Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-07 / 206. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 5. HI

RDETÉS 9 5 Robert Ficóval a bűncselekmények áldozatairól és a börtönrendszer lehetséges módosításairól beszélgettünk Gondoljunk az áldozatokra is Robert Fico, a különcnek tartott baloldali parlamenti képviselő büntetőjogi szakemberként már régóta bírálja a szlovákiai büntetés-végrehajtó gyakorlatot, nemrég pedig ezzel hívta fel magára a figyelmet, hogy központot hozott létre a bűncselekmények áldozatainak megsegítésére. GAÁL LÁSZLÓ Milyen célt szolgál ez a központ? Sajnos a'szlovákiai jogrend sokkal többet foglalkozik a bűncselekmény elkövetőjével, mint az áldozatával. Ezen a helyzeten szerettünk volna javítani, amikor az Emberi Jogok Szlovákiai Nemzeti Központjával kötött megegyezés alapján, szponzori támogatással létrehoztuk a központot. Ez Pozsonyban a Súmračná utca 27. száma alatt található, ahol jogász szakemberek vezetése alatt 11 joghallgató és más egyetemista szimbolikus jutalomért dolgozik. Főleg ingyenes jogi tanácsadást, de ha szükséges, egyéb segítséget is nyújtunk, kizárólag bűncselekmény áldozatainak. Ón már többször kifejtette azt a nézetét, hogy a szabadságvesztés mellett egyéb büntetési formákat is be kellene vezetni. Bár a börtöneink egyelőre nem zsúfoltak, súlyos problémáink adódnának, ha növekedne a bűncselekmények felderítettségi aránya. Ebben az esetben nem lenne elegendő új börtönöket építeni vagy a régieket felújítani, hanem \\ Ha szükséges, egyéb segítséget is nyújtunk, kizárólag bűncselekmény > > áldozatainak. >> egyéb büntetési formákat is kellene találni. Kétség kívül ilyen lenne a közhasznú munkára kötelező ítélet. Ez abból állna, hogy a bíróság bizonyos mennyiségű közhasznú munka ingyenes elvégzésére kötelezné az elítéltet. Ennek a büntetésnek semmi köze a munkanélküliek foglalkoztatását szolgáló közhasznú munkához, mert az fizetett munka, a büntetésből Bár a börtöneink egyelőre nem zsúfoltak, súlyos problémáink adódnának, ha növekedne a bűncselekmények felderítettségi aránya. (Archív felvétel) végzett munkáért pedig nem járna pénz. Ennek a büntetésnek több előnye is van, elsősorban az, hogy az elítéltet nem kell börtönbe zárni. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy ezt a büntetési formát csakis a nem veszélyes tettesekre szabhatnák ki, például a mulasztásból elkövetett bűncselekmény esetében. Mert ha valaki közúti baleset során halálos sérülést okoz, attól még nem válik veszélyes bűnözővé, nem kell őt bezárni. Ha a tettest szabadlábon hagyjuk, elkerüljük a börtönbüntetés negatív hatásait is. Hiszen a bebörtönzött ember elveszíti a munkahelyét, elveszíti családját, és a börtön is nagyon rossz hatással van rá. Számomra azonban a bűncselekmény áldozata szempontjából nagyon fontos ez a büntetési forma. Mert ha a tettest börtönbe küldjük, kicsi a valószínűsége annak, hogy ott dolgozni fog, engem pedig az érdekel, hogy a tettes képes-e megtéríteni az okozott kárt. Tehát ha a veszélytelen tettest szabadon hagyjuk, többnyire továbbra is a régi munkahelyén dolgozik, és esténként, hétvégeken kényszerítjük arra, hogy közhasznú munkát végezzen. Vagyis egyidejűleg megteremtjük annak a feltételeit, hogy meg tudja téríteni az okozott kárt, és ez az egyik legfőbb előnye ennek a büntetési formának. Azt mondják, hogy a börtön a bűnözés magasiskolája. Egyetért ezzel a véleménnyel? A parlament alkotmányjogi bizottságában a börtöntanács elnöke vagyok, és meglátogattam az összes szlovákiai fogházat, ezenkívül nagyon sokat láttam nemcsak Európában, hanem az Amerikai Egyesült Államokban is. Elmondhatom, hogy magas színvonalat értünk el a „szolgáltatásokban", de azt egyszerűen nem lehet elérni, hogy a börtön ne hasson negatívan az emberre. Ebben a közegben az elítélt visszaeső bűnözőkkel kerül kapcsolatba, továbbá a környezet, az elszállásolás, az életkörülmények is nyomasztóan hatnak rá. Léteznek olyan felmérések, amelyek szerint a szabadságvesztés mint büntetés csődöt mondott. Ezért külföldön már találkozhatunk azzal a gyakorlattal, hogy az elkövetőt rövid idejű, de szigorú szabadságvesztésre ítélik. Tehát nem három évet kap, hanem csak egy hónapot, de azt olyan kemény körülmények között kell letöltenie, hogy* az megfelel a háromévi börtönnek. Miben áll ez a keménység? Az ember így első hallásra a kényszermunkára gondol... A keménység a rendszer szigorúságában van, keményen követelnek meg bizonyos viselkedést, nehéz munkát, de kényszermunkáról szó sem lehet. Mert igaz, hogy munkára kényszeríthetjük az elítéltet, ezt a nemzetközi egyezmények is megengedik, de a munkájáért meg kell őt fizetnünk. Ha az elítélt egy vagy két hónapra kerül olyan börtönbe, ahol nagyon szigorúan megkövetelnek bizonyos viselkedési formát, az sokkal inkább elrettentő hatással lehet rá, mint egy hosszabb idejű, de enyhébb börtönbüntetés, ahol csak elkülönítik őt a külvilágtól, de „lazán" bánnak vele. Én azt vallom, nyitott szemmel kell járni a világban, és el kell „lopni", ami másutt bevált. Úgy tudom, bizonyos nyugati országokban a börtönbüntetést azzal helyettesítik, hogy az elítélt egy levehetetlen karperecet kap, és az abba beépített elektronikus érzékelők segítségével ellenőrizni tudják őt. \\ Azt egyszerűen nem lehet elérni, hogy a börtön ne hasson negatívan // az emberre. Ez a módszer inkább a vizsgálati fogság idején használatos. Az ilyen, úgynevezett házi őrizetet a leggyakrabban az Egyesült Államokban alkalmazzák, ahol a bűnüldöző szervek az elektronikus berendezésen keresztül nagyon egyszerűen ellenőrizhetik az illető viselkedését. Otthon kell lennie, reagálnia kell a telefonhívásokra vagy egyéb ellenőrzési formákra, és ha ezt nem teszi, akkor börtönbe vagy fogdába helyezik. Azt pedig mindenki meggondolja, hogy otthon üljön-e inkább vagy a fogházban. Csakhogy ez a módszer nagyon drága, hosszú lejáratú beruházás, és Szlovákiában egyelőre nincs esély az alkalmazására. Szólhatnánk még a magánbörtönökről is, de ez inkább egy másik beszélgetés témája. Az oktatási miniszter a díjmentes felsőoktatás híve Furcsa felkérések sora érkezik az egyetemekről Göncz Árpád a nyelvtörvényügyben többet vár Az MKP a legstabilabb kormánypártnak számít ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Mindenki csalódott, aki fontos információt, netán szenzációt várt az oktatási miniszter által tegnap váratlanul összehívott, rendkívülinek minősített sajtóértekezlettől. Milan Ftáčnik miniszter és Martin Fronc oktatási államtitkár csupán arról kívánta tájékoztatni az újságírókat és rajtuk keresztül a nyilvánosságot, hogy akadnak felsőoktatási intézmények, amelyek a törvényt kijátszva tandíjat szednek, ez a tény azonban már jó ideje közismert. A minisztérium az utóbbi időben több arról beszámoló levelet kapott, hogy néhány egyetem a pénzhez jutásnak igencsak körmönfont módját alkalmazza. Például írásban értesíti a felvételi vizsga résztvevőit, hogy eredményeik alapján megfeleltek a felvételin támasztott követelményeknek, ám a felvételüket igazoló írásos végzés megküldését feltételhez köti. A végzést csak azt követően kapják meg, hogy szponzori támogatásként kitöltik és postázzák a mellékelt csekket. A főiskolák, egyetemek zöme azonban ennél egyszerűbb módszerrel él: úgy kezeli a hallgatók egy részét, mintha azokat másoddiplomás képzésben részesítené. A miniszter