Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-24 / 220. szám, péntek

E L POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 25. Ján Slota a vészféket húzná Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt támogatja a szakszerve­zetek minden erőfeszítését, amely megállítaná a családok elszegényedését, ugyanakkor a katasztrofális helyzet haté­kony megoldására ösztönöz­né a kormányt. „Tervszerűt­len gazdálkodás, korrupció, a munkanélküliség ütemes nö­vekedése - a vezetés képtelen védelmezni a nemzet érdeke­it, ezért legfőbb ideje meg­húzni a vészféket, mielőtt le­zuhanunk a szakadékba" - je­lentette ki Ján Slota. (TA SR) Orbán és Dzurinda Gdanskban Pozsony. Mikuláš Dzurinda kormányfő vezetésével teg­nap magas rangú szlovákiai delegáció érkezett a lengyel­országi Gdanskba. A küldött­ség az „1989 - tíz év után" konferencián vesz részt, me­lyet a közép-európai jobbol­dali pártok kezdeményeztek. Közös céljuk a gazdaság és a társadalom reformját elemző munkacsoportok kialakítása. A szlovák kormányfő tegnap találkozott az észt és a ma­gyar kormányfővel. (TA SR) Zöld elismerés a szennyezőnek Jolsva. Elismeréssel méltatta a Szlovák Magnezitüzem ve­zetését a környezetvédelmi miniszter. Miklós László le­szögezte: az Európai Unió el­sőrendű szempontként kezeli a környezet megóvását, elő­írásaikat a tagállamaival üzle­telni kívánó szlovákiai cégek sem hagyhatják figyelmen kí­vül. A jolsvai üzem három év alatt 92 millió koronát fordí­tott új, környezetkímélő gyár­tási eljárások bevezetésére. A tárca megkülönböztetett fi­gyelmet szentel a cégnek, ugyanis az nagymértékben szennyezi a levegőt. (TA SR) Miklós László elégedett (Archívum) Az IDEA a szlovák demokráciáról Pozsony. Szlovákia hatéko­nyabb demokratizálódásának lehetőségeit kívánja felmérni az IDEA Nemzetközi Intézet és Választási Tanácsadó a De­mokráciáért küldöttsége, me­lyet a szakszervezetek alelnö­ke fogadott. A delegáció ve­zetője, Eriing Olsen úgy nyi­latkozott: megelégedésére szolgál a háromoldalú érdek­egyeztető tanács működése, hiszen a demokrácia egyik alapja a párbeszéd. (TA SR) Lengyelország az élen Donovaly. A közigazgatás át­alakításának állásáról tárgyal­tak a visegrádi négyek állam­titkárai. Ivan Budiak szerint Lengyelország az élenjár, hi­szen már ez év január elsejétől helyi szintre került át a köz­igazgatás túlnyomó része. A következő találkozót Prágá­ban rendezik. (TA SR) Meg kell őrizni a hagyományos, jól működő kapcsolatokat Helsinkire várva Terroristaelhárító csoportok nemzetközi bajnokságát rendezték meg Slučanyban Brüsszelben eddig három csatlakozási forgatókönyvet állítottak össze Három bizonytalan hét Brüsszel. Vajon kivel kezd csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unió a jövő évtől? A válasz gyakran okoz izgalmat az EU brüsszeli központjának folyosóin. Biztosat azonban csak október 13-án tudha­tunk meg, ekkor hozzák nyil­vánosságra a társulni kívánó országokról készített átfogó jelentést. ČTK-HÍR Értesülések szerint eddig három csatlakozási forgatókönyvet állí­tottak össze: a szigorúbb változat szerint csak Lettországot és Máltát részesítenék előnyben a bővítés el­ső köréből kimaradt országok kö­zül. Ez nem jelentene mást, mint Szlovákia és Litvánia kérelmének ,jegelését". Az optimistább válto­zat viszont a csatlakozási tárgyalá­sok megkezdését javasolja az emlí­tett négy országgal, valamint Ro­mániával és Bulgáriával. A legva­lószínűbbnek azonban a harmadik változat elfogadását tartják: ez esetben Szlovákia, Litvánia, Lett­ország és Málta minden további nélkül meghívót kap. És