Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-20 / 216. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 20. TANÁCSADÓ Munkanélküli segély F.T.: Tavaly december végéig munkanélküli voltam, de mun­kanélküli segélyt már nem kaptam. Január elsejétől 9 hó­napra (előre meghatározott időre) munkaviszonyba lép­tem. Szeptember végén szűnik meg a munkaviszonyom. Jo­gosult leszek munkanélküli se­gélyre, ha nem találok addig munkát? FEKETE MARIÁN A foglalkoztatásról szóló 387/ 1996 Tt. számű törvény 54. §-a szerint jogigénye keletkezhet munkanélküli segélyre, mivel több-mint hat hónapig munkavi­szonyban volt, ami azt jelenti, hogy egyben nyilván fizette a munkanélküliség esetére szóló biztosítás hozzájárulását. Ugyanakkor nyilván teljesítenie kell a munkanélküli segély fo­lyósításának általános feltételeit is (lásd az említett törvény 46. paragrafusát). Azaz igazolnia kell, hogy az állásközvetítés iránti kérvénye beadását meg­előző három évben legalább ti­zenkét hónapig fizette az emlí­tett hozzájárulást, a munkaügyi hivatal nem tud Önnek munkát közvetíteni az írásbeli kérvény beadásától számított hét napon belül stb. Ajánlatos lenne a munkaügyi hivatalt felkeresni rögtön, a munkaviszonya meg­szűnése után (illetve legkésőbb hét napon belül), mert ilyen esetben a munkanélküli segélyt a munkaviszonya megszűnését követő naptól folyósítanák, ha teljesíti a segély folyósítása irán­ti igény feltételeit. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Készülődés a WTO-ra Pozsony. Október közepéig ösz­szeállítják a WTO tárgyalássoro­zatának kilencedik fordulójára tervezett szlovák programot. A programnak november 15-én kéne a kormány elé kerülnie. A WTO tárgyalásokat miniszteri konferenciája előzi meg Seattle­ben. A program elsősorban a me­zőgazdasági és ipari termékek kereskedelmének liberalizásával foglalkozik majd. (mi) Jövőre OECD tagok lehetünk Pozsony. Szlovákia a jövő évvé­géig elnyerheti az OECD-tagsá­got, addig azonban több feltételt is teljesítenie kell a banki és a pénzügyi szféra területén. Tag­ságunk elnyerése szempontjából rendkívül fontos a stratégiai vál­lalatok privatizálásáról szóló tör­vény módosítás és a devizatör­vény-tervezet, mely külföldi bankok számára is lehetővé teszi az ingatlanszerzést. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. szeptember 20-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,845 Magyar forint (100) 17,181 Angol font 68,339 Német márka 22,418 Cseh korona 1,204 Olasz líra (1000) 22,644 Francia frank 6,684 Osztrák schilling 3,186 Japán jen (100) 39,549 Spanyol peseta (100) 26,351 Kanadai dollár 28,662 Svájci frank 27,367 Lengyel zloty 10,237 USA-dollár 42,213 Adóbevételek: 94 százalékos eredményesség Kevesebb a kasszában SITA-HIR Pozsony. Az adó- és vámhivatal­okon keresztül befolyó költségveté­si bevételek augusztus végén elér­ték a 102,148 milliárd koronát. Ez csaknem 6 %-kal marad el az erede­tileg tervezett 108,646 milliárd ko­ronával szemben. Az állami költ­ségvetés a legnagyobb bevételki­esést a Központi Adóigazgatóságon A bíróság szerdán tárgyal a Ducký-kôtvényekrôl 350 millió semmiért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ügynevezett Ducký­váltókat, amelyek kifizetését jelen­leg a cseh Union Bank követeli a Szlovák Gázipari Vállalattól (SPP), az SPP volt vezérigazgatója olyan tranzakció ellenében írta alá, amelyre később nem is került sor. A Gázipari Vállalat az öt, egyenként 70 millió korona értékű váltót ta­valy szeptember 29-én állította ki a Sezooz Group társaságnak, akinek 350 millió cseh korona értékben technológiai berendezéseket kel­lett volna szállítania a vállalat ré­szére. A Sezooz Groupnak idén feb­ruár l-ig kellett volna leszállítania a berendezéseket, az SPP-nek ugyanakkor még a tavalyi év végéig ki kellett volna fizetnie az érte járó pénzt, emellett azonban a vállalat a már említett váltókkal is bebiztosí­totta magát. Ezeket a Sezooz Group október 6-án átruházta a cseh Union bankra, akivel szemben tar­Sorsdöntő közgyűlés előtt áll a Kelet-szlovákiai Vasmű, miközben fél éve húzódik a stabilizációs program beindítása Alexander Rezes a kapuk előtt Tavaly decemberben napok kérdése volt a Kelet-szlováki­ai Vasmű csődje, de az akkor kinevezett új vezetés