Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-23 / 219. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 23. KOMMENTÁR Vízkormányzás TUBA LAJOS A szigetközi ágrendszer megfelelő vízellátása akkor sem biztosítható, ha a Duna teljes vízhozama visszatérne az eredeti mederbe. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor a Magyarországon legújabban kitört, vízpótlás körüli vitát figyeljük. Emlékszünk még, hogy annak idején milyen hirtelenséggel takarították el az útból Nemcsók János kormánybiztost, aki már lépésnyire került a megegyezéshez. Mára azonban kiderült, hogy túl nagy mozgástere utódjának, Székely Lász­lónak sincs. Ó a szigetközi vízpótlásra öt változatot terjeszt hamaro­san kormánya elé, ezek között szerepel a környezetvédelmi aktivisták egy részének haragját kiváltó fenékgátas megoldás is. Lényege, hogy a vízszint megemelésével magasabb vízhozamnak megfelelő helyze­tet alakítanak ki, biztosítva ezzel a környező ártéri természet ellátá­sát. Egy ilyen már működik Dunakilitinél - akkor építették, amikor a befolyásos budapesti zöld lobby által forszírozott szivattyúzásos víz­utánpódási kísérlet néhány héten belül csúfosan megbukott. Érdekes, hogy hasonló gondolattal a mi oldalunkon Binderék is kacérkodtak. Nekik azonban volt annyi eszük, hogy a csőkígyót még idejében szét­vágatták. A fenékgátas vízpótlás gondolata még a hetvenes évekből származik, de a konkrét megoldás azóta sokat változott. Ma már arról is szólna a játék, hogy az Öreg-Duna medrét kanyargóssá téve vissza­állíthatnánk azt a meanderezést, amelyet elődeink a kétszáz éves sza­bályozási munkákkal tudatosan felszámoltak. Most, hogy már a hajók máshol járnak, és árvízveszély sincs, nyugodtan kanyaroghatna a Du­na, annak minden előnyével a természet számára. Ebbe szépen bele lehetne építeni a Szigetközt is, amely ugyan a Dunakiliti melletti - a lehetségesnél sokkal primitívebb - fenékgát révén átvészelte az el­múlt öt évet, de ez még messze van a megnyugtató megoldástól. A Pesten kitört vitának várhatóan nem nagyon örülnek meg a szigetkö­ziek, akik sanyarú helyzetükért Pozsonyon kívül elejétől fogva Buda­pestet is hibáztatják. Élkeseredésükre jellemző, hogy Nemcsók Jánost egy jobb oldali tároló felé szorították, mert ebben látták a garanciáját, hogy biztosan vízhez jutnak. A csallóközi oldalon járva vízbő ágrend­szert látunk. Teljesen nyugodtak azonban nem lehetünk, hiszen művi vízpótlásról van szó, amely alapjaiban változtatja meg az ártéri ter­mészet rendjét. Erre is van megoldás: a doborgazi zsilipen keresztül mindig a Duna aktuális vízhozamának egyötvenedét kellene az ág­rendszerbe juttatni. Ez nem egy zöldműhely ötlete, hanem a vízlép­csőépítők öt éwel ezelőtti javaslata, amely azonban különféle befo­lyásos lobbyérdekek miatt a mai napig nem valósult meg. Talán ná­lunk is ideje lenne egy kis nyomást kifejteni ennek érdekében. JEGYZET Francia konyha SÓKI TIBOR Ha valaki kénytelen jó képet vág­ni egy kellemetlen dologhoz, azt mondjuk, lenyelte a békát. Úgy tűnik, az MKP kormányba lépése óta becsülettel szoktatja magát a francia koszthoz. A párt vezetői szerint ezt a kormánykoalíció stabilitása és a zavartalan együtt­működés érdekében teszik. Élfo­gadható indok, ám az embernek néha mégis az az érzése, hogy a magyar honatyák túl sok dolgot hagynak szó nélkül. Mint például Ján Čarnogurský esetében. Čar­nogurský, a szlovák keresztény­demokraták első embere ugyanis meglehetősen nem keresztényi módon megakadályozta - leg­alábbis egyelőre - az MKP-t ab­ban, hogy az Európai Demokrati­kus Unió tagja legyen. Sőt kije­lentette: mindaddig