Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-08 / 232. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER POLITIKA 5 Ben Jupp, az angol DEMOS ügynökség kutatási osztályának vezetője nyilatkozik lapunknak a holnap politikájáról Pragmatikus, radikális középút Nemrég mutatták be a kül­ügyminisztériumban A hol­nap politikája - a harmadik út című könyv szlovák fordí­tását. A bemutatón jelen volt a kiadvány eredetijét megje­lentető angol DEMOS ügy­nökség kutatási részlegének vezetője, Ben Jupp is. Vele beszélgettünk arról, hogyan lehet kialakítani a holnap politikáját. SÓKI TIBOR Kérem, mondjon valamit beve­zetőül a DEMOS-ról! A „demos" görög szó, összegyűlt embereket jelent. Nagy-Britanniá­ban az elmúlt húsz évben a demok­ratikus politikai rendszer válságot élt át. A DEMOS megalakulása 1993-ban egyfajta válasz volt erre a válságra. Azért jött létre, mert nem volt meg az a politika, amely Nagy-Britanniát olyan hellyé tette volna, ahol az emberek élvezik az életet, és bíznak a politikusokban. A XXI. század politikáját szeret­nénk kialakítani. A projektum te­hát hat éve kezdődött, s azóta azt vizsgálja, milyen kulcsfontosságú tényezőkkel kell számolnia, foglal­koznia a brit társadalomnak s a többi fejlett országnak. A jelenlegi kor­mány munkáján már érződik a . . DEMOS hatása. \\ Úgy tudom, a DEMOS munkatár­sai fiatalok. Ez azt jelenti, hogy kialakulóban van a politikai gondolkodók és a politikusok új nemzedéke? Szervezetünk jelenlegi igazgatója huszonhat éves, alapítója pedig huszonkilenc volt, amikor létre­hozta. Bizonyára különösen a fia­tal emberek távolodtak el a politi­kától. Nemcsak a politikusoktól, hanem a brit társadalom intézmé­—— M POLITIKA ZAJTRAJŠKA Politics Tretia cesta a ďalej Tta* Thirtl Way unci bcyoiul Im »Im CJwHtlr («k) f POLITIKA ZA|TW|stó|Í í f -01ITIKA ZAJT(?AjŠls| !"• POLITIKA ZAIIKM'li V | j Ö1.ITIKA ZA}IRAÍSS;;||B 1 MITIKA ZAJTRA)$ff| DliMOS 1 Ä A kiadvány - az angol eredeti, illetve a szlovák kiadás címlapja nyeitől is. Az igazságszolgáltatás­tól, az egyháztól, a politikai pár­toktól, a civil szervezetektől és a nagy vállalatoktól. Érdekes, hogy az ötvenes években a fiatalok job­ban hittek ezekben az intézmé­nyekben, mint idősebb társaik. De a nyolcvanas évek végén, a kilenc­venes évek elején fordulat követ­kezett be. Munkánk nagy részében ezért a fiatalokkal foglalkoztunk. Megpróbáltuk megérteni törekvé­seiket, elvárásaikat, s mindezt át­vinni a politikai gyakorlatba. Hogyan lehet ezt megvalósítani? Nagyon komolyan vesszük mun­kánkat. Például az elmúlt évben olyan fiatalokkal foglalkoztunk, akik a leghátrányosabb helyzetű rétegekből kerültek ki. Romákkal, hajléktalanokkal. Elvittük őket a miniszterelnökhöz, más politiku­sokhoz, vezető személyiségekhez, hogy elmondják, mi a legfonto­sabb számukra. Úgy vélem, ez az, amit az emberek a politika megújí­tásában tehetnek. A DEMOS hisz a polgárok erejében és képességé­ben, hogy hiteles véleményt alkos­sanak, és javítsanak önmagukon s a társadalmon. Sikerült elérni változásokat? Vannak már a beszélgetéseknek látható következményeik? Úgy találtam, hasznos, ha a politi­kusokat szembesítjük az emberek­kel. Természetesen felkészítettük a fiatalokat, hogyan mondják el öt­leteiket, hogy magabiztosabbak le­gyenek, de az övék maradt a fő szerep. Vannak konkrét politikai lépések, amelyek a találkozások­nak köszönhetően történtek meg, de szerintem sokkal fontosabb a betörés a hivatalokban ülő politi­kusok világába. Néha a politikuso­kat is kivittük az emberekhez. Rá­vettük őket, hogy beüljenek a pubokba. Ez azt jelenti, hogy a DEMOS fi­gyelmének központjában az em­ber áll, s hogy a politikának is emberközpontúbbnak kellene lennie? Igen. Azt hiszem, Nagy-Britanniá­ban és másutt is az az egyik fő gond a politikával, hogy túl fontos szerepet játszanak benne a rövid távú gazdasági érdekek. Mert ez alapvető fontosságú az állam mű­ködésében. De önmagában nem elég. Rövid távú gazdasági érde­kek alapján nem lehet jobb társa­dalmat építeni. Az egyik dolog, amit megpróbáltunk megtenni a politikában, a kulturális háttér megértése volt, annak vizsgálata, honnan jönnek az emberek, s ez a demokratikus megújulás alapja. Ez a megújulás része lehet az úgynevezett harmadik út politi­kájának? A harmadik út bizonyos értelem­ben nem szerencsés kifejezés. A két párt tradicionális rendszeréből ered. Mi inkább radikális közép­nek nevezzük. Alapja, hogy valaki elfoglalhat egy pragmatikus állás­pontot a gazdaságpolitikában, de ez nem jelenti azt, hogy a kor­mányban csak technokraták lehet­nek. Társadalmi elgondolásaik le­hetnek radikálisak. A középút lé­nyege: paragmatikusnak lenni a gazdaságban és radikálisnak a szo­ciális rendszerben. Van olyan kormány, amely már most hasznosítja a radikális kö­zépút alapgondolatait? A jelenlegi kormány munkáján \\ A XXI. század poli­tikáját szeret­nénk kialakítani. (( már érződik a DEMOS hatása. Né­hány esetben azonban már az elő­ző kabinet munkáját is befolyásol­tuk. Mi kezdtünk el beszélni példá­ul az emberek, a népek Európájá­ról, s a jelenlegi kormány átvette ezt az elgondolást. Lehet-e a DEMOS-nak valami­lyen üzenete a közép-európai ál­lamok számára? A legfontosabb talán az, hogy a gazdasági problémákat nem tud­juk megoldani a szociális gondok megértése nélkül. A brit politika egyik hibája az volt, hogy a gazda­ság megrősítésénél az angol tára­dalom kicsi, de jelentős része olyan hátrányos helyzetbe került, hogy kirekesztve érezte magát a társadalomból. Ezt mindenképpen el kell kerülni. Decemberig - nyilvános társadalombiztosítási vita Közölhető a pályázók neve, ha erről előre tudnak Létszükséglet a reform Nem lehet titok a lista PÉTERFI SZONYA Pozsony. A szociális ellátási rend­szer működésképtelensége, vala­mint a nyugdíjrendszer összeomlá­sa, de főleg az igazságosabb ellátás szavatolása miatt van szükség a re­formra. A társadalmi vitára bocsá­tott törvénytervezet elfogadásához az érdekegyeztetésben részt vevő felek - szakszervezetek, kormány, munkadók -, a generációk - fiata­lok, középkorúak, idősek -, illetve a parlament - azaz a pártok - bele­egyezése is szükséges. „A tervezet lényege - magyarázta Peter Magvaši munkaügyi minisz­ter - az adóterhelés növelése nél­kül az eddigi szociális ellátás szoci­ális biztosításra való átállása. Azért is, mert a nyugdíjbiztosításra má­sutt általában egy nem produktív lakosra ketten dolgoznak, viszont Szlovákiában egy nyugdíjasra 1,69 munkavállaló esik, de 2010-ben egy jogosultra 1,25 ember dolgoz­na csupán." Ha a rendszer nem változna 2020­ban, 