Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-07 / 206. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 7. KOMMENTÁR Még egy csodadoktor? PÁKOZDI GERTRÚD Miközben a sokszínű kormánykoalícióban még mindig javában fo­lyik a vita a stratégiai vállalatok privatizálási koncepciójának ponto­sításáról (ki mennyit hagyna meg belőlük állami tulajdonban), František Mojžiš, a kétségkívül sikeres vállalkozó Az önprivatizáció hulláma „cégjelzéssel" sajátos magánosítási akcióba kezdett. A társu­lás fő célja a stratégiai vállalatok megszerzése. Mojžiš tagtoborzó ér­vei közt első helyen az ország rossz gazdasági helyzete szerepel, mondván, radikális megoldást kínál az értékek megmentésére. A megszólított százezreknek azt ígéri, esetleges, minimum ezer koro­nás befektetéseiket egy éven belül megkétszerezi. A kezdeményezők szerint ez az utolsó lehetőség, hogy a fontos vállalatok szlovákiai tu­lajdonban maradjanak, és nemzetközi viszonylatban is versenyképes társaságokká fejlődhessenek. Elképzeléseinek megvalósításához a kisbefektetők megtakarított pénzét (számításai szerint mintegy 225 milliárd koronát) gyűjtené össze a fentiekben már említett módszer­rel és haszongaranciával. Az elképzelés szép, és első hallásra talán még logikus és csábító is. Különösen azok számára, akik az első privatizációs hullámban is csa­lódtak, mert úgy érzik (az esetek többségében joggal), hogy befekte­tési alapok áldozataivá lettek. Bizonytalan vagyonalapi kötvényeik sorsa is, ezért Mojžiš ígérete, hogy a társulás által a kisbefektető ré­szére megszerzett részvény a kisbefektető kizárólagos tulajdona ma­rad, csábító lehet a megtakarított pénzüket befektetni szándékozók számára. De csak addig a pillanatig, amíg nem kezdenek el a fentiek­ben említett általános érveken és a kilátásba helyezett százszázalé­kos haszon elérhetőségén gondolkodni. A kispénzű lehetséges befek­tetők számára nagy valószínűséggel meggyőzőbb a Mojžiš által le­mondásra felszólított Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter asz­szony érve: pénzüket legnagyobb biztonsággal a bankok őrzik és ka­matoztatják. Mojžiš privatizációs koncepciójában túl sok az ismeret­len. Csak az biztos, hogy bármilyen magánosításhoz nehezen kapná meg a kormány beleegyezését. A különleges privatizációs szándék nemcsak a lehetséges befektető­ket készteti gondolkodásra, hanem - remélhetőleg - a stratégiai vál­lalatok privatizálása módját illetően még mindig tétovázó kormányt is. Megtörténhet, hogy a tétlenséget a törvényesen működő társulás fellépése az ország számára végképp nem kívánatos irányba mozdít­ja el. A privatizációs matematikával már sokszor és sokan visszaéltek tájainkon, ezért az átláthatóság követelményéből semmiképpen sem szabad engedni. Tíz év alatt már sok csodadoktor felbukkant. Az óvatosság indokolt. JEGYZET távolították őket. Persze az új kapitányságnak új épület is kel­lett. Több helyen feleslegesen hi­valkodó épületeket kaptak, ugyanakkor a körzetek vagy a határrendőrség szegényes körül­mények között kénytelen dol­gozni. De néhol a kapitányságok létrehozásának anyagi háttere is gyanús. Sztropkón például 12 millió koronáért vettek épületet, annak felújításába további nagy összegeket vertek, ma pedig öt­millióra becsülik az épület érté­két. Amikor Mezőlaborcon létre­hozták a járási kapitányságot, ki­derült, hogy annak hatáskörébe egyetlen körzeti parancsnokság tartozik, és hogy ne legyen ne­vetséges a dolog, hamarjában létrehoztak még egy körzetet. Annak persze új parancsnok, új íróasztal, új iroda is kellett. Nem beszélve az új járási parancsnok­ságokról. Vagyis több tucattal nőtt az íróasztal mögött ülő rendőrök száma, ugyanannyival pedig csökkent az utcán