folytatja a legkeresztényibb gáncsvetést, amíg Komárom meg nem változ­tatja álláspontját a cirillmetódos szoborcsoport ügyében. Bravó, Don Čarnogurský! Ez aztán a zsarolás. Igazi kereszt(ény)apá­hoz méltó viselkedés. Bárdos Gyula frakcióvezető azt mondta, Čarnogurský vétója negatívan hat majd az MKP és a KDM együttműködésére (ami magától értetődő dolognak tűnik), más­nap azonban Bugár Béla, az MKP első embere már egészen más­képpen nyilatkozott. Szerinte ugyan a vétónak negatív vissz­hangja lesz az MKP-tagok köré­ben, mégsem befolyásolhatja az MKP és a KDM viszonyát. A breki lecsúszott. A hányadik is? Az egész talán a földalappal kezdő­dött - akkor még nem tudtuk, hogy az csupán ebihal a követke­zőkhöz képest -, aztán jött a ki­sebbségi nyelvtörvény - amolyan igazi, gusztusos varangy -, most meg ez. Igaz, ha egy párt koalíci­óba lép másokkal, nem hajtogat­hatja állandóan a magáét. A föld­alap és a nyelvtörvény ügyében még talán el is mondhatjuk, kompromisszum született, no de Čarnogurský lépését talán nem kellett volna ilyen egyszerűen annyiban hagyni. Hogy egy ma­gát kereszténynek - ráadásul de­mokratának - valló vezető meg­lehetősen fura indokból megtor­pedózza koalíciós partnere felvé­telét egy nemzetközi szervezet­be, nem megszokott dolog. De az sem, hogy a (sokadszor) kigolyó­zott párt ezt (is) szó nélkül tűri. Nem kellene világrengető lépése­ket tenni, de talán ideje volna éreztetni némelyik koalíciós poli­tikussal, hogy az elhibázott poli­tikai lépések nem maradnak kö­vetkezmények nélkül. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maU: redakcia@voxnova.sk Szöveg nélkül (Agócs Ernő karikatúrája) Olyanná kellene átalakítani, hogy a gyermekek otthon érezhessék magukat benne Iskola az ezredfordulón Mottó: „Ne szégyelld megta­nulni mindazt, amit nem tudsz; Az a szégyenletes, ha valaki nem is akar tanulni." (Cato) KANKULYA LÁSZLÓ Elkezdődött a tanév, újra iskolába járnak gyermekeink, hogy ott elsa­játítsák mindazt, amire az életben szükségük lesz. De vajon megfelel­nek-e a ma iskolái ennek az elvá­rásnak? Vajon valóban azt kapják­e gyermekeink, amire az életben szükségük lesz? A pénztelenség sok mindenre rá­nyomja bélyegét, még több kelle­metlenséget okoz, rengeteg baj forrása. Ennél azonban egyre nyo­masztóbb az, hogy újra kellene gondolni iskoláink koncepcióját, mert: - a rendszerváltás óta egyfolytá­ban csak a tantervek és tanmene­tek toldozása-foldozásra folyik a „te, ez ide nem kell, tegyük oda" módszer szerint - kevés elképzelés nélkül; - az államnak, sajnos, kevés pénze van az iskolák finanszírozására, így kézenfekvő a kérdés, miért ra­gaszkodik annyira hozzájuk, miért Mindenekelőtt meg kel­lene alkotni az életre ne­velés koncepcióját. nem igyekszik a velük való törő­dést átadni az önkormányzatok­nak; - a kreatív és humánus iskola (diák és pedagógus) koncepciójáról többnyire csak beszélünk - de mi­ért késik ennek megvalósítása egy átgondolt és átfogó iskolakoncep­ció alapján? - iskoláink felszereltsége (például VISSZHANG Nem mellékes az igazság! A hodosi önkormányzat képviselői úgy érezték, nem hagyhatják szó nélkül a Nagy családról szóló cik­kemet, s a probléma objektívebb megvilágítása céljából - a lap ked­di számában megjelent reagálá­sukban - felvázolták a kétgyerme­kes családapa „előző" életét. Fon­tosnak tartották leszögezni, hogy roma származású, s néhány éwel ezelőtt állami lakáshoz jutott. taneszközökkel) jó, ha megőrizte a rendszerváltás előtti szintet, nem­hogy javult volna, és ezen a téren az iskolák szinte csakis magukra, no meg szponzorokra és alapítvá­nyokra számíthatnak; - nincsenek