Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-24 / 220. szám, péntek

24 tévé és rádió ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 24. BT-tagság az EU-nak ? New York. Lamberto Dini olasz külügyminiszter szerdán New Yorkban sürgette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának esetleges ki bővítésekor az Európai Unió kapjon állandó tagságot ebben a szervezetben. Olaszország mindeddig ellenezte azokat az elképzeléseket, hogy a BT-be a jelenlegi öt ország mellett új állandó tagok kerüljenek. A mostani felvetés révén, az EU képviseletében Olaszország is rendszeresen a BT tagja lehetne. (MTI) Szergejev marsall lesz a bűnbak? Moszkva. A Kreml északkaukázusi katonai-stratégiai tévedéseit a Kreml Igor Szergejev marsall nyakába kívánja varrni: a védelmi minisztert valószínűleg nyugdíjazzák, egyidőben a Csecsenföld elleni katonai akció megindításával - írta a Szevodnya, orosz kormányforrásokra hivatkozva. Anatolij Kvasnyin vezérkari főnöknek van a legnagyobb esélye a miniszteri bársonyszék elfoglalására, hiszen a hadseregtábornok éppen a csecsen hadjárat idején futott be szédítő karriert, s állandóan Vlagyimir Putyin kormányfő oldalán látható. (MTI) Viktor Klima kórházban Bécs. Viktor Klima osztrák kancellár kórházba került tegnapra virradóra, alig tíz nappal az ausztriai általános választások előtt. A kancellár maga ment el orvoshoz, mert súlyos fájdalmai voltak. Klímánál enyhe tüdőgyulladást állapítottak meg az orvosok. Előreláthatólag egy-két napos kórházi tartózkodással kell számolnia az 1947-ben született kancellárnak. Orvosai szerint a jövő héten újra belevetheti magát az október 3-ára kitűzött általános választás előtti kampányba. (MTI) Az osztrák kancellár hétfőn már kampányolhat. (Archív, felvétel) Eltűnt az űrszonda Washington. Elvesztette a kapcsolatot a földi irányítóközpont a Mars Climate Orbiter nevű amerikai űrszondával, amely közép-európai idő szerint tegnap érkezett meg a Marshoz. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA beszámolója szerint a szonda az eredetileg tervezett időpontban, hogy lefékeződjék, begyújtotta főhajtóművét, de a pályára állásakor megszakadt vele a kapcsolat. Az űrközpontban egyelőre keresik a hiba okát. A szonda fő feladata a vörös bolygó időjárási viszonyainak, vízkészletének és évszakváltozásainak vizsgálata lenne. (MTI) Megint lakóházat szemeltek ki Légiakció Groznij ellen Moszkva. Az orosz légierő csütörtökön rakétákkal támadta Groznij repülőterét és az északi városrészeket, közölték a csecsen hatóságok. Az orosz vadászbombázók több rakétát lőttek ki és bombákat dobtak a Manszúr sejkről elnevezett légikikötőre, s más grozniji célpontokat is támadtak. MTI-JELENTÉSEK A csecsen főváros felett alacsonyan húznak el a harci gépek, zuhanórepüléseket hajtanak végre, valószínűleg megfélemlítés céljából, közölték csecsen szemtanúk. A támadások tényét tegnap délután az orosz védelmi minisztériumban is megerősítették. Az orosz vadászbombázók használhatatlanná tették a Manszúr sejkről elnevezett légikikötő felszállópályáját, s megrongálták a reptér több épületét. Egy rakéta telibe talált egy An-2-es repülőgépet, s megölte a gépen dolgozó technikust. A csecsen elnök különgépe nem sérült meg, igaz, Aszlan Maszhadov Tu-134-ese már jóideje üzemképtelen. Az ITAR-TASZSZ helyszíni jelentésében arról számolt be, hogy a harci gépek olajfúrótornyokat is támadtak Groznij körzetében. Egyes források szerint találat érte a grozniji radarállomást, s egy lőszerraktár is megsemmisült. Figyelemre méltó, hogy a grozniji légitámadást megelőzően Vlagyimir Putyin orosz kormányfő - mielőtt kazahsztáni látogatásra indult volna - különtanácskozást tartott Moszkvában a fegyveres testületek vezetőivel az észak-kaukázusi helyzetről, a terrorizmus elleni küzdelem kérdéseiről. Putyin „megszabta a következő egy-másfél nap feladatait" a védelmi és belügyminiszter számára. Putyin kijelentette: a banditákat mindenütt üldözni fogjuk, bárhol legyenek, s ha egy repülőtéren vannak, akkor ott. Mindemellett elismerte, hogy a csecsen problémát nem lehet kizárólag katonai eszközökkel megoldani. A banditákkal való kacérkodás politikájának azonban véget kell vemi, szögezte le. Az orosz légierő a dagesztáni harcok idején, augusztus 25-én