meg­kezdte a rendbetételét. Mos­tanra újra felmerült, hogy az Alexander Režeš által veze­tett korábbi gárda kezébe ke­rül az irányítás. TUBA LAJOS keresztül beszedett társasági adó esetében könyvelhette el. A 15,341 milliárd koronás bevétel csak a ter­vezettek 84%-át éri el. A személyi jövedelemadó esetében a bevételek 9%-kal maradtak el a tervezettől, és elérték a 19,2 milliárd koronát. Ez a tavalyi év hasonló időszakához vi­szonyítva csaknem azonos összeg, tavaly azonban ez a terv 7,7%-os túlteljesítéshez volt elegendő. tozásai voltak. A Sezooz Group, amely soha el sem kezdte az SPP­vel kötött szerződés teljesítését, el­vesztette ellenőrzését a váltók fe­lett. Később a két cég a vételi szer­ződés érvénytelenítésén egyezett meg, ennek során a Sezooz Group kötelezettséget válalt a váltók fis­szafizetésére, annak ellenére, hogy akkor már csaknem egy hónapja nem voltak a tulajdonában. A Gáz­ipari Vállalat így soha nem kapta meg a szükséges berendezéseket, ám az általa kiállított váltók forga­lomban maradtak. Az Union Bank természetesen a váltók kifizetését követeli a Gázipari Vállalattól, amit az elutasít. A bank az ügyet bíróság elé vitte, amiről az várhatóan szep­tember 22-én kezd tárgyalni. Az ügy mielőbbi lezárása a Gázipari Vállalat számára már csak azért is fontos, mivel a vállalat euroköt­vények kibocsátására készül, és a bírósági tárgyalás sikertelensége el­riaszthatná a befektetőket. A kassai vasmű rossz pénzügyi hely­zete már évek óta ismert volt, de végveszélybe tavaly ősszel került, amikor is először sikertelenül pró­bálkozott külföldi kötvény kibocsá­tásával, majd képtelennek bizo­nyult a Meryll Lynch egy 35 millió dolláros hitele visszafizetésére. Mi­vel az fenyegetett, hogy a közel 500 millió dollár kinnlevőséggel rendel­kező 40 hitelezője ún. cross­defaultot hirdet, vagyis egyszerre kéri vissza a pénzét, a fő befolyást birtokló Rezeš-csoport december­ben beleegyezett, hogy válságme­nedzserként hat hónapra az ameri­kai szlovák Gabriel Eichler álljon a cég élére. Januárban lényeges változás tör­tént az erőviszonyokban. A Szlovák Takarékpénztár érvényesítette zá­logjogát a kassai Eurotrade által ná­la letétbe helyezett 10 százaléknyi vasmű-részvényre. Elemzők ekkor úgy vélték, hogy az állam által el­lenőrzött csomag elérte a 25%-ot és a Rezeš-csoport elvesztette többsé­gét a cégben. Ebben az időben Ľudovít Cérnák gazdasági minisz­ter két kiutat látott a vállalat számá­ra: újabb hitel szerzését vagy kül­földi partner belépését. Valószí­nűbbnek ez utóbbi tűnt, különösen akkor, amikor február elején Ale­xander Režeš helyét a felügyelő ta­nácsban John Harold Goodish, az amerikai U.S. Steel embere foglalta el. Márciusban a Price Waterhouse Coopers könyvvizsgáló cég többhó­napos munka után befejezte a vál­lalat zilált belső viszonyainak átvi­lágítását és a megmentés legfonto­sabb tényezőiként az irányítás szín­vonalánakjavítását, külföldi straté­giai partner belépését és a felesle­ges aktívumok eladását jelölte meg. Eichler március 20-án, az amerikai Pittsburghból hazatérve már azt je­lentette, hogy az U.S. Steellel foly­tatott tárgyalások a befejező fázis­ba értek. Néhány nappal később Bécsben a hitelezők képviselőivel az ún. stand still szerződésről tár­gyalt, amely értelmében azok a négy hónapra tervezett stabilizáció idejére elengednék a törlesztése­ket, illetve újabb 50 millió dollár áthidaló hitelt nyújtanának. A ki­lenc legnagyobb hitelező közül 8 ebbe bele is egyezett, mindössze a VÚB tiltakozott. Hamar kiderült az is, hogy a VÚB húzódózása mögött a pénzügyminisztérium áll. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter árprilis végén azt nyilatkozta, hogy a cég a korábbi évekből 1 milliárd korona adóhátralékkal rendelke­zik, az idei évre pedig 2,5 milliárd ilyen kötelezettsége elengedését kérte. Ehhez járul még a Konszoli­Gabriel Eichler vasműelnök. Leváltását követelik dációs Bank 2,5 milliárd koronás követelése, ezért a stabilizációs program megkezdése előtt az ál­lam érdekeinek védelmét is tisztáz­ni kell. A tervezett stabilizációs program megkezdése egyre húzódott, nem sikerült tető alá hozni sem a stabili­zációs szerződést, sem az állam és a hitelezők megállapodását, erre hi­vatkozva május végén Jaroslav Grúber, a 10%-os részvénycsoma­got birtokló Hutník szakszervezet vezetője, Režeš korábbi szövetsége­se először vetette fel Eichler távozá­sát. Ekkor került először szóba, hogy helyét Peter Magvaši szociális­ügyi miniszter foglalná el. Erre vé­gűi a május 31-én megtartott rendes közgyűlésen nem került sor, a rész­vényesek mindössze a tavalyi re­kordösszegű, 11 milliárd koronás veszteséget vették tudomásul. Eichler pedig június elején újabb fél­éves megbízást kapott, majd beje­A kelet-szlovákiai vasmű tavaly ősszel került vég­veszélybe . lentette: ha nem számítják az árfo­lyamváltozások okozta vesztesége­ket, nyolc meghatározó társaságuk jó eredményeinek köszönhetően az év első öt hónapját kiegyenlített mérleggel zárták. Július közepén a vasmű vezetői Londonban a hitele­ző bankoknak bemutatták ötéves vállalkozói tervüket. A korábban felvázolt folyamat viszont még ab­ban a hónapban komoly veszélybe került. Kiderült, a U.S.Steel olyan alacsony vételi ajánlatot tett, ame­lyet mind a bankok, mind pedig az állam visszautasított. Az amerikai cég 220 millió dollárt ajánlott, ami­ből a már működő vegyesvállalatuk értékét 110 millió dollárra becsül­ték, a vasmű pedig legfeljebb 50-60 millió dollárra számíthatott volna. A stabilizációs szerződést végül a mai napig nem írták alá, mivel az érde­keltek egy ideje arra számítanak, hogy a javuló gazdasági eredmé­nyeket produkáló cég ellen egyik nagy hitelező sem kér csődeljárást. Augusztus 11-én az események vá­ratlan fordulatot vettek. Az elnök­ségből kilépett a tavalyi év végén Rezešéktôl elfordult Drábik csoport három tagja, a testület fele. Három nappal később a felügyelőtanács kétségbe vonta a stabilizációs szer­ződés javaslatát és kifogásolta Eichler munkáját. Peter Huňor, a Nemzeti Vagyonalap képviselője szerint a szerződésjavaslat nem tar­talmazza a kisebb hitelezők érdeke­inek védelmét és az állam számára is előnytelen. Pár napra rá a színen újra megjelent Alexander Rezes, aki állítólag spanyolországi rezidenciá­ján Vladimír Mečiarral, Ján Sme­rekkel és Jaroslav Grúberrel a vas­mű felletti hatalom visszaszerzésé­ről egyezkedett. Augusztus 25-én a Pravda egy titkos dokumentumra hivatkozva azt írta, hogy Grúberék az üres elnökségi helyekre Rezes megbízottjait szeretnék bejuttatni. Ezek dolga az lenne, hogy menesz­szék Eichlert és csődeljárást kezde­ményezzenek a vasmű ellen. Ezután a korábban felhalmozott tőkéből megvásárolnák a cég legjobb része­it. A helyzet alakulása a hitelező bankokat is nyugtalanítja, hiszen február óta 15 millió dollár törlesz­tését várják hiába. Grúberék javaslatára végül az el­nökség úgy döntött, hogy szeptem­ber 22-re rendkívüli közgyűlést hív össze. A hírek szerint hazai mene­dzserek nevében fellépő részvénye­sek Eichler leváltását javasolják majd, aki helyére újra felvetődött Peter Magvaši neve. A Pravda infor­mációja szerint helyén marad Vladi­mír Repčák, az elnökség Dzurinda kormányfő emberének tartott elnö­ke. Bejutna az elnökségbe Peter Magvaši, két ember a Rezeš-érából (ČTK-felvétel) - Anton Jura és Jozef Bušša -, illetve a néhány hete lemondott Sergej Zápotocky. A nagy kérdés viszont a részvénye­sek közti erőeloszlás, ami igazán az év eleje óta kétséges. Elemzők sze­rint szeptember közepén az állami befolyás alatt álló hazai bankok 13,1%-ot ellenőriztek, a restitúciós alapé 3% volt, a Vagyonalap pedig 14%-kal rendelkezett, ami össze­sen 30,1%. Ezzel szemben állt Ale­xander Režeš a 16,8%-ával. Az Eurotrade-től az év elején lefoglalt 10 %-ot azóta egy bírósági döntés értelmében zárolták, így egyik cso­port sem használhatja. A Jaroslav Grúber vezette Hutník tulajdoná­ban lévő 10,3 %-ot legújabban újra Režeš szövetségesének tekintik. Nem bizonyítható 17% sorsa (a londoni Chase Nominees Limited 14%, a bostoni State Street Bank and Trust Company 1,5% és a lon­doni Royal Trust Corporation 1,1%). Megeshet viszont, hogy ezek külföldön csak letétben van­nak és a valóságban szintén Režeš ellenőrzése alatt állnak. A részvé­nyek 21%-a még mindig a vagyon­jegyes privatizáció kisrészvényesei kezében vannak. Az erőviszonyok tehát kiegyenlítet­tek, ezért ért mindenkit derült égből villámcsapásként a hír, hogy né­hány nappal a sorsdöntő közgyűlés előtt az Ipari Bankot birtokló állami vállalatok kiