Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-27 / 222. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 23. SPORT ^ 5 A tudományos válasz közelebb visz a valósághoz, és ez tisztító erejű lehet a mai megítélés szempontjából is Szűkkeblűelc voltak Eötvösék? Veliký János történésznek, a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem tanárának nemrég könyve jelent meg a múlt századi magyar liberális nemzedék egyik legizgalma­sabb, legösszetettebb szemé­lyiségéről, Eötvös Józsefről. Az alábbi beszélgetés a szer­zővel készült. yOJTEK KATALIN A szlovák történetírás negálja az Eötvöshöz hasonló gondolkodá­sú, a nemzetiségekkel szemben korrekt, liberális magyar politi­kusok szerepét. Noha történe­lemről szólva felesleges feltenni a „mi lett volna, ha" kérdést, mégis elgondolkoztató: ha a ma­gyarországi nemzetiségek annak idején megkapták volna a helyi nyelvi és kulturális jogokat, ahogy azt Eötvös elképzelte, másként alakult volna térségünk történelme, elkerülhető lett vol­na Trianon? Azt gondolom, nem kell idekap­csolni Trianont ahhoz, hogy értel­mes választ lehessen adni a kérdés­re. Mi az igazság? Valóban annyira nacionalista, szűklátókörű és korlá­tolt volt a 19. századi magyar politi­kai elit, hogy nem tudatosította vol­na a nemzetiségi kérdés súlyát, mi­ként azt a 20. századból visszate­kintve nagyon sok szlovák és román történész és politikus állítja? Nos, először vizsgáljuk meg, milyen is volt a múlt századi magyar liberális elit. Közép-európai összehasonlí­tásban az egyik legnagyobb, a cseh­hez vagy az osztrák-némethez vi­szonyítva is ahhoz hasonló létszá­mú vagy annál nagyobb volt. Az akkori történeti Magyarországon belül pedig - érthető okokból - jó­val nagyobb számú, sokkal diffe­renciáltabb, sokkal kulturáltabb és sokkal nyitottabb volt Európára, mint a korabeli szlovák vagy ro­mán elit. A legfelsőbb elitcsoport is legalább 120-150 főt tett ki. Ehhez olyanok tartoztak, mint Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös, Szalay, Trefort, Szentkirályi Móric, Beöthy Ödön és még hosszan sorolhat­nánk tovább, akiknek műveltsége is gyakran átlagon felüli volt. Rá­adásul politikai, eszmei tekintet­ben differenciált csoportosulásról volt szó, és ennek megvolt a maga haszna, mert sokféle program fo­galmazódott meg a polgári hala­dásra nézve, tehát volt választási lehetőség. Kétségtelen, hogy a har­mincas években a legteljesebb program Széchenyié, a negyvenes A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmánya és a Czabán Samu Pedagógiai és Kulturális Napok Szervezőbizottsá­ga pályázatot hirdet pedagógiai pá­lyamunkák megírására az alábbi ténakörökben. 1. Minőség és iskola A pályamunkának az adott nevelési, ill. oktatási intézmény belső fejlesz­tését szolgáló elképzelést kell tartal­maznia. A pályamunka szabadon építkezhet az alábbi témákból: - az intézményben folyó nevelési­oktatási tevékenység minőségének belső és külső értékelése („ilyennek látjuk magunkat, ilyennek látnak műiket"), az értékeléshez szükséges információk megszerzésének mód­ja, technikája; - az intézmény személyi és anyagi feltételrendszerének értékelése, kö­rülményeinek és adottságainak fel­térképezése; - az intézményben folyó nevelés­oktatás céljai; - az intézmény jövőképe, arculata megfogalmazásának módja és nyil­vánosságra hozatalának formái; - ajövőkép stratégiává, pedagógiai programmá és cselekvési tervvé ala­kítása; - az intézmény helyi tantervének vázlata (tananyagstruktúra - a tan­i '', ž <* h ''v .. \\{ f f j r 1 vHw» M • í'i •• \ í ' U i 1 években pedig Kossuth körül kris­tályosodik ki egy modern, demok­ratikus, liberális program. De a két nagy vezéregyéniség mögött még nagyon sokan álltak. S a műveltség mellett ez az eszmei orientáltság és differenciáltság jelentős mérték­ben járult hozzá a magyar elit sike­rességéhez. A dolog másik része, hogy ez az európai kitekintésű, művelt, tájé­kozott és valóban haladó szelle­mű liberális