Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-11 / 234. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 11 KOMMENTÁR Kit rúgtak ágyékon? TÓTH MIHÁLY Testületig meg kellene sértődnie a demokratikus sajtónak. A gya­korlati politizálás formálásának, koalíción belüli egyeztetésének legfőbb testülete olyan pökhendiségről tett az újságírókkal szem­ben tanúbizonyságot, amilyenre az elmúlt tíz esztendőben csak a Mečiar-kormány tagjai vetemedtek. A közvéleménycsinálók kérdé­seit elkerülendő, a hátsó kijáraton hagyták el tárgyalásaik színhely­ét. Mi következik ezután? Ismét két csoportra osztják a tollforgató­kat? Azokra, akik kapnak a tanácskozások eredményeiről informá­ciót, illetve azokra, akik csak másodkézből kapják a tájékoztatást? Ismét lesznek egyenlők és egyenlőbbek? Dzurindáék is bevezetik az udvari tollnoki tisztséget? Teljesen mindegy, hogy az ebadó szabályozásáról folyt-e a vita a tanácsban, vagy az állami lét legdiszkrétebb kérdéseiről, egy in­telligens politikusokból álló testületnek mindig módot kell talál­nia az adekvát tájékoztatásra. A hangsúly ezen a szón van: intelli­gens. De az is lehet, hogy a politikai előrelátás és az arrogancia küzdelméből a birtokon belüliségből táplálkozó pökhendiség ke­rült ki győztesen. AXX. századi demokráciák történelme azt mutatja, hogy csak ide­ig-óráig lehet büntetlenül megalázni, sértegetni, káderezni a saj­tót, illetve annak napszámosait, vagy annak még akár Himalája­ként kimagasló mestereit is. Az események fő sodra mindig a tisz­tességes közvéleménycsinálók által mélyített mederbe hordta az aranyszemcséket. Időszerű példa Günther Grass esete Franz­Joseph Strauss német keresztényszocialista elnökkel, aki így minő­sítette a publicisztikájában is szókimondó írót: selyempincsi. Vajon hányan emlkeznek majd ötven év múlva arra, ki volt az NSZK vé­delmi minisztere akkoriban, amikor az immár Nobel-díjas Grass a Bádogdob c. regényét írta? Ez a kormány legalább annyira a sajtó rokonszenvének köszönheti az 1998-as választási győzelmet, mint Mečiar országlása otromba­ságának. Azzal azonban, hogy az újságírók támogatták az előző kormány leváltásának gondolatát, sem Dzurinda, sem Migaš, sem Hamžík, sem Bugár számára nem állítottak ki biankocsekket. Ak­kor viszont honnan veszi a bátorságot a kormánykoalíció vezető garnitúrája, hogy vérig meri sérteni a tömegtájékoztatási dolgozó­kat? Talán onnan, hogy tudatosítja: egyetlen tisztességes újságíró se tudja elképzelni a Mečiarhoz szegődést. Ez viszont a zsarolás nem is burkolt formája. Most testületileg minden újságírónak illene megsértődnie. Nem tesszük. Nem mi részesültünk ágyékon rúgásban; előbb-utóbb ki­derül, hogy politikusaink önmagukat rúgták herén. JEGYZET Szomszédok - 2.rész JUHÁSZ KATALIN Jelentem: megtaláltuk Gazda­rét ellenpólusát, a kassai Luník IX. lakótelepet, ahol a történe­teket nem forgatókönyvírók fér­celik össze, hanem maga a Va­lóság szerepel szerzőként a stáblistán. A tévés szappanope­ra ellentábora mostantól ide ké­retik csoportosulni. A múlt heti pilóta-epizód fogadtatása min­den várakozást felülmúlt. Az előző rész tartalmából. Meg­lehetős mozgolódásra ébredt a roma lakótelep, a helyi önkor­mányzati képviselők, élükön a nem éppen törvénytisztelő pol­gármesterrel Ján Čarnogurský igazságügyminisztert várták, aki meg is érkezett, de ahelyett, hogy megdorgálta volna a hiva­tali pecsétekkel manipuláló ro­ma polgármestert, kitakarított a telepen, munkára serkentve ki­csiket és nagyokat. A második részben, a múlt hé­ten megérkeztek Belgiumból a világjáró luníki lakosok is. Új­ságírói kérdésekre feleletet egyik sem ad, kihörpintik borai­kat, és a honi nagy-nagy sza­badságtól, valamint