kezdett légitámadásokat csecsen célpontok ellen. Eddig azonban főként a dagesztáni határ mentén hajtott végre ilyen akciókat, illetve Vegyenóban és Szerzseny-jürtben támadta a vahabita fegyveresek táborait. Groznij ellen a tegnapi támadás az első szövetségi légiakció. Az orosz légvédeMinden készen áll egy újabb csecsenföldi háborúra-állítják orosz lapok. lem már korábban teljes ellenőrzése alá vonta Csecsenföld légterét, közölve, hogy az azonosítást megtagadó repülőket légtérsértőnek tekintik, s ennek megfelelően járnak el, vagyis végső esetben lelövik. Minden készen áll egy újabb csecsen háborúra: az orosz hadsereg a politikusokkal ellentétben felkészült minden lehetőségre, írta tegnap a Nyezaviszimaja Gazeta. Az orosz napilap szerint az északkaukázusi események úgy alakulnak, hogy már csak az a kérdés, hogy mikor és milyen formában kerül sor a szövetségi erők bevetésére. Ezt vetítik előre a szüntelen bombázások és tüzérségi támadások, a csecsen határ lezárása és a jelentős csapatösszevonások, továbbá a közvélemény előkészítése is. Az Izvesztyija elemzésében azt emeli ki, hogy az előkészületek az 1994-es esztendőre emlékeztetnek, az első orosz-csecsen háború előestéjére. Az orosz tábornokok páncélos ékek betörését tervezik Csecsenföldre, Groznij bevételére, s a vezérkarban - noha a dagesztáni összetűzésekben komoly hibákat vétettek az orosz katonai vezetők - győzelemittas hangulat uralkodik. A szövetségi támadás fő ideológusai Anatolij Kvasnyin vezérkari főnök és helyettese, Valerij Manyilov, továbbá Gennagyij Trosin, az északkaukázusi katonai körzet parancsnoka. A tábornokok meg vannak győződve arról, hogy az előző csecsen hadjáratban a politikusok akadályozták meg az orosz erők diadalát, most viszont Oroszországban kedvező a politikai helyzet "a végső leszámolásra a terroristákkal". Az Izvesztyija emlékeztet arra is, hogy az orosz vezérkar hadititokként kezeli a dagesztáni harcokban elszenvedett veszteségekről szóló valódi adatokat, akárcsak azokat az elemzéseket, hogy valójában menynyire is volt hatékony a dagesztáni összetűzésekben alkalmazott orosz taktika. Az adatok nyilvánosságra hozatala ugyanis más megvilágításba helyezné a szövetségi erők dagesztáni "eredményeit", és több tábornoknak néhány csillagtól is meg kellene válnia - írta az orosz lap. Rjazanyban hatástalanították a pokolgépet: idejében felfedezték a pincében Az aradi emlékparkban felállítandó szobor raktárban Moszkva. Az orosz hatóságoknak Rjazanyban sikerűit hatástalanítaniuk egy nagy erejű pokolgépet egy 11 emeletes lakóház pincéjében, és jelentős mennyiségű robbanóanyagot foglaltak le a dagesztáni-azeri határon. A Moszkvától 200 kilométerre délkeletre fekvő Rjazanyban egy telefonáló hívta fel szerda este a rendőrség figyelmét, hogy ismeretlenek zsákokat vittek egy Zsiguliból a lakóház pincéjébe. A kiérkező rendőrök - számtalan vaklárma után most valóban pokolgépre bukkantak, amelynek óraszerkezete reggel fél hatra volt beállítva. A zsákokban cukor és robbanóanyag - valószínűleg az előző merényleteknél is használt hexogén - volt. Ugyancsak csütörtökön az orosz határőrök a dagesztáni-azeri határon, egy Bakuból Haszavjürtbe tartó autóbuszon robbanóanyagot találtak, amelyet száz, egyenként öüiteres kannában próbáltak átvinni Dagesztánba. A csempészeket - egy csecsen és egy ingus nőt - őrizetbe vették. Moszkvában úgy vélik, hogy Csecsenföld Grúzián és Azerbajdzsánon keresztül jut fegyverekhez és pénzhez. A dagesztáni-csecsen határon csütörtökre virradóra egyébként négy ponton is lövöldözések voltak. Csecsen területről az orosz belügyi csapatok és a dagesztáni rendőrök állásait, illetve ellenőrzőposztjait vették tűz alá automata fegyverekből. A dagesztáni hatóságok nemzetközi körözést adtak ki 18 szélsőséges katonai és vallási vezető ellen, mert azt gyanítják, hogy Putyin szerint véget kell vetni a banditákkal való kacérkodás politikájának Újabb rendeletre várva MTI-HlR Bukarest. Romániában csütörtökön érvénybe lépett az a kormányrendelet, amely kimondja, hogy az aradi vár katonai raktárában tárolt Szabadság emlékművet adják át az aradi minorita rendháznak. Zala György és Huszár Adolf hányatott sorsú alkotását a tervek szerint az Aradon kialakításra kerülő románmagyar történelmi megbékélési emlékparkban állítják majd ismét fel. A román kormány szeptember 3-án fogadott el határozatot a szoborcsoport darabjainak átadásáról, s ez a határozat csütörtökön megjelent a román Hivatalos Közlönyben. Ennek alapján a rendház és a román védelmi minisztérium jegyzékben állapodik meg az átadás technikai részleteiről. Az aradi minorita rendházban már felkészültek a szoborcsoport darabjainak fogadására, közölte tegnap Csergő Ervin atya, rendházfőnök. A tervek szerint aradi minorita rendház belső udvarában lévő templom falánál helyezik majd el átmenetileg a darabokat. Csergő atya tudomása szerint a két kormány között olyan megállapodás született, hogy a szoborcsoport a helyreállítást követően - miután végső helyére kerül - lesz majd látható a nagyközönség számára. A román védelmi minisztériumban az MTI érdeklődésére azt a választ adták, hogy egyelőre az érvénybe lépett kormányhatározat végrehajtási utasítását várják. Az Aradon tervezett emlékpark helyéről tegnap kellett határozatot hoznia a román kormánynak. Az emlékparkról folytat megbeszéléseket ma Aradon Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter a helyi vezetőkkel. Az emlékpark kialakításának terve a magyar igazságügyi miniszter és román kollégája, Valériu Stoica korábbi kétoldalú megbeszélésein körvonalazódott, majd Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román miniszterelnök július végén tartott marosvásárhelyi találkozóján született meg az elvi megállapodás. Az előzetes tervek szerint a két miniszterelnök október 6-án, a magyar forradalom és szabadságharc vértanú tábornokai kivégzésének 150. évfordulóján tartandó megemlékezések alkalmából találkozik ismét egymással Aradon. Iliescuék nyernének, Tudor is feljövőben a terroristák egy része jelenleg külföldön tartózkodik. Az Interpolon keresztül körözöttek között vannak a Bászájev-testvérek, Hattab hadúr és Bagautdin Mohamedov, a dagesztáni vahabiták vezetője. A mahacskalai ügyészség terrorakciók, gyilkosságok, emberrablások és egy sor kisebb bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja a szélsőségeseket. Figyelemre méltó, hogy Csecsenföld területén 1600, egész Oroszországban körözött bűnöző talált menedéket, de közöttük csak egy olyan név van, amely az Interpol-listán is szerepel. Sámil Bászájevről van szó, aki már 1991-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Minyeralnije Vodiból Törökországba térített egy utasszállító repülőgépet. Jemenben rendkívüli érdeklődés és biztonsági intézkedések mellett megkezdődött az ország történelmének első közvetlen elnökválasztása. Megfigyelők egyöntetű véleménye szerint a 21 éve hatalmon lévő Ali Abdullah Szaleh ezredes győzedelmeskedik (ČTK/AP-felvétel) Kelet-Timor függetlenségének hívei indonéz zászlót égetnek a feletti örömükben, hogy a dili kaszárnyából távoztak a kormánycsapatok. (ČTK/AP-felvétel) Az RMDSZ tartja a 7%-ot MTI-HÍR Bukarest. Romániában az ellenzékben lévő Szociális Demokrácia Romániai Pártja és annak vezetője, Ion Iliescu volt államfő szerepelne a legjobban, ha most tartanának parlamenti és elnökválasztásokat, derül ki a legutóbbi közvélemény-kutatási adatokból. A román Közvélemény és Piackutató Központ felmérésének eredményei azt mutatják, hogy az elnökválasztáson Ion Iliescu a szavazatok 40 százalékát szerezné meg, míg Emil Constantinescu hivatalban lévő elnöknek csak a voksok 17 százaléka jutna. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség változatlanul számíthat hagyományos szavazótáborára: a voksok 7 százalékát kapná. A csütörtökön közzétett adatok azt mutatják, hogy az év közben tapasztalt zuhanásszerű visszaesés után ismét növekszik a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártnak és elnökének: Corneliu Vadim Tudornak a népszerűségi mutatója. Az év elején, az ország nyugalmát felkavaró bányászjárás után végzett felmérések 5 százalékot adtak a pártnak, most a párt és a pártelnök egyaránt 9 százalékra számíthat. A felmérés arra is felhívta a figyelmet, hogy a megkérdezettek mindössze 25 százaléka menne el biztosan szavazni, 43 százalékuk pedig csak "valószínűleg". Biztosan nem szavazna 8 százalék, feltehetőleg nem venne részt a szavazásban 13 százalék. A fennmaradó 11 százalék erre a kérdésre nem tudott, vagy nem kívánt válaszolni.