reformelit miért vé­lekedett úgy a nemzetiségekről, ahogy vélekedett? Ehhez azt kellene megvizsgálni, hogy például az 1848. évi pozsonyi áprilisi törvényekben miért nincs nemzetiségi jog. Ha erre tudomá­nyos választ tudunk adni, közelebb kerülünk a valósághoz, s ez tisztító erejű lehet a 20. századi megítélés esetében is. Nem állítom, hogy a re­formkori magyar polgári liberális elit nem magyar államot akart. Igen, magyar államot akart, ahol a diplomácia, a közigazgatás, a had­sereg nyelve a magyar. De sem any­nyira szűkkeblű, sem annyira naci­onalista nem volt, hogy ne tudta volna, milyen nyelvi, nemzetiségi, kulturális különbözőségek között él, amit nem lehetett figyelmen kí­vül hagyni. Mégis van valamiféle koncepcionális felépítettsége az áprilisi törvényeknek és annak az egész jogi, politikai építkezési fo­lyamatnak, amelynek keretében az \\ Nincs olyan korabe­li európai filozófiai iskola, amely a magyar­nál valamivel is kedve­zőbb álláspontot foglalt volna el a nemzeti­ségeket illetően. \\ áprilisi törvények megszülettek. A logikája a következő: a 19. századi európai liberális állam- és jogfilo­zófia nem ismeri a közösségi jogot. Csupán egy jogot ismer: az egyén jogát. A nagy európai liberális jog­elméletek szerint a szabadság ala­PÁLYÁZATI FELHÍVÁS anyag vertikális (évfolyamonkénti, tantárgyon belüli) és horizontális (tantárgyak közötti) elrendezése, tantárgyak rendszere (óraszámok, követelmények, tankönyvek, tanse­gédeszközök, a beszámoltatás for­mái és követelményei, a tanuló tu­dása értékelésének és minősítésé­nekcélja stb.); - az intézményben folyó nevelési­oktatási tevékenység és a pedagógi­ai innovációs folyamatok komplex minőségbiztosítása, eszközeinek, technikáinak, módjainak és kivitele­zésének leírása; - az intézmény demokratizálását elősegítő irányítási-működési mo­dell javaslata; - az intézmény belső demokráciáját biztosító önkormányzatok (pedagó­giai tanács, szakmai munkaközössé­gek, iskolatanács, diákönkormány­zat, szülői szövetség stb.) kialakítá­sának módja, kompetenciájuk és működési rendjük meghatározása, az iskolai önkormányzatok együtt­működésének rendszere (kölcsönös viszonyok és együttműködés az is­kolavezetéssel). A pályamunka kidolgozásához az SZMPSZ szakirodalmat és - előze­tes megegyezés alapján szakkonzultánsokat biztosít. 2. Iskolatörténet, pedagógusportré A pályamunkák témája egy-egy is­kola vagy a régió iskolái történeté­nek leírása a kollektív emlékezet számára, ill. olyan pedagógus mun­kásságának a feldolgozása, aki pél­daként szolgálhat a jelen és a jövő nevelői számára. 3. Taníts meg tanulni! Az eredményes, hatékony és öröm­teli tanulás alapfeltétele, hogy a gyerekek időben kialakítsák saját ta­nulási módszereiket, szokásaikat. A pályamunkák nyújtsanak segítséget a pedagógusnak, szülőnek és gye­reknek az óvodában és az alapiskola alsó tagozatában a „tanulás tanítá­sához", azaz - a tanuláshoz való viszony formá­lásához - a tanuláshoz szükséges alapkész­ségek fejlesztéséhez - a helyes tanulási szokások kialakí­tásához - konkrét tanulási módszerek és technikák elsajátításához. 4. Modern iskolavezetés Az átalakuló társadalmi-gazdasági folyamatok magukkal vonják az is­kola szerepének és feladatainak vál­tozását is. A modern iskolavezetés feladata az iskolával szemben tá­masztott igények és követelmények pedagógiai programmá formálása és a program megvalósításának irá­nya az egyén. Nincs egyetlen olyan nagy korabeli európai filozófiai is­kola, amely a magyarnál valamivel is kedvezőbb álláspontot foglalt volna el a nemzetiségeket illetően. Az 1848-as törvények kimondják, hogy a jog alanya a honlakos, aki vallási és faji hovatartozásra való tekintet nélkül egyenlő a törvény előtt. A harcok kibontakozása után már nem lehetett szőnyeg alá sö­pörni a nemzetiségek ügyét. Folya­matos tárgyalások folytak velük, s egy hosszú egyezkedési folyamat és nyomásgyakorlás eredménye­ként 1849. júliusában megszületett Szegeden a