Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-08 / 207. szám, szerda

PANORÁMA ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 8. NAPTAR Szeptember 8 EGY GONDOLAT Ki tudja, okosnak vagy ostobá­nakjobb lenni, ne tudjak mást, mint mi engem megillet. Lodovico Ariosto NÉVNAP Mária, Adrienn A Mária héber eredetű név, és számos jelentéssel bír, példá­ul szomorűság, zabolátlan, erős, ellenálló, lázadó, kövér és fegyelmezetlen. Az Adri­enn francia név. Ma Adorjén, Ibolya, Irma, valamint Miriam nevű ismerőseinket is kö­szöntsük! M AI ÉVFORDU LÓ | N K 525 éve született Lodovico Ariosto olasz költő és író. Ko­médiáival ő indította el az an­tik vígjátékok egyes mozzana­tainak és alakjainak feldolgo­zását, természetesen úgy, hogy a reneszánsz udvari és városi környezet eleven forgatagában keltette új életre a figurákat. 50 éve hunyt el Richard Strauss német zeneszerző. Hamar ki­derült tehetsége, ötévesen már zongorázott, s annak ellenére, hogy sosem járt zeneiskolába, a későromantika egyik legje­lentősebb zeneszerzője lett be­lőle. A rózsalovag című operája ma is gyakran szerepel a zenés színházak műsorán. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! 70 éves Christoph von Doh­nányi német karmester. 65 éves Kalász Márton költő és író. 20 éves Lékó Péter sakkozó. 25 éves Braulino Luna mexikói labdarúgó. 55 éves Szilvássy Annamária színésznő. Ma ünnepel még: Barak László (1953) szlováki­ai magyar költő, a Nap Kiadó igazgatója. Varsányi Mari (1952) színész­nő, a Komáromi Jókai Szín­ház művésze. NAPI VICC - Tudod, mi az a toplessi szörny? - kérdi a férj. -Nem. - A feleségem melltartó nél­kül. Az emberjogi szervezetek nem véletlenül tiltakoztak: Izraelben a kihallgatásokon évente mintegy ezer palesztint kínoztak meg Törvénytelen az erőszak A kihallgatottak ezentúl normális testtartásban is ülhetnek. „Azt hiszem, szikláktól körülzárt mély lyuk lehet" Vakon a hegy csúcsára (ČTK/AP) MTI-HIR Jeruzsálem. Az izraeli legfelsőbb bíróság egyhangúlag törvényte­lennek ítélte és megtiltotta, hogy az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét a kihallgatásokon a fizikai ráhatás olyan eszközeit alkalmaz­za, amelyeket emberjogi szerveze­tek kínzásnak minősítenek. A tes­tület kilenc bírája emberjogi szer­vezetek és magánszemélyek bead­ványa nyomán hétfőn hozott hatá­rozatában leszögezte, hogy a Sin Bét a jövőben a vallatási módsze­rek közül egyebek között nem al­kalmazhatja a következőket: a ki­hallgatandó személy heves rázása, testrészeinek kificamítása, a sze­mély alvástól való megfosztása. A bíróság álláspontja szerint a kifo­gásolt vallatási módszerek kínzás­nak minősülnek, következéskép­pen törvénytelenek. Az izraeli bel­biztonsági szolgálat gyakran pró­bálta fizikai erőszak alkalmazásá­val szóra bírni a terrorista cseleke­detek elkövetésével vádolt - első­sorban palesztin - gyanúsította­kat. Védőügyvédek jelentése sze­rint a gyanúsítottaktól megvonták az alvás lehetőségét, hangos zenét kellett hallgatniuk, és sokszor fáj­dalmas testtartásban, fejükön zsákkal és megbilincselt kézzel kellett várniuk a kihallgatás folyta­tására. Az izraeli legfelsőbb bíró­ság 1996-ban még úgy döntött, hogy a kihallgatások folyamán a Sin Bét alkalmazhat „mérsékelt fi­zikai nyomást". Izrael ezzel nem­csak az ENSZ kínvallatás elleni konvencióját sértette meg, hanem kiváltotta több emberjogi szerve­zet és magánszemély tiltakozását is. Izraeli emberjogi szervezetek adatai szerint évente mintegy ezer palesztint kínzott meg a belbizton­sági szolgálat azzal az indokkal, hogy csak így lehet meggátolni