Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-28 / 223. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 28. KOMMENTÁR Felkészülés a sikerre PÁKOZDI GERTRÚD Az amerikai elnök részéről vállveregetés, idehaza elszegényedés elleni tiltakozó nagygyűlés a szakszervezet szervezésében. Két olyan momentum az utóbbi napok Szlovákiát érintő eseményeiből, amelyek egyike sem intézhető el puszta vállrándítással. A külföld a Dzurinda-kormány fellépése óta már tárgyal Szlovákiával. Ez az elszigeteltség korábbi négy esztendeje után kétségkívül siker. Azonban nem teljes siker, hiszen nem utolsósorban a sok privatizációs botrány miatt (noha ezek melegágyát az előző kormány készítette elő) a külföldi tőke Szlovákiát még mindig nem tartja gazdaságilag stabil országnak. A külföldi beruházók ezért továbbra is az átalakuló Közép- és Kelet-Európa más országait részesítik előnyben. S bár a fejlett országok térségünkbe irányuló beruházásai az első nagy hullám után jócskán mérséklődtek, azért még maradt „idecsalogatnivaló" tőke, és nagyon rossz lenne, ha ebből a mérsékelt hullámból is kimaradnánk. Ezért sem mindegy, hogy mit mond Clinton vagy más neves külföldi politikus Szlovákiáról. Különösen nem mindegy ez a kormány megszorító intézkedéseit leginkább megszenvedő széles rétegek számára. A munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő külföldi tőkére ugyanis a legsürgetőbben az ő érdekükben van szükség. A sokszor megalapozatlannak tűnő koalíciós torzsalkodások várható megszűnésével azonban még korántsem biztos, hogy a külföldi működőtőke éppen nálunk kíván majd letelepedni. Egyszerűen azért nem, mert olyan prózai okokból válik számára érdektelenné, mint például a még mindig nehézkes ügyintézési bürokrácia, a gáz vagy a villanyáram hozzáadottérték-adójának emelkedése miatti költségnövekedés, illetve az aránytalanul nagy adó- és járulékbefizetési kötelezettségek. Ezek a gondok minden szlovákiai beruházót nyomasztanak, azzal együtt, hogy a munkaerőpiaci helyzet is rendkívül sok kívánnivalót hagy maga után. Gond például, hogy a szakmunkásképzés késve, vagy sehogy sem követi az igényeket. így történhet meg például, hogy a külföldi tőkével működő egyik sikeres kelet-szlovákiai gyár kénytelen ukrán varrónőket alkalmazni, mert az óriási munkanélküliség ellenére helyben nem talál munkaerőt. Nem ez az egyetlen vállalat, amely ilyen panaszokkal áll elő. Közben a helyi munkaügyi hivatalok aktív foglalkoztatáspolitikára szánt pénzét is könyörtelenül felemészti a segélyek folyósítása. A kormánykoalíció mindenesetre több figyelmet szentelhetne az ilyen látszólag prózai feladatok megoldásának is. A szerencse ugyanis csak egy felkészült országra mosolyog rá. Teljes sötétség VRABEC MÁRIA Teljes sötétség borult szombaton a Szlovák Nemzeti Pártra, és nemcsak azért, mert Slota kikapcsolta a felségterületének tartott városházán a villanyt, hiszen alkonyodni már akkor elkezdett, amikor a pártelnök először fejtette ki a ferde szemű ázsiai hordákról, kisudvarról meg hosszú ostorról szóló elméletét. Ami az elmúlt hónapokban folyt, kezdve a Budapestnek és kielégítetlen vénlányoknak szóló hadüzenettől egészen az erkélyjelenetig (amely nem tévesztendő össze Rómeó és Júlia kettősével), már csak botorkálás volt a sűrű éjszakában, és valójában senki sem hihette, hogy majd éppen a zsolnai közgyűlés mutatja meg a kiutat. Értelmes ember ezért nem is várhatott a rendezvénytől meghatározó jellegű irányés stílusváltást, vagy annak rendje és módja szerint demokratikusan megszavazott személycseréket. Értelmes ember inkább csak szociálpszichológiai szempontból figyelte az eseményeket, mert a Szlovák Nemzeti Párt programpolitikájáról és a párton belül uralkodó állapotokról minden nyilatkozatnál és