Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-23 / 219. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 5. téma: a gyermekLélek beteg SégeI gl,; Gilde Barna a gulág poklában megfogadta: ha kiszabadul onnan, a nyomtatott betűnek szenteli életét Negyvenéves svájci hírmondó Az '56-os szabadságharc leverése után, hogy legalább a puszta életemet megmentsem, Svájcba emigráltam (Dömötör Ede felvétele) Duna - svájci magyar tudósí­tó. Negyven évvel ezelőtt je­lent meg az első száma. Gil­de Barna annak idején a gu­lág poklában határozta el, ha egyszer kiszabadul, a nyomtatott betűnek szenteli életét. Akkor még nem tud­ta, hogy a sors Nyugat-Euró­pába veti. GRENDEL ÁGOTA Biharországban, Sarkadon szü­letett, nemrég ünnepelte nyolc­vanötödik születésnapját, kété­ves korától Palócországban élt, végigharcolta a második világ­háborút, hazatért, majd új hazát választott. Sokáig abban a hitben voltam, hogy csak Magyarországon élhe­tek. Tízéves koromban ugyanis bevonultam a Rákóczi Ferenc Ka­tonai Iskolába, érettségi után pe­dig a Ludovika Akadémiára, s a ti­zenkét éves katonai nevelés nem­zeti öntudatot, hazaszeretetet, kö­telességtudatot és bajtársiasságot oltott belém. A második világhá­borúban önként jelentkeztem a 2. hadsereghez, végigharcoltam a Don-kanyart. 1944 végén az úgy­nevezett Kopjás-csoport parancs­noka lettem, de árulás miatt a Ba­konyban szovjet fogságba estem. A szovjet haditörvényszék 25 éves kényszermunkára ítélt, ebből 11 évet a gulág lágereiben húztam le. \\ A tábor latrináján olvastuk a magyar könyvet, mert csak ott volt villany. \\ A reménytelenség és az elszige­teltség évei. Igen, ekkor kezdődött életem leg­nehezebb korszaka. Nem tudtuk, hazajutunk-e egyáltalán valamikor, az ottani körülmények szinte leír­hatatlanok. Tíznaponként füröd­hettünk öt liter vízben, szappant, fogkrémet nem láttunk, se egy da­GAÁL LÁSZLÓ Pozsony. A szombatra tervezett tiltakozó nagygyűlés annak a kö­vetkezménye, hogy Szlovákia a fejlődő államok szintjére süllyedt, ahol több mint félmillióra emelke­dett a munkanélküliek száma, a munkavállalók reáljövedelme pe­dig állandóan csökken - érvelt tegnap Ivan Saktor, a Szlovákiai Szakszervezeti Szövetségek Kon­föderációjának elnöke. Mint isme­retes, a szakszervezetek szombat­ra, szeptember 25-ére tiltakozó nagygyűlést hívotak össze Po­zsonyba. A konföderáció ve­zetősége ezzel kívánja bizonyíta­ni, hogy a kormánynak hónapok­rabka papirost, annál több volt az élősdi. Kazahsztán hírhedt bányái­ban robotoltunk. Egy bányászláza­dás után összegyűjtötték a sztráj­kolókat, és délre vittek. Ekkor, itt kezdtünk bízni sorsunk jobbra for­dulásában. Német fogolytársaink ekkor már csomagokat kaptak a német Vöröskereszttől, amit mi irigykedve nézhettünk, nekünk se­honnan senki semmit nem kül­dött. Ilyen körülmények közt szen­záció volt, amikor egy szabaduló rabtársamtól a Kárpátalján nyom­tatott magyar könyvet kaptam. A latrinán olvastuk - csak ott volt vil­lany. Akkor fogadtam meg, ha ki­szabadulok a vörös pokolból, a magyar betűt fogom szolgálni. kai ezelőtt átnyújtott, 20 pontban összefoglalt követelések nem a szakszervezeti vezetők, hanem az egész ország munkavállalóinak követelései. Saktor amiatt bírálta a kormányt, hogy egyre nagyobb adókkal terheli az állampolgáro­kat, de képtelen olyan gazdaság­és szociálpolitikát folytatni, mely a rászorulóknak kompenzálni tud­ja ezeket a terheket. Jozef Kollár alelnöktől megtudtuk, a szombati tiltakozó nagygyűlésre mintegy ötvenezer embert várnak a fővá­rosba. A program délelőtt 11 óra­kor kezdődik a Szlovák nemzeti felkelés terén, majd 11 óra 50 perckor kezdődnek a felszólalá­sok, amelyeken politiaki pártok 1955-ben tért haza. Hogyan fo­gadták mint volt ludovikást. Szentendrén dolgoztam zsákoló munkásként. Az '56-os szabadság­harc leverése után, hogy legalább a puszta életemet megmentsem, Svájcba emigráltam. Én, aki a ma­gyar betűt akartam szolgálni, egy precíziósszerszám-készítő gyár­ban kezdtem segédellenőrként. A gyáros segítségével sikerült meg­szereznem egy könyvesbolt-ve­zetői állást. Vándorkiállításokat szerveztem, nemzeti ünnepeken, összejöveteleken árultam a köny­veket. 