az esetleges palesztin merényletek végrehajtását. A legfelsőbb bíróság történelminek minősített döntését vegyes fogadtatásban részesítették a kormány tagjai. Joszi Beilin igaz­ságügy-miniszter üdvözölte az íté­letet, és úgy vélte, hogy végrehaj­tása nem fogja fékezni a terroriz­mus elleni harcot. Efrájim Szneh, a védelmi miniszter helyettese vi­szont sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a bírók döntése megnehezíti a terrorizmus elleni küzdelemért felelős tisztviselők munkáját. MTI-PANORAMA Nairobi. A havat érzékelte a Kili­mandzsáró csúcsán. A jeges szelet még érzi az arcán. A kép azonban, amelyet Stephen Wanjohi Afrika legmagasabb hegycsúcsáról magá­val hozott, csak a képzeletében alakult ki. „Azt hiszem, szikláktól körülzárt mély lyuk. A pereme olyan keskeny, hogy vigyázni kell, bele ne zuhanjon az ember" ­ilyennek képzeli el a csúcsot a húsz esztendős, teljesen vak kenyai di­ák, aki csütörtökön nyolc, ugyan­csak vak vagy erősen látáskorláto­zott társával együtt feljutott a csúcsra, ahová jó látással rendel­kezőknek is nehéz felkapaszkodni. A Tanzánia és Kenya határán ma­gasodó Kilimandzsáró három ki­aludt vulkánból áll - a 4000 méte­res Shiraból, az 5755 méteres Mawenziből és az 5895 méteres Kiboból. A hegy ezzel Afrika leg­magasabb pontja. A nem mindennapi expedíciót a vakokat támogató londoni köz­pontú Sight Savers International szervezte, amelynek segítségével 1969-ben tíz afrikai hegymászó feljutott már Afrika legmagasabb hegycsúcsára. A szervezet fennál­lásának 50. évfordulója alkalmá­HOROSZKÓP ból rendezték a mostani expedíci­ót nemzetközi - kenyai, tanzániai, ugandai és angol hegymászókból álló - csoporttal. Wanjohi elmond­ta, hogy azelőtt egyikük sem mert álmodni egy hegycsúcs meghódí­tásáról. Hónapokon át kemény munkával edzettek, hogy testileg és lelkileg felkészüljenek a nagy feladatra. Kezdeti félelmünk elle­nére kiderült, hogy előnyei is van­nak a vak hegymászásnak: az em­ber nem látja a veszélyt, egyszerű­en hagyja, hogy vezessék. Az utol­só útszakaszt éjnek idején tették meg, hogy kihasználják a kedve­zőbb talajviszonyokat. A sikerrel zárult expedíció 200 000 márkának megfelelő adományo­kat hozott a szervezetnek, s ebből az összegből a világ minden táján ötezer vak gyógyulhat ki - mű­szemlencse beültetésével - a zöldhályogból és nyerheti vissza látását. Wanjohi mégis az eredmé­nyes hegymászás vakokra gyako­rolt lélektani hatásának örül a leg­jobban. Afrikában ugyanis a vak embert rendszerint semmibe ve­szik, csak tehertételnek tekinti a családja. A vak diák most még a Ki­limandzsárónál is „magasabb" csúcs meghódítására készül: két hónap múlva vizsgázik a főiskolán. Kos: Ezt a napot a bizonyta­lanság és a szokatlan események jellemzik. Ne hozzon fontos döntéseket. Ma személyes kapcsolatai is zűrösek és tele lesznek félreértésekkel. Bika: Ma senki sem lesz ked­ves és segítőkész, ezért próbáljon meg inkább egyedül dolgozni. Ne tegyen olyan kijelentéseket, amelyeket nem gondol komolyan. Ikrek: Jól nézze át napjóját, ne­hogy elfeledkezzen egy fontos eseményről. Ha műszaki probléma adódik mun­kahelyén, ne próbálja egyedül megoldani, hívjon szakembert. Rák: Munkája miatt feszült, és ezt barátságai sínylik meg. Próbálja meg telje­sen szétválasztani munkáját és magánéletét, vagy ne vállaljon túl sok munkát. Oroszlán: Nincs olyan kondíció­ban, mint néhány évvel ezelőtt, és ennek az ál­landó stressz és kimerültség az oka. Ezentúl fordítson több időt egészsége megőrzésére. Szűz: Csak nagy erőfeszítések árán ugyan, de sikerül főnökeinek elmagyaráz­nia