járőrö­zőké. Pedig a bűnözőket nem igazán az íróasztal mögött lehet elfogni. Szó se róla, a rendőrség­nek nem csak „gyalogrendőrök­re" van szüksége. Ügyes vezetők, parancsnokok járási rendőrka­pitányok is kellenek - de csak a gyalogrendőrök számának meg­felelő arányban. « Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla- kultúra- (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Túl sole a parancsnok GAÁL LÁSZLÓ Szeptember elsejével megszün­tettek 22 járási rendőrkapitány­ságot. Az ellenzéki politikusok rögtön reagáltak a lépésre, és az­zal vádolták meg a belügymi­nisztert és az országos rendőrfő­kapitányt, hogy meg akarják bé­nítani a rendőri testületet. Ján Pipta, a testület főkapitánya teg­nap határozottan elutasította a vádakat, mondván, a cél éppen a rendőri munka hatékonyabbá tétele, hogy az íróasztal mellől aktív rendőri munkára helyez­zék át az embereket. Merthogy az 1996-os területi-közigazgatá­si átszervezést követően, amikor az addigi 38 helyett 79 járást hoztak létre, a járási kapitánysá­gok száma is ekképp növekedett. Viszont a rendőrök száma nem gyarapodott ilyen arányban, te­hát az új járási kapitányságok székeibe addig aktív rendőri munkát végző szakembereket kellett ültetni. Ezzel pedig a kör­zeti parancsnokságokat gyengí­tették, tehát ahelyett, hogy a rendőröket közelebb hozták vol­na az állampolgárhoz, inkább el­TALLÓZÓ SME Még ilyet, miniszter úr! Már az a csúszópénz sem elég, amit a hivatalban kap? (Peter Gossányi karikatúrája) Hatvannégy programpont szerepel a parlament ma kezdődő 20. ülésszakán Nagyprivatizáció ­vagy amit akarnak Nagyprivatizáció, kormány­javaslat a vagyonalap veze­tőinek visszahívására, Ján Slota „tankos" esetleges felelősségrevonása kijelen­téseiért. íme, csak néhány a ma kezdődő parlamenti ülésszak érdekfeszítő, sok­szor valóban az érdekek ál­tal túlfeszített nagy kérdője­lei közül. KORPÁS ÁRPÁD Papírforma szerint összesen 64 programpont kerül napirendre. Az augusztus 31-én végétért 17. ülés­szak mostanra halasztott pontjai közt van a nagyprivatizációs tör­vény tervezetének második olva­sata, a mandátumvizsgáló és men­telmi bizottság jelentése a Ján Slota SZNP-elnök idei márciusi kiszucaújhelyi Amerika- és ma­gyarellenes kijelentéseiről folyta­tott bizottsági vizsgálat eredmé­nyeiről, továbbá a gazdasági és szociális fejlődés középtávú kon­cepciója. A gazdasági jellegű tör­vényhozási feladatok közül a banktörvény, és a lakástakarékos­sági jogszabály módosítására a kormány nevében Brigita Schmög­nerová tesz javaslatot. A pénzügy­miniszter ezenkívül a parlament beleegyezését kéri ahhoz, hogy Szlovákia is csatlakozhasson a vámügyi visszaélések megakadá­lyozására, illetve megelőzésére vo­natkozó nemzetközi egyezmény­hez. Ivan Mikloš gazdasági minisz­terelnök-helyettes az állami sta­tisztikáról, illetve a gazdasági ver­senyvédelméről szóló törvény mó­dosítását kezdeményezi. Ó terjesz­ti elő a gazdasági és szociális fejlő­dés középtávú koncepcióját, és je­lentést ad arról is, hol tart a kor­mányprogram teljesítésére vonat­kozó, 1999 és 2002 között érvé­nyes ütemterv előkészítése. Mi­kuláš Dzurinda a vagyonalap veze­tőinek visszahívását kezdeménye­zi a 20. ülésszakon. Ľudovít Čer­nák a fogyasztóvédelmi, illetve a külkereskedelmi támogatási alap­ról szóló törvény módosítását cél­zó kormányjavaslatot indokolja meg. A politikailag egyik legfonto­sabb kormányjavaslatot az 1991/ 92. számú privatizációs törvény módosítására Mária Machová pri­vatizációs miniszter terjeszti elő, együtt az állami vállalatokról szóló törvény módosítási javaslatával. A privatizációs miniszter az egész­ségügyi tárca vezetőjével, Tibor Šagáttal közösen ismerteti a parla­ment előtt a magánosításra