Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-11 / 234. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 11 TANÁCSADÓ Közös családi ház D. I.: A férjem a testvérével közösen örökölte a szülei családi házát, amelyben a testvére lakik a családjával. Két család számára kicsi len­ne ez a családi ház. Azt sze­retném tudni, kérhet-e a fér­jem bérleti díjat a testvérétől azért, mert a testvére hasz­nálja a férjemet megillető fél házat is. Amikor ezt a sógo­romnak említettük, kineve­tett minket, hogy miért fizet­ne ő bérleti díjat, ha egyszer tulajdonos. FEKETE MARIAN A sógorának részben igaza van. A Polgári Törvénykönyv 139. íj­ának második bekezdése sze­rint a családi házzal való gaz­dálkodást illetően a tulajdonos­társaknak szótöbbséggel kelle­ne határozniuk, miközben min­den tulajdonostársnak tulajdo­ni hányada arányában van sza­vazatijoga. A gond itt viszont az, hogy mindkét tulajdonos­társ tulajdoni hányada egyenlő, egyik sem szavazhatja le a má­sikat. Ilyen esetben bármelyik tulajdonostárs a bírósághoz fodulhat, és kérelmére a bíró­ság határoz. Ennek során a fér­je kérheti, hogy a bíróság köte­lezze a testvérét valamilyen té­rítés fizetésére. A bíróság a térí­tés konkrét összegének megál­lapításakor azonban figyelem­be venné azt is, hogy a közös családi házzal kapcsolatban nyilván felmerülnek valamilyen kiadások is (például házadó vagy karbantartással kapcsola­tos kiadások), és azt is, hogy ezeket ki fizeti. Egy további le­hetőség az, hogy a férje meg­próbál a testvérével megálla­podni a közös tulajdon meg­szüntetésében azzal, hogy a testvére gyakorlatilag megvásá­rolná az őt megillető tulajdoni hányadot. Ha ilyen megálla­podásra nem kerülne sor, a fér­je a bírósághoz fordulhat és kérheti, hogy a bíróság a közös családi házat a testvére tulajdo­nába adja - természetesen megfelelő ellenérték fejében. CAZDASACI HÍRMORZSÁK A Ľudová Banka a második Kassa. A Ľudová banka idei gazdasági eredményeinek kö­szönhetően a szlovákiai keres­kedelmi bankok körében a má­sodik helyet foglalhatja el. Az első nyolc hónapban 277 millió koronás nyereséget könyvelhet­tek el. A bank idén további négy fiókot nyit, a pénzintézet szlovákiai fiókjainak száma 21­re nő. (SITA) ' Proxima Leasing a Csallóközben Dunaszerdahely. A B.O.F. Lea­sing csoportba tartozó duna­szerdahelyi Proxima Leasing Kft., amely elsősorban a déf­szlovákiai régióban vállalkozik, 1992 óta 1014 lízingszerződést kötött 215,2 millió korona érté­kű termékre. A kft. 90,2 millió koronás hitelt vett fel, amiből 59,4 millió koronát fizetett vissza a pénzintézeteknek. Az 1992-ben alakult társaság tava­lyi bevételei elérték az 56 154 ezer koronát, (ú) A parkolódíj ügye Pozsonyban Pozsony. A Pozsonyi Parkoló­szolgálat Kft. (BPS) a hatályos törvények alapján nyújtja szol­gáltatásait a Pozsony-Ováros városrészben - nyilatkozta Peter Poloma, a kft. igazgatója. A kft. vezetője a Markíza televí­zió információira reagált, ame­lyek szerint a BPS beszedi a parkolópénzt, ám ezért semmi­lyen szolgáltatást nem nyújt cserébe. A BPS 3200 parkolóhe­lyet tart fenn. (SITA) Omega a kisrészvényeseknek Budapest. Bár mindössze a ra­jongók egynegyede élt koncert­jegyének beváltása útján a rész­vényessé válás lehetőségével, a forgalmazó Quaestor Értékpapír Rt. az Omega-részvények jegy­zését nem tekinti sikertelennek. Az ingyenesen felajánlott papí­rok iránt a valódi befektetők ré­széről nem mutatkozott jelentős érdeklődés. A Quaestor-csoport érdekeltségébe tartozó NS Kon­certszervező Kft. által felajánlott 63 627 