alapszabályzatnál többet elárultak a zsolnai magisztrátus folyosóin holtrészegen dülöngélő atyafiak, akik közül többet már délután haza kellett kísérni. Nem csoda, hogy sokan azt sem tudták, fegyelmi vétség miatt váltották-e le Slotát, vagy egyszerűen csak azért, mert nem bíznak benne. A finálé is méltóra sikeredett: volt, aki négykézláb mászott ki az épületből, volt, akit ketten is vezettek, de olyan is volt, aki átesett az üvegajtón - de legalább mindent a sötétségre lehetett fogni. Kint meg már könnyebb volt a tájékozódás, vagy a pfujozók vagy az éljenezők táborához kellett csatlakozni, kinek-kinek a meggyőződése és pillanatnyi alkoholszintje szerint. Az arányok változóak, és sejtésem szerint leginkább az elfogyasztott borovicska mennyiségétől függhetnek, hiszen vasárnap már a Malíková egyik legerősebb bástyájának tartott Nagysurányban is állótapssal köszöntötték Slotát a dél-szlovákiai elnyomott atyafiak. Humorérzékkel megáldott kívülállók örömére a nemzetiek esztrádműsora ezzel még nem ért véget: folytatás következik szombaton Nyitrán. Prokeš polgármester és „még mindig tiszteletbeli elnök" szerint merőben más színvonalon, és ha kell, petróleumlámpák mellett is. A megvilágosodás valószínűleg ezúttal is elmarad - és nem csak a petróleumlámpák miatt. ® Főszerkesztő: Grende] Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella- panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dare, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. * Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Nem hangos a kocsma. - Úgy látszik, csak ketten maradtunk itt, szomszéd. Mindenki elment tüntetni a kormány ellen. (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ SME „Újabb rekord született vasárnap a németországi Nürburgringen, bár nem a pályán, hanem a lelátókon: 142 ezer néző figyelte az idei Európa Nagydíj futamát. „Ehhez azonban hozzá kell számítani még a pénteki időmérő edzések kezdetétől idelátogató 160 ezer érdeklődőt is. A televíziós közvetítést félmilliárdnál is többen nézték- állapította meg elégedetten a versenyigazgató. - A Forma-l-es futam tehát egy labdarúgó-világbajnoksággal vagy olimpával is feívehetné a versenyt. A bevétel tavaly meghaladta a 120 millió márkát, idén még többre számítunk." Az évezred végén a nürburgringi verseny is kezdi elveszteni hagyományos jellegét. Ma már inkább csábító befektetési lehetőségnek, mint izgalmas szórakozásnak tűnik. Újságírók szerint azonban szórakozás, pénz, sőt életfilozófia is van a Forma-1-ben Ayrton Senna a végzetes imolai verseny előtt azt mondta, abba szeretné hagyni, de egy égi hang azt súgta neki: nem lehet. Bonnból Berlinbe: a „nagy költözködés" szinte teljesen egybeesik a politikában tapasztalható személycserékkel Valóra vált a nagy német álom Több évtizedes álom vált valóra Németországban azzal, hogy a szövetségi szervek Berlinbe költöztek. ONDREJCSÁK RÓBERT A németek számára ezzel végérvényesen - és szimbolikusan is - lezárult a második világháborút követő megosztottság, amikor Európa legnépesebb nemzete nem dönthetett saját sorsáról, mert két másik fővárosban, Washingtonban és Moszkvában határoztak róla. A „nagy költözködés" időben szinte teljesen egybeesik a német politikában tapasztalható generációváltással. Ebben a folyamatban a második világháború szörnyűségeit még megélt politikusokat az az új nemzedék váltja fel, amelynek már nincsenek saját emlékei a nagy világégésről. Az idősebb generáció tagjaiban intenzívebben élt a német felelősségés bűnösségérzet a történtekért, ami visszafogottabbá tette külpolitikájukat a német érdekek érvényesítésekor. Ezzel szemben a Schroder kancellár vezette „fiatalok" már nem hajlandók lemondani a nemzeti érdekek hatékony érvéBonn a német történelem