Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-29 / 225. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 30 TÉMA: A TENGER VILÁGNAPJA FFL Óceán Terület (millió km

1) Közepes mélység (m) Csendes-óceán 179,7 4028 Atlanti-óceán 92,7 3743 Indiai-óceán 74,9 3963 Jeges-tenger 13,7 1205 Az oldalt összeállította: Sóki Tibor és Lacza Tihamér A kínaiak már az i. e. második századtól használtak iránytűt. Európába a X-XI. században ju tott el arab közvetítéssel. A TENGERÉSZET FEJLŐDÉSE A tengeri kapcsolattartást az olasz Giulielmo Marconi szikratávírója - a mai rádió őse - forradalmasította. Az egyes óceánok között nem létezik természetes határvonal, a víz különösebb akadályok nélkül áramlik Az égiek mindvégig az utasok mellett álltak ÖSSZEÁLLÍTÁS A tengeri utazások a múltban ugyancsak veszélyes vállalkozások voltak, a hajótragédiáknak ma már könyvtárnyi irodalma van. Ezúttal azonban egy szerencsésen végződött utazásról lesz szó, amely kapcsán bízvást elmondhatjuk, hogy az égiek mindvégig az utasok mellett álltak. 1829 októberében futott ki Sydney-ből a Mermaid nevű vitorlás, amely négy nappal később nagy viharba került és zátonyra futott. A hajón tartózkodó 22 utas azonban épségben megmenekült és a szerencsétlenséget követő harmadik napon már rájuk is talált a Swiftshoe nevű háromárbocos vitorlás és fel is vette őket. Ez a hajó sem jutott azonban messzire, mert Új-Guinea partjainál víz alatti sziklának ütközött és elsüllyedt. A fedélzeten tartózkodó valamennyi személynek azonban sikerült partra érnie. Néhány óra múlva már jött is a felmentés a Governor Ready alakjában. A változatosság kedvéért a vitorláson ezúttal tűz ütött ki, amiatt minden utasnak mentőcsónakba kellett átszállnia. Érdekes módon ezúttal is mindenki megmenekült. A tengeren sodródó lélekvesztők utasait hamarosan az Üstökös nevű ausztrál hadihajó vette fedélzetére. Az öröm azonban nem tartott sokáig, mert egy hatalmas vihar mozgásképtelenné tette a hajót és valamennyi utasának ismét mentőcsónakokba kellett szállnia. A szerencse azonban ekkor sem hagyta el a sokat próbált embereket, mert a Jupiter nevű angol postahajó kimentette és biztonságos kikötőbe vitte őket. Ennek a különös pechsorozatnak a legkülönösebb momentuma az volt, hogy mindenkinek sikerült túlélnie. Az asztrolábiumot - a legelső csillagászati műszerek egyikét feltehetően még a görög Hipparkhosz szerkesztette az i. e. II. században. A hajósok a XVI. századig ezt használták. csátásától (1807) számítjuk. A géppel hajtott hajók nagy előnye, hogy szabadon, a széljárás tói függetlenül képesek közlekedni, s mozgékonyabbak a korábban alakalmazott vitorlásoknál. A XVIII. század elején megjelenő kormánykerék forradalmi találmánynak minősült. Alig módosított változata ma is használatban van, s nemcsak a tengerészetben. Autókon, repülőkön is használatos. A kronométer, a pontos tengerészeti óra nélkülözhetetlen a pontos tájékozódáshoz. Az elsőt az angol John Harris ácsmester készítette el 1735-ben, de még huszonhat évig dolgozott rajta, míg végre megfelelt a követelményeknek. Jelentős változást hozott a tengerészetben a gépek megjelenése. Bár a gőzgéppel való kísérletezés már a XVII. században megkezdődött, a gőzhajók gyakorlati alkalmazását Robert Fulton Clermont-jának vízreboira. Az sem véletlen, hogy a tenger mellett élő európai nemzetek lettek a legjelentősebb gyarmatosítók, s ezek az országok ma is a legfejlettebbek és a leggazdagabbak közé tartoznak. Régebben a hajókon lebonyolított személyforgalom is számottevő volt. A repülőgépek térhódításával azonban az óceánjáró utasszállító hajóknak bealkonyult. Viszont a világ teherforgalmának 3/5-ét még napjainkban