elmondta: tudatában van, hogy ezek az intézmények sanyarú pénzügyi helyzetük miatt szánták rá magukat az ilyen eljárásra, s hogy a befolyt összeget felszerelésük és az oktatók bérének javítására fordítják. Az alkotmány ugyan lehetővé teszi a tandíjas képzést, de nem létezik törvény, amely ezt szabályozná. Milan Ftáčnik miniszter hangsúlyozta: baloldali politikusként az esélyegyenlőség híve, és pártja számára ez az elv fontosabb, mint a tandíj. A valós helyzet azonban arra kényszeríti a tárcát, hogy széles körű vitát kezdeményezzen a kérdésről, és a véleményeket összegezve olyan felsőoktatási törvényt dolgozzon ki, amely biztosítja a helyzet méltányos rendezését. (vk) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „A kisebbségi nyelvtörvény ebben a formában bennünket, Magyarországon meglepetésként ért. Ez a törvény nem az emberijogok, hanem a hivatali jogok irányába hat. Ennél többet várunk, és reméljük, ennél több is lesz. Többek közt azért, mert az alapszerződésben is benne van" nyilatkozta tegnap lapunknak Göncz Árpád magyar köztársasági elnök. A sajtónak elmondta, nem kíván szlovák belpolitikai részletkérdésekkel foglalkozni, mert egy tízpárti koalíció „olyan, mint egy kalap bolha, itt bolhától bolháig kellene járni, én pedig ezt nem szeretném". A Magyar Koalíció Pártja Göncz Árpád szerint a kormánykoalíció stabil tagja, sőt meri állítani, hogy a legszilárdabb kormánypárt, és mint ilyen, értelemszerűen egész Szlovákia érdekeit tartja szem előtt, hiszen „egyébként nem tudná hitelesen ellátni koalíciós szerepét". A magyar államfő magától értetődőnek tartja, hogy a párt választótábora számára szeretne minél többet elérni. Lapzártáig sikerült megszólaltatni Csáky Pál emberjogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettest is, akitől megtudtuk, miként fogadta Göncz Árpád a nyelvtörvénnyel kapcsolatos állásfoglalását. „Én úgy gondolom, az elnök úr reálisan látja a helyzetet, és örülök, hogy odafigyelt az MKP kifogásaira. Úgy vélem, az is egybevág a mi értékelésünkkel, további lépések kellenek, hogy megoldottnak tekinthessük a nyelvhasználat kérdését." Göncz Árpád látogatását Csáky Pál „pozitív lépésként" értékelte, megjegyezve, hogy az ilyen találkozók nagyban segíthetik a két ország közti viszony javulását. A miniszterelnök-helyettes továbbá hangsúlyozta, az együttműködésben egyre több konkrét lépésre van szükség a gazdaság terén és a vegyes bizottságok tevékenységében is. (korp) RÖVIDEN Munkálkodó törvényelőkészítő tanács Pozsony. Ľubomír Fogaš vezetésével ma tanácskozik a kormány törvényelőkészítő tanácsa, ahol egyebek közt megvitatják a főiskolai törvényt, a Szlovákia biztonságpolitikájáról szóló alkotmánytörvényt, a biztosítást szabályozó javaslatot és az államünnepekről szóló tervezetet. (SITA) Horogra akadt menekültek Pozsony. 30 Sri Lanka-i illetőségű illegális határátlépő férfit tartóztattak le Branyiszkón. Az Ukrajnából Szlovákiába érkezett menekülteken a rendőrség emberei egy 23 éves szlovák állampolgárságú fiatalember vezette Liazban ütöttek rajta. (SITA) Elemzés alatt a kormány válasza Pozsony. Ivan Saktor szakszervezeti vezető szerint a kormány nem reagált megfelelően az érdekképviseleti szerv által támasztott, s a megszorító intézkedések hatását enyhíteni hivatott húsz követelésre. Szerinte a szakszervezetek nem tágíthatnak az adócsökkentést szorgalmazó felvetésüktől, a béremelési javaslatuktól és a munkanélküliség mértékének csökkentésétől. (TA SR) Parlament - kéthetenként Pozsony. A Nemzeti Tanács kezdeményezésére ma lát napvilágot Parlament címmel egy új kétheti lap első száma. A törvények magyarázatát, a törvényhozó testület munkáját és különböző elemző írásokat