bár az ed­dig elért fejlődésről szóló jelentést nem hagyhatják figyelmen kívül, az unió tagállamai mégis azt java­solják: Romániával és Bulgáriával is meg kell kezdeni a tárgyaláso­kat, „viszonzásul" a koszovói vál­ság idején tanúsított EU-barát hoz­záállásért, különben pedig a már említett jelentés az Európai Unió vezetésére nézve nem számít köte­lező érvényűnek. Az elképzelést Jövőre tizennyolc milliárd koronás hiánnyal számol a szlovák kormány Javuló külkereskedelem ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Augusztusban folytatód­tak a külkereskedelemben tapasz­talható pozitív folyamatok, így eb­ben a hónapban sikerült elérni az idei év második legalacsonyabb külkereskedelmi hiányát - nyilat­kozta Brigita Schmögnerová pénz­ügyminiszter. Az összesített külke­reskedelmi mérleg az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi érték 58 százalékát éri el, ami a pénzügy­miniszter szerint a kormány gazda­ságpolitikai intézkedéseinek kö­szönhető. A külkereskedelmi mér­leg hiánya július végén elérte a 28,9 milliárd koronát, ami a tavalyi év hasonló időszakához viszonyít­va 17,4 milliárd koronás javulás­nak felel meg. Míg a behozatal idén csak egy százalékkal nőtt, a kivitel növekedése a tíz százalékot is elér­te. Pozitív változásokra került sor a szlovák export termékösszetétel­ében is, az elmúlt időszakban u­gyanis tovább nőtt a nagyobb hoz­záadottérték-adóval terhelt termé­A nemzeti kisebbségek jegyében telt az EBESZ ausztriai felülvizsgáló konferenciája Szlovák-magyar vádaskodás Bécsben JARÁBIK BALÁZS Bécs. A nemzeti kisebbségek jegyé­ben telt az EBESZ bécsi felülvizsgáló konferenciája. A problémakör igazi pikantériáját az adta, hogy a plená­ris ülésen részt vehettek és felszólal­hattak a nem kormányzati szerveze­tek (NGO) képviselői is. A nemzet­közileg elismert szervezeteken kívül (Human Rights Watch, Minoritz Rights Group, Helsinki Human Rights Federation, Amnesty Inter­national) több kisebb NGO hozta felszólalásaival kényelmeden hely­zetbe az érintett országok képvise­lőit. A főbb témakörök között szere­pelt a romahelyzet, a litván nyelv­törvény és a szlovák kisebbségi nyelvtörvény. A szlovák delegáció­nak nem marad kellemes emléke a Magyarok Világszövetségének hoz­zászólalásáról, a szervezet képvise­lője ugyanis felrótta Szlovákiának, hogy nem vette figyelembe a ki­sebbségek javaslatait a törvény megalkotásakor, ráadásul a szerve­zet képviselője úgy tudta, hogy az 1996-ban elfogadott nyelvtörvény előnyt élvez a frissen hatályba lépett kisebbségi nyelvtörvénnyel szem­ben. A kellemetlen érzés fokozó­dott, amikor Magyarország képvise­lője a kisebbségi nyelvtörvény élet­be lépését üdvözölte, a törvény által kialakult helyzetet azonban nem. A szlovák küldöttség - élve a válasz­adás lehetőségével - nem volt haj­landó kommentálni a nem kor­mányzati szervezet hozzászólását, majd Magyarország képviselőjéhez címezve kifejtette, az MKP-nak le­hetősége volt részt venni a törvény­alkotásban. Felrótta továbbá, hogy ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A német kormány szerint nem lenne jó ha az Európai Unió bővítése elszakítaná egymástól a vi­segrádi négyek országait-jelentet­te ki Pozsonyban Wolfgang Is­chinger német külügyi államtitkár Pavol Hamžík integrációs minisz­terelnök-helyettessel folytatott tár­gyalásán. A hagyományos, jól mű­ködő kapcsolatokat ugyanis meg kell őrizni. A német diplomata sze­rint a helsinki EU-csúcstalálkozón világos döntést kell hozni a szlovák csatlakozási szándékkal kapcsolat­ban. Hamžík jelezte vendégének, Pozsony a finn elnökség