Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-29 / 225. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 30. POLITIKA - HIRDETÉS H 1999.X. 2-ától WW ERRŐL MAR ERDEMES RESZELNI A Globtel ^^ GSM VK-886/1 Politikai vitanap az Országházban Magyarország Európai Uniós csatlakozási esélyeiről és a tárgyalási folyamatról Budapest 2002-ben csatlakozna Budapest. Magyarország alapvető érdeke és célkitűzése, hogy a lehető legrövidebb időn belül és a lehető legkedvezőbb feltételekkel az Európai Unió tagjává váljon - hangoztatta Martonyi János külügyminiszter tegnap az Országházban az EUcsatlakozásról rendezett politikai vitanapon. MTI-HÍR Martonyi megerősítette, hogy Magyarország a csatlakozás lehetséges időpontjának továbbra is 2002. január elsejét tekinti. - Ez az az időpont, ameddig Magyarországnak a felkészülési folyamatot be kell fejeznie és készen kell állnia a közösségi vívmányok átvételére - fűzte hozzá. Magyarország alapvető érdekekéntjelölte meg, hogy az Európai Unió nyitott jellege fennmaradjon és Közép-Európa minden országa csatlakozzon az integrációhoz. - Érdekünk az is, hogy az unió továbbra is a teljesítményelvet, az egyéni elbírálás elvét alkalmazza a felvételnél - tette hozzá. Martonyi kifejtette: eddig teljesültek az Európai Unió kibővítésével kapcsolatos külső feltételek, az EU elfogadta a 2002 és 2006 közötti időszakra szóló költségvetését, megszületett a közös agrárpolitika reformja és meghatározták az intézményi reformok témakörét és időkeretét. Üdvözölte, hogy űj intézmények jelentek meg az unió közös kül- és biztonságpolitikájában, és folyik az önálló védelmi arculat kiépítése. Utalt arra, hogy a magyar export 70 százaléka az EU tagállamaiba irányul, és növekszik a kereskedelmi mérlegben 1998—

ban létrejött aktívum. - Azzal, hogy a NATO tagjává váltunk és a Nyugat-európai Ünió társult tagjai lettünk, a közös kül- és biztonságpolitika tekintetében is közelebb kerültünk az unióhoz mondta. Beszámolt arról, hogy Magyarország a jövő évben az eddigi támogatás két és félszeresére, hozzávetőleg 250 millió euróra számíthat az Európai Uniótól a korábban is működő PHARE és a megnyíló ISPA és SAPARD programokon keresztül. - Érdekünk, hogy ténylegesen igénybe vegyük és felhasználjuk ezeket a pénzeket - közölte a külügyminiszter, hozzátéve: az 1995 óta jelentkező problémák ellenére esély van arra, hogy jelentős összeg nem fog elveszni az 1996-os és az 1997-es PHARE-keretből A csatlakozási tárgyalásokról szólva elmondta, hogy a kormány az év végéig az összes témakörben átadja az álláspontját az Európai Bizottságnak, és 2000 második felében várhatóan megkezdődnek az egyeztetések a még nem eldöntött kérdésekről. - A magyar tárgyalási stratégia alapeleme, hogy átvesszük az EUvívmányok teljes rendszerét és az álláspontok átadásánál igyekszünk szűkíteni az átmeneti könynyítések körét. A minket megillető helyet szeretnénk az Európai Unióban elfoglalni, figyelembevéve az egyenlő elbánás követelményét és az arányosság elvét - fogalmazott Martonyi János. RÖVIDEN Bulgária eltörli a halálbüntetést Párizs. Bulgária napokon belül eltörli a halálbüntetést - közölték Strasbourgban, az Éurópa Tanács székhelyén. Az Emberi Jogok Európai Konvenciója az Európa Tanács tagállamai számára megtiltja a halálbüntetés kiszabását. A szervezet 41 tagállama közül ez 32-ben érvényesül, szövegét Oroszország, Ukrajna és Ciprus is csatlakozóként aláírta, de törvényhozásuk eddig még nem ratifikálta. (MTI) Újabb földrengés Törökországban Isztambul. Üjabb, a Richter-skála szerint 4,8-as erősségű földrengés volt tegnap hajnalban Törökországban, egy asszony életét vesztette. A földmozgás epicentruma a Márvány-tenger partján fekvő Yalova városban volt, amelyet az augusztus 17-i, több mint 15 ezer áldozatot követelő földrengés romba döntött. (MTI) Maszlagmérgezés Munkácson Ungvár. Munkács polgármestere elrendelte az indiai maszlag gyomnövény teljes kiirtását a városban és környékén, mivel a fiatalok körében járványszerűen terjed a kábító hatású, de erősen mérgező növény magjának fogyasztása. Az elmúlt két hétben közel húsz fiatalt kellett súlyos mérgezéssel kórházba szállítani, életüket csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. (MTI) MTI-HÍR Kolozsvár. A polgármesteri hivatal pénzbüntetésre ítélte a magyar főkonzulátusnak otthont adó épület tulajdonosát, mivel Gheorghe Funar polgármester szerint a magyar lobogó „általános felháborodást kelt, és sérti a román állampolgárok büszkeségét". A 80 ezer lejes (kb. kétszáz korona) büntetést azért szabták ki a kolozsvári Református Esperesi Hivatalra, mert engedélyezte, hogy a tulajdonában lévő épületre a bérlő - a magyar főkonzulátus - kifüggessze „Nagy-Magyarország zászlaját". A polgármester egyben arra figyelmeztetett, hogy amíg el nem távolítják a zászlót, 48 óránként újabb és újabb 400 ezer lejes bírsággal büntetik a tulajdonost. Gheorghe Funar jogértelmezése szerint a magyar nemzeti címert tartalmazó zászló kitűzése sérti azt az 1991-ben elfogadott törvényt, amely kimondja: kihágást követ el az, aki „közszemlére tesz ki bármilyen általános felháborodást okozó, az állampolgárok büszkeségét sértő jelképet". Funar utasítására megjelent a főkonzulátus előtt egy darus gépkocsi is, hogy eltávolítsák a magyar zászlót, de miután megjelentek a rendfenntartó erők is, megelégedtek azzal, hogy a szomszédos épületekre négy hatlamas román lobogót tűztek ki. MTI-HÍR Bukarest. Az aradi minorita rend október elsején szállíthatja el az aradi vár katonai raktárából a Szabadságemlékmű ott őrzött darabjait - közölte Csergő Ervin, az aradi minorita rendház főnöke. A házfőnök szerdán állapodott meg Bukarestben a román védelmi minisztérium illetékeseivel az emlékmű átadásának és elszállításának technikai kérdéseiben. Ezek szerint csütörtökön az aradi katonai várparancsnokkal aláírják az átadásról szóló jegyzőkönyvet, majd másnap kerül sor az öt nagyalakú szobor elszállítására. A szállításról a minorita rend gondoskodik, annak költségeit is fedezi. Az aradi Szabadságemlékművet - Huszár Adolf és Zala György 1890-ben felállított alkotását - 1925-ben bontották le. Szobrai az aradi vár katonai raktárába, a 13 aradi vértanú tábornok domborműve pedig az aradi múzeumba került. A román kormány szeptember elején hozott határozatot arról, hogy az emlékmű darabjait átadják a minorita rendnek. A tervek szerint az emlékmű - a szükséges restaurálás után - az Aradon létesítendő magyar-román történelmi megbékélési parkban kap majd ismét méltó helyet. A park alapkövét október 6-án Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román miniszterelnök közösen helyezi majd el. Mao a plakáton. Peking lázasan készül a Kínai Népköztársaság megalakítása 50. évfordulójának pénteki megünneplésére (ČTK-AP) Funar újabb támadása a magyar konzulátus ellen Pénzbüntetés a zászlóért Hetvenöt év után elszállíthatják a katonai raktárból Kiadják az emlékművet