a boritaltól némileg megkótyagosodva ket­ten közülük bántalmazni kez­denek egy nőt. Valaki kihívja a rendőrséget, jönnek is a fiúk, és nem haboznak, hanem lőnek. Innentől a történet eléggé zava­ros, ugyanis minden szemtanú másképp számol be az esemé­nyekről. A legmegbízhatóbb verzió szerint nyolcan voltak a zsaruk, a szabályzat szerint szé­pen körülvették az időközben verekedéssé fajult molesztálást bámuló tömeget, és oszlatni kezdték azt. Egy agresszív cso­port kettejüket körbefogta, ta­szigálta, fogdosta, mire emezek figyelmeztetőleg a levegőbe lőt­tek. Szét is szaladt a kóceráj, egyesek viszont állítják, hogy a pisztolyt fogó rendőrkezek nem álltak vertikálisan, nem volt meg a kilencven fok. A rendőr­ség szóvivője szerint megvolt, ő viszont nem szemtanú. A romák mindenesetrre nem érzik biz­tonságban magukat, azt kiabál­ják, hogy mind elmennek in­nen, ebből a gettóból, ahol már lövöldöznek is a tömegbe. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek ­(58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Micsoda időket élünk. Tegnap egy ittas sofőr a jogosítványát nyomta a kezembe és a világért se akart lefi­zetni. (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ TRANSILVANIA JURNAL „Az aradi megemlékezéseken pro­vokációt elkövető csoport hangos­kodása sem változtat azon a té­nyen, hogy a szélsőséges idegen­gyűlölet már nem jelent választási tőkét "- hangsúlyozta Dórin Popo­vici, a román Nemzeti Liberális Párt Temes megyei vezetőségének tagja a lapban megjelent nyilatko­zatában. Emlékeztetett arra, hogy a Diaspora Alapítvány a szegedi egyetem szakértőivel közösen vég­zett felmérésében egyértelműen kimutatta, hogy mind a románok, mind a magyarok egyformán tá­mogatják a Duna-Körös-Maros­Tisza régión belüli és a határ men­ti együttműködést. A liberális poli­tikus határozottan bírálta, hogy a román vezetők - előbb Radu Vasile kormányfő, majd Valériu Stoica igazságügyi miniszter - egymás után visszaléptek attól, hogy jelen legyenek az aradi megemlékezé­sen. Popovici szerint a szintén libe­rális párti igazságügyi miniszter magatartása „az elemi jó ízlés tel­jes hiányát" mutatta magyar kollé­gájával, Dávid Ibolyával szemben. A gazdasági miniszter Podstránsky Vladimil államtitkárra próbálja kenni a botrányait NEUE ZÜRCHER ZEITUNG Cérnák utolsó hónapja? Lobbiérdekek miatt a kor­mány egyre több tagja vállal komoly politikai kockázatot. A koalíción belül a Demok­ratikus Unió egy részén kí­vül már senki sem támogatja Ľudovít Černák gazdasági miniszter maradását. Utód­ját már keresik, de ekörül a lobbicsoportok hatalmas összecsapása van kibontako­zóban - szivárgott ki a múlt héten kormánykörökből. TUBA LAJOS Eszerint Černák a kormány októ­ber végére ígért koalíciós értékelé­se után távozik. Valóban nem is nagyon tehet mást, hiszen mára már elviselhetetlen politikai teher­ré vált. Mivel a személyével kap­csolatba hozott két legutóbbi ese­tet kifejezetten Podstránsky Vla­dimil, az MKP pénzügyminisztéri­umi államtitkára nyakába igyek­szik varrni, nézzük meg, mi is tör­tént ezekkel kapcsolatban a múlt héten. A kassai Ipari Bank tőke­emeléséről, ahol a Černák felügye­lete alatt álló Szlovák Gázművek passzivitása miatt szerezték meg a döntő befolyást ismeretlen magán­cégek, Ivan Mikloš miniszterel­nök-helyettes vitt új színt a vitába. Kijelentette: ezek mögött a Slavia Capital (SC) pénzügyi társaság áll (amelyet ugye Černák nevével hoznak összefüggésbe), mire a cég feljelentést helyezett ellene kilá­tásba. Az utóbbi hónapok talán legtitokzatosabb, állami megren­deléseket sorra elnyerő cége nem biztos, hogy eredményes harcba bocsátkozott. A sajtó ugyanis két napon belül kiderítette: bár az