1959-ben pedig - egy me­rész lépéssel, tőke nélkül - köny­vesboltot nyitottam az egyetem mellett. nem kaphatnak szót. Beszédet mond Emil Machyňa, a termelői szféra szakszervezeteinek ve­zetője, Kamil Vajnorský, a nem termelői szférából, Ana Oulatar, a Szabad Szakszervezetek Nemzet­közi Szervezetének képviseleté­ben, illetve Zdenék Málék a Cseh­morva Szakszervezeti Szövetsé­gek Konföderációjából, végül pe­dig Ivan Saktor tájékoztat a szak­szervezeti konföderáció tevékeny­ségéről, illetve a kormánnyal szembeni követelésekről. Az akció a tervek szerint délután háromig tart, befejezésül elfogadják a nagygyűlés kormánynak címzett határozatát. Az eddigi visszajelzé­sek szerint 850 autóbusszal ké­Ezen sem lehet meggazdagodni. Egyetemi hallgatóktól kaptam matracokat, azon aludtam a bolt melletti raktárban. Ráadásul hoz­zám inkább beszélgetni, olvasgatni jöttek, nem vásárolni. 1960-ban megszűnt a svájci magyarok által ingyen küldött Svájci Híradó, s ek­kor újságot alapítottam, holott ad­dig nem láttam nyomdát belülről, szerkesztőségben sem voltam. Bé­reltem egy kis offszet gépet, vettem használt magyar ólombetűket, kézi szedéssel, egymás mellé rakva a so­rokat nyomólemezt csináltam, és két oldalon ötezer példányban el­készítettem a lapot. Ismerőseim kétkedve fogadták a vállalkozást, reménytelennek ítélték. Amint a negyvenéves lap mutat­ja, nem adta fel. Rendkívül szerencsés voltam a betű szolgálatában - elvégezhettem egy gépiszedő iskolát, és találtam egy nyomdát, ahol éppen egy szedőgé­pet dobtak ki ócskavasnak. A tulaj­donos, látva lelkesedésemet, meg­szánt. Visszahozatta a gépet, pró­baszedést készíttetett velem, és megkaptam a gépet. Nappal gép­Megszűnt a svájci magyarok által in­gyen küldött Svájci Hír­adó, s ekkor újsá­got alapítottam. \\ mosó segédmunkás, papírtologató voltam, este pedig magyar szövege­ket szedtem. Huszonöt év alatt kita­nultam a nyomdász szakma min­den csínját-bínját. Számos nehézsé­get kellett legyőznöm, a kezdeti rá­fizetést saját zsebemből kellett pó­tolnom. A nyolcvanas években ki­újult a szibériai fogságból származó vesebajom, már-már lemondtam a lapkiadásról, de a hűséges olvasó­tábor mellettem maradt, nem köve­telték az előfizetési díj megtéríté­sét, sőt újra előfizették a lapot. így élhettem meg a mai napig a több mint egymillió példányban kiadott Duna 40. születésnapját. szülnek a tiltakozók Pozsonyba. Kollár azt is elmondta, több válla­latnál, főleg Kelet-Szlovákiában a munkáltató különféle módon, pél­dául szombati ügyeletek elrende­lésével próbálja megakadályozni alkalmazottai részvételét a tilta­kozáson, a konföderáció azonban keresi a módját, hogy a lehető leg­több embert juttassa el Pozsony­ba. Azt a szakszervezeti vezetők is elismerték, hogy néhány órára megbénulhat a pozsonyi tömeg­közlekedés, de azt ígérték, precíz szervezéssel elejét veszik a rend­bontásoknak. Kamerával figyelik majd például a tömeget, hogy az esetleges provokatőröket utóbb azonosítani tudják. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A szakszervezetek tegna­pi elnökségi ülésén a munka tör­vénykönyve módosító tervezetének megvitatása is napirenden szere­pelt, de a szociális és munkaügyi mi­nisztérium egyes javaslatai miatt a kérdésben nem született megegye­zés. A szakszervezetek külön bizott­ságot hoznak létre a vitás kérdések tisztázására, és azokat a jövő szer­dai rendkívüli elnökségi ülésen ter­jesztik elő. A legnagyobb problémát a munkavállalói tanácsok létreho­zására tett javaslat jelenti, mert egyesek szerint a szakszervezetek és az újonnan létrehozandó tanácsok között súrlódásokra kerülhetne sor. Az új javaslat szerint azonban a ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. „Nem ambícióm jelöltet­ni magam az oroszországi elnökvá­lasztáson" - jelentette ki tegnapi pozsonyi látogatásán Jurij Luzs­kov, Moszkva főpolgármestere. Elsősorban a moszkvaiak támoga­tását szeretné újra elnyerni, és csak ha azok kérnék, indulna az elnök­választáson is. Egyébként Jevge­nyij Primakov korábbi kormányfőt támogatja, feltéve, ha az megmé­retteti magát az államfőségért fo­lyó harcban. Luzskov reméli, a moszkvaiak megerősítik főpolgár­mesteri posztján. ,Alaposan meg kell indokolni, és a kormány egé­szének egyet kell vele értenie" ­hangsúlyozta az Orosz Föderáció­val szembeni vízumkényszer eset­munkavállalói tanácsok a bérköve­telésekről is folytathatnának kollek­tív kiegyezési tárgyalásokat, ez pe­dig sérthetné a szakszervezetek ér­dekeit. A konföderáció elnökségén belül is háromféle nézet létezik. Az egyik szerint a munkavállalók érde­keit a szakszervezetek védik, ezért nincs szükség a munkavállalói ta­nács létrehozására, a másik véle­mény szerint létre lehet hozni a ta­nácsokat, de azok minimális jogkö­rökkel bírnának, a harmadik irány­zat képviselői azt vallják, ha már lét­re akarják hozni a munkavállalói ta­nácsokat, hozzák létre mindenhol, a hatásköröket pedig osszák el a szak­szervezetek és a tanácsok között, ahogyan az a nyugati országokban is működik, (gl) leges bevezetéséről szólva Pavol Hamžík. A szlovák integrációs mi­niszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalásain ezt a kérdést az értesü­lések szerint a moszkvai főpolgár­mester vetette fel. Luzskovot ag­gasztja a csökkenő szlovák-orosz árucsere-forgalom. Az összesen kétmilliárdos tavalyi kölcsönös ke­reskedelem mostanra 57%-ra csök­kent - több mint 400 millió dollár­ral. Szlovákia behozatala 1998-ban 1,3 milliárd, oroszországi kivitele pedig 200 millió dollár volt. Luzs­kov szerint a gazdasági kapcsolatok élénkítését a feleknek közösen kell kezdeményezniük. A főpolgármes­ter találkozott pozsonyi kollégájá­val, Jozef Moravčíkkal is, akivel új szerződést írt alá a két főváros együttműködéséről. (s,tt) RÖVIDEN Mitro megkapta a kérvényt Pozsony. Jaroslav Ivor, a nyomozóhivatal vezetője levélben for­dult Vladimír Mitro titkosszolgálati igazgatóhoz és Mikuláš Dzurinda kormányfőhöz, mentsék fel titoktartási kötelezettsége alól a volt miniszterelnököt, Vladimír Mečiart. Ivor csak feltételez­ni tudja, hogy a megkeresettek két héten belül döntenek, mert ilyen esetre az előírások nem szabnak határidőt. Ivor szerint Mečiarnak vallania kellene, mert a sajtóban többször is jelezte, is­meri ifj. Michal Kováč elhurcolásának körülményeit. (SITA) Čič nem lép be a DSZM-be Trencsénteplic. Milan Čič, az alkotmánybíróság leköszönő elnöke cáfolta egyes DSZM-es politikusok értesüléseit, melyek szerint kez­deményezte volna felvételét Vladimír Mečiar mozgalmába. El­mondta, a jövőben a politikán kívül, és elképzelhető, hogy külföld­ön kíván érvényesülni. (TA SR) Hamžík Schuster államfőnél Pozsony. Rudolf Schuster államfő tegnap saját kérésére fogadta Pavol Hamžíkot, volt pártja, a PEP elnökét, aki nem lát semmi különöset ab­ban, ha egy parlamenti párt vezetője az államfővel tárgyal. Most a pártelnök finnországi útját értékelték, és Hamžík kérte, Schuster fo­gadja a Szerb Megújhodási Mozgalom vezérét, Vuk Draskovicsot, aki a pártelnök meghívására látogat Pozsonyba. (TA SR) Saktor az európai konföderációban Pozsony. Az Európai Szakszervezeti Konföderáció Végrehajtó Ta­nácsának brüsszeli ülésén a konföderáció igazgató tanácsának tag­jává választották Ivan Saktort, a Szlovákiai Szakszervezeti Szövet­ségek Konföderációjának elnökét, (gl) A visegrádi négyek a migrációról Budapest. Az EU bővítését követő határőrzési feladatokról és köve­telményekről folytattak kétnapos megbeszélést a visegrádi négyek. Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország határőrségei­nek vezetői egyetértettek abban, hogy közös fellépéssel és folyamatos konzultációkkal lehet gátat vetni az illegális migrációnak. (MTI) Kilencedszer indult útjára a Médiahajó Budapest. Több száz utassal a fedélzetén indult útnak tegnap Bu­dapestről a Médiahajó. Az immár kilencedik alkalommal megren­dezett, egész napos közéleti és szakmapolitikai kirándulás prog­ramján szerepelt a határon túli magyarok fóruma is. A hajó késő este érkezett vissza a magyar fővárosba. (MTI) Párizs támogatja az autonómiát Budapest. A vajdasági magyaroknak joguk van az autonómiához ­közölte Gérard Larcher, a Francia Szenátus alelnöke, miután tárgyalt Németh Zsolttal, a magyar Külügyminisztérium államtitkárával. (MTI) A munkavállalói tanács létrehozása a probléma Érdekvédelmi súrlódás Ötvenezres tömegre számít a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának elnöke a szombati nagygyűlésen Fejlődő állam szintjére süllyedtünk Jurij Luzskov nem indul az orosz elnöki posztért Kötődik Moszkvához Szigorodik a külföldiekről szóló törvény A környezetvédelmi miniszter a Nagyrőcei járásban Biztonsági szempontok Látogatáson „otthon" ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány tegnap elfo­gadta a külföldi állampolgárok szlovákiai tartózkodásáról szóló törvény módosításának terveze­tét. A jelenlegi jogszabály szigorí­tása Ladislav Pittner belügymi­niszter szerint azért szükséges, mert azzal a külföldiek gyakran visszaélnek. A belügyminiszter azt is elmondta, a módosítás nél­kül nem lehetne kialakítani biz­tonsági szempontból megfelelő feltételeket Szlovákiában. Az új rendelet értelmében aki ezentúl huzamosabb ideig szeretne ná­lunk tartózkodni, annak már saját hazájában, az ottani szlovák nagykövetségen kell tartózkodási engedélyt kérnie. így megbízha­tóbbá válik a kérvényező iratai­nak ellenőrzése, illetve könnyeb­ben visszaszorítható az illegális migráció. Pittner kijelentette, a módosítás összhangban van az EU-normákkal, és semmiképpen nem befolyásolja a határon túli szlovákok helyzetét, illetve az ar­ról szóló törvényt, (sóti) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagyrőce. A Nagyrőcei járásban tett látogatást tegnap Miklós László környezetvédelmi miniszter. Miklós Lászlót a környezetvédelmi osztá­lyon tájékoztatták a helyi, illetve a regionális gondokról, szóba került egyebek között a területi átrendezés is. A környezetvédelmi miniszter ta­lálkozott a járás polgármestereivel, s tájékoztatta őket azokról a külföldi pénzeszközökről, amelyeket sikere­sen megpályázhatnak vízvezetékek, szennyvíztisztítók stb. építésekor. A nagyrőcei gimnáziumban arról is tá­jékoztatták a minisztert, hogy nem­régiben egy magyarországi középis­kolával létesítettek baráti kapcsola­tot. Miklós László a jolsvai magne­zitüzem vezetőivel is tárgyalt, amely a legnagyobb mértékben szennyezi a régió levegőjét. A meg­beszélésen az üzem vezetői tájékoz­tatták őt azokról az eredményekről, amelyeket már sikerült elérniük a környezetvédelem területén. Nem véletlen, hogy Miklós Lászlót min­denhol baráti légkörben fogadták, hiszen ő is e vidék szülöttje, (kas)

Next

/
Thumbnails
Contents