Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-21 / 217. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 21. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS Az Állami Lakásfejlesztési Alapnak van értelme, van múltja, csak éppen pénzhiány miatt nincs jelene Reális támogatásra volna igény Az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) azzal jutott a köz­tudatba, hogy előnyös építke­zési kölcsönöket kínált a la­kosság számára. Az éveken át tartó lakáshiány mellett nem csoda, hogy nagy érdeklődés­nek örvendett ez a lehetőség. KÜRTI ISTVÁN Sajnos, a lakásfejlesztési alapnak a kezdettől kisebb-nagyobb problé­mákkal kellett megküzdenie. Az alap újjáélesztésére két feltétel meg­valósítása szükséges - módosítani a törvényt,, és kifizetni a beiktatott kérvényeket. Az alap beindításával a lakásépítés beindulása volt a cél, ami valójában sikerült is. Azonban nem sikerült olyan rendszert felállí­tani, mely biztosította volna az ele­gendő pénzösszeget a működésre. A további hibák közé lehet sorolni, hogy a kölcsön jóváhagyásakor nem szabtak semmilyen korlátozást, (gy aztán olyanok is megkapták a köl­csönt, akik egyáltalán nem voltak rászorulva, és nem jutott azoknak, akik más pénzforráshoz nem tudtak hozzájutni. A végeredmény pedig az, hogy ma az alap nem tudja kifi­zetni a több mint 5000 kérvényt. Ta­lán ez a fő oka annak, hogy több ol dalról olyan kérdések merülnek fel, kell-e ilyen alap, és van-e egyáltalán értelme? Milyenek a további lehetőségek a la­kásépítés finanszírozására? Hitelből építkezni akkor érdemes, ha lehet­séges olcsó és hozzáférhető kölcsön­höz jutni. Sajnos, ilyen hitelek nap­jainkban nem léteznek - az ÁLA ol­csó, de reálisan nem elérhető, a la­kás-takarékpénztárak és jelzáloghi­telek hozzáférhetőek, de nem ol­csók. Az új lakások számán nemigen észlelhetők azok a nagy összegek, amelyeket évente az állam kiad a prémiumokra. A jelzáloghitel-rend­szer már majdnem két éve műkö­dik, de a magas kamatláb (október­től már csökken) miatt csak a leg­jobban keresők számára hozzáfér­hető. Az alacsony bevétellel rendel­kezők csoportja rá van utalva az ál­lami támogatásra, anélkül nem tud új lakáshoz jutni. A lakás-takarék­pénztárak és a jelzáloghitelek feltét­eleit a lakosság többsége nem tudja teljesíteni, így nem marad más, mint az ÁLA építkezési kölcsöne. Ha sikerülne elegendő pénzt bizto­sítani az alap működésére, és a ki­osztott kölcsönöket csak azok a la­kossági csoportok kapnák, akik iga­zán rá vannak szorulva, akkor az ÁLA nagyon fontos helyet foglalna el a lakásfejlesztés támogatásában. Az ÁLA leállításával meg lehetne ta­karítani 1 -2 milliárd koronát évente az állami költségvetésben, de hosz­szú távon ez nem lenne okos ötlet. Jelenleg az ALA megszüntetéséről szóló elgondolások nem megalapo­zottak. Az ÁLA-nak megvan a szi­lárd helye a lakásépítés finanszíro­zásában, és csak a kormánytól függ, hogy hatásosan használják-e ki ezt a formát a lakosság hasznára. A lakás­építés pozitív hatással van a gazda­ság többi ágazatára is. Az utolsó elemzések alapján az állami költ­ségvetésből lakásépítésre kiadott összeg több mint 40 százaléka visz­szafolyik az államkasszába. Egyér­telmű hát, hogy az ÁLA-nak pótol­hatatlan helye van a lakástámoga­tás rendszerében. Abban az eset­ben, ha csak a lakás-takarékpénztá­rak és a jelzáloghitelek segítségével lehet pénzhez jutni, az nem a lakos­ság javát fogja szolgálni. Ez a pénz sokkal drágább lesz, mintha az ÁLA­tól kapná az építkező. Az alacso­nyabb bevételű rétegek számára majdnem lehetetlenné válik a hitel­hez jutás. Naivság azt feltételezni, hogy ha a jelzáloghitel működésére megteremtik a törvényeket, ez egy­szerre megoldja az összes problé­mát, és az építkezők sorban fognak állni jelzáloghitelért. Az ÁLA létezése alatt ez ideig több mint 13 ezer kölcsönt utaltak ki, majdnem 6,5 milliárd korona ösz­szegben. Ez a tőke hozzásegített kb. 10 ezer űj lakás felépítéséhez. Ez alatt az idő alatt a lakás-takarék­pénztárak az állami prémium for­májában 