szánt, illetve a privatizációból kimaradó egészségügyi intézmények jegyzé­két. Peter Magvaši munka-, szociá­lis és családügyi miniszter a mun­A régiófejlesztés ezentúl az építésügyi tárcahoz tartozzon. ka törvénykönyve, a foglalkozta­tásról szóló és a lakhatási támoga­tásról szóló törvény módosítását fogja kérni a törvényhozástól. Be­mutatkozik a parlamentnek az új közlekedési, távközlési és posta­ügyi miniszter, Jozef Macejko is, aki az osztrák-szlovák vasúti ha­tárátkelésről szóló egyezmény mó­dosításához kéri a képviselők tá­mogatását. Harna István a közbe­szerzési törvény második olvasatú vitáját vezeti be, és a minisztériu­mok és központi szervek felépíté­séről szóló törvény módosítását ja­vasolja majd. A tervezett változta­tás lényege az, hogy a régiófejlesz­tés területe ezentúl az építésügyi tárca illetékességi körébe tartoz­zon. Miklós László környezetvé­delmi miniszter az ún. geológiai törvény kormánytervezetét bo­csátja vitára, és a Nemzeti Tanács beleegyezését kéri két nemzetközi egyezmény szlovákiai ratifikáció­jához; az egyik például az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának az államhatárokat átfedő környe­zetszennyezések felmérésének le­hetőségeire vonatkozó egyezmé­nye. Milan Ftáčnik oktatásügyi mi­niszter az oktatásügyi államigazga­tásról és iskolai önigazgatásról szó­ló törvény megváltoztatását indít­ványozza, és javaslatot tesz a trencséni menedzserképző főiskola megalapítására is. Milan Kňažko, a kulturális tárca első embere a kiad­ványokból a központi könyvtárak­nak küldendő köteles példányok­ról, illetve a szerzői jogokról szóló törvény módosítását szeretné elér­ni. Ján Čarnogurský igazságügy­miniszter például a náci koncent­rációs táborokba elhurcoltak kár­térítése érdekében született, to­vábbá a büntető törvénykönyv mó­dosítását célzó kormányjavaslattal lép a képviselők elé. Több indít­vánnyal kopogtat, méghozzá má­sodik olvasatban Ladislav Pittner belügyminiszter is. Egyebek közt a helyi önkormányzatok európai chartájához való szlovákiai csatla­kozásra tesz javaslatot, de ismerte­ti a bűnüldözés komplex terveze­tét is. Megfigyelők szerint kérdés, hogy a feszes őszi parlamenti me­netrend miatt átvehető-e mind a 64 programpont. Robert Fico, az egyik legfiatalabb szlovák politikus popsztárként visel­kedik. Azokhoz a rockegyütte­sekhez hasonlít a DBP-s képviselő magatartása, amelyek népszerűség­ük növelése érdekében menetrend­szerűen felbomlásukról, majd en­nek cáfolatáról adnak hírt. Fico is különböző módon hirdeti: pártjá­ban maradásához fér némi kétség, ráadásul azt sem rejti véka alá, hogy saját politikai tömörülés létrehozá­sán töri a fejét - áll a napilap kom­mentárjában. Ki tudja, a baloldali honatya saját játékának milyen vé­get szánt, de Jozef Migaš pártelnök Fico távozásának, illetve pártalapí­tási szándékának bejelentésével nyilvánvalóan keresztülhúzta szá­mításait. Az írás leszögezi, a fiatal politikus szociális kérdésekben han­goztatott retorikája az e tekintetben demagógnak minősülő szakszerve­zeti vezér Saktoréhoz kezd hasonlí­tani, és a magyar kisebbséggel kap­csolatban, bár kevesebb nyelvtani hibát ejtve, de ugyanazt mondja, amit Ján Slota. A cikk rámutat: ta­lán még é! a köztudatban Ficónak a Pavel Koncoš mezőgazdasági mi­niszter szakmai tudását magasztaló kijelentése, aki valójában a magyar­ellenes megnyilatkozásain kívül semmi egyebet nem tud felmutatni. Ha ez az, amit Fico az általa igé­nyelt, gyakran hangoztatott politi­kai stílusváltozás kifejezés alatt ért, végleges távoztával a DBP nem ve­szít sokat. PRAVDA Radu Vasile román kormányfő a lapnak adott interjúban egyebek kö­zött a kisebbségekről szólva kifejti, a multikulturális társadalom inkább