is hajókon bonyolítják le. A tengeren szállított áru tömege meghaladja az évi 1 milliárd tonnát. Különösen a tankerek forgalma számottevő, de ezekjelentik a legnagyobb ökológiai veszélyt is. Három vagy négy óceánunk van? Vitorlabontás Navigare necesse est Portolánokat, tengerészeti térképeket 1300 körül kezdtek készíteni. Nélkülük elképzelhetetlen a nyíltvízi tengerhajózás. A Kr. u. 2. században élt Plutarkhosz idézi Julius Cesar egyik kortársát, Pompeius Magnust, aki állítólag egyszer kijelentette: Navigare necesse est, vivere non est necesse, ami magyarul annyit tesz, mint: hajózni kell, élni nem kell. A tenger mellett élő népek azóta is a derék Pompeius kijelentéséhez tartják magukat, vállalva minden veszélyt és viszontagságot sűrűn szelik hajóikkal a végtelen vizeket. Már az ókori Görögországban és Rómában is tudták, hogy aki a tengereket uralja, az a szárazföldeket is hatalmában tartja. Amikor Kolumbusz felfedezte a spanyoloknak Amerikát, a Spanyol Királyság több mint egy évszázadon át gazdasági és katonai hatalmát jelentős számú hajóhadára alapozta. Csak azt követően változtak meg az erőviszonyok, hogy Anglia, Hollandia, majd pedig Franciaország is egyre nagyobb számban küldte hajóit a világ távoli tájaA romantika nem tűnt el teljesen a világtengerekről Az ókori bölcsesség még ma is igaznak bizonyul 1829 októberében futott ki Sydney-ből a Mermaid nevű vitorlás, amely viharba került és zátonyra futott. ezekről azonban még nem sokat tudunk. A világtenger felszín közeli vizének hőmérséklete a szélességi körök függvényében változik, ráadásul a hideg és a meleg áramlások helyi ingadozásokat is okoznak. Az Egyenlítő térségében a víz felszíni hőmérséklete elérheti akár a 30 (°C-t, s itt az évi hőmérséklet-ingadozás rendszerint nem haladja meg az 1 (°C-t. A 200 méternél mélyebb rétegekben azonban a víz hőmérséklete kb. 03 °C körül állandósul. A víz nagy hőkapacitása jóvoltából a tengervíz 25-50 százalékkal több hőenergiát képes tárolni mint az ugyanazon a szélességi körön található szárazföld, ezért meghatározza a térség éghajlati viszonyait. Északnyugat-Európában jóval enyhébb a tél, mint a hasonló szélességi körökön fekvő észak-amerikai területeken, mivel a meleg Golf-áramlás több fokkal is megemeli a légkör hőmérsékletét. A mérsékelt égövben általában érvényes, hogy télen az óceán vize melegebb, nyáron pedig hidegebb, mint a környező szárazföld hőmérséklete. A tengervíz közepes sűrűsége 1,037 g/cm

3, fagyáspontja közel két fokkal a 0 fok alatt van (-1,91 (°C). A mai tengeri kereskedő-nagyhatalmak - Japán, Norvégia, az Egyesült Államok - még mindig szép haszonnal járatják hajóikat a világ óceánjain. Sőt a feléledő természetvédelem is jót tesz a hajózásnak, hiszen a vízi szállítás nemcsak a legolcsóbb, és környezetkímélő is. Főleg ha megvalósul azok álma, akik szeretnék visszahozni a tengerekre - igaz alaposan modernizált formában - a vitorlásokat. Azokkal semmilyen más közlekedési eszköz nem vehetné fel a versenyt tisztaságban, gazdaságosságban s a szállított áru mennyiségében. S eddig csak a tengeri áruszállításról beszéltünk, pedig a bolygónk nagyobbik részét borító víztömeg mással is szolgálhat. A halászat Spanyolország Kolumbusznak köszönhette felvirágzását. már ma is eltartja az emberiség nagy részét, s mivel úgy tűnik, fajunk lassan minden benépesíthető földterületet elfoglal, egyesek szerint eljön majd az az idő, amikor mindannyiunkat - vagy legalábbis az emberek legnagyobb részét - a tengerek tartják majd el. Márpedig ahhoz, hogy a halakat magfogják, halászhajók kellenek... A tengerészetnek tehát nemcsak kalandos, gazdag múltja van, a jelen sem akármilyen, s a jövője is határozottan érdekesnek ígérkezik. Ma is érvényes, s még nagyon sokáig az is lesz a rómaiak bölcsessége: navigare necesse est. A Föld felszíne 510 millió km