tartalmazó folyóirat a jövő évtől kezdve kapható lesz a hírlapárusoknál is. (TA SR) Pártelnök lett a volt kémfőnök Bukarest. Az általa alapított párt elnöke lett Virgil Magureanu, a román hírszerzés volt vezetője. Magureanu eddig is a Román Nemzeti Párt (PNR) tényleges vezetője volt, de a pártvezetés legfőbb posztját mindig másnak engedte át. A román sajtó és közvélemény „az egykori szekusok pártjának" tekinti a PNR-t. Országos vezetőségének egyik tagját pedig - akit egyébként a román lapok csak „Magureanu strómanjaként" emlegettek - nemrég egy fegyvercsempészeti ügyben letartóztatták. (MTI) Victor Ciorbea indul az elnökválasztáson Bukarest. Victor Ciorbea volt román miniszterelnök bejelentette, hogy indul a jövőre esedékes elnökválasztáson. Ciorbea idén áprilisban vált ki a kormányon levő Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból (PNTCD), amelynek egyik alelnöke volt, majd Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség (ANCD) néven új pártot alapított. (MTI) Szlovák-magyar légiközlekedési szerződés Kölcsönösen előnyös ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nemzetközi légiforgalmi egyezményekhez csatlakozó kétoldalú légiközlekedési szerződést írt alá tegnap Katona Kálmán magyar és Jozef Macejko szlovák közlekedési miniszter. A szerződés értelmében a két tárca kidolgozza azoknak a légitársaságoknak a jegyzékét, amelyek a másik fél országában az ottani társaságoknak szabott feltételek alapján vehetik igénybe a teljes légiközlekedési infrastruktúrát, beleértve a röpterek és a légtér használatát is. A lapunknak nyilatkozó Katona Kálmán szerint a szerződés megkötésével „a szlovákmagyar légiforgalmi együttműködésnek gyakorlatilag adminisztratív akadálya nincsen". Jozef Macejko lapunknak elmondta, a jegyzékekben a felek bármikor módosításokat eszközölhetnek, (-pás) Nyereség képződött a Konszolidációs Banknál Veszteséges hitelek ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Konszolidációs Bank (KBB) a múlt héten aláírta a Beruházási és Fejlesztési Bankkal (IRB), valamint a Szlovák Nemzeti Bankkal azt a szerződést, amelynek alapján az IRB 8,7 milliárd koronás, szövetkezeti lakásépítésre nyújtott hitelét a KBB-re ruházza át - jelentette be Augustín Grman, a Konszolidációs Bank vezérigazgatója. Szerinte a lakásépítésre nyújtott, nem kifizetődő hitelek átvétele után a KBB a mohi atomerőmű felépítésére nyújtott IRB-hiteleket is kész átvenni. A KBB hitelportfolióját más bankházak hiteleinek átvételével, kormányhatározat alapján szerezte. Hiteleinek többsége, 21 milliárd korona értékben, hosszú lejáratú. Behajtásukat nehezíti, hogy a bank ügyfeleinek többsége felszámolás alatt álló vállalat. A bank ennek ellenére tavaly 39,1 millió koronás nyereséget könyvelhetett el. (mi) Max van der Stoel elítélte a cigányok megkülönböztetését Nem csak Szlovákiában MTI-HIR Bécs. Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa hétfőn elítélte az európai cigányközösségeket érintő „módszeres hátrányos megkülönböztetést". Van der Stoel szerint Európa lakói közül senki sem kerülheti meg a diszkrimináció okozta problémákat, illetve tüneteket. „Túl régóta van háttérbe szorítva a cigánykérdés" - mondta a főbiztos a cigányok problémáival foglalkozó EBESZ-értekezleten. Van der Stoel szerint a legnagyobb problémát a türelmetlenség, a kölcsönös bizalmatlanság, a rossz lakáshelyzet, a kitiltás, a munkanélküliség, a neveltetés és a módszeres diszkriminációjelenti. Az AFP jelentése szerint a főbiztos a tanácskozáson arra kérte a jelenlegi és jövőbeni EBESZ-országok kormányait, hogy lépjenek fel a diszkriminációt gyakorló tisztségviselők ellen, elsősorban a rendőrség kötelékén belül.