olyan, a kor követel­ményeinek megfelelő tankönyve­ink, feladatgyűjteményeink, se­gédkönyveink, melyekből szinte öröm tanulni, melyekkel jó érzés dolgozni (ha vannak ilyenek, ak­kor csak nagyon kis számban); - a tanulók túlterheltsége egyre nyilvánvalóbb; - sokszor nincs összhangban, amit a tanmenetek szerint a diákoknak az érettségi vizsgán tudniuk kell azzal, amit tőlük az egyes egyete­mek-főiskolák felvételi vizsgáin kérnek, ráadásul ahány felsőokta­tási intézmény, annyi köve­telmény. .. És folytathatnánk még. Mit kellene tenni, hogy a gondfel­legek eltűnjenek iskoláink min­dennapjaiból? Hogyan lépjünk be a XXI. századba - változatlanul vagy megújulva? Mindenekelőtt meg kellene alkot­ni azt a bizonyos koncepciót - az életre nevelés koncepcióját. Ennek keretében közelíteni kellene egy­máshoz a természet- és társada­lomtudományi tantárgyakat, és gyermekeinket olyan nevelésben részesíteni, melynek eredménye­ként nem munkanélküliként akar­ják majd tengetni életüket, hanem inkább társadalmunk tevékeny-al­kotó, munkaszerető tagjai szeret­nének lenni. Meg kell reformálni az iskolák fi­nanszírozásának koncepcióját, méghozzá mihamarabb, hiszen fé­lő, hogy holnap már késő lesz... Az iskolákat a helyi önkormányzatok gondjára kell bízni, hadd alakítsák őket olyanná, amilyenné szeret­nék, tehát az adott környezet igé­nyeinek és elvárásainak megfele­Tényfeltárásukban a férfi élettár­sának, a gyermekek anyjának bör­tönbüntetését is felemlegetik csak azért, hogy a közvéleményt eset­leg Nagy József ellen fordítsák. Pedig a férfi szakított vele, bírósá­gi úton megszerezte két fia neve­lésénekjogát, és átmeneti lakhe­lyéről visszaköltözött állandó lak­helyére, édesanyjához. Aki ilyen helyzetbe kerül, gyakran választja ezt a megoldást, lépéseinek jogos­sága nem kérdőjelezhető meg. El­lenszenvessé tételét egyebek közt azzal próbálták fokozni, hogy fel­rótták: nem fizet a villanyért sem... lően. A humánus és kreatív tanító és tanuló koncepcióját meg kell szerettetni a pedagógustársada­lommal. Meggyőződésem, hogy a „tegnap" módszereivel nem lehet a XXI. század iskoláiban jó eredmé­nyeket elérni az oktatás és nevelés terén. Jóval több anyagi eszközt kell fordítani az iskolák működésé­nek és felszereltségének javításá­Egyértelművé kell tenni, hogy mit kell tudniuk a gyermekeknek. ra, mint tesszük ezt manapság. Olyanokká kell alakítani őket, hogy gyermekeink otthon érezhes­sék magukat bennük. Olyanokká, hogy szeressenek iskolába járni. A tankönyvpiacon - ha van ná­lunk ilyen - mélyreható változá­sokat kell eszközölni. Az egyes tantárgyak részére új tankönyve­ket kell írni, tankönyvcsaládokat kell megalkotni, lehetőleg minél többfélét, hogy legyen választási lehetősége a tanárnak, ha arról dönt, melyikkel szeretne dolgoz­ni. A gyermekek túlterheltségét meg kell szüntetni, csak azt kell nekik adni, amire az életben szükségük lesz. Egyértelművé kell tenni, hogy egy záróvizsgán (például érettségin) mit kell tudnia egy diáknak, és jó lenne, ha az érettségi vizsga - ha­sonlóan, mint például Magyaror­szágon - egyben a felvételi vizsga részét is képezné egy egységes, or­szágos követelményrendszer alap­ján. Azzal fejezem be, amivel kezdtem: elérkezett hát a tanév, újra iskolá­ba járnak gyermekeink, a XX. szá­zad iskoláiba. Ne feledjük azon­ban, hogy nyakunkon a XXI. század... Pedig ki tudná jobban, mint az ön­kormányzat tagjai, ennek valódi okát! Hiszen kizárólag a tulajdon­viszonyok tisztázatlansága és ren­dezetlensége miatt vállalta a köz­ség a házzal kapcsolatos fizetniva­lók térítését! De nem is erről van szó, a problé­ma másban rejlik. Abban, hogy