Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-28 / 223. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 28. KOMMENTÁR Felkészülés a sikerre PÁKOZDI GERTRÚD Az amerikai elnök részéről vállveregetés, idehaza elszegényedés el­leni tiltakozó nagygyűlés a szakszervezet szervezésében. Két olyan momentum az utóbbi napok Szlovákiát érintő eseményeiből, ame­lyek egyike sem intézhető el puszta vállrándítással. A külföld a Dzurinda-kormány fellépése óta már tárgyal Szlovákiával. Ez az el­szigeteltség korábbi négy esztendeje után kétségkívül siker. Azon­ban nem teljes siker, hiszen nem utolsósorban a sok privatizációs botrány miatt (noha ezek melegágyát az előző kormány készítette elő) a külföldi tőke Szlovákiát még mindig nem tartja gazdaságilag stabil országnak. A külföldi beruházók ezért továbbra is az átalaku­ló Közép- és Kelet-Európa más országait részesítik előnyben. S bár a fejlett országok térségünkbe irányuló beruházásai az első nagy hul­lám után jócskán mérséklődtek, azért még maradt „idecsalogatniva­ló" tőke, és nagyon rossz lenne, ha ebből a mérsékelt hullámból is kimaradnánk. Ezért sem mindegy, hogy mit mond Clinton vagy más neves külföldi politikus Szlovákiáról. Különösen nem mindegy ez a kormány megszorító intézkedéseit leginkább megszenvedő széles rétegek számára. A munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő külföldi tőkére ugyanis a legsürgetőbben az ő érdekükben van szükség. A sokszor megalapozatlannak tűnő koalíciós torzsalkodások várha­tó megszűnésével azonban még korántsem biztos, hogy a külföldi működőtőke éppen nálunk kíván majd letelepedni. Egyszerűen azért nem, mert olyan prózai okokból válik számára érdektelenné, mint például a még mindig nehézkes ügyintézési bürokrácia, a gáz vagy a villanyáram hozzáadottérték-adójának emelkedése miatti költségnövekedés, illetve az aránytalanul nagy adó- és járulékbefi­zetési kötelezettségek. Ezek a gondok minden szlovákiai beruházót nyomasztanak, azzal együtt, hogy a munkaerőpiaci helyzet is rend­kívül sok kívánnivalót hagy maga után. Gond például, hogy a szak­munkásképzés késve, vagy sehogy sem követi az igényeket. így tör­ténhet meg például, hogy a külföldi tőkével működő egyik sikeres kelet-szlovákiai gyár kénytelen ukrán varrónőket alkalmazni, mert az óriási munkanélküliség ellenére helyben nem talál munkaerőt. Nem ez az egyetlen vállalat, amely ilyen panaszokkal áll elő. Köz­ben a helyi munkaügyi hivatalok aktív foglalkoztatáspolitikára szánt pénzét is könyörtelenül felemészti a segélyek folyósítása. A kormánykoalíció mindenesetre több figyelmet szentelhetne az ilyen látszólag prózai feladatok megoldásának is. A szerencse ugyanis csak egy felkészült országra mosolyog rá. Teljes sötétség VRABEC MÁRIA Teljes sötétség borult szombaton a Szlovák Nemzeti Pártra, és nemcsak azért, mert Slota kikapcsolta a felségterületének tartott városházán a villanyt, hiszen alkonyodni már akkor elkezdett, amikor a pártelnök először fejtette ki a ferde szemű ázsiai hordák­ról, kisudvarról meg hosszú ostorról szóló elméletét. Ami az elmúlt hónapokban folyt, kezdve a Budapestnek és kielégítetlen vénlány­oknak szóló hadüzenettől egészen az erkélyjelenetig (amely nem tévesztendő össze Rómeó és Júlia kettősével), már csak botorkálás volt a sűrű éjszakában, és valójában senki sem hihette, hogy majd éppen a zsolnai közgyűlés mutatja meg a kiutat. Értelmes ember ezért nem is várhatott a rendezvénytől meghatározó jellegű irány­és stílusváltást, vagy annak rendje és módja szerint demokratiku­san megszavazott személycseréket. Értelmes ember inkább csak szociálpszichológiai szempontból figyelte az eseményeket, mert a Szlovák Nemzeti Párt programpolitikájáról és a párton belül ural­kodó állapotokról minden nyilatkozatnál és alapszabályzatnál töb­bet