névre szóló törzsrész­vényből mindössze 15 757 dara­bot jegyeztek le. (NG) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. október 11-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,457 Magyar forint (100) 16,878 Angol font 67,180 Német márka 22,219 Cseh korona 1,186 Olasz líra (1000) 22,444 Francia frank 6,625 Osztrák schilling 3,158 Japán jen (100) 39,869 Spanyol peseta (100) 26,118 Kanadai dollár 27,671 Svájci frank 27,275 Lengyel zloty 9,953 USA-dollár 40,698 A keretek ugyan csak most körvonalazódnak, de már készülnek a regionális fejlesztési tervek Uniós normák alkalmazása Pozsony. Amit a regionaliz­musról tudni kell címmel a napokban Érsekújváron szervezett szemináriumot a Mécs László Társulás. Ezen a Magyar Koalíció Pártja ál­lamigazgatási vezetői ismer­tették a regionális fejlesztés intézményi hátterének vár­ható alakulását. TUBA LAJOS Kérem, ne várják tőlem a régió de­finícióját - jelentette ki Csáky Pál régiófejlesztési miniszterelnök-he­lyettes a találkozó résztvevőinek. Nem is nagyon mondhatott mást, hiszen ez a fogalom talán a térség­ben nálunk a legképlékenyebb. Az ugyanis ritkán történik meg, hogy egy országban egyszerre váljon bi­zonytalanná a teljes közigazgatási beosztás. Márpedig nálunk éppen gőzerővel folyik az új területi-köz­igazgatási felosztás előkészítése. Az nyilvánvaló, hogy az 1996-os nagy átszervezés sikertelen volt, de még ma sem biztos, hogy mi lép a helyébe. Az ígéret szerint Viktor Ňižňaský kormánybiztos heteken belül nyilvános vitát hirdet a témá­ról. Nézzünk egy valószínű variáci­ót: államigazgatási szinten az eu­rópai uniós beosztás NUTS II szint­jének megfelelően négy nagy kerü­letet alakítanak ki Pozsony, Nyitra, Besztercebánya és Kassa központ­tal. El kell dönteni a járások sorsát (például visszaállítani a régi járá­sokat), illetve a kistérségi szint be­vezetését (ezeket az egykori kör­zetekhez hasonlíthatnának). Ami biztos, hogy a közép-szlovákiai ke­rület még létre sem jött, már sza­kad is: Zsolna környéke a nyugati régióhoz akar tartozni. Mivel a maradék már nem teljesíti a NUTS II kritériumait, értelemszerűen Kassához kellene csatolni, de a ke­letiek nem nagyon örülnek Besz­tercebányának. Még nagyobb a bizonytalanság az önkormányzati szinten. Nem tisz­tázottak a regionális önkormány­zatok létrehozásának kritériumai. Egy biztos: azt szinte mindenki el­lenzi, hogy a regionális önkor­mányzatok területileg azonosak legyenek az államigazgatási fel­osztással. Ehhez járul még a kor­mánybiztos által a hatáskörök de­centralizációjával kapcsolatban felvázolt elképzelések körül várha­tó hatalmas politikai vihar. Ilyen körülmények között kell Csáky Pálnak, illetve a november­től várhatóan régiófejlesztési mi­niszterként is működő Harna Ist­vánnak ütőképes intézményrend­szert kiépíteni. Az építésügyi mi­nisztériumban tervezett régiófej­lesztési részleg mellett ennek leg­felsőbb szerve a régiófejlesztési ügynökség lesz. Ugyanennyire fontos a régiófejlesztési törvény, amelynek alapelveit szintén hama­rosan nyilvánosságra hozzák. Az ügynökség regionális hálózatot is kiépít, ezek várhatóan pályázati úton jutnak majd működési költsé­gekhez. Harna István szerint fő fel­adatuk az információk eljuttatása és a szükséges szerviz biztosítása lesz. A most létező hálózat tevé­kenységét mindenképpen újraér­tékelik. Berényi József miniszteri tanácsos beszámolt a regionális fejlesztés országos koncepcióját tartalmazó integrált terv előkészítéséről, ame­lyet a kormány hagy majd jóvá. Az ebben szereplő stratégiai elképze­léseket azután a NUTS II. szintre kidolgozott regionális operatív ter­vekben bontják le a helyi körülmé­nyekre. Berényi József hangsú­Gőzerővel folyik az új területi felosztás előké­szítése. lyozta, hogy az EU forrásaiból csak az ezekben szereplő témákra lehet majd pályázni. Ha például a nyitrai régió fejlesztési tervéből ki­marad a termálvízre alapuló ide­A főváros madártávlatból. Az uniós normáknak megfelelően a későbbiek során kialakítandó négy nagy kerület egyik központja bizonyosan Po­zsony lesz (Archívumi felvétel) genforgalom fejlesztése, akkor ar­ra az elkövetkező években nem le­het EU pénzt igénybe venni. Már­pedig kis kedvcsinálóként érdemes megemlíteni, hogy ezen az úton akár 75 százalékos támogatást is lehet szerezni az elképzelések megvalósítására. Ezért nagyon oda kell majd figyelni a regionális fejlesztési tervek összeállítására. A munka ugyanis már folyik, csak éppen a helyzetnek megfelelő kö­rülmények között. Példaként néz­zük a nyugat-szlovákiai helyzetet. Az esetleges nyitrai székhelyű nagyrégión belül szeptember kö­zepén a Nagyszombati, a Nyitrai és a Trencséni Kerület egyaránt létre­hozta saját tervíró bizottságát és azok szakértői bizottságait, ame­lyek azonban várhatóan közös nyitrai találkozókat tartanak majd. Ez a rendszer már most is időza­varban van, a hírek szerint decem­berre eredményt kell produkálnia. Ezt a Pandora-szelencéjét már évek óta senki sem merte kinyitni, most azonban alapvető változás állt be. Az EU regionális fejleszté­si és felzárkóztatási alapjait csak választott testület melletti de­centralizált döntéshozással lehet igénybe venni. Nálunk azonban a regionális önkormányzatok leg­hamarabb a jövő év végén állnak fel. Ma a szervező munka nagy ré­szét a kerületi hivatalok végzik, ezeket azonban Brüsszelben nem tekintik partnernek. Az ottani rendszer szerint ugyanis a régiók­ra decentralizált forrásokat a kis­térségek és a helyi önkormányzat­ok pályázati úton vehetik igény­be. Csáky Pál szerint a támogatá­sok mozgását Brüsszel és a regio­nális szint között a kormány kiha­gyásával a régiófejlesztési ügy­nökség fogja intézni. Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország úton az EU-ba - konkurenciát jelentenek egymásnak Egyszerre partnerek és versenytársak HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Vajon milyen viszonyban vannak a gazdasági együttműkö­dés szempontjából a visegrádi né­gyek országai: konkurenciát jelen­tenek egymásnak, együttműköd­nek, vagy éppen kölcsönösen füg­genek egymástól - erre keresték a választ a külügyminisztérium mel­lett működő nemzetközi intézet ál­tal szervezett kerekasztal résztve­vői. A visegrádi négyek, vagyis Ma­gyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország gazdasági szem­pontból évek óta dilemmát jelentő helyzetben vannak: mindegyikük az Európai Unióba szeretne bejut­ni, miközben piaci szempontból leginkább egymás partnerei lehet­nek. Daneš Brzica, a tudományos akadémia Szlovák és Világgazdasá­gi Kutatóintézetének munkatársa szerint a CEFTA, vagyis a Közép­európai Szabadkereskedelmi Tár­sulás ötéves működését elemezve megállapítható, hogy a közös ke­reskedelemből a legtöbbet Ma­gyarország, illetve Csehország pro­fitálta. Ezzel szemben Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia és Romá­nia veszteségeket szenvedett el. A V-4-ek gazdasági együttműködését lényegesen befolyásolja a tagor­szágok eltérő fejlődési üteme, illet­ve stratégiai érdekei. Emiatt a mai napig eldöntetlen a kérdés, hogy milyen jellege legyen ennek