Ipa­OLVASÓI LEVÉL Meg lett oldva az utaztatás A „Kinek jó ez" című olvasói levélre válaszolva, amely 1999. október 5-én jelent meg a lapban, szeret­ném közölni, hogy a Galántai Au­tóbusz-közlekedési Vállalat is igyekszik állóeszközeit, tervezett pénzeszközeit hatékony módon felhasználni. Ezért, és az év közben jelzett kérvények teljesítése érde­kében, aktualizálni kell az autó­buszok menetrendjét. Való igaz, az őszi menetrend-változtatásokban hiba történt. Kimaradt annak a 8-12 utasnak az érdeke, akik Galántáról utaznak Nemeskajalra, a munkahelyükre. A nemeskajali ri Bankban mindössze három da­rab részvénnyel rendelkezik, veze­tői mégis repülővel utaznak a köz­gyűléseire. Sőt, a gépen együtt ül­nek a négy vitatott társaság embe­reivel, akikhez állítólag semmi kö­zük. Márpedig egy pénzügyi társa­ságnak nem tesz jót, ha ilyen viták­ba keveredik. Bizonyítja ezt több kollégájuk példája is, akik az előző hatalom idején futottak be hason­ló karriert. Egyébként a Slavia Capital működött közre a Szlovák Gázművek (SPP) múlt heti 150 millió eurós kötvénykibocsátásá­ban is. Erről az első nap kiderült, hogy érthetetlenül drága, Peter Ratkovský, az SC társtulajdonosa pedig két széken is ül: egyrészt a SC elnöke, másrészt az SPP vezér­igazgatójának tanácsadója. Már­pedig sajtóhírek szerint az SC jócs­kán bevásárolt a kellemesen ma­gas kamatú kötvényekből. A gaz­dasági miniszter pedig hallgat, nem nagyon zavarja, hogy az előző kormány nagy fejőstehene, az SPP tájékán újra gyanúsak a pénz­ügyek. Černák másik gyanús ügye a Szlovák Villamosművek és a Devín Banka deblokációs üzlete. Ez is kacifántos ügy, ahol az eddig ismert DBP-s érdekek mellé Ján Čarnogurský is felsorakozott. A KDM elnöke a lobbi miatt a múlt héten egy sor, tőle szokatlanul bi­zonytalan és kikezdhető nyilatko­zatra kényszerült. Különösen az­óta, hogy nyilvánvaló: a nagy pén­zes buíiba bátyja, Ivan Čarno­gurský is beszállt. Viszont a politi­kus Čarnogurský ezzel rendkívül ingoványos talajra jutott, hiszen Vladimír Palkó tanácsára a KDM­ben eddig éppen a kormánykörök­ben is megnyilvánuló visszaélések ostorozásával próbálták meg biz­tosítani pártjuk számára a jobbol­községi hivatallal együttműködve a probléma gyorsan orvosolva lett, így a cikk megjelenésekor az utaz­tatás már meg volt oldva. Kosztolányi Tibor polgármester Alamizsnáért dolgozni? Az utóbbi időben nagy feszültség és elkeseredés tapasztalható az iskola­ügy nem pedagógus dolgozói sorai­ban. Szakácsok, fűtők, karbantar­tók és takarítónők kérdezik, ho­gyan tovább? Nem értik, hogyan le­hetséges, hogy míg a mindennapi életben óriási áremelések sújtják őket (víz, villany, gáz, lakbér, élel­miszerek), addig az ő fizetésük drasztikusan csökken. Nem elég, dali vezető pártként való visszaté­réshez az erkölcsi tőkét. A nagyi­pari lobbista próbálkozások első keserű gyümölcsét Čarnogurský éppen saját pártjában arathatta le a tagság Dzurinda-hű része átal indított támadás formájában. Már­pedig ha valahol, akkor a KDM­ben nem tesz jót valakinek, ha ne­vét egy, a különféle orosz titkos­szolgálatokkal való kapcsolattal gyanúsított szubjektummal hoz­zák összefüggésbe. A múlt hét fontos témái közé tarto­zott az is, hogy Ivan Mikloš és Ma­rian Jusko jegybanki elnök a Nem­zetközti Valutaalappal (IMF) sike­res tárgyalásokat folytattak a bankkonszolidációhoz tervezett hitelről. Október közepén IMF­küldöttséget várnak Pozsonyba, utána remélhetőleg konkrét for­mát kap az ügy. A kormány gazda­sági tanácsa pedig megtárgyalta a jövő évi költségvetés tervezetét, megindítva ezzel a jóváhagyási procedúrát. A költségvetés az elkö­vetkező hetek slágertémája lesz, mivel politikailag most dől el, hogy ez a koalíció