Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-25 / 221. szám, szombat

a El POLITIKA ÚJ SZÔ 1999. SZEPTEMBER 23. Átdolgozzák a „szélsőséges" listát Párizs. A képviselők nagy többségének voksa alapján az Európa Tanács Közgyű­lése átdolgozásra visszaadta szerzőinek a szélsőséges eu­rópai pártokról és mozgal­makról készült jelentést, így annak megvitatására a teg­nap zárult parlamenti ülés­szakon már nem kerül sor. Nagy felháborodásra a szél­sőséges erők között szerepelt a Torgyán József vezette FKgP is. (MTI) Gyerekekkel kereskedtek Los Angeles. Los Angelesben vádat emeltek két ügyvédnő ellen, akiket azzal gyanúsí­tanak, hogy magyar gyerekek örökbeadásával üzleteltek. A vádirat szerint hamis meghí­vóleveleket állítottak ki, lehe­tővé téve, hogy magyar anyák beutazási vízumot kapjanak az Egyesült Államokba. A ter­hes, vagy kisgyerekes magyar nőknek egyébként pénzt kí­náltak gyermekük fejében, s a gyerekeket azután örökbe­fogadásra amerikaiaknak ajánlották fel. Az ügyben Ma­gyarországon is vizsgálat folyik. (MTI) Egy év múlva palesztin állam New York. Jasszer Arafat pa­lesztin elnök az ENSZ-köz­gyúlésen kijelentette: reméli, egy éven belül kikiálthatja a palesztin államot Jeruzsálem fővárossal. „Remélem, Pa­lesztina tagállamként vesz majd részt az ENSZ millenni­umi csúcsértekezletén" ­hangoztatta Arafat. A „csú­csot" jövő év szeptemberében tartják. (MTI) Arafat foga Jeruzsálemre fáj (Archívum) Bocsánatkérés a „szovjetezésért" Stockholm. Bocsánatot kért Norvégiától a svéd ipari mi­niszter, amiért becsmérlő ki­jelentést tett az észak-euró­pai országra. A politikust ar­ról kérdezték, hogy Norvé­gia és Svédország miképpen oldotta meg a két ország or­szág állami telekommuniká­ciós cége egyesülése kap­csán kirobbant vitát. A nyi­latkozatot követően a mi­niszter azt gondolván, hogy már nincs adásban, az utol­só szovjet államok egyiké­nek minősítette Norvégiát, amely rendkívül nacionalis­ta. (MTI) Szíriának lehet vegyifegyvere Jeruzsálem. Az izraeli kato­nai hírszerzés vezetője sze­rint Szíria valószínűleg ren­delkezik vegyifegyverrel. Iz­rael és Szíria tulajdonképpen még mindig hadban áll egy­mással, és most dolgozzák ki, miként kezdjék újra a három éve megszakadt béketárgya­lásokat. (MTI) Lendvai: Ausztria nem fékezheti az unió bővítését Győztes vesztesek Csendélet halakkal. Az oroszországi szegénység sok mindenre rákényszeríti az embert A lázadók olyan orosz fegyverekkel harcolnak, amilyeneket az oroszok még nem láttak Célpont a klozet is Moszkva/Groznij. Az orosz légierő tegnap délután újabb légitámadásokat intézett Groznij ellen, olajkutakat és ­raktárakat bombázott, továb­bá rakétákat lőtt ki arra a ke­rületre is, ahol Aszlan Maszhadov csecsen elnök re­zidenciája található. ÖSSZEFOGLALÓNK Grozniji források szerint 27 lakóház semmisült meg az orosz légitáma­dásban, tizenegyen életüket vesz­tették. Vlagyimir Putyin orosz kor­mányfő megerősítette, kizárlólag a terroristákat támadják, s „ha a wc­ben kapjuk el a bűnözőket, akkor ott, a klozeton nyírjuk ki őket". Az orosz légierő augusztus végén kez­dett bombatámadásai elől csaknem 300 ezer csecsenföldi lakos mene­kült el otthonaiból, s keresett mene­déket Groznijban és nagyobb cse­csen városokban. A menekültek el­látására nincs pénz, a csecsen ható­ságok csak napi 40 deka kenyér fej­adagot tudnak biztosítani számuk­ra. Ugyanakkor egyes települések lakói fegyverrel akadályozzák meg - éppen az orosz légitámadásoktól tartva -, hogy a vahabita csoportok náluk találjának menedéket. Áz oro­szoknak és a