a képviselők kellemetlenül, sértve érzik magukat, főleg mert napvi­lágot látott szavazásuk eredmé­nye: tizenegyen az ellen szavaz­tak, hogy Nagy Józsefnek lakást utaljanak ki. Nem kétlem, hogy Hodos önkormányzatának gon­dot okoz a pénztelenség. Viszont TALLÓZÓ NOVÝ ČAS A lapban Aleš Krátký összegzi véle­ményét arról, hogy a parlament nem tette lehetővé a nyomozók szá­mára Ján Slota nemzeti párti elnök kihallgatását. A pártelnök „felmen­tése" szerinte „... buzdítás minden szlovákiai idegengyűlölőnek, már­pedig nincsenek kevesen". Meg­jegyzi, a képviselők a szavazáskor két dologról is megfeledkeztek, il­letve nem akartak tudomást venni róluk: „Például, hogy Slota nem Mečiar-féle szenvedő imidzsű poli­tikus. Slotát a hívei azért bálvá­nyozzák, amit képes mondani, te­kintet nélkül arra, hogy felelősségre vonják vagy sem." Krátký hozzáte­szi: „Ám a legfontosabb részlet, amelyről a képviselők megfeled­keznek, a külföld. Csak remélhet­jük, Budapesten kegyesen elfeled­keznek arról, hogy a pozsonyi par­lamentben ül egy ember, aki nyilvá­nosan játszadozik a gondolattal: a földdel egyenlővé tenni Buda­pestet... A szavazás mély aggoda­lommal töltötte el a romák nemzet­közi szervezeteit is. A világ, szem­ben a szlovák törvényhozás képvi­selőivel, nagyon komolyan veszi őket." A jegyzetíró véleményét ek­képpen summázza: „A Szlovák Köz­társaság ötven éwel a történelem legvéresebb öldöklése után sem emésztette meg a nácizmust és megnyilvánulásait. Ennek nem Slota és kijelentései a bizonyítéka, hanem „demokrata" képviselőtár­sainak múlt pénteki parlamenti sza­vazása." PRAVDA Milan Stanislav is a Slota-ügyet ve­szi górcső alá. Nehezményezi Ján Čarnogurský érvelését, mely sze­rint a nemzeti pártelnök mentelmi jogát azért nem függesztették fel, mert az kedvezett volna az SZNP elnökének a párt most esedékes közgyűlésén. „Tehát a keresztény­demokraták számára nem a bűn­tény a döntő, hanem valamiféle ké­tes politikai számítás. Valóban na­gyon figyelemreméltó keresztényi erkölcs. Megjegyzem, hogy ezeket a furcsa érveket az az ember adja elő, aki az ország igazságügy-mi­nisztere. Úgy tűnik, nálunk még mindig fölösleges arról beszélni, hogy egy ilyen kijelentést lemon­dás követne. Úgy látszik, hogy a képviselők tudatosan lehetetlenné tették Slota felelősségre vonását, sőt szavazásukkal mindörökre meghiúsították. Mivel bebizonyo­sodott, hogy a politikai kultúrára nem hagyatkozhatunk, itt az ideje a parlamenti ülésekre korlátozni a képviselők mentelmi jogát" - íraja. SME Az SZDK-ról és a kormányfő politi­kai mozgásteréről elmélkedik Peter Tóth. „Ha az SZDK és anya­pártjai meg akarják tartani a mi­niszterelnöki posztot és a legerő­sebb kormánypárt pozícióját, amelynek ez a tisztség jár, az SZDK-n belül formai és szervezeti változtatásokat kell eszközölni, hogy az anyapártok valóban hatás­sal lehessenek a kormányzati poli­tika alakulására és a döntésekre. Csak így erősödhet meg Dzurinda kormányfő pozíciója, aki jelenleg a baloldal és az MKP irgalmára vagy irgalmatlanságára van utalva" ­jegyzi meg a kommentátor. egy fillérbe sem kerül, ha a ma­gukra maradt idős emberek érde­kében a községháza intézkedik, és úgy, mint másutt, - önszorga­lomból és emberségből - tárgyal­ni kezd a hozzátartozókkal, vagy szorgalmazni kezdi az elesettek intézeti elhelyezését. És nem ke­rül pénzbe az sem, ha egy lakáskiutalási kérvényt - sajnálat­tal - azért utasítanak el, mert a községnek nincs pótlakása... Csakhát a képviselő-testület 11 tagja a nem is létező szükséglakás kiutalása ellen szavazott. A cikk erről szólt. Péterfi Szonya

Next

/
Thumbnails
Contents