozom találgatásokba. Majd az EUcsúcs után meglátjuk. Mert - a számtalan hasonlóság ellenére - legyünk őszinték: azért a belgák kertje sokkal zöldebb. sen félretájékoztatnak. Itt van az iskolaügy. Magyarországon több szlovák alapiskola van, Békéscsabán és Budapesten gimnázium is (hivatalosan) nem egészen 12 000 szlováknak. Szlovákiában a több mint 50 ezer csehnek nine iskolája, a csehországi több mint 300 ezer szlováknak csak egy csekély létszámú alapiskolája van Karvinán, középiskolája semmilyen. Ez jól van így! Miért, hiszen az anyanyelven való művelődés hiánya az elnemzetesítés, az elnemzetesedés egyik lejobb módja. Ezt hallgatólagosan veszi tudomásul a Szlovák Anyácska (Matica slovenská) és az SZNT is. Szlovákiában ez így van! Dr. Kovács János, Komárom