vállalni meri-e a reform döntő szakaszát, a költség­vetés szerkezete alapján pedig vé­leményt mondhatunk arról, érde­mes volt-e meghoznunk az eddigi áldozatokat. A hét híre azonban a szociális biz­tosítási, és ezen belül is a legfonto­sabb nyugdíjreform kormányszin­tű tárgyalása volt. Az első bejelen­tés alapján nem kapkodják el a dolgot, hiszen alapvető változást csak két-három év múlva ígérnek. Peter Magvaši miniszter sajtótájé­koztatóján az sem hangzott túl megnyugtatóan, hogy a társadal­mi vitától várt nagy megegyezések közé a kormányon belüli egyetér­tést is besorolta. hogy megvonták mozgóbérüket, de még a csekély alapfizetésükbe is be­lenyúlnak, mely ezáltal mélyen a szociális segély szintje alá süllyed. Szinte nevetséges tisztességes mun­kát várni alamizsnáért! Ki védi meg ezeket az embereket? Hol az a bizo­nyos szociális védőháló? Ezek az el­keseredett emberek már a bőrükön tapasztalták, hogy a szakszerveze­tekre rég nem számíthatnak. Közü­lük senki sem irigyli a 3230 koro­nás szociális segélyt, de nem értik, hogy az ő fizetésük hogyan csök­kenhet ez alá az összeg alá! Ki az, aki kiszámította, hogy ezentúl akár 2500 koronából is meg kell élniük? Ennek az egésznek azonban nem csupán pénzbeli vetülete van, ha­nem maga a módszer. Elindul egy parancs fentről, míg eljut az iskola­igazgatókig, megtalálják a módját, Román-magyar gondok a megbé­küléssel címmel Andreas Oplatka, a lap tudósítója írt rövid cikket az aradi szoborpark alapkövének leté­tele körüli huzavonáról. Rámuta­tott: a Vasile-kormányra össztüzet zúdítottak az utóbbi napokban az ellenzéki pártok és a sajtó egy ré­sze: a tervezett ünnepség kapcsán „a nagymagyar ambíciók előtti ka­pitulációról" beszéltek. SZEVODNYA Nem hivatalos értesülések szerint az ismét betegeskedő Borisz Jel­cinnek műtétre van szüksége. Állí­tólag már megállapodás is szüle­tett erről a német partnerekkel, októberi dátummal. Hogy ütött-e az óra, az már a közeli napokban kiderül. A lap megítélése szerint Jelcin gyengélkedései és a gyakori személycserék következménye­ként „lefejezték a hatalmat", amely így a káderpóker kezdemé­nyezőinek kezébe hullott. Az ár­nyékhatalom birtokosa a „család", elsősorban Tatyjana Gyjacsenko, az elnök leánya és tanácsadója. EL PAÍS Az Augusto Pinochet volt chilei dik­tátor Spanyolországnak való kiada­tását engedélyező brit döntés után a chilei kormány Pinochet szabadon bocsátását és hazatérését fogja ké­relmezni egészségügyi okokra hi­vatkozva. „Ellentmondásos helyzet: ahogy Pinochet egészsége romlik, úgy növekszik egyre inkább annak lehetősége, hogy hazatérjen. Halá­lának közelsége az egyetlen, utolsó reménysége" - fogalmaz a baloldali napilap. A santiagói kormány eddig nem tett konkrét lépéseket Pinochet hazautazása érdekében, mert bízott abban, hogy a kiadatási kérelmet a brit ügyészség visszautasítja. Most azonban kérelmezni fogják Pino­chet egészségügyi okok miatt való szabadon bocsátását. hogy azok aláírják a leszázaléko­lást. Nehéz kimondani, de az egész­nek zsarolás íze van. Minden tiszte­letem azoké az iskolaigazgatóké, akik ki merik mondani a vélemé­nyüket, nem hódolnak be, mert fe­lelősséget éreznek a diákjaik, peda­gógusaik és alkalmazottaik iránt is. S mi lesz azokkal a kiszolgáltatott emberekkel, akik nagyon jól tudják, hogy jajszavuk nem jut el a minisz­tériumokig? Abban reménykednek, hogy akad egy jogász, aki melléjük áll, és kimondja, hogy ez az egész jogellenes. Mert valóban igazságta­lan, hogy azok, akik az országot ki­rabolták és a tönk szélére juttatták, élnek mint Marci Hevesen, a kétke­zi munkásokról meg a hét bőrt le­húzzák. Ecsedi Sámuelné Baka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents