Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-24 / 220. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 23. SPO RT ^ 5 Marián Labuda magyarul is megszólal Deák Krisztina új filmjében. Pár nap múlva Amerikába utazik Három nyelven lenne a legjobb Bacovszky, a tótkomlósi szlo­vák pap Jadviga esküvőjén találkozik először Szilágyi csendőrkapitánnyal. Ondris szerint a tisztelendő úr ma­gyarul is tud, csak éppen nem szeret beszélni. Marián Labuda, aki a papot játssza Deák Krisztina filmjében, a Jadviga párnájában, három mondat erejéig magyarul is megszólal a vásznon. SZABÓ G. LÁSZLÓ „Örvendek'" - mondja kézfogás közben a Szilágyit játszó Újlaki Dé­nesnek. Aztán amikor az örömapá­ra terelődik a szó, Bacovszky így sóhajt fel: „Milyen boldog lett vol­na szegény, ha megéri, hogy a fia meg a gyámlánya egybekelnek..." A gyámleányból harmadik nekifu­tásra is gyomleány lett, de negyed­szerre aztán sikerült. A „Bizony! Még Németországba is kijárt hoz­zá!" már semmi gondot nem oko­zott a múlt heti utószinkron során a pozsonyi művésznek. Aki megnézi őt a filmben, amelynek bemutató­ját a jövő évi budapesti filmszemlé­re tervezik, biztosan azt gondolja majd: Marián Labuda tökéletesen beszéli a magyar nyelvet. Pedig nem. Csak egy kicsit, mondja ő. „Apám tudott magyarul, mert 1908-ban született és magyar isko­lába járt. Csodáltam is őt mindig, amikor a boltban, mert üzletes volt, az Ipolyság és Párkány kör­nyékiekkel magyarul beszélt. Tör­tént mindez Hontnémetiben, ahol laktunk, a zöldségtermelők pedig, akik Selmecbányára vitték az árut, rendszeresen megálltak nálunk. Számomra furcsa volt, ugyanak­kor büszke is voltam apámra, hogy velünk, otthon szlovákul társal­gott, a boltban pedig magyarul. Mosolyogtak egymásra, és szót ér­tettek, ez a kettő így együtt maradt meg bennem. Sajnálom, hogy en­gem nem tanítottak meg magya­rul, s hogy csak azt tudom, ami az üzletben rám ragadt, mert ezen a tájon, a Bécs, Pozsony, Budapest háromszögben nagyszerű lenne, ha magyarul, szlovákul és németül egyformán jól beszélnének az em­berek. Úgy, mint régen, s akkor nem lenne ennyi irigykedés, vita, veszekedés, nacionalizmus. Az el­lenségeskedés szerintem úgyis sokszor abból ered, hogy nem ér­tünk egymás nyelvén, nem tudunk három szónál többet váltani. De ha „Éjfél után minden kezdődik elölről..." (Dömötör Ede felvétele) rendszeresen együtt borozgat­nánk, minden ellenséges érzést ki­zárva, máris másképpen látnánk a világot. Nekem a magyar kiejtés egyébként sosem okozott gondot. Amikor Szabó Istvánnal forgattam Budapesten a Meeting Venusban, magyar kollégáim nem is akarták „Jó fülem van, az erő­feszítés pedig másod­rangúvá válik." elhinni, hogy meglehetősen gyér a magyar szókincsem. Úgy beszéltek hozzám, mintha minden szavukat érteném. Szerencsére jól fog az agyam, így gyorsan tanulok, s ta­lán ezért is van, hogy magyar kol­légáim társaságában Budapesten engem is magyarnak néznek. Ezért is örülnék annyira, ha visszatérné­nek a régi idők, és a magyarok is beszélnék a mi nyelvünket, mert ez lenne az igazi Visegrád." Pár éwel ezelőtt Marián Labuda már bejelentette: ha újraszületne, magyarként szeretne élni, mert a magyar ember temperamentuma, mentalitása nagyon rokonszenves számára. „Mi, szlovákok olyanok vagyunk, mint a birkanyáj. Hagyjuk, hogy hol ide, hol oda terelgessenek ben­nünket. A magyarok az életüket és a vérüket áldozzák fel, ha a helyzet úgy kívánja. Lásd 1956. Ilyesmire mi aligha lennénk képesek. Ma­gyarországon mindig otthon ér­zem magam, és ha ott élnék, bizo­nyára a filmesek is gyakrabban hívnának, hiszen nincs ilyen ala­csony, köpcös színészük, mint amilyen én vagyok. Egy jó szere­pért pedig semmi sem áldozat. Jó fülem van, s jó a nyelvérzékem is, az erőfeszítés, a kínlódás mindig másodrangúvá válik, ha az ember komolyan akar valamit. Főleg, ha tudja, hogy értelmes dologra vál­lalkozik, amely sok mindennel gazdagítja őt. A mi hivatásunk amúgy is elválaszthatatlan a tanu­lástól, az állandó magolástól. Meg­kapja az ember a szöveget, de hogy mikor, milyen körülmények között és hogyan szívja magába, az senkit nem érdekel. Tudni kell és kész. A nézőt már csak a végered­mény érdekli, és ez így van rend­jén." Októberben Martin Sulik új filmjé­ben, a Tájképben dolgozik Marián Labuda. A kertben és az Orbis pictus után ez a harmadik közös filmjük. „Több részből áll ez a történet is. Én egy kisvárosi szabómestert ját­szom a filmben, akihez segédnek szegődik egy tizenöt éves fiú. Sel­mecbányán, valamikor a húszas években zajlanak az események, a szabómester műhelyében rendsze­resen összejár a városka néhány bölcs örege, és ott beszélik meg szellemesen és humorosan a hét­köznapok történetét. Nagyon sze­retek Martin Šulíkkal dolgozni, úgyanúgy, mint Jiri Menzellel és Szabó Istvánnal, mert mind a hár­man figyelnek a színészre, minden helyzetben helyesen döntenek, és teret adnak az improvizációnak is." Novemberben a Cseh Televízióban régi partnerével, Bán Jánossal, Az én kis falum félnótás Otíkjával ta­lálkozik majd a pozsonyi színész. Nagy sikerű filmjük 1987 óta az egész világot bejárta, barátságuk pedig a forgatás óta töretlen. „Az évszázad legjobb cseh vígjáté­kairól szól majd a műsor, s mi ket­ten vezetjük majd Jánossal. Bizo­nyára azért lesz majd ez nagy meg­lepetés a nézők számára, mert Menzel úr elválaszthatatlan párost formált belőlünk." Ebben az évben Pozsonyban már nem vár újabb színpadi szerep Marián Labudára. Yasmin Reza Művészet című darabjában a Štúdio S-ben látható, Macbeth­ként Nyitrán, az Ahogy tetszikben a Hviezdoslav Színházban. A kö­vetkező hetekben az Egyesült Álla­mokban és Ausztráliában lép kö­zönség elé, majd a következő év el­ső heteiben a brünni Nemzeti Szín­házban kezd el próbálni Brecht Puntilla úr és szolgája, Matti című drámájában. „A mi hivatásunk az örök bizonyta­lanságról szól. Hosszú távon so­sem tudjuk előre, hogy milyen munka vár ránk. Elégedettek pe­dig csak akkor lehetünk, ha jól si­került az előadás. Előtte soha. Előtte szerény és alázatos legyen az ember. De ha megtapsolnak is a nézők, a siker mindig csak éjfélig tart. Éjfél után egy perccel már kezdhetünk mindent elölről. Az már új nap új kérdőjelekkel." A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Új választmányról és elnökről szavazott a SZMÍT Hétvége a rádióban Rendkívüli közgyűlés MŰSORAJÁNLÓ A szombaton reggel 8 órakor kezdő­dő Hétről hétre fő témája a lakásépí­tés és az ehhez nyújtott állami támo­gatások. A szerkesztő Kamocsai Imre. 11.30-kor a Hazai tükörben Szímőre látogatunk. A déli hírek után Nótacsokor, 13 órakor Kultu­rális körkép. A műsorban szólunk a komáromi táncháztalálkozóról, Ri­chard Pešek, a világhírű cseh képző­művész vall alkotásairól, amelyek most Dunaszerdahelyen láthatók, Szabó G. László pedig arról beszél, hogy tetszik a Sok hűhó... Prágá­ban. Ezután az operett kedvelőinek sugározunk. 14.05-kor leforgatjuk a Segítsünk! egyik korábbi adását, amelyben többek közt a bántalma­zott, megkínzott gyermekekről lesz szó. Slágermúzeum 14.35-kor. Két téma a 15 órakor kezdődő Irodalmi mozaikból: költőverseny Balatonfü­reden, amelybe határon túli magyar lírikusok is gyakorta beneveznek. 50 éves Tóth László költő, irodalom­történész. Musicalek 15.30-tól. A Köszöntő és a hírösszefoglaló után 18 órakor zárul adásunk. A vasár­nap reggeli híradás és a műsoraján­lat után visszatérünk a hét legfőbb politikai eseményére, 8.30-tól gyer­mekeknek szánt ismeretterjesztő műsorunk jelentkezik. A katolikus félórában Orosch János esperes-plé­bános elmélkedik, majd Mózes Gyu­la muzslai plébános bibliamagyará­zata hangzik el. 9.30-tól Századok zenéje.l0.05-től Puha József szer­keszti a Randevút. A tartalomból: zenei stúdió nyílt Párkányban, mo­zilátogatók szólnak a Baljós árnyak című filmről, a sztárvendég a hama­rosan tájainkon koncertező Dupla Kávé. 14.05-kor Anyanyelvünk. El­hangzott riportokból válogatunk 15 órától. Ezt követően népballadákat hallhatnak a néprajzi összeállítás­ban. A Köszöntő 16.05-től 17.45-ig tart. Adásunk negyedórás hírössze­foglalóval érvéget. (tek) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Szlovákiai írószer­vezetek székházának tanácstermé­ben került sor tegnap délelőtt 9 órától a Szlovákiai Magyar írók Társaságának (SZMÍT) tisztújító közgyűlésére. A rendezvény elején Grendel Lajos mutatta be a hollan­diai Mikes Kelemen Kör irodalmi díját, amellyel idén Tőzsér Árpád életművét tüntették ki. Tőzsér Ár­pád kórházi kezelése miatt sem a díjat nem vehette át, sem beszá­molóját nem tarthatta meg. Az SZMÍT korábbi, májusban lemon­dott elnöke levélben köszönte meg a díjat, s az elnökségével fémjel­zett időszakot a „közös lónak túros a háta" kifejezéssel jellemezte. Ez­zel arra utalt, hogy az elmúlt idő­szakban a kettős elnökség állapota állt fenn: Tőzsér Árpád mellett az ügyvezető elnöki tisztet Hodossy Gyula viselte. Fónod Zoltán beszámolt arról, hogy a kulturális tárca költségve­tési támogatását Hodossy Gyula egy Dunaszerdahelyen nyitott bankszámlára utalta át, amely fö­lött a SZMÍT választmányi tagjai nem gyakoroltak ellenőrzést. A vá­lasztmány ugyan meghatalmazta Hodossy Gyulát, hogy számlát nyisson, de kizárólag a szponzori, nem költségvetési támogatások át­utalására. A jelenlegi, megbízott elnök, Duba Gyula felkérte Hodos­sy Gyulát (aki időközben - szóban - lemondott tisztségéről és tagsá­gáról is), számoljon el az összeg­gel, ő azonban nem jelent meg a közgyűlésen. Mivel a gyűlésen a SZMÍT 106 tag­ja közül mindössze 27 jelent meg, a vezetőség előbb a tisztújítás el­halasztására gondolt, a jelenlevők azonban - tekintettel az elmúlt évek tapasztalataira, amikor a közgyűlések hasonlóan csekély ér­deklődés mellett zajlottak - meg­szavazták, hogy rendkívüli köz­gyűléssé alakuljanak át, majd le­adták voksaikat az új, hét sze­mélyből álló választmány tagjaira. A SZMÍT új vezetőségét Grendel Lajos, Győry Attila, Juhász Kata­lin, Duba Gyula, Fónod Zoltán, Hizsnyai Zoltán és Balázs F. Attila alkotja, az elnököt már a friss vá­lasztmány tagjai jelölték ki maguk közül: erre a tisztre Balázs F. Atti­lát találták méltónak. A titkár Győri Attila lett. (as) Helyreigazítás Szeptember 22-i számunkban L. Juhász Ilona „A hallgatás csak növeli a bajt" című cikkébe sajnálatos hiba csúszott. A Rozsnyói Pedagógiai Iskola tévesen mint Rozsnyói Pedagógiai Főiskola szerepelt, amiért a szerző és az olvasók szíves elnézését kérjük. SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Falstaff 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger 19 KASS A THÁLIA SZÍNHÁZ: A szürke ló 10 KOMÁRO M JÓKAI SZÍNHÁZ: Hazudj igazat - Bunbury 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Lola az életéért fut (ném.) 15.30,18, 20.30 MLADOSŤ: Ördögsziget (izl.-nor.-dán-ném.) 15.30, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Ösztön (am.) 18, 20.30 Én miért nem? (fr.) 17, 18.45 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 17.30 Mondd, mi a szerelem (svéd) 19 Múmia (am.) 16.30, 20.30 Hatalmas Afrodité (am.) 20.15 A kertben (szl.) 20 KASS A DRUŽBA: Múmia (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Ronda ügy (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Lola az életééit fut (ném.) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.45, 18.15, 20.40 DÉL-SZLOVÁKI A ROZSNYÓ - PANORÁMA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 17, 19 LÉVA-JUNIOR: Notting Hill (am.) 16.30,19.30 SLOVAN: Vissza­vágó (am.) GALÁNTA - VMK: Az élet szép (ol.) 17.30, 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Mint a hurrikán (am.) 19 GYÖ R LLOYD: Vadiúj vadnyugat (am.) 18,20,22 CINEMA CITY: Taxi (fr.) 14.30, 16.30 Ösztön (am.) 14.30, 17.10, 19.50, 22.30 Drogosztag (am.) 13.30, 15.45, 22.30 22.30 Mátrix (am.) 14.30, 17.10, 19.50, 22.30 A Thomas Crown ügy (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Múmia (am.) 18, 20.15 Vadiúj vadnyugat (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Az űrkommandó (am.) 18, 20.15, 22.30 Csillagok há­borúja (am.) 12, 14.30,17,18.30,19.45,21, 22.20 Tanévnyitót tartottak a Közép-európai Egyetemen Kreatív eszmekutatás MTI-HIR Budapest. 51 ország több mint 750 diákját fogadja humán és társada­lomtudományi szakokon a Közép­európai Egyetem (CEU), amelynek 1999/2000-es tanévét Frenyó V. László, a Magyar Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke nyitot­ta meg kedden Budapesten. Frenyó V. László elmondta: azok­nak, akik ebben az intézményben tanulnak, az intellektuális környe­zeten kívül adott annak lehetősége is, hogy a kulturális különbségeket megismerjék, és megértsék, milyen fontos egymás elfogadása egy olyan világban, ahol sorra felbukkannak az ultranacionalizmus jelei. Mórán Ildikó, az egyetem alelnöke el­mondta: ebben a tanévben a tava­lyinál 25 százalékkal több, körülbe­lül 5000 diák jelentkezett a kétsze­meszteres képzésre. A Soros György által 1991-ben ala­pított egyetem nemzetközileg elis­mert intézmény, amely posztgradu­ális képzést nyújt hallgatóinak. Az egyetem semmilyen megkülönböz­tetést nem tesz faji, vallási, nemzeti­ségi, nemi vagy etnikai hovatarto­zás alapján az oktatáspolitika, a fel­vételi követelményrendszer, az ösz­töndíjak, valamint a pénzügyi segé­lyek odaítélése terén. Az alelnök szerint a budapesti központú egye­tem célkitűzése, hogy hozzájáruljon a Közép- és Kelet-Európában, vala­mint az egkori Szovjetunió terüle­tén létrejött társadalmak fejlődésé­hez, egy olyan oktatási rendszer tá­mogatásával, amelyben az eszmé­ket kreatívan, kritikusan és egymás­sal összehasonlítva vizsgálják. Brit művészek munkáiból Dimensions variable címmel nyílt kiállítás teg­nap a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában. A tárlat a '90-es évek elején indult Ifjú Művészek csoport alkotásaiból kínál válogatást. A kiállított anyagot - köztük a képünkön látható „kényelmes" műalkotást, Angela Bulloch munkáját - saját gyűjteményéből a Brit Kulturális Intézet kölcsö­nözte. (Anna Mičúchová felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents