Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-04 / 204. szám, szombat

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 4. Teljes tájékoztatási káosz uralkodott az amerikai külügyminiszter erőfeszítései körül a palesztin-izraeli megegyzés ügyében Vlagyivosztok. Az orosz parti őrség tegnap tüzet nyitott egy kínai halászhajóra, és feltartóztatta az orosz felségvizeken való engedély nélküli halászat miatt. Hivatalos közlés szerint az incidensben senki sem sérült meg. (MTI) Ellenálló vahabiták Indonéz csapaterősítés MTI-TUDÓSÍTÁS Jakarta/Dili/Washington. Indonézia két zászlóaljat vezényelt erősítésként KeletTimorra. A volt portugál gyarmat függetlenségéről tartott népszavazás eredményét várhatóan ma teszik közzé. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Wiranto tábornok, az indonéz hadsereg főparancsnoka közölte, hogy a katonák az indonéz rendőrség munkáját fogják segíteni, és jelenlétüket az ENSZ kelet-timori képviselete (UNAMET) kérte. Egy zászlóalj átlagos létszáma 700 fő. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért hozták előre a népszavazás eredményének jövő hétre tervezett kihirdetését, Wiranto úgy válaszolt: „nem tudom, kérdezzék meg az UNAMET-et". Az AP jelentése szerint a hadsereg főparancsnoka Ali Alatas külügyminiszterre hivatkozva közölte a mai dátumot. Az erőszak fokozódása miatt az ENSZ tegnap délelőtt kivonta teljes személyzetét, mintegy 30 embert a kelet-timori Malianából - jelentette be David Wimhurst, az UNAMET szóvivője. Ismételten „teljes mértékben elfogadhatatlannak" minősítette a mintegy 9 ezer fős indonéziai rendőrség magatartását KeletTimoron, ahol jelenlétük ellenére a fegyveres milicisták lényegében azt tesznek, amit akarnak. Az indonézbarát milicisták elfoglaltak három kulcsfontosságú területet Kelet-Timoron, és tevékenységük erősödik a nyugati területeken. Az összecsapások már Kelet-Timor fővárosára, Dilire is átterjedtek. Egy telefonáló elmondta: kitört a pánik az utcákon, az emberek rohannak, az életüket próbálják menteni. Az ENSZ vállalná a biztonság fenntartását Kelet-Timorban, ha a népszavazás eredménye az lenne, hogy az egykori portugál gyarmat lakossága a függetlenség mellett foglalt állást, és ha ennek nyomán KeletTimor tényleges lépést tenne a függetlenség felé - jelentette ki csütörtökön Phil Reeker, a washingtoni külügyminisztérium helyettes szóvivője. A jelenlegi helyzetben pedig - folytatta Reeker - a terület fölötti ellenőrzést ténylegesen gyakorló indonéz kormányzatra hárul a felelősség a rend fenntartásáért, a Jakartához fűződő kötelék megőrzését akaró, vérengző milicisták megfékezéséért. Jakarta felelőssége csak akkor szűnik meg, amikor Kelet-Timor ténylegesen el is szakad Indonéziától. Az átmeneti időszakban a világszervezet legfeljebb „bizonyos mértékű, valamilyen fajta" biztonsági erővel lehetne jelen. Moszkva. Dagesztánban az orosz belügyi egységeknek és a dagesztáni rendőröknek egyelőre nem sikerült teljesen bevenniük a két vahabita falut, Karamahit és Csabanmahit, ahol a muszlim fegyveresek elkeseredett ellenállást fejtenek ki, s minden házért külön csatát kell vívni. A csütörtöki harcokban a szövetségi erők egy halottat és hét sebesültet veszítettek - közölte tegnap a mahacskalai belügyminisztérium. A falvak teljes bevételét akadályozza, hogy a vahabiták valóságos erődítményrendszert építettek ki a légierő