lejárta után kész azonnal elkezdeni a csat­lakozási tárgyalásokat. Hogy ez megtörténhet-e, az Helsinkiben dől el. Az pedig, hogy milyen döntés születik, az egyes tagjelöltekről szó­ló jelentéstől függ, melyet az Euró­pa Tanács október 13-ig készít el. Bár Ischinger egyelőre nem árulta el, kormánya támogatja-e a tárgya­lások megkezdését Szlovákiával, kijelentette, Németország úgy véli, Szlovákiában a választások óta je­lentős, pozitív változások történ­tek. A két politikus pozitívan érté­kelte a kétoldalú német- szlovák kapcsolatok fejlődését. Pavol Hamžík elmondta, a két ország köz­ti áruforgalom jelentősen megnőtt. Elégedetlen a DU a kormány zavaros ügyeivel Ján Budaj bojkottja (TA SR-felvétel) TA SR-INFORMÁCIÓ Pozsony. Elégedetlenségének adott hangot a Demokratikus Unió alel­nöke bizonyos kormánytagok, illet­ve állami vállalatok körüli zavaros ügyek miatt. Ján Budaj elmondta: széles körű képviselői vizsgálatot kezdeményez, hiszen sok helyen képtelenség ellenőrizni, mire hasz­nálják fel az adófizetők pénzét. Pél­dául a közszolgálati Szlovák Televí­zió elnöke a maximális bér felét kap­ta - .jutalomképpen" - a rendes fi­zetése mellé. Budaj leszögezte: ad­dig nem vesz részt a titkosszolgála­tot felügyelő parlamenti bizottság munkájában, amíg azt Ján Slota, a nemzetiek elnöke vezeti. Indoklása szerint Slota „túl sokszor nem tudja, mit cselekszik", kijelentéseivel azonban semmit nem érhet el. maga az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi is támogatja, a bi­zottság jelentős része azonban egyelőre ridegen ragaszkodik a már elfogadott feltételekhez. Szlovákia reménykedhet, hiszen a felsőbb szinten létrehozott közös bizottság munkája sikeresnek mondható, elfogadott nyilatkoza­ta is már fejlődésről számolhat be. „Minden okunk megvan a bizako­dásra, az Európai Bizottságtól csu­pa pozitív jelzést kapunk" - jelen­tette ki Szlovákia EU-nagykövete. Biztosat azonban ő sem mondhat, hiszen az Unió vezetése hétpecsé­tes titokként kezeli a majdani dön­tést segítő átfogó jelentést. Az elbí­rálásnál „szigorúan figyelembe vesszük a koppenhágai kritériu­mokat" - nyilatkozta az EB magas rangú tisztviselője. A Szociális Biztosító gondjai - fut(hat)unk a pénzünk után Nyugdíjbiztonság kek kivitele. Brigita Schmögnerová ismertette a jövő évi költségvetés tervezetét is, eszerint 2000-ben az állami költségvetésben 18 milliárd koronás hiánnyal számolnak, 192,7 milliárdos bevételek és 210,7 milliárd koronás kiadások mellett. Előzetes számítások sze­rint a bruttó hazai össztermék (GDP) jövőre elérheti a 930 milli­árd koronát, így a költségvetés hiá­nya a pénzügy tervei szerint a GDP­hez viszonyítva nem haladja majd meg a 2 százalékot, (mi) PÉTERFI SZONYA Pozsony. A tavalyihoz képest ez év első félévének bevételei 231,2 mil­lió koronával csökkentek, az év vé­gére a nyugdíjalap hiánya 2,45 mil­liárd koronára emelkedik. A beteg­biztosítási alap bevételei 15,9 mil­lió koronával emelkedtek. A Szociá­lis Biztosító is érzi, hogy egyre csök­ken a cégek, vállalatok befizetési fe­gyelme, a tavalyi 90,80 százalékról idén a befizetési arány már csak 90,37 %. A Szociális Biztosító igaz­gatótanácsának tegnapi ülésén döntés született arról, hogy a nyug­díjalap hiányát a betegbiztosítási alapból kell pótolni. „Tény, hogy az intézmény anyagi nehézségei az or­szág gazdasági helyzetéből ered­nek, a biztosítási díjak csökkenését a cégek megszűnése, az egészség­ügy, a mezőgazdaság, az építőipar, de a többi ágazat fizetésképtelensé­ge is okozza. A legsürgősebb fel­adat a nyugdíjalap pénztelenségé­nek megoldása, s a jövő évi nyugdí­jak anyagi fedezetének biztosítása" - hangsúlyozta Igor Lipták igazga­tó. A biztosító gondjainak oka egye­bek között az is, hogy a nem pro­duktív polgárokért az állam 1996 óta egyre csökkenti a biztosítási összegeket. Míg 1996-ban 3,4 milli­árdot fizetett, 1997-ben csupán 630 milliót, 1998-ban 1,13 milliár­dot, az idén feltételezhetően pedig csupán 1,11 milliárd koronát. A hi­ány következtében veszélybe kerül a nyugdíjak jövő évi valorizációja, holott a létfenntartási költségek 10 % feletti emelkedése várható. Az alapnyugdíjak kifizetése nem ke­rülhet veszélybe, ugyanis azt az ál­lam garantálja. Az országban június végéig 1 192 466 nyugdíjast tartot­tak számon, a népesség 22,1%-át ők alkotják. II. Pozsonyi Európa-konferencia az együttműködésről Nem mosógéppiac Magyarország még mindig nem te­remtette meg a feltételeket az ott élő kisebbségek parlamenti képvise­letéhez. A szóváltás hátteréhez hoz­zátartozik, hogy az 1995-ben tető alá hozott szlovák-magyar alap­szerződésben a két ország megegye­zett, hogy képviselőik nemzetközi fórumon tartózkodnak egymás bírá­lásától. A felszólalók között az Egye­sült Államok képviselője élesen el­ítélte Csurka Istvánnak, a M1ÉP el­nökének azt az interjúját, amelyben felveti a Vajdaság visszacsatolását Magyarországhoz. Az amerikai nagykövet rendkívül veszélyesnek nevezte az ilyen törekvéseket, majd ldfejtette abbéli meggyőződését, hogy a Szerbiában élő nemzetisé­gek jogainak garantálása egyedül Milosevics elnök megbuktatásán ke­resztül vezet. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az európai egyesülés sok­kal többet jelent, mint közös piacot a gépkocsik vagy mosógépek eladá­sára. A vüágpolitika közös formálá­sáról van szó, ebbe pedig beletarto­zik a biztonság, a jólét, a kultúra fej­lesztése - mondta tegnap Ludger Buerstedde, Németország pozsonyi nagykövete a II. Pozsonyi Európa­konferencia megnyitóján. A kétna­pos konferencia szervezői a Pozso­nyi Európa-ház, Németország po­zsonyi nagykövetsége és a Pozsonyi Közgazdasági Egyetem. Peter Be­ňuška arról tájékoztatott, hogy a konferencia során mintegy 250 résztvevő, köztük 50 németországi vendég vitatja meg az európai integ­ráció kérdéseit. Az Európa-ház igaz­gatója reméli, hogy a konferencia egy közös szlovák-német kereske­delmi és iparkamara létrehozásá­nak első lépése is lehet. A fő cél azonban az, hogy az Európai Unió helsinki csúcsértekezlete előtt tá­mogatást kérjenek a csatlakozási fo­lyamathoz. Arra a kérdésre, hogy Berlin támogatni fogja-e Szlovákia átsorolását a csatlakozni kívánók el­ső csoportjába, a német nagykövet azt válaszolta, kormánya támogatja az EU-bővítést, de nem lesz első és második csoport. Aki teljesíti a felté­teleket, azt támogatni fogják, (gál) Jövő héten lesz a hajléktalan horror főtárgyalása Immár tiszta bíróval TA SR-HlR Pozsony. Jövő héten kezdődik a kétszeres, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkossággal gyanúsított hajléktalanok perének fő tárgyalá­sa. Új időpont kitűzésére azért volt szükség, mert az üggyel foglalkozó bírói testület elnöke maga is a vád­lottak padjára került zsarolás gya­núja miatt. Emlékeztetőül: a négy „csöves" - köztük egy nő -1997. jú­lius közepe táján gúzsba kötött és brutálisan kínzott két másik hajlék­talant: tiszta szesz és csípős paprika keverékével mérgezték, botokkal ütötték őket két napon át egy elha­gyott pozsonyi lakásban. Az ügyész­ség szerint az elkövetők különösen szigorú elbírálásban részesülhet­nek: a négyükre kirótt büntetés együttesen elérheti a száz évet.

Next

/
Thumbnails
Contents