álláspontját és üzletpolitiká­ját. Ezek után több támogatásra számíthat tőlük. Mérleg: Egyik munaktársával re­mekül megértik egy­mást, és hatékonyan dol­goznak együtt. Régi barátja rá akatja venni, hogy vegyenek részt egy izgalmas sportrendezvényen. Skorpió: Fontos üzleti döntés előtt kérje ki egyik kollégája véleményét is, aki objek­tíven látja a dolgot. Egy gyerek olyan ügyben kéri a segítségét, melyet más nem tud megoldani. Nyilas: Olyan lehetőség kínál­kozik, melynek kihasz­nálásával ezentúl jól is­mert területen, ám új feladato­kon dolgozhat. Barátaival ma nehezen ért szót. Bak: A mai napon a tettek he­lyett a szavakon van a hangsúly, hiszen meg kell győznie üzlettársait és család­tagjait befektetési ötletének ered­ményességéről és fontosságáról. Vízöntö: A következő hetekben egyre több időt fog töl­teni egyik szomszédjá­val, akivel szoros barátságot köt. Legyen nyitott és őszinte szerel­mi partnerével. Halak: Szeretne pozitív hatást gyakorolni egy gyermek­re, ezért jó tanácsokat ad neki, és biztosítja a támogtásáról. Ha még nincs gyereke, most el­gondolkozik a dolgon. Már csak arra nincs válasz, hogy mi lesz a hírhedt „sóhajok csarnokával" Megújult az S-Bahnhof Berlin. Tíz évvel ezelőtt még nemcsak Berlin két felét, de egyben két világrendszert választott el a város szívé­ben álló friedrichstrassei pá­lyaudvar: északi felére futot­tak be a keletről érkező gyorsvasúti szerelvények, míg a déli sínekről indultak nyugat-berlini végállomása­ik felé a vonatok. MTI-PANORÁMA A távolsági vonatok utasai csak órákig tartó „macera" (szigorú út­levél- és vámvizsgálat, a vagonok alulról, fölülről és belülről történt ellenőrzése, az üregek végigko­pogtatása) után folytathatták út­jukat. A pályaudvar két részét ma­gas fal választotta el egymástól, amelynek mentén fegyveres NDK­határőrök cirkáltak, eleve kudarc­ra ítélve minden szökési kísérle­tet. A friedrichstrassei állomás 29 éven át az egyetlen vasúti átkelő­hely volt Berlin keleti és nyugati fele között. A múlt század végén épült átmenő pályaudvar a fal fel­húzása nyomán kettős „zsákpá­lyaudvarrá" alakult át. A két rész­leg között csak kivételezettek jut­hattak át: nyugat felől azok a nyugat-berliniek és nyugatnémet polgárok, akiket az NDK szervei erre méltónak találtak (no és kifi­zettették velük a napi 25 márkás átváltási kvótát, 1 NDK-márkát adva 1 nyugatnémetért), keleti irányból pedig a meghatározott szintű nyugati rokonsággal ren­delkező NDK-polgárok (amennyi­ben kellő fontosságú családi ese­ménnyel tudták indokolni nyuga­ti látogatásuk szükséges voltát, no és házastársuk, gyermekeik hátrahagyásával nyomatékosítot­ták visszatérésük valószínűsé­gét), nyugdíjasok, továbbá meg­bízható állami és pártfunkcionári­usok. Az NDK-polgárok hosszan kígyózó sorokban várakoztak „a sóhajok és könnyek csarnoka" előtt az ellenőrzésre. A pályaud­var ugyanis állandó helyszíne volt a kettészakított családok tagjai közötti búcsúzásoknak, viszontlá­tásoknak. Az NDK szervei itt to­loncolták ki nyugatra azokat az állampolgárságuktól megfosztott „árulókat" is, akik többnyire disz­szidálási kísérlet miatt váltak méltatlanná arra, hogy az „első német munkás-paraszt állam" gyermekei legyenek. (Előtte per­sze több évi börtönbüntetést kel­lett letölteniük, kiutazásuknak pedig a bonni kormány által Kelet-Berlinnek fizetett, fejen­ként 30 ezer márkás fejpénz volt az ára...) Mindez már végérvényesen a múlté: a négyévi munkával és 220 millió márka beruházással felújí­tott friedrichstrassei állomást a héten hivatalosan is átadták a kö­zönségnek. Nyolc vágányán