a rossz, esős idő miatt csak korlátozottan hajthat végre bevetéseket -, s szinte mindenütt aknamezőket telepítettek, továbbá a mesterlövészek miatt csak páncélosok fedezete mellett tudnak mozogni a belügyi katonák. A vahabiták egy része már a Csaban-hegyre vonyult vissza, amelynek lejtőin található Karamahi és Csabanmahi. Az orosz erők most a hegy ostromát tervezik. A szakadár fegyvereseknél fogytán van a lőszer és az élelmiszer is (az iszlám törvénykezést még tavaly bevezető falvak ostroma vasárnap kezdődött), s ezért Csecsenföldről kérnek folyamatosan segítséget. A Komszomolszkaja Pravda című moszkvai napilap tegnap összeszámolta, hogy mennyibe is kerülhet a dagesztáni háború egy hónapja az orosz adófizetőknek, s csaknem kétmilliárd dollárra becsülte ezt az összeget. Ez az orosz hadsereg éves, 102,4 milliárd rubeles költségvetésének éppen fele. Gerhard Schroder német kancellár Lengyelországban A harmadik vizit A pénzmosás ügyében Moszkva még nem vizsgálódik, de máris hevesen cáfol Ismert nevek a svájci listán ÖSSZEFOGLALÓNK Moszkva/Róma. Az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) vezetője tegnap „az amerikai választásokkal összefüggő, politikai ügynek" minősítette Bank of New Yorkon keresztül végzett állítólagos orosz pénzmosásról keringő sajtóhíreket. Nyikolaj Patrusev ugyanakkor jelezte, hogy az FSZB le fogja folytatni a megfelelő nyomozást. „Badarság 10-15 milliárd dolláros összegekről beszélni, de az FSZBnek, az adórendőrségnek és számos más szervezetnek kötelessége elvégezni bizonyos munkát, beleértve a külföldi államok igazságszolgáltatási szerveivel, köztük az FBI-jal való együttműködést" mondta Patrusev, megjegyezve, hogy az orosz titkosszolgálatok eddig semmilyen nyomozati anyagot nem kaptak külföldi kollégáiktól. Közben a Corriere della Sera című olasz lap tegnap nyilvánosságra hozta az eddig nem ismert névsort, amelyen 24 olyan moszkvai tisztségviselő neve szerepel, akiknek vélelmezett pénzmosási ügyében a svájci államügyészség vizsgálatot folytat. A listán kizárólag orosz állampolgárok szerepelnek, köztük Oleg Szoszkovec volt miniszterelnök-helyettes és Anatolij Kruglov, az orosz vámhivatal egykori első embere. Rajta van a listán az állítólagos korrupció ügyében már eddig is sűrűn emlegetett Pavel Borogyin, a Kreml kincstárnoka, de újdonság Oleg Sziletszkijnek, Borogyin vejének a neve, aki az utóbbi években üstökösként tűnt fel mint üzletember. A nyomozást elrendelő svájci ügyészségi irat Dániel Devaud vizsgálóbíró aláírását viseli. A svájci ügyészség gondosan számba vette a feleségeket, gyermekeket, rokonokat is, nyilvánvalóan abbéli gyanújában, hogy némelyek a családtagokat is felhasználhatták strómanként a tisztátalanul szerzett pénzek legalizálására. A listán van egy 8 éves kislány is, a Borogyinhoz közelálló Ljulkin család tagjaként. Az Irakkal szembeni eljárásról tartanak tanácskozást az ENSZ BT állandó tagjai Öt nagyhatalom - három vélemény MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. A jövő héten, kedden és szerdán tanácskozást tartanak Washingtonban Irak ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagállamának külügyminisztériumi tisztségviselői. Az Egyesült Államok kezdeményezésére tartandó tanácskozáson olyan hatalmak vesznek részt, amelyek eddig egymásnak élesen ellentmondó elképzeléseket fogalmaztak meg az Irak körüli helyzet