legbékésebb és legvirágzóbb szimbóluma. nyesítéséről a - kétségtelenül továbbá is elismert - második világháborús német bűnösség miatt. Ez sokakban szorongást idéz elő, hiszen Berlin a német történelem sötét korszakainak jelképe is lehet. Ide tartozik a porosz militarizmus, a nemzetiszocialista hatalomátvétel és uralom éppúgy, mint a kemény keletnémet kommunista diktatúra, amelynek a város keleti része volt a központja. Mindezekkel ellentétben Bonn a német történelem legbékésebb és legvirágzóbb szimbóluma. A Rajna-parti város a nyugodt, kiszámítható külpolitikát, a jólétet, valamint az európai integráció iránti szilárd elkötelezettséget jelenti (megemlítendő földrajzi közelsége Európa „fővárosához", Brüsszelhez). Bonn közel van a francia fővároshoz, ami azért fontos, mert az európai integráció alapja éppen a Párizs-Bonn tengely. A két fő európai hatalom - Németország és Franciaország együttműködése és szövetsége Európa békéjének záloga. A német főváros áthelyezése 600 km-rel keletebbre, Berlinbe - amely közelebb van Varsóhoz vagy Prágához, mint a jelentősebb nyugat-európai fővárosokhoz -, a kiegyensúlyozottabb, a közép- és kelet-európai országokra nagy hangsúlyt fektető külpolitika jelképe. Jelképből tehát van elég; kezdve a főváros földrajzi fekvésétől a német Tornádókig Jugoszlávia felett, vagy a német zónáig Koszovóban. Mindezek azt a megváltoztathatatlan tényt tükrözik, hogy Európa szívében valódi nagyhatalom jött létre, amely keresi helyét a nap alatt. Igaz, ezt néha olyan elefánt módjára teszi, amelyik egy porcelánboltban tévedt el. A „bakik" közé tartozik Horvátország és Szlovénia függetlenségének egyoldalú, a többi EU-tagállammal nem konzultált elismerése Jugoszlávia szétesésekor, vagy Fischer külügyminiszter kijelentései a NATÓ-stratégia fölülvizsgálatának szükségességéről, mely szerint el kell törölni a szövetség első atomcsapáshoz való jogát. A nyüatkozatnak minden valószínűség szerint erős belpolitikai színezete volt, lévén a külügyminiszter a pacifista zöldek közé tartozik, de lehetséges, hogy a nem atomhatalom Németország „hátrányának" csökkentését is hivatott volt elősegíteni. Mindenesetre az ötlet a NATO atom- és egyben vezető hatalmainak - USA, Nagy-Britannia, Franciaország - heves ellenkezését váltotta ki. Ami viszont a legjelentősebb: bárhogy cselekedett is eddig az egyesült Németország diplomáciája, egyszer sem kérdőjelezték meg - sőt még a gyanú se merült fel - az ország egyértelműen európai és euroatlanti integrációja. Berlin benntartása ezekben a struktúrákban létfontosságú Európa jövője számára. A 82 milliós lakosú, 2430 milliárd dolláros össztermékkel rendelkező ország (3. a Ma Németország szilárdan kötődik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz... világon) gazdaságilag és demográfiailag Európa legerősebb országa, amelynek ellensúlyozása nem egyszerű feladat. Az erős Németország szinte minden francia rémálma, ezért Párizs igyekszik az európai integrációt elmélyítve „feloldani" a Rajnán túli szomszéd erejét. (Ezenkívül Németország megerősödése automatikusan közel hozza egymáshoz a két nyugat-európai nagyhatalmat, Nagy-Britanniát és Franciaországot.) Fontos szerep hárul az európai egyensúly fenntartásában az amerikai katonai jelenlétre. Ma Németország szilárdan kötődik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, ezért nem fenyeget semmilyen német terjeszkedés (kivéve a gazdaságit, azonban azt a célországok maguk is erőteljesen szorgalmazzák). A magabiztosabb berlini külpolitika a német egyesítés logikus következménye. A hidegháború alatt Nyugat-Németország elfogadta a francia politikai vezetést, cserében a döntő szóért a gazdasági kérdésekben. Mára a német politika „emancipálódott", s igyekszik véget vetni