nemzetiségi törvény, Európa első, nagyon demokratikus nemzetiségi törvénye, amely orszá­gos szervezkedést engedélyez a nemzetiségek számára, s ott, ahol elérik a 20 százalékot, a helyi köz­igazgatásban és a helyi bírósági fó­rumokon lehetővé teszi a nemzeti nyelv használatát. Ez egy hosszú folyamat volt, mely során egy kon­cepcionális váltás következett be. A polgári elit az 1848. áprilisi törvé­nyektől eljutott az 1849. júliusi tör­vényekig, amelyek már közösségi jellegű különbségeket is leírnak. Ekkor fogadták el a zsidó emanci­pációs törvényt is. Az 1849. évi júliusi törvények azonban nem fordították vissza, nem állították a pesti liberálisok mellé a nemzetiségek vezetőit. Azok a nemzeti liberális elitcsopor­tok, amelyek részben vagy egész­ben szembefordultak a pesti liberá­lis elittel, és a szabadságteremtés folyamatában a Habsburg-dinasz­tiától várták a megoldást, tévedtek. Koncepcionálisan ugyanis - a nem­zetiségi jogokat teltintve is - több lehetőség rejlett a magyar re­formelitben, mint más hatalmi té­nyezőkben. A hatalmi összefüggé­seket vizsgálva utólag nyilvánvaló, hogy a korabeli nemzetiségi elit­csoportok az erőtényezők felé moz­dultak el. Úgy ítélték meg, hogy ha­talmilag Bécs erősebb. Abban a pil­lanatban, amikor Pestről gondol­ták ugyanezt, Pesthez kezdtek kö­zeledni. Tehát taktikai kérdésről van szó,józan hatalmi számításról. Viszont az is tény, hogy több jog volt remélhető a magyar politikai elittől - márcsak azért is, mert gyengébb volt, mint a bécsi. Ha a hatalmi taktikát vesszük, nyilván­valóan értelmes dolog lett volna ér­demben és komolyan valamiféle megegyezésre törekedni a pesti kormányzattal. Erős nyomásgya­korlással tőle a különféle nemzeti­ségi csoportok több jogot tudtak volna kicsikarni, mint Bécstől. nyitása, menedzselése. A pálya­munkák vázolják fel a modem isko­lavezetés feladatait, az adott intéz­ményben alkalmazható vezetési modellt, a javasolt vezetési modell kialakításának és működésének módját, a változásmenedzselés és a minőségbiztosítás eszközeit, formá­it és technikáit. 5. Egyéb A nevelés és oktatás időszerű prob­lémáinak megoldását elősegítő pá­lyamunkák. Az 1. számú témakörben kollektív (óvodák, alap- és középiskolák SZMPSZ-alapszervezetei, tantestü­letei, iskolatanácsai, szakmai mun­kaközösségei), a 2.-5. témakörben egyéni pályázatokat várunk. A páyamunkákat szakmai bizottság értékeli, valamennyi szerző könyv­jutalomban részesül. A legjobb pá­lyamunkákat a Szlovákiai Tan­könyv- és Taneszköztanács kiad­ványban jelenteti meg. Az 1. téma­kör legjobb munkáját kidolgozó kö­zösség különdíja egy multimédiás számítógép. A pályamunkák bemu­tatására 2000 márciusában kerül sor a Szlovákiai Magyar Pedagógu­sok VI. Országos Találkozóján A pályázatokat 2000. január 15-ig a következő címre váijuk: SZMPSZ, P.O.BOX 49,945 01 Komárno 1. Haza a magasban - millenniumi felhívás Budapest. Haza a magasban címmel az államalapítás 1000. évfor­dulójára a Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatala és a Duna Televízió közösen meghirdeti a magyar költészet millenniumi ün­nepét. A millenniumi mozgalomban egyének, iskolák, települések, versbarát körök, civil szervezetek, gyülekezetek, amatőr színpadok és a Magyar Versmondók Egyesületének hagyományos találkozóin szereplők vehetnek részt. A jelentkezőknek legkevesebb 25 ma­gyar verset kell tudniuk, amelyek közül egyet a versmondó, egyet pedig a helyi zsűri választ ki, és ezekkel lehet majd szerepelni a nyilvánosság - esetenként a televízió nézői - előtt. A szervezők azon határon belül és túl élők jelentkezését várják, akik 2001. au­gusztus 20-ig betöltik 12. életévüket, illetve nem idősebbek 21 évesnél. A felhívásra 2000. december 31-ig lehet jelentkezni a Du­na Televízió Millenniumi Irodájához (1016 Budapest, Mészáros utca 48.) eljuttatott levélben, illetve Interneten, a hazaamagas­ban@dunatv.hu. e-mail címen. A Magyar Költészet Millenniumi Ünnepének mozgalma 2001. augusztus 20-án zárul. MOZI POZSONY HVIEZDA: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.30, 18. 20.30 OBZORiLola az életéért fut (ném.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Lola az életéért fut (ném.) 15.30,20.30 MLADOSŤ: A szív titka (spany.) 15.30,17.30, 20ISTROPOLIS: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Ösztön (am.) 18, 20.30 Én miért nem? (fr.) 17,18.45 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 17.30 Múmia (am.) 16.30, 20.30 A szerelem (svéd) 19 Hatalmas Aphrodite (am.) 20.15 Orbis pictus (szl.) 20 YMCA: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.30,18, 20.30.. KASSA DRUŽBA: Múmia, (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Asterix és Obelix (fr.-ném.-ol.) 15.30,17.45 A legkedvesebb báram (am.) 20 CAPITOL: Lola az áletéért fut (ném.) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.45, 18.15, 20.40 IMPULZ: Kámaszútra (am.) 16.15,19.15 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Matrix (am.) 17, 19.30 LÉVA ­SLOVAN: Míg aludtál (am.) 19 GÚTA-VMK: Klub 54 (am.) 19.30 CYÖR LLOYD: Első látásra (am.) 18 Mimic - A júdás faj (am.) 23.30 Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 22 CINEMA CITY: Taxi (fr.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Ösztön (am.) 14.45, 17.30, 20.15 Ötvennégy (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Drogosztag (am.) 13.30, 15.45 Csúcsformában (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Mátrix (am.) 14.45, 17.30, 20.15 A Thomas Crown ügy (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Múmia (am.) 18,20.15 Vadiúj vadnyugat (am.) 13.30,15.45, 18, 20.15 Szájkosaras kosaras (am.) 14, 16 Az űrkommandó (am.) 18, 20.15 Csillagok háborúja (am.) 14.30,17,19.45 Új tanévben - megújulva! Megjelent a Katedra szeptemberi száma NAGY ATTILA Az idei tanévben egy teljesen más, formailag és tartalmilag megújult Katedrát vehetnek kezükbe ked­ves Olvasóink. Szigeti László kö­szöntőjében az elmúlt évet teszi mérlegre, hangsúlyozva: az okta­tásügy területén ma sem adnak semmit ingyen a szlovákiai ma­gyarságnak. Szembenéző című új rovatunkban ebben a hónapban az iskolai bű­nözéssel és a bűnmegelőzéssel foglalkozunk. Erről szólnak Ököl­jog az iskolában?! és a Maffiózók a példaképek? című cikkeink. A Ke­let-európai Falutanítási Program szlovákiai beindításáról szólnak „Kitekintő" rovatunk írásai, az An­golul tanuló falvak és Jackie törté­nete. „Pszichológia" rovatunkban dr. Stredl Terézia Játszótérről az iskolapadba címmel arról szól, mennyire kiemelt a nevelő felelős­sége az óvodából az iskolába kerü­lő apróságok beilleszkedésében. Ön mit tett volna? - tesszük fel kérdésünket új rovatunkban, a „Gubancoldó"-ban, melyben egy pedagógus kéri válaszunkat, a szakemberét (esetünkben Németh Margit pszichológusét) és az olva­sókét. Ádám Zita, az SZMPSZ el­nöke az idei év nyári egyetemeit méltatja „Szellemi többlet" című írásában, L. Erdélyi Margit és Benyovszky Krisztián pedig az iro­dalom birodalmában kalandoz­nak cikkeikben. Könyvajánlónkban megtalálják hét magyarországi kiadó közös so­rozatát, a 156 kötetes Millenniu­mi Könyvtárat. Folytatódik „A hó­nap emberei" sorozatunk két eredményes diák bemutatásával, „Eleink" rovatunk e tanévtől Csá­ky Károly Szeder Fábiánról szóló gondolataival indul útjára. Újdonság a Katedra Klubok hírei­vel foglalkozó rovat és a rejtvény­oldal, mely az olvasók pihenését, kikapcsolódását szolgálja. „Tan­tárgy" rovatainkban az informati­ka, a német, a történelem, a föld­rajz, a fizika, a kémia, a matemati­ka, a magyar oktatóinak, az alsó tagozat és az óvodák nevelőinek segítünk írásainkkal. Bővültek tantárgyi versenyeink is, ráadásul a matematika, a történe­lem és az irodalom mellett ott ta­lálják az alsósoknak szóló verse­nyünket, játékunkat is. Külön ajándék minden kedves Olvasónk számára színes millenniumi posz­tersorozatunk első része, A ma­gyarok őstörténete.

Next

/
Thumbnails
Contents