rendezését illetően. Az Egyesült Államok által támogatott brit indítvány az, hogy csak akkor függesszék fel az Irakra kimondott kereskedelmi embargó hatályát, ha Bagdad eleget tesz a világszervezet kulcsfontosságú leszerelési követeléseinek. Franciaország az Irak elleni szankciókat már akkor feloldaná, amint megalakul az iraki magatartás figyelemmel kísérésére hivatott, új fegyverzetellenőrzési bizottság. Oroszország, Kína támogatása mellett, a szankciók azonnali feloldását követeli. MTI-TUDÓSÍTÁS Varsó. Lengyelországba érkezett tegnap délután Gerhard Schroder német kancellár. A miniszterelnöki hivatal előtt Jerzy Buzek lengyel kormányfő fogadta a német vezetőt. Schroder először négyszemközti megbeszélést folytatott a miniszterelnökkel, majd fogadta őt Aleksander Kwasniewski lengyel államfő. A két kormányfő később megkoszorúzta a hitleri megtorlások áldozatainak emléktábláját a Varsó közelében fekvő Palmiry temetőjében. Buzek és Schroder este részt vett a második világháború kitörése 60. évfordulója alkalmából rendezendő emlékkoncerten. A kancellár programján szerepelt még egy találkozó a lengyel fiatalokkal, amelyet a televízió is közvetített. Mai elutazása előtt Schroder megtekinti a varsói Óvárost. Ez a német kancellár harmadik látogatása Lengyelországban és harmadik találkozója Jerzy Buzekkel. Először 1998 novemberében érkezett Varsóba, röviddel kancellárrá választása után. Idén áprilisban Gdanskban rendezték a 2. lengyel-német kormányközi konzultációt, amelyen mindkét kormányfőjelen volt. Milutinovics szerb elnök állítólag háziőrizetben van Kegyvesztett lenne? MTI-HIR Belgrád. Milan Milutinovics szerb elnök - Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök egyik legközelebbi munkatársa - valószínűleg háziőrizetben van. Ezt a belgrádi B-92 nevű független rádióra, illetve a Beta, ugyancsak független sajtószolgálatra hivatkozva jelentették hírügynökségek. A hírről állítólag az Új Demokrácia nevű ellenzéki mozgalom egyik legfőbb vezetője adott tájékoztatást. (Ezt a kis pártot évek óta úgy ismerik, mint a belgrádi rezsim csúcsszintű vezetőivel jó kapcsolatokat tartó politikai tömörülést.) Az APA osztrák hírügynökség a hírrel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Milutinovicsot nemrég magas vérnyomás miatt egy belgrádi kórházva vitték, legalábbis ezt közölték hivatalosan. Az említett belgrádi rádióadó szerint bizonyos jelek arra mutatnak, hogy Milutinovics elszigeteltségben van, így feladatait nem tudja ellátni. Egy dolog biztos: Milutinovics hosszabb ideje nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Az oroszok tüzet nyitottak Utcát neveztek el Antall Józsefről Zágráb. A horvát főváros hatóságai úgy döntöttek, hogy Zágráb déli részének egyik utcája Antall József volt magyar miniszterelnök nevét viselje. A névadás indoklásában kiemelték, hogy Antall József haláláig a horvát és a magyar nép közötti barátságért, a két ország kapcsolatainak előmozdításáért dolgozott, és kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a független horvát állam megteremtésének rendkívül nehéz időszakában Zágráb humanitárius és diplomáciai segítséget kapjon. (MTI) Pénzbüntetés a volt diktátornak Buenos Aires. Az argentin legfelsőbb bíróság 150 ezer dolláros kártérítésre kötelezte Emilio Massera volt diktátort egy család öt tagjának valahai eltüntetéséért. Az ítélet precedensként szolgálhat az 1976 és 1983 közötti argentinjunta többi tagja elleni perekben is. A most 73 éves Massera tavaly november óta házi őrizetben van; börtönbe vetett asszonyok csecsemőinek elrablásával vádolják. Jorge Videla volt juntaelnököt és öt másik korábbi katonai vezetőt hasonló okok miatt letartóztattak. (MTI) Ariel Sáron a Likud elnöke Jeruzsálem. Ariel Sáron volt külügyminisztert választották az izraeli ellenzék fő ereje, a jobboldali Likud élére a párton belüli voksoláson, amely csütörtök este zárult le. A 71 éves Sáron a feltörekvő politikusnemzedék két tagját, az 53 éves Ehud Óimért jeruzsálemi polgármestert és az 50 esztendős Meir Sítrit képviselőnőt győzte le, megszerezve a szavazatok több mint felét. (MTI) Sáron a volt miniszterelnök, Benjamin Netanjahu helyébe lép. (Archívum) Tiltakozó lemondás Zágráb. Benyújtotta lemondását Juraj Njavro, a háborús veteránok és menekültek ügyeivel megbízott horvát miniszter, mert a Zágrábi Megyei Bíróság úgy döntött, hogy kiadják Hágának a háborús bűnökkel vádolt Mladen Naletilic Tutát. Njavro közölte: miniszterként nem mindegy a számára, hogy mi történik a háborús veteránokkal. (MTI) Állítások és cáfolatok, komoly nehézségek Kelet-Timoron a fegyveres milicisták lényegében azt tesznek, amit akarnak Dagesztánban nem csitulnak a harcok ÖSSZEFOGLALÓNK Gázaváros/Jeruzsálem/Kairó. Jasszer Arafat tegnap - Egyiptomból Gázába visszatérve - azt közölte, hogy „nincs megállapodás Izraellel és sok nehézség áll még az megegyezés útjában". Ezzel cáfolta a MENA egyiptomi hírügynökség által kora délután közzé tett, neki tulajdonított kijelentést, miszerint teljessé vált a Wye Plantation-i egyezmény végrehajtásáról szóló megállapodás, és azt ma Egyiptomban írják alá. A bizonytalanságot fokozandó, David Lévy izraeli külügyminiszter Jeruzsálemben a megállapodást még nem véglegesnek, csupán „nagyon közelinek" mondta. A teljes bizonytalanság azután kezdődött, hogy Ehud Barak izraeli kormányfő és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter tegnapra virradóra folytatott jeruzsálemi megbeszélésein nem sikerült feloldani az izraeli-palesztin tárgyalások elakadásához vezető ellentétet, pedig Barak és Albright több mint három órán át tárgyalt. Madeleine Albright ezután lemondta Ezer Weizman izraeli elnök betegágyánál tervezett látogatását is. Jeruzsálemben egyben bejelentették, hogy Albright folytatni akarja a közel-keleti békefolyamat érdekében kifejtett lendületes erőfeszítéseit. Ismét találkott Barak miniszterelnökkel, majd Dávid Lévi külügyminiszterrel és Ariel Saronnal, az ellenzéki Likud párt újonnan megválasztott elnökével. Tegnap dél körül kezdtek szaporodni az egymásnalk ellentmondó jelentések a Wye Plantation-i megállapodás végrehajtását rögzítő okmány tervezett aláírásának ügyében - izraeli és palesztin részről egyaránt. Míg az AFP az izraeli miniszterelnöki hivatal névtelenül nyilatkozó illetékesét idézve sürgős hírben jelentette, hogy „pénteken már nem kerül sor a megállapodás aláírására", a Reuters egy palesztin tisztségviselő közlése alapján ugyancsak gyorshírben arról tudósított, hogy „megoldódott a palesztin foglyok elengedésének problémája, s a felek a végső simításokat végzik a wye-i egyezmény felélesztését célzó megállapodáson". Ehud Barak és vendége, Madeleine Albright. A fogadtatás szívélyes volt, az eredmény sovány. (TA SR/AP)