a „márkadiplomáciának": Berlin már nemcsak fizet, hanem érdekeit is igyekszik érvényesíteni. Megnövekedett erejének és tekintélyének tudatában szeretne bekerülni az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai közé; elérése érdekében megállapodott a másik „háborús bűnössel", Japánnal, hogy az eddig a BT-ből kirekesztett két gazdasági óriás támogatja egymás ilyen irányú törekvéseit. A sikeres külpolitika alapja viszont a belső stabilitás. Németország esetében ez azt jelenti, hogy az ország csak akkor tudja teljesen érvényesíteni súlyát nemzetközi ügyekben, ha felszámolja mindazokat a problémákat, amelyek okai a több mint 40 évig tartó megosztottságban keresendők. Eltekintve az ország keleti és nyugati felében lakó emberek gondolkodásbeli és nézetkülönbségeitől, a legnagyobb probléma a keleti tartományok gazdasági helyzete. A gazdasági gondok orvoslása nyilvánvalóan hosszú folyamat, s már eddig is hatalmas pénzösszegeket emésztett fel. Ha azonban a keleti tartományok lemaradása mérséklődik, Németország már tovább erősödik. A „berlini köztársaság" azonban bármennyire erős is, nem hasonlít a német történelemből ismert központosított államok egyikéhez sem, hiszen az ország pénzügyi központja Frankfurt maradt (az Európai Központi Bank székhelye is), az alkotmánybíróság Karlsruhében székel. A legnagyobb német lapok pedig Hamburgban jelennek meg. Érdekes megjegyezni, hogy Bonn soha nem volt Bundeshaupstadt, tehát szövetségi főváros, hanem csak szövetségi város - Bundesstadt. Ez is jelzi, a németek megosztottságuk alatt is bíztak benne, hogy egyszer Berlin lesz mindannyiuk fővárosa. Mostanra valóra vált a nagy álom: a Spree partján van a németek fővárosa. OLVASÓI LEVELEK Hangverseny a gyógyfürdőben Már második alkalommal tölthettem el három hetet Bártfán. Szlovákia egyik legkeletibb gyógyfürdője festői környezetben, egy völgykatlanban terül el, körülvéve hegyekkel és üdezöld fenyvesekkel. Már a XIII. században híres volt a környéken ásványvizéről. Nagyon kedves és szép élményben lehetett részem ottlétem idején, ugyanis a város már hetedik alkalommal rendezte meg - a római katolikus plébániahivatallal és a kassai Állami Filharmóniával közösen - Bártfa szülöttének, Jozef Grešák zeneszerzőnek emlékére azt az orgonahangverseny-sorozatot, melynek a kitűnő akusztikájú helyi templom adott otthont. Ottlétemkor, szeptember 14-én vendégszerepelt a világszerte elismert, magyar születésű Varnus Xavér orgonaművész, aki csodálatos orgonajátékával elbűvölte a hallgatóságot. Előadásában felcsendültek Charpentier, Vivaldi, Clerambault, Franck, Bach és Grešák művei. Felejthetetlen élményekkel, testben és lélekben megújulva tértem haza. Gál László Kamocsa Lausanne-i vendégek Kedves vendégei voltak szeptember 18-19-én a komáromi református egyházközségnek. A svájci Lausanne kálvinista közösség tagjai szlovákiai kőrútjuk alkalmával ellátogattak Komáromba is lelkipásztorukkal. Minden korosztály képviseltette magát, és céljuk az volt, hogy megismerkedjenek több európai ország református egyházközösségével. A beszélgetésekből kitűnt, nagyon kellemesen meglepődtek, milyen szíves, testvéri fogadtatásban volt részük, bármerre vitt útjuk. Mint mondták, nagyon jó benyomással térnek haza. Szeptember 19-én, vasárnap a templomban a svájci lelkipásztor ünnepi beszédét hallgattuk, melyet Fazekas László komáromi lelkipásztor tolmácsolt magyarul. Ilyen alkalommal is bebizonyosodik, hogy a szeretetnek nagy lelki ereje van, amely soha el nem fogy. Lausanne Svájc délnyugati csücskében fekszik, Genftől 60 kilométerre; főleg francia nyelvűek lakják, akik közül sokan reformátusok. Nem csoda, hiszen a XVI. század elején itt működött Kálvin János, a nagy prédikátor. Özv. Petőcz Kálmánné Komárom