elárultak a zsolnai magisztrátus folyosóin holtrészegen dülön­gélő atyafiak, akik közül többet már délután haza kellett kísérni. Nem csoda, hogy sokan azt sem tudták, fegyelmi vétség miatt vál­tották-e le Slotát, vagy egyszerűen csak azért, mert nem bíznak benne. A finálé is méltóra sikeredett: volt, aki négykézláb mászott ki az épületből, volt, akit ketten is vezettek, de olyan is volt, aki át­esett az üvegajtón - de legalább mindent a sötétségre lehetett fog­ni. Kint meg már könnyebb volt a tájékozódás, vagy a pfujozók vagy az éljenezők táborához kellett csatlakozni, kinek-kinek a meggyőződése és pillanatnyi alkoholszintje szerint. Az arányok változóak, és sejtésem szerint leginkább az elfogyasztott borovics­ka mennyiségétől függhetnek, hiszen vasárnap már a Malíková egyik legerősebb bástyájának tartott Nagysurányban is állótapssal köszöntötték Slotát a dél-szlovákiai elnyomott atyafiak. Humorér­zékkel megáldott kívülállók örömére a nemzetiek esztrádműsora ezzel még nem ért véget: folytatás következik szombaton Nyitrán. Prokeš polgármester és „még mindig tiszteletbeli elnök" szerint merőben más színvonalon, és ha kell, petróleumlámpák mellett is. A megvilágosodás valószínűleg ezúttal is elmarad - és nem csak a petróleumlámpák miatt. ® Főszerkesztő: Grende] Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella- panoráma ­(58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dare, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. * Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Nem hangos a kocsma. - Úgy látszik, csak ketten maradtunk itt, szomszéd. Mindenki elment tüntetni a kor­mány ellen. (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ SME „Újabb rekord született vasárnap a németországi Nürburgringen, bár nem a pályán, hanem a lelátókon: 142 ezer néző figyelte az idei Euró­pa Nagydíj futamát. „Ehhez azon­ban hozzá kell számítani még a pénteki időmérő edzések kezdeté­től idelátogató 160 ezer érdeklődőt is. A televíziós közvetítést félmilli­árdnál is többen nézték- állapította meg elégedetten a versenyigazga­tó. - A Forma-l-es futam tehát egy labdarúgó-világbajnoksággal vagy olimpával is feívehetné a versenyt. A bevétel tavaly meghaladta a 120 millió márkát, idén még többre szá­mítunk." Az évezred végén a nürburgringi verseny is kezdi el­veszteni hagyományos jellegét. Ma már inkább csábító befektetési le­hetőségnek, mint izgalmas szóra­kozásnak tűnik. Újságírók szerint azonban szórakozás, pénz, sőt élet­filozófia is van a Forma-1-ben ­Ayrton Senna a végzetes imolai ver­seny előtt azt mondta, abba szeret­né hagyni, de egy égi hang azt súg­ta neki: nem lehet. Bonnból Berlinbe: a „nagy költözködés" szinte teljesen egybeesik a politikában tapasztalható személycserékkel Valóra vált a nagy német álom Több évtizedes álom vált va­lóra Németországban azzal, hogy a szövetségi szervek Berlinbe költöztek. ONDREJCSÁK RÓBERT A németek számára ezzel végérvé­nyesen - és szimbolikusan is - lezá­rult a második világháborút követő megosztottság, amikor Európa leg­népesebb nemzete nem dönthetett saját sorsáról, mert két másik fővá­rosban, Washingtonban és Moszk­vában határoztak róla. A „nagy köl­tözködés" időben szinte teljesen egybeesik a német politikában ta­pasztalható generációváltással. Eb­ben a folyamatban a második világ­háború szörnyűségeit még megélt politikusokat az az új nemzedék váltja fel, amelynek már nincsenek saját emlékei a nagy világégésről. Az idősebb generáció tagjaiban in­tenzívebben élt a német felelősség­és bűnösségérzet a történtekért, ami visszafogottabbá tette külpoli­tikájukat a német érdekek érvénye­sítésekor. Ezzel szemben a Schroder kancellár vezette „fiata­lok" már nem hajlandók lemondani a nemzeti érdekek hatékony érvé­Bonn a német történe­lem legbékésebb és leg­virágzóbb