1:1 lenne az arány. Eszerint alakulnának a nyugdíjak is: ma az átlagbérek 42%-át teszik ki, 2000­ben már csak 37,6, 2010-ben 33,1, 2020-ban pedig csupán 26,6%-át tennék ki. A tervezet értelmében a nyugdíj esetén már nem a kor je­lenti a jogosultságot, hanem a nyugdíjbiztosításba befizetett anyagiak. A hagyományos nyugdíj­alapot, amely a nyugdíjak 30-35 százalékát fedezné, a kötelező já­rulékos nyugdíjbiztosítás erősíti majd, amely 20-25 százalékos nyugdíjnövekedést eredményez, ehhez jön az önkéntességi alapon működő, vagyis a kommersz kiegé­szítő nyugdíjbiztosítás, amely to­vábbi 20-25 százalékos emelést hozhat még. „Ezért szeretnénk - hangsúlyozta a miniszter -, ha véleményt monda­nának a fiatalok is, ugyanis a négy szakaszban megvalósítandó re­form őket érinti a leginkább." A so­kat emlegetett nyugdíjkorhatár megváltoztatását a tervezet készí­tői részletkérdésnek tartják csu­pán. Folyamatos átállással számol­nak, a nők nyugdíjkorhatára 2008-2009-ben egyenlítődik ki a férfiakéval. Greenpeace-nyilatkozat a tokaimurai atombalesetről Több a sugárfertőzött MTI-HÍR Tokió. A Greenpeace szerint a to­kaimurai atombaleset idején sok­kal több ember volt kitéve radioak­tív sugárzásnak, mint ahányról számot adtak a japán hatóságok. „Szerintünk több száz emberről van szó" - mondta Jan Rispens, a környezetvédő szervezet tisztvise­lője. A tokiói kormány azt állította, hogy a múlt csütörtökön történt balesetben körülbelül ötven sze­mély kapott sugárfertőzést. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony, Budapest. Lapunkban nemrég foglalkoztunk a Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanáccsal, illetve a magyar oktatási minisztérium ál­tal határon túli magyar diákoknak folyósított ösztöndíjak kapcsán fel­merült problémákkal. Az SZMÖT egyik alelnökétől arra a kérdésünkre, hogy a döntések át­láthatósága végett nem szándé­kozzák-e a sajtóban közzétenni az ösztöndíjat elnyerők névsorát, azt a választ kaptuk, hogy ezt adatvé­delemre hivatkozva kifogásolná a minisztérium illetékes főosztálya. Kérdésünkkel megkerestük a ma­gyarországi adatvédelmi ombuds­man hivatalát, és Zombor Ferenc főosztályvezetőtől kértünk tájé­koztatást. Szerinte Magyarorszá­gon valóban védelem alá esnek ezek az adatok, és az egyes szakpá­rosításokra felvételt nyertek név­sora csak az egyetemeken van ki­függesztve. Ezek az adatok a sajtó­ban csak akkor hozhatók nyilvá­nosságra, ha a pályázók erről elő­zetesen tájékoztatást kapnak. Zombor Ferenc szerint ha a Szlo­vákiai Magyar Ösztöndíjtanács a jövő évben meghirdetésre kerülő ösztöndíjpályázatába beépít egy szakaszt, amely tudatja a pályá­zókkal, hogy az ösztöndíjat elnye­rők névsorát, a választott szakpá­rosítást és a felsőoktatási intéz­mény megnevezését a sajtó közli, akkor a magyar oktatási miniszté­rium nem kifogásolhatja az ered­mények nyilvánosságra kerülését. A főosztályvezető példaként a So­ros Alapítvány ösztöndíjpályázata­it említette, ezek szintén nyilváno­san, a sajtóban kerülnek meghir­detésre, s tartalmaznak arra vo­natkozó utalást, hogy a pozitívan elbírált pályázók névsorát, a vá­lasztott szakot és az intézmény ne­vét közzéteszik a sajtóban. A Szlovákiai Magyar Ösztöndíjta­nács döntéseinek transzaparenssé tételét szolgálná, ha az eddigi