6 milliárd koronát kaptak, ennek az összegnek a többsége vi­szont lakásátalakításra volt felhasz­nálva. Egyértelmű, hogy a létező la­káshiány megoldásához hamarabb az ÁLA-n keresztül való támogatás vezet. Nemrégiben egy nemzetközi fórumon a miniszterelnök szájából hangzott el, hogy a lakásfejlesztés elsőbbséget élvez a kormánynál, és olyan intézkedéseket készítenek elő, melyek értelmében szeretnék, ha a jövő év meghatározóbb lenne a lakásfejlesztés fellendülésében. Ha ez valóban így van, akkor az ÁLA lenne az első, ahol ennek a támoga­tásnak meg kellene nyilvánulnia, mivel ez ideig a lakástámogatás zsákutcában van. A szerző az Érsekújvári Járási Hi­vatal lakáspolitikai osztályának megbízott vezetője GAZDASÁGI HÍRMORZSA Kevesebb autót adtak el Az óriási költségek és a magas kamatok megbénítják a lakásépítést (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Augusztusban a szlovák piacon 3710 sze­mélyautót és 340 haszonjár­művet adtak el. A júliusi ela­dásokhoz viszonyítva a sze­mélyautók eetében ez 13,7, a haszonjárművek esetében pedig több mint 28 százalékos csökkenésnek felel meg. A műit hónap, a januári 3587 el­adott gépkocsi után, az idei második leggyengébb hónap­nak számít az értékesítés szem­pontjából. A piacon továbbra is tartja elsőbbségét a cseh Škoda 52,5 százalékos részesedéssel, őt követik sorrendben a Dae­woo, a Volkswagen, az Opel és a Renault. (SITA) Nyereséges a Slávia Capital Pozsony. Több mint 4 milliárd koronás forgalom mellett a Slávia Capital Rt. értékpapírke­reskedő cég az idei év első felé­ben 25,189 millió koronás adó­zás előtti nyereséget könyvelhe­tett el. Az idei évet 35 millió ko­ronás tiszta nyereséggel szeret­nék zárni, míg tavaly ez 34,7 mil­lió korona, egy évvel korábban pedig csak 8,06 millió korona volt. A Slávia Capital 1995-ös alapítása óta 20 millió koronáról 50 millióra emelte alaptőkéjét. A cég tagja annak a Deutsche Bank vezette konzorciumnak, amely a Szlovák Távközlési Vállalat pri­vatizációja során nyújt tanácsot az államnak. (SITA) Tesco áruház a világhálón London. Nagy-Britanniában a Tesco kiskereskedelmi lánc, amely az elmúlt években igen sikeresen terjeszkedett Kelet­Közép-Európában, a héten „forradalmat hirdet" az inter­netes kereskedelemben: a könyvektől a CD-lemezeken át a tarós fogyasztási cikkekig kezdi meg a kereskedést a vi­lághálón. A Tesco a héten egyik legnagyobb londoni szuper­marketjében nyitja meg első internetes kávézóját, ahol a vá­sárlóknak hozzáférést biztosít a világhálóra, és ezzel egyidejű­leg megkezdi vonali kereskedé­sét is. Áraikról egyelőre nem fedtek fel semmit, csupán any­nyit közöltek, hogy igen ver­senyképesek lesznek. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. szeptember 21-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,770 Magyar forint (100) 17,144 Angol font 68,126 Német márka 22,379 Cseh korona 1,204 Olasz líra (1000) 22,605 Francia frank 6,673 Osztrák schilling 3,181 Japán jen (100) 38,940 Spanyol peseta (100) 26,306 Kanadai dollár 28,518 Svájci frank 27,286 Lengyel zloty 10,263 USA-dollár 42,010 Az Általános Hitelbank kisebb kamatú jelzáloghitele Szigetközi vízpótlás Érezhető a különbség ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A parlament múlt heti döntése értelmében a jelzáloghi­telek állami kamattámogatása elől elhárult valamennyi akadály, s amint a törvény megjelenik a Törvénytárban (várhatóan októ­ber elsején), hatályba lép. Ez azt jelenti, hogy akár 6 százalékpont­tal is alacsonyabbak lehetnek a jelzáloghitelek kamatai. Az Általános Hitelbank (VÚB) a jelzáloghitelek terén vezető pozí­ciót tölt be, s tegnapi tájékoztató­ján konkrét példákon keresztül mutatta be a kamatcsökkentés mértékét. A VÚB jelenleg termé­szetes személyeknek 13,5 száza­lékos, jogi személyeknek pedig 17,2 százalékos kamattal folyósít­ja a jelzáloghiteleket. Ilyen kamat mellett a természetes személy ál­tal 10 éves futamidőre felvett 500 ezer koronás kölcsönt havi 7614 koronával kell törleszteni, míg az új, az államilag támogatott felté­telek mellett csupán havi 5953 koronával. A törvény kiköti, hogy az állami kamattámogatás legfel­jebb a 2,5 millió koronáig terjedő jelzáloghitelekre vonatkozik, to­vábbá a most 6 százalékos támo­gatás (bonifikáció) mértéke - az állami költségvetéstől függően ­időközben változhat. Az Általános Hitelbank 1997 júni­usában kapta meg a jelzálogköl­csön nyújtásához szükséges enge­délyt, s az első hitelt 1997 októbe­rében folyósította, azóta mintegy 300 ügyfele kb. 300 millió korona értékben vett feljelzáloghitelt. E hitelforma futamideje a termé­szetes személyeknél 30 év, a jogi személyeknél 15 év, továbbá arról sem szabad elfeledkezni, hogy a jelzálogkölcsön a vételárnak, vagy a házépítés esetleg lakás­átalakítás költségvetésének leg­feljebb 60 százalékát érheti el. Je­lenleg a VÚB mellett még a Szlo­vák Takarékpénztár is nyújt jelzá­loghiteleket. (shz) Megosztott zöldek Budapest. A szigetközi vízpótlás kérdése megosztotta a magyaror­szági zöldeket. Illés Zoltán, a Fi­desz alelnöke szerint pártja nem fogadja el a Miniszterelnöki Hiva­talban működő Dunai Kormány­biztosi Iroda „hétgátas" vízpótlási tervét. Illés álláspontját azzal indo­kolta, hogy a terelőgátakkal csu­pán a Duna vízhozamának 20%-át vezetnék vissza a Szigetközbe. Csak sajnálatos félreértés folytán utasíthatta el Illés a szigetközi Du­na-szakasz újrakanyargósításának tervét - áll a Duna Kör állásfoglalá­sában. A folyó újrakanyargósítása több problémára is megoldást je­lentene, vizet juttatna a Duna mel­lékágaiba, lelassítaná a víz áramlá­sát és ezzel javítaná a folyó öntisz­tulási képességét, továbbá emel­kedne a talajvízszint. A Magyar Hírlap értesülése szerint az Orbán­kormány még e hónapban foglal­kozik a vízpótlás kérdésével. (U) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1999. szeptember 19-én) Bank 3 hónap 6 hónap Felmondási idő 9 hónap 12 hónap 18 hónap Felmondási idő 2 év nélkül Komerční banka Bratislava 15,65 16,25 16,50 16,80 12,50 Bank Austria Creditanstalt 13,00 14,00 14,00 6,00 Banka Slovakia 16,53 17,16 17,42 15,00 8,00 Dopravná banka 14,90 15,10 13,00 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 17,00 17,40 17,70 18,00 15,00 6,00 Istrobanka 15,30-15,80 15,50-16,00 15,80-16,30 16,00-16,50 16,00-16,50 5,50 Ľudová banka 15,00-15,25 15,50-15,75 16,00 16,00 5,00 Pol'nobanka 15,10 16,00 13,50 12,00 5,00 Postabank 16,00 17,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 6,00 Devin Bank 16,50 17,10 17,50 Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 14,00-14,50 13,50-14,50 14,00-18,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,00 7,50-16,50 ­9,50-13,00 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 15,50 16,00 16,00 16,50 16,50 16,50 4,75 FISCHER SQŐ pManat M * » i: O 1 ° Hl «s B w R m •• o K * S 1 ™ FISCHER HER HER IM HASZNÁLJA KI AZ „ELSŐ PILLANAT" KÍNÁLATUNKAT AZ 1999/2000 TÉLI KATALÓGUSBÓL Az Első pillanat segitsegeve! fantasztikusan töltheti szabadsagát a tenger mellett olyan arakért, mely elkepzelhetelennek tűnhet Önnek. Például: MALLORCA BAHAMAS*** indulás repülővel 1999. II. 7-én es 11 10 cn 1 hét félpanzió 15 010 korona 2 hét félpanzió 20 170 korona állandó arak gerekek részére 6 000 korona TUNÉZIA - Dl E R B A DAHLIA DAR JERBA*** indulás repülővel minden kedden 2001). J. 21-etol 4. 2Seig 1 hét félpanzió 19 112 korona 2 hét félpanzió 28 100 korona altando arak werekek restére ft 000 korona FUERTEVENTURA GREEN OASIS** indulás repülővel 2000. 4. 24-én 1 het All Inclusive 23 005 korona állandó árak Qierekek részére 11 000 korona Mimim .nihilt ivrtrtf logltíluitil, ./. Allianz .f.í -.;s, 1)1/1,„lUh © FISCHER FISCHER air TÖBBET K I N A L ÖNNEK FISCHER Slovakia s.r.o., BRATISLAVA 811 01, Michalská 14-16, cel.: 07/54 41 89 90-3, fax: 07/54 41 89 94, KOŠICE 040 00, Mlynská 7, tel.: 095/622 66 08, fax: 095/622 14 74, internet: www.fischer.sk, e-mail: FB(®FISCHER.SK, teletext: STV str. 262, Markíza str. 602, TESCO BRATISLAVA tel.: 07/52 93 28 17-9

Next

/
Thumbnails
Contents