előnyöket jelent, mint hátrányt. El­érkezett az ideje annak is, hogy a ki­sebbségek képviselői tudatosítsák: nem határtalan tevékenységi körük. Ók, a többségi nemzethez hasonló­an szintén az ország sorsának alakí­tói. Vasile kifejtette, a kisebbségek­nek az egész ország gondjait szem előtt kell tartaniuk, nem csupán sa­ját problémáikat. Az EU helsinki csúcstalálkozójával összefüggésben elmondta, szerinte a tárgyalások megkezdésére az összes jelöltet meg kellene hívni, de azok időtarta­ma az adott országok gazdasági fel­készültségétől függ. IHE..mLSTREETJOyRNAL Az orosz pénzügyi botrány nem pusztán oroszországi válság, hanem árnyékot vet a Nyugat Oroszország­politikájára, és hatással lehet a nyu­gati politikai folyamatokra is - véli Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó. A lapban közölt írásában úgy ítéli meg: az amerikai kormányzat hibá­zott, amikor mindeddig nem vette figyelembe, hogy a Szovjetunió fel­bomlása utáni orosz kormányzati elit olyan tagokból áll, akik a volt kommunista párt nómenklatúrájá­ba igyekeztek, kötődésük a demok­ráciához nem nagyobb, mint vállal­kozói feddhetetlenségük. A volt ta­nácsadó arra céloz: hiba volt adott­nak tekinteni azt, hogy Borisz Jelcin Oroszországa demokrácia, amely megérdemli Amerika bizalmát és anyagi segítségét. OLVASÓI LEVÉL Kisgyarmat ünnepelt Augusztus utolsó hétvégéjén ün­nep volt az Érsekújvári járás egyik peremközségében, Kisgyarmaton: a Csemadok megalakulásának 50. évfordulójára emlékeztünk. Mé­száros Júlia, a szervezet elnöke szorgalmas, jó szervezőmunkával mindent megtett, hogy a Csema­dok nagy ünnepe emlékezetes le­gyen a falu lakosai számára. Igye­kezetét siker koronázta. Az ünnepség a temetőben kezdő­dött, ahol főhajtással emlékeztünk azokra az alapító tagokra, akik már nincsenek köztünk. Majd az emléktábla leleplezése következett „A Csemadok megalakulása 50. évfordulójára emlékezünk" felirat­tal. Kitüntették a még élő „fáklya­hordozókat": dr. Szurdi Miklóst, a szervezet első elnökét, Csákvári Bélát, a népi együttes egyik szer­vezőjét és örökös tagját, Mikony Ignácot, aki felelevenítette a régi időket. Erdős József betegsége mi­att nem vehette át kitüntetését, nem ünnepelhetett együtt a többi­ekkel. Sokat emlegettük Henczy Bélát, aki mindenese volt a szervezetnek. Az ő érdeme is volt, hogy hatvan­tagú kisegyüttes működött a köz­ségben. A kurtaszoknyás lakodal­mi szokások feldolgozásával több alkalommal szerepeltek Zselízen az Országos Népművészeti Feszti­válon. 1972-ben Strážnicére is el­vitték a kisgyarmati kultúra hírét. A kezdeti évek-évtizedek eredmé­nyes munkája után lanyhult a tett­vágy. Nagy örömmel tapasztaljuk azonban, hogy a tétlenséget újból a fellendülés követi. Megértették Kisgyarmaton is - ahol mára már iskola sem működik, csupán egy­osztályos óvoda -, hogy szükség van a Csemadokra. Színpompás bemutatót rendeztek népi játékok­ból, táncokból a kis óvodások, a Kéméndre és Párkányba járó isko­lások. Gróf Katalin, Szvoren Kata­lin és Tóth Mária tanítónők, Csenki Rolanda egyetemi hallgató a nyári szünidő egy részét arra ál­dozták, hogy szép műsorral kö­szöntsék a Csemadok ünnepét. A szőttesekből rendezett kiállítá­son megcsodálhattuk a takácsmes­terek remekeit, a helyi lányok és asszonyok varrottasait. Mindnyá­junk nagy örömére az ünnepséget megtisztelte látogatásával Duka Zólyomi Árpád parlamenti képvi­selő. Beszédében szólt a Csema­dok küldetéséről, az MKP munká­járól. A tartalmas, szép műsort látva el­mondhatjuk, hogy van jövője a Csemadoknak Kisgyarmaton. Kí­vánom, hogy a szülőföld szeretete, a nemzetiségünkhöz való hűség adjon erőt az 50. éwel ezelőtt el­kezdett munka továbbvitelére. Őszi Irma, Kamocsa

Next

/
Thumbnails
Contents