gya­korlattól eltérően jövőre az ombudsmani hivatal javaslatának szellemében az említett szakasszal kiegészítenék a pályázati felhívás szövegét. Az adatvédelmi ombudsmani iro­Állami költségvetési pénzek, tehát közpénzek odaítéléséről van szó. da illetékesétől megtudtuk azt is, hogy mivel magyar állami költség­vetési pénzek, tehát közpénzek odaítéléséről van szó, a felhaszná­lásával kapcsolatos adatok közér­dekűek, ezért a minisztérium kö­teles kiadni az erre vonatkozó adatokat, beleértve azt is, hogy milyen szakokon tanuló külföldi magyar diákok részesülnek az ösztöndíjkeretből. Értesüléseink szerint ugyanis a magyar oktatási minisztérium ösz­töndíját megkapták olyanok is, akik a pályázati kiírás szerint ösz­töndíjra nem jogosultak, ez ugyan­is leszögezi, hogy nem ítélhető oda annak, aki magyarországi böl­csészkaron szlovák, cseh, valamint magyar nyelvet és irodalmat kíván tanulni, (pve) RÖVIDEN Környezetvédelmi miniszterek találkozója Pozsony. Pénteken és szombaton Český Krumlovban tárgyal viseg­rádi kollégáival Miklós László szlovákiai környezetvédelmi minisz­ter. Találkozójukra az idén májusban Selmecbányán aláírt együtt­működési nyilatkozat szellemében kerül sor, amely a hulladékke­zelés, a víz- és levegőszennyezés gondjait két- és többoldalú együttműködés keretében tartja megoldhatónak. (TA SR) Izrael hazahívja bécsi nagykövetét? Jeruzsálem. Dávid Lévi izraeli külügyminiszter tegnap megismé­telte, hogy kormánya hazahívja bécsi nagykövetét, ha a szélsőjobb­oldali Jörg Haider helyet kap az osztrák kormányban. „Reméljük, hogy az osztrákok lemossák a foltot, és megállapodnak, hogy nem veszik be a kormányukba Haidert" - mondta Lévi. Haider „ostobá­nak" minősítette Lévi fenyegetőzését. (MTI) Zajac: közönyös szlovák kormány Pozsony. A koszovói NATO-bombázások idején Szlobodan Milosevics elnököt vehemensen védelmező SZNP és DSZM meghök­kentő módon a csecsenföldi tragikus eseményeket most szóra sem méltatja - jelentette ki Peter Zajac. A Demokrata Párt képviselője nem titkolta: az orosz kormány által választott „megoldástervezet" nem vet véget az ottani konfliktusnak. Zajac szerint érthetetlen a szlovák kormány közönye: Pavol Hamžíkon kívül eddig még senki nem foglalt nyilvánosan állást a csecsenföldi harcokról. (SITA) Visszavonulóban az Egyesült Államok? London. Az Egyesült Államok arra hívta fel a NATO európai tagjai­nak figyelmét, hogy a jövőben nem hajlandó az európai övezetben kialakult válsághelyzetek megoldásában a legnagyobb szerepet magára vállalni. A NATO jövőjéről a londoni Királyi Külügyi Inté­zetben rendezett konferencián Strobe Talbott amerikai külügymi­niszter-helyettes hangsúlyozta: a koszovói háború után egyre több amerikai vallja azt a nézetet, hogy nem az Egyesült Államoknak kellene vállalni a veszélyes háborús küldetések oroszlánrészét és fizetnie a „messze legmagasabb számlát". (MTI) Robbanás előtt az olasz kémbotrány Róma. A római ügyészség hozzákezdett azoknak a kormány által rendelkezésére bocsátott iratoknak a tanulmányozásához, ame­lyek a Mitrohin-aktákból merített információk Olaszországra vo­natkozó részeit, illetve a KGB szolgálatában állt olasz személyek listáját tartalmazzák. Az olasz sajtó szerint 261 személyről van szó - Massimo D'Alema miniszterelnök maga