2, ennek közel 71 százalékát - 361 millió km

2-t tenger borítja. A világtengert három nagy óceán, illetve a sokak által óceánnak nevezett Jeges-tenger és ezek perem- és beltengerei alkotják. LACZA TIHAMÉR négy óceánra osztotta fel. Ez a felosztás mesterséges, mivel az egyes óceánok között nem létezik természetes határvonal, a víz különösebb akadályok nélkül áramlik az egyik óceánból a másikba, sőt a világtenger egyes részeit víz alatti áramlások is összekötik, SÓKI TIBOR Navigare necesse est, azaz hajózni szükséges. Ezt azok a rómaiak mondták, akiket megrögzött szárazföldi népként ismert a történelem, s akiknek mégis rá kellett jönniük, hogy hajózás nélkül aligha viszik sokra a Földközi-tenger térségében. Aztán legyőzve szárazföldi mentalitásukat tengerre szálltak, s a történelemben páratlan birodalmat alkottak. Persze nem ők voltak az elsők, már a görögök s még őelőttük a föníciaiak is rájöttek, hogy érdemes megküzdeni a hullámokkal, vállalni a veszélyeket. A tengerhajózás azóta is országokat virágoztatott fel és buktatott meg. Spanyolország ideiglenes felvirágzását ezüstöt s aranyat szállító flottáinak köszönhette, no meg Kolumbusznak, aki hajónjutott el az Újvilágba. Hollandia is vitorlásflottáinak köszönhetően lett gazdag kereskedőország, s Angliát is tengerészei emelték hatalmas gyarmatbirodalommá. S azok is mentették meg nemegyszer. Ha jobban belegondolunk, közvetve az is ezeknek a tengereket járó embereknek köszönhető, hogy ma az angol a világnyelv. A tea, a kávé, a dohány mind hajókon jutott el hozzánk, s sokszor jut el még ma is. Akadtak, akik a repülők, kamionok s a vasút korában már-már temetni kezdték a tengerhajózást, de nem lett igazuk. A vízi közlekedés ma is a leggazdaságosabb és a legolcsóbb, hiszen egyetlen jármű sem képes olyan olcsón annyi árut egyszerre elszállítani, mint egy hatalmas hajó. Az óceánok számát illetően némi zűrzavar mutatkozik a szakirodalomban. A magyarországi térképeken csak három, míg a cseh, a szlovák vagy a német kiadású térképeken négy óceán szerepel. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy 1919-ben Londonban létrehozták a Nemzetközi Hidrogeográfiai Konferenciát, amely 18 (!) évi ülésezést követően 1937ben kiadta 23-as számú speciális kiadványát, s ebben a világtengert Amszterdam kikötője a németalföldi hajózás fénykorában, a XVI. és XVII. század fordulóján ÉRDEKESSÉG Bár a gőzhajók megjelenésével a múlt században végetért a vitorlások uralma a tengeren, a hajózástörténet talán legszebb hajói nem tűntek el teljesen. Bármelyik kikötőbe is látogatunk el, ma is találkozunk egy-egy csodálatos, régivágású szkúnerrel vagy barkkal. Igaz, a mai vitorláshajók már nem kereskedelmi célokat szolgálnak. Leggyakrabban jachtok, vagy iskolahajók, amelyeken a jövő tengerésznemzedéke ismerkedik szakmája rejtelmeivel. Ez azonban nem minden. A szél ingyenes energia, így sokan máig nem mondtak le a vitorlások szélesebb körű kihasználásáról. Komoly mérnökök és kutatók közt akadnak olyanok, akik már a jövő vitorlás kereskedő- és személyszállító hajóiról álmodoznak. Persze ha egyszer megvalósul az álmunk, az a hajó nem sokban hasonlít majd a régmúlt úszó csodáira. Feltehetően segédhajtómű, számítógép vezérlésű vitorlák, radar és még sok más teszi majd könnyebbé a rajta szolgálók és utazók életét. A tengerekről azonban a romantika sem tűnhet el teljesen, legalábbis erre utal a régi vitorláshajók ma tapasztalható reneszánsza, (sóti) A klippereket méltán nevezték a „tenger királynőidnek