im­már akadálytalanul haladhatnak a szerelvények keletről nyugat­nak és vissza, az ICE expresszek pedig megállás nélkül szágulda­nak át a fényárban úszó csarno­kon. Aki 10-15 éve járt utoljára a pályaudvaron, ma szinte rá sem ismerne: a komor, sötét, elhanya­golt belsejű épület helyén ragyo­gó modern állomás várja az uta­zókat - s nemcsak őket. A német vasút új koncepciójának megfele­lően - amelynek jó példája a két évvel ezelőtt átadott, felújított lipcsei pályaudvar - a vasútállo­mások egyben szolgáltató és üz­letközpontok is, ahol a nagyáru­háztól az utazási irodáig, az étte­remtől a kulcsmásolóig szinte minden megtalálható. A friedrichstrassei pályaudvar 120 éves történetét kiállítás idézi fel a földszinti csarnokban, s hasonló be­mutató tablók felállítását tervezik az egyik peronon is. Csak arra nincs válasz, hogy mi lesz a „sóhajok csar­nokával", amely poros ablakokkal, elhanyagoltan vár sorsára a felújí­tott állomásépület és a német kor­mány vadonatúj tájékoztatási és saj­tóhivatala között. Lehet, hogy olyan mementó lesz belőle, mint a drezdai Miasszonyunk templomából, emlé­keztetve az utókort azokra az évti­zedekre, amikor a Friedrichstrasse nem kapocs, hanem választóvonal volt Berlin két fele között. XV. Lajos király mindjárt lovaggá is ütötte a nevezetes Manneken-Pist Ünnepel a szoboröltöztető MTI-HIR Brüsszel. Hatszázötvenhárom öl­tözet közül válogathat immár Jacques Stroobant, aki huszonöt éve öltözteti a brüsszeli nevezetes­ségek egyik leghíresebbikét, a Manneken-Pist. Stroobant szep­temberben ünnepli a pisilő kisfiút ábrázoló szoborhoz kötődésének negyedszázados évfordulóját. Ez alkalomból mindjárt két újabb rend nihát próbálhatott fel a szökőkút­szoborra: egy brüsszeli kerület ün­nepi viseletét és egy dél-afrikai nép­viseletet. A Manneken-Pis flamand név, szó szerint kis, pisilő embert je­lent. A belga főváros híres bronz­szobra egy apró természetes forrás fölött emelkedik a brüsszeli főtér közelében. Elkészítésére 1619-ben kapott megrendelést idősebb Jérome Duquesnoy szobrász. Arról megoszlanak a vélemények, hogy miért éppen a pisilő figura mellett döntött. Az egyik legenda szerint a város valamely gazdag polgára el­veszettnek hitt kisfiát találta meg a sarkon, ahol ma a szobor áll, ponto­san ugyanabban a helyzetben. Más változat szerint a szobor III. Godfroid-t ábrázolja, akit édesapja, II. Godfroid még piciny gyermekko­rában magával vitt a ransbekei csa­tába, és a döntő pillanatban éppen a megörökített műveletet végezte. A figura története nem mentes a há­nyattatásoktól, kétszer elrabolták, és egyszer darabokra is törték. Ma már nem is az eredeti változat áll a helyén. Az első rend ruhát XV. Lajos adományozta a szobornak, és mindjárt lovaggá is ütötte a Manneken-Pist. Az első ruhát aztán újabbak követték. Idővel hagyo­mánnyá vált, hogy a Brüsszel váro­sának kedveskedni akaró nevezete­sebb vendégek új öltözettel egészí­tik ki a ruhatárat. A ruhák a főtéri városi múzeumban meg is tekinthe­tők: matyó népviselettől tűzoltóru­háig, sportöltözeteken át Elvis Presley ruhájáig szinte kimeríthe­tetlen a kínálat. Stroobantsnak igen sok munkát ad a Manneken öltözte­tése, a kisfiú a hétnek legalább két napján valamely öltözékében dísze­leg. Az öltöztetőnek saját gyűjtemé­nye is van a szoborral kapcsolatban, ez összesen 1500 darabból áll. I Iu­szonöt évnyi hűségére való tekin­tettel Stroobants több tucatnyi ajándékot kapott a brüsszeli város­vezetéstől, köztük egy kicsiny arany kulcstartót, amely magától értető­dően a Manneken-Pist ábrázolja.

Next

/
Thumbnails
Contents