adott utasítást helyette­sének, a titkosszolgálatokat felügyelő Sergio Mattarellának a bri­tektől kapott iratok továbbítására. (MTI) Günter Verheugen bővítési főbiztos a tagjelöltekről Nincs nagy különbség MTI-HIR Brüsszel. Az Európai Unióhoz csatlakozni vágyó országokról a jövő héten nyilvánosságra hozan­dó brüsszeli jelentés azt fogja ta­núsítani, hogy a tizenkét tagjelölt között nincs nagy különbség, még mindegyiknek esélye van arra, hogy elsőként lépjen az unióba ­jelentette ki tegnap az EU brüsz­szeli végrehajtó testületének bő­vítési felelőse. Günter Verheugen ismét kitért a szlovák csatlakozás kilátásaira is. Emlékeztetett arra, hogy Szlovákiát eddig politikai okokból rekesztették ki a csatla­kozási tárgyalásokból, most azon­ban a politikai feltételek már tel­jesülnek. „Az EU ezt figyelembe fogja venni, amikor határoz arról, hogy Pozsonnyal is megkezdje-e a tárgyalásokat" - mondta a bővíté­si főbiztos. Gútán tanácskozott a parlament romajogi albizottsága Pozitív példák is vannak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Guta. Tegnap a helyi városházán tanácskozott a parlament ember­jogi és kisebbségi bizottságának romajogi albizottsága. Amint azt Tóth Imre polgármester, parla­menti képviselő, az albizottság el­nöke lapunknak elmondta, az ülés napirendjén szerepelt a kormány által kidolgozott, a romakérdés megoldására vonatkozó koncep­ció, a roma nyelv használata a ki­sebbségi nyelvtörvény hatályba lé­pése után, valamint a kisebbségi, ezen belül a roma kultúra állami költségvetésből való támogatása. Az utóbbi programpontról A. Nagy László, az emberjogi és kisebbségi bizottság elnöke szólt. Az első programponttal kapcsolatban a je­lenlevők főleg azt kifogásolták, hogy az túl általános, mint ahogy Tóth Imre foglamazott „nem szó­lítja meg a romákat". Angyal Béla, a kormányhivatal kisebbségi osz­tályának vezetője elmondta: a ki­sebbségi nyelvtörvény szeptember elsejei hatályba lépése után azok­nak a kisebbségeknek a nyelvével van probléma, melyeknek nincs anyaországuk, nevezetesen a ru­szin és a roma nyelvvel. Szlovákiá­ban 18 olyan települést tartanak nyilván, ahol a törvény értelmében a hivatalokban is lehet használni a roma nyelvet. „Gondok vannak a szakterminológiával, ezért októ­ber 14-én tanácskozást rende­zünk, s nyelvtudósokat is meghí­vunk. Mindenképpen ki kell dol­goznunk egy szakterminológiát, mert a törvény értelmében ha egy roma anyanyelvén fordul a hivata­lokhoz, azok kötelesek neki roma nyelven válaszolni, sőt az önkor­mányzat határozatot is köteles ki­adni ezen a nyelven" - közölte An­gyal Béla. A tanácskozás után a bi­zottság tagjai megtekintették a ro­ma családok számára, 23 nap alatt elkészült családi házat, majd ellá­togattak Sztojka Imre roma vállal­kozóhoz. A vállalkozó élelmiszer­üzletet működtet - tíz személyt al­kalmaz, s mint mondta, a napi for­galom eléri a hatvanezer koronát. „Ez az eset is bizonyítja, hogy van­nak pozitív példák. Ahhoz azon­ban, hogy a romák többségének si­kerüljön kitörniük jelenlegi hely­zetükből, nekünk, a többségnek is segítő kezet kell nyújtanunk" ­hangsúlyozta Tóth Imre. Szavai szerint az albizottság tegnapi ülé­sén az érintett témákkal kapcsolat­ban számos hasznos észrevétel hangzott el. (km)

Next

/
Thumbnails
Contents