szimbóluma. nyesítéséről a - kétségtelenül to­vábbá is elismert - második világ­háborús német bűnösség miatt. Ez sokakban szorongást idéz elő, hi­szen Berlin a német történelem sö­tét korszakainak jelképe is lehet. Ide tartozik a porosz militarizmus, a nemzetiszocialista hatalomátvé­tel és uralom éppúgy, mint a ke­mény keletnémet kommunista dik­tatúra, amelynek a város keleti ré­sze volt a központja. Mindezekkel ellentétben Bonn a német történe­lem legbékésebb és legvirágzóbb szimbóluma. A Rajna-parti város a nyugodt, kiszámítható külpolitikát, a jólétet, valamint az európai integ­ráció iránti szilárd elkötelezettséget jelenti (megemlítendő földrajzi kö­zelsége Európa „fővárosához", Brüsszelhez). Bonn közel van a francia fővároshoz, ami azért fon­tos, mert az európai integráció alapja éppen a Párizs-Bonn ten­gely. A két fő európai hatalom - Né­metország és Franciaország ­együttműködése és szövetsége Eu­rópa békéjének záloga. A német fő­város áthelyezése 600 km-rel kele­tebbre, Berlinbe - amely közelebb van Varsóhoz vagy Prágához, mint a jelentősebb nyugat-európai fővá­rosokhoz -, a kiegyensúlyozottabb, a közép- és kelet-európai országok­ra nagy hangsúlyt fektető külpoliti­ka jelképe. Jelképből tehát van elég; kezdve a főváros földrajzi fek­vésétől a német Tornádókig Jugo­szlávia felett, vagy a német zónáig Koszovóban. Mindezek azt a meg­változtathatatlan tényt tükrözik, hogy Európa szívében valódi nagy­hatalom jött létre, amely keresi he­lyét a nap alatt. Igaz, ezt néha olyan elefánt módjára teszi, amelyik egy porcelánboltban tévedt el. A „ba­kik" közé tartozik Horvátország és Szlovénia függetlenségének egyol­dalú, a többi EU-tagállammal nem konzultált elismerése Jugoszlávia szétesésekor, vagy Fischer külügy­miniszter kijelentései a NATÓ-stra­tégia fölülvizsgálatának szükséges­ségéről, mely szerint el kell törölni a szövetség első atomcsapáshoz va­ló jogát. A nyüatkozatnak minden valószínűség szerint erős belpoliti­kai színezete volt, lévén a külügy­miniszter a pacifista zöldek közé tartozik, de lehetséges, hogy a nem atomhatalom Németország „hátrá­nyának" csökkentését is hivatott volt elősegíteni. Mindenesetre az ötlet a NATO atom- és egyben veze­tő hatalmainak - USA, Nagy-Bri­tannia, Franciaország - heves ellen­kezését váltotta ki. Ami viszont a legjelentősebb: bárhogy cseleke­dett is eddig az egyesült Németor­szág diplomáciája, egyszer sem kér­dőjelezték meg - sőt még a gyanú se merült fel - az ország egyértel­műen európai és euroatlanti integ­rációja. Berlin benntartása ezekben a struktúrákban létfontosságú Eu­rópa jövője számára. A 82 milliós lakosú, 2430 milliárd dolláros össz­termékkel rendelkező ország (3. a Ma Németország szilár­dan kötődik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz... világon) gazdaságilag és demográ­fiailag Európa legerősebb országa, amelynek ellensúlyozása nem egy­szerű feladat. Az erős Németország szinte minden francia rémálma, ezért Párizs igyekszik az európai in­tegrációt elmélyítve „feloldani" a Rajnán túli szomszéd erejét. (Ezen­kívül Németország megerősödése automatikusan közel hozza egy­máshoz a két nyugat-európai nagy­hatalmat, Nagy-Britanniát és Fran­ciaországot.) Fontos szerep hárul az európai egyensúly fenntartásá­ban az amerikai katonai jelenlétre. Ma Németország szilárdan kötődik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, ezért nem fenyeget semmilyen né­met terjeszkedés (kivéve a gazdasá­git, azonban azt a célországok ma­guk is erőteljesen szorgalmazzák). A magabiztosabb berlini külpolitika a német egyesítés logikus következ­ménye. A hidegháború alatt Nyu­gat-Németország elfogadta a fran­cia politikai vezetést, cserében a döntő szóért a gazdasági kérdések­ben. Mára a német politika „eman­cipálódott", s igyekszik véget vetni a „márkadiplomáciának": Berlin már nemcsak fizet, hanem érdekeit is igyekszik érvényesíteni. Megnö­vekedett erejének és tekintélyének tudatában szeretne bekerülni az ENSZ Biztonsági Tanácsának állan­dó tagjai közé; elérése érdekében megállapodott a másik „háborús bűnössel", Japánnal, hogy az eddig a BT-ből kirekesztett két gazdasági óriás támogatja egymás ilyen irá­nyú törekvéseit. A sikeres külpoliti­ka alapja viszont a belső stabilitás. Németország esetében ez azt jelen­ti, hogy az ország csak akkor tudja teljesen érvényesíteni súlyát nem­zetközi ügyekben, ha felszámolja mindazokat a problémákat, ame­lyek okai a több mint 40 évig tartó megosztottságban keresendők. El­tekintve az ország keleti és nyugati felében lakó emberek gondolkodás­beli és nézetkülönbségeitől, a leg­nagyobb probléma a keleti tarto­mányok gazdasági helyzete. A gaz­dasági gondok orvoslása nyilvánva­lóan hosszú folyamat, s már eddig is hatalmas pénzösszegeket emész­tett fel. Ha azonban a keleti tarto­mányok lemaradása mérséklődik, Németország már tovább erősödik. A „berlini köztársaság" azonban bármennyire erős is, nem hasonlít a német történelemből ismert köz­pontosított államok egyikéhez sem, hiszen az ország pénzügyi központ­ja Frankfurt maradt (az Európai Központi Bank székhelye is), az al­kotmánybíróság Karlsruhében szé­kel. A legnagyobb német lapok pe­dig Hamburgban jelennek meg. Ér­dekes megjegyezni, hogy Bonn so­ha nem volt Bundeshaupstadt, te­hát szövetségi főváros, hanem csak szövetségi város - Bundesstadt. Ez is jelzi, a németek megosztottságuk alatt is bíztak benne, hogy egyszer Berlin lesz mindannyiuk fővárosa. Mostanra valóra vált a nagy álom: a Spree partján van a németek fővá­rosa. OLVASÓI LEVELEK Hangverseny a gyógyfürdőben Már második alkalommal tölthet­tem el három hetet Bártfán. Szlo­vákia egyik legkeletibb gyógyfür­dője festői környezetben, egy völgykatlanban terül el, körülvéve hegyekkel és üdezöld fenyvesek­kel. Már a XIII. században híres volt a környéken ásványvizéről. Nagyon kedves és szép élményben lehetett részem ottlétem idején, ugyanis a város már hetedik alka­lommal rendezte meg - a római katolikus plébániahivatallal és a kassai Állami Filharmóniával kö­zösen - Bártfa szülöttének, Jozef Grešák zeneszerzőnek emlékére azt az orgonahangverseny-soroza­tot, melynek a kitűnő akusztikájú helyi templom adott otthont. Ott­létemkor, szeptember 14-én ven­dégszerepelt a világszerte elis­mert, magyar születésű Varnus Xavér orgonaművész, aki csodála­tos orgonajátékával elbűvölte a hallgatóságot. Előadásában fel­csendültek Charpentier, Vivaldi, Clerambault, Franck, Bach és Grešák művei. Felejthetetlen él­ményekkel, testben és lélekben megújulva tértem haza. Gál László Kamocsa Lausanne-i vendégek Kedves vendégei voltak szeptem­ber 18-19-én a komáromi refor­mátus egyházközségnek. A svájci Lausanne kálvinista közösség tagjai szlovákiai kőrútjuk alkal­mával ellátogattak Komáromba is lelkipásztorukkal. Minden kor­osztály képviseltette magát, és céljuk az volt, hogy megismer­kedjenek több európai ország re­formátus egyházközösségével. A beszélgetésekből kitűnt, nagyon kellemesen meglepődtek, milyen szíves, testvéri fogadtatásban volt részük, bármerre vitt útjuk. Mint mondták, nagyon jó benyo­mással térnek haza. Szeptember 19-én, vasárnap a templomban a svájci lelkipásztor ünnepi beszé­dét hallgattuk, melyet Fazekas László komáromi lelkipásztor tol­mácsolt magyarul. Ilyen alkalom­mal is bebizonyosodik, hogy a szeretetnek nagy lelki ereje van, amely soha el nem fogy. Lausanne Svájc délnyugati csücs­kében fekszik, Genftől 60 kilomé­terre; főleg francia nyelvűek lak­ják, akik közül sokan reformátu­sok. Nem csoda, hiszen a XVI. század elején itt működött Kálvin János, a nagy prédikátor. Özv. Petőcz Kálmánné Komárom

Next

/
Thumbnails
Contents