csecseneknek hamaro­san tárgyalóasztalhoz kell ülniük, ellenkező esetben új „ellenállási stratégiát" dolgozunk ki Moszkva ellen - jelentette ki Aszlan Maszha­dov csecsen elnök. Szerinte Moszk­va ugyanazt a kártyát akarja kiját­szani, mint 1994-ben: polgárhábo­rút próbál szítani Maszhadov szóvi­vője közölte, orosz és csecsen szak­értők azon fáradoznak, hogy létre­hozzanak egy találkozót Maszha­dov csecsen elnök és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő között. A csecsenföldi szélsőséges osztagok főként orosz gyártmányú fegyve­rekkel rendelkeznek, nem pedig Kétezer fölé emelkedett a tajvani földrengés áldozatainak száma Sorozatos katasztrófák Ázsiában ÖSSZEFOGLALÓNK Tajpej/Peking/Tokió. A keddi taj­vani földrengés megtalált halálos ál­dozatainak száma 2146-ra emelke­dett, és még 311 ember van a romok alatt. A természeti katasztrófában 8139 ember sérült meg, és 68 sze­mélyt tartanak nyilván eltűntként. Hivatalos adatok szerint több mint 2600 ember szakadt el a külvilágtól a megrongálódott utak és a törme­lékhegyek miatt, de közvetlen ve­szélyben nincsenek. Tegnap ismét utórengések rázták meg a szigetet, az egyik közülük elérte a Richter­skála szerinti 5-ös erősséget. A men­tőalakulatok újult erővel folytatják a kutatást, miután tegnap, 84 órával a természeti csapás után élve emel­tek ki egy hatéves kisfiút a romok alól. Tajvan ismételten udvariasan visszautasította azt a pekingi fela­jánlást, hogy Kína orvosokat küld a katasztrófa sújtotta országba. Pe­king a tajvani elutasítás ellenére to­vábbra is adományokat kért a kínai néptől a földrengés sújtotta sziget számára. A kínai vöröskereszt szóvi­vője elmondta: még reménykednek abban, hogy a tajpeji kormány enge­délyezni fogja a három kínai mentő­osztag Tajvanra küldetését. Közben a Richter-skála szerint 5,l-es foko­zatú földrengés rázta meg a kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm terület egy részét. Áldozatokról és károkról egyelőre nem érkezett jelentés. Tizenegy ember vesztette életét Ja­pán nyugati részén egy tájfun pusztí­tása miatt: a szélvihar által felkorbá­csolt hullámok házakat öntöttek el. Észak-Korea bejelentette: felfüggeszti rakétakísérleteit Draskovics mindent tud Óvatos közeledés MTI-HIR Tokió. Észak-Korea közölte, az Egyesült Államokkal zajló tárgya­lások idejére felfüggeszti a nagy hatótávolságú rakétákkal folyta­tott kísérleteit. A phenjani külügy­minisztérium szóvivőjének tájé­koztatója szerint a döntéssel ked­vező légkört kívánnak teremteni a magas szintű megbeszélések szá­mára. Phenjan azonban egyúttal követeli, hogy Washington az Észak-Korea ellen bevezetett ösz­szes gazdasági büntetőintézkedé­sét oldja fel, és ne csak néhányat közülük. Az Egyesült Államok egy hete jelentette be, hogy enyhít a szankciókon, mivel az észak-kore­ai tárgyaló fél már a hónap elején Berlinben megígérte, hogy nem folytat kísérleteket nagy hatótá­volságú rakétáival. A Tokióban tartózkodó William Perry amerikai elnöki tanácsadó korábban jelezte: a következő hetekben hivatalos nyilatkozatot vár Észak-Koreától atomrakéta-kísérlefeinek felfüg­gesztéséről cserébe az amerikai szankciók részleges feloldásáért, de a Reuters jelentése szerint egy­előre nem világos, hogy az észak­koreai hírügynökség által ismerte­tett közlemény volt-e az, amire gondolt. Bili Clinton amerikai el­nök az Észak-Koreára csaknem fél évszázada kivetett kereskedelmi, utazási és pénzügyi korlátozásokat oldotta fel. Érvényben maradt el­lenben a fegyverek, valamint a ka­tonai célra is felhasználható tech­nológia eladásának tilalma. Elveszítik a Vajdaságot? Belgrád. Vuk Draskovics szerb el­lenzéki vezető szerint létezik egy olyan dokumentum, amely a Vajda­ság Magyarországhoz csatolását cé­lozza. Nyilatkozatában Draskovics egy bizonyos „bécsi dokumentum­ról" tett említést, amelyet egy csü­törtöki tanácskozáson alkottak meg az osztrák fővárosban. Draskovics szerint Milosevics jugoszláv elnök hatalmon maradása esetén Szerbia nem csupán déli tartományát, Ko­szovótveszíti el, hanem Szerbia sem maradna fenn. Ennek kapcsán emlí­tette meg az állítólagos bécsi tanács­kozást. Nem közölte, pontosan mi­lyen megbeszélésről volt szó és kik voltak résztvevői, de hangsúlyozta: saját szemével látta az iratot. (MTI) MTI-HIR Bécs. Ausztria semmiképpen nem fékezheti az Európai Unió keleti bővítését - jelentette ki Paul Lend­vai Kelet-Európa-szakértő. A Radio Österreich International volt inten­dánsa abból az alkalomból nyilat­kozott az osztrák APA hírügynök­ségnek, hogy megjelent A magya­rok - egy évezreden át győztesek a vereségekben című könyve. Lend­vai kifejtette: veszélyes lenne, ha Ausztriáról az derülne ki a kelet­európai államok számára, hogy fé­kezi a bővítést. Mint mondta, az osztrák lakossággal meg kell értet­ni: az ország biztonságát megszi­lárdítja a keleti szomszédok EU­csatlakozása. .Ausztriának elemi érdeke, hogy gazdaságilag és poli­tikailag stabil szomszédok között éljen. Akkor nem kell majd attól tartanunk, hogy csapatok fenyege­tik országunkat" - mondta. Elis­merte, hogy léteznek gondok, de „nem oldhatók meg jelszavakkal és a határok lezárásával". Pokolgép-utánzatok több orosz nagyvárosban Félelmetes gyakorlat (TA SR/EPA) Grúzián és Azerbajdzsánon keresz­tül jutnak külföldi harceszközök­höz. Az Izvesztyija szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a musz­lim szakadárok külföldről kaptak volna fegyvereket. A Stinger raké­tákról kiderül, hogy a korszerű orosz „Igla" légvédelmi fegyverről van szó. A „nyugati" mesterlövész puskákról pedig bebizonyosodott, hogy a tulai gyár V-94-es remeke került a banditák kezébe, amely annyira titkos, hogy csak az orosz titkosszolgálatok kaptak belőle né­hányat. A „nyugati" gránátvetőkben végül sikerült azonosítani az orosz „Smelj" lángszórót és az ugyancsak orosz RPG-27 „Muha" gránátvetőt, igaz ez utóbbi valóban korszerűsí­tett, 1998-as gyártmány volt, ami­lyet nem is láttak még az orosz kato­nák. A lap nem közli, hogyan jutott a csecsenekhez a mesterlövész fegy­ver. Valószínűleg pénzért, mert az orosz katonáktól néha fillérekért szinte minden beszerezhető. MTI-HIR Moszkva. Mindössze „gyakorlat" volt a szerda esti rjazanyi bombari- • adó - közölte Nyikolaj Patrusev, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgá­lat (FSZB) igazgatója. Patrusev sze­rint az orosz belbiztonsági szolgálat több orosz nagyvárosban is pokol­gép-utánzatokat helyezett el, hogy ellenőrizze a rendőri szervek mun­káját, illetve a lakosság éberségét, így a rjazanyi lakóház pincéjében talált három zsákban csak cukor volt. Az orosz alsóház egyes képvi­selői máris elítélték az ilyen félel­metes „gyakorlatokat", amelyeket csak akkor tartanak elfogadható­nak, ha az orosz biztonsági szolgá­lat szavatolja: a terroristáknak soha többé nem lesz lehetősége lakóhá­zak felrobbantására. Az FSZB veze­tője megjegyezte, a korábbi hírek­kel ellentétben az oroszországi me­rényletsorozat végrehajtói nem cu­korral kevert hexogént használtak, hanem aluminiumporral keverték a robbanóanyagot, ami rendkívül le­leményes és tapasztalt robbantási szakemberre utal. A közép-európai jobbközép pártok gdanski találkozója Tízéves reformfolyamat MTI-HIR Gdansk. A hajógyári munkások emlékművének megkoszorúzásá­val kezdődött a közép-európai jobbközép pártok vezetői gdanski találkozójának második napja. Ezt követően megtartották a 2. plená­ris ülést, amelyet Vytautas Lands­bergis litván parlamenti elnök ve­zetett. Landsbergis felolvasta Vác­lav Klaus volt cseh miniszterelnök­nek a találkozó résztvevőihez inté­zett üdvözletét majd rövid meg­nyitó beszédében visszatekintett a közép-európai demokratikus át­menet előzményeire és az elmúlt 10 esztendő legfontosabb térség­beli eseményeire. Mart Laar észt miniszterelnök a társadalmi, gaz­dasági reformokról beszélt, alá­húzva a hagyományos konzervatív értékek szerepét ezek megvalósí­tásában. Mikuláš Dzurinda szlo­vák miniszterelnök a közép-euró­pai stabilitás és biztonság kérdése­iről beszélt. Hangsúlyozta, remé­nyei szerint országa a decemberi EU-csúcsértekezleten Helsinkiben, bekerül a csatlakozásra meghívott országok első körébe, illetve 2001-2002-ben a NATO-bővítés második hullámába. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a réstvevők egyetértettek abban, hogy fel kell állítani egy intézetet, amely feldolgozza a kommunista múltat. Orbán elmondta, szó esett arról is, milyen együttműködést kell kialakítani az Európai Unió ki­bővítésénél, illetve a további NA­TO-bővítésnél. A pártok megállapodtak egy állan­dó együttműködési keret kialakí­tásában és rendszeres évenkénti találkozók megrendezésében. Eltűnt az amerikai Climate Orbiter űrszonda Túl közel a Marshoz MTI-PANORAMA Pasadena. Fájdalmasan érte az űr­kutatókat a Mars Climate Orbiter nevű amerikai űrszonda valószí­nűleg végleges elvesztése, ám a földi irányítás sietett leszögezni: a sajnálatos esemény nem lesz vég­zetes hatással az elkövetkezendő évekre beütemezett Mars-kutatási programra. A szonda, miután 670 millió kilométert tett meg ívelt pá­lyán a világűrben, csütörtökön az előre eltervezett időben érkezett meg a jelenleg a Földtől 196 millió kilométerre lévő Marshoz. Utolsó jelzése az volt, hogy bekapcsolta a lefékeződéséhez szükséges főhaj­tóművét. Ezt követően megsza­kadt vele a kapcsolat. A pasadenai irányítók ekkor még nem riadtak meg, mert a pályára állást követő­en a szonda az égitest másik olda­lára került, tehát „árnyékban" volt. Később kénytelenek voltak felis­merni: a szonda a célegyenesben elbukott. Valószínűleg pályára ál­lási manővere során túlságosan megközelítette a Marsot, és ezért darabokra tört. Indonézia állítólag békésen lemond Kelet-Timórról Kétszeres vonakodás MTI-HÍR Dili/Sydney/New York. Indoné­zia arról biztosította az ENSZ 54. közgyűlését, hogy békésen le­mond Kelet-Timorról. Ali Alatas indonéz külügyminiszter kijelen­tette, országa vonakodva vette át Kelet-Timort, miután Portugália 24 év után kivonult a területről. Alatas szerint Jakartának nem volt más választása 1975-76-ban, mint megszállni és annektálni a Kis­Szunda-szigetekhez tartozó terü­let keleti felét. Indonézia csak így tudott véget vetni az állandósult testvérháborúnak a volt portugál gyarmat szerencsétlen felszabadí­tása után. Az Amnesty Interna­tional nemzetközi emberjogi szer­vezet szemtanúkra hivatkozó tu­dósítása szerint 35 kelet-timori menekültet megöltek, majd holt­testüket a tengerbe dobták egy ha­jó fedélzetéről. Ez az incidens is szerepel a nemzetközi szervezet jelentésében, amely arról a több tízezer jogsértésről számol be, amelyet kelet-timoriak ellen kö­vettek el.

Next

/
Thumbnails
Contents