a regi­onális együttműködésnek az egyes országok EU integrációs igyekeze­tével kapcsolatban. A pesszimista forgatókönyv szerint ha csak a V-4 egy része kerül be az EU-ba, akkor emiatt a CEFTA vagy megszűnik, vagy legalábbis nehéz lesz tovább bővíteni. Az EU piachoz való radi­kális alkalmazkodás következté­ben megtörténhet, hogy a vállalko­zók elvesztik érdeklődésüket a tér­ségen belüli együttműködés iránt. A V-4 országai - ha nehezen is - de képesek lennének alkalmazkodni az EU piachoz, a kereskedelmük struktúrája ugyanis nem mutat je­lentős eltéréseket az EU-tól. Prob­lémák elsősorban a jogharmonizá­cióval és a vállalatok nem megfele­lő versenyképességével adódhat­nak. Összefoglalóként Daneš Brzica leszögezte, hogy az EU-ba való minél gyorsabb csatlakozás a jelentkezők esetében inkább politi­kai-stratégiai, mint gazdasági kér­dés, így a V-4-es együttműködés megfelelő kiegészítője lehet az ef­fektív hazai gazdaságpolitika és konkurenciaképes gazdaság kiala­kításának. A vita résztvevői szerint az EU-bővítés első köréből való ki­maradással Szlovákia Romániával, Bulgáriával és Ukrajnával került egy csoportba. Viszont a geopoliti­kai helyzeten kívül éppen a V-4-es együttműködés jelenti az ezzel szemben ható erőt. A regionális együttműködésünk felélesztésé­ben nagy szerepe volt az euroatlanti és főként amerikai nyo­másnak, amelyek a stabil régió meglétében érdekeltek, (tl) Térségünkben 85 régió lenne jogosult támogatásra Pozsony EU-színvonalon MTI-HÍR Bécs. Amennyiben fennmarad az Európai Unió mai támogatási rendszere, aligha finanszírozható az EU kibővítése a közép- és kelet­európai országokkal - állapította meg az EU Statisztikai Hivatala (Eurostat). A hivatal szerint a jelölt országok 89 régiója közül 85 lenne jogosult a fejlődésben lemaradt ré­giók támogatását célzó 1. kategóri­ájú támogatásra. A mai jelöltek fel­vétele és a támogatási rendszer vál­tozatlan fenntartása esetén az el­maradottnak tekintett térségeknek nyújtandó segítség szétfeszítené az EU költségvetését. Az Eurostat sze­rint csak a szlovák, cseh, magyar és szlovén fővárosok körüli térségek­ben éri el az egy főre jutó GDP az EU átlagának megfelelő mértéket, míg a többi régió az EU átlagának az 50 százalékát sem éri el e téren. A jelöltek között nagy a szóródás: Csehországban az egy főre jutó GDP tekintetében már 1996-ban az EU színvonal 65 százalékánál tar­tott, Szlovénia pedig egyenesen 97 százalékot ért el, akárcsak a Po­zsony körüli térség. Romániában, Bulgáriában, Lettországban és Lit­vániában ugyanakkor egyes terüle­teken drámai a helyzet. Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, liter, darab) 4i.h« Kerület Marha­hátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertés oldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj Köménymagos kenyér . (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristály­cukor Pozsony 168,60 163,60 85,33 61,80 2,70 14,32 30,14 18,40 1,45 22,26 Nagyszombat 173,06 152,45 77,23 61,59 2,23 13,56 30,83 18,66 1,56 21,17 Trencsén 164,69 163,53 84,31 61,37 2,53 13,73 28,49 17,94 1,53 21,40 Nyitra 182,30 163,62 83,11 61,24 2,60 13,35 29,97 20,56 1,53 20,08 Besztercebánya 182,68 159,91 78,26 61,38 2,44 13,83 28,41 18,04 1,46 20,52 Zsolna 171,40 163,80 80,39 61,80 2,51 15,14 29,93 15,64 1,43 21,69 Kassa 184,96 171,36 83,59 59,01 2,39 13,22 26,50 19,32 1,66 21,76 Eperjes 176,10 166,71 84,96 58,97 2,33 13,00 26,74 18,49 1,56 20,44 Szlovákia 175,47 163,12 82,15 60,89 2,47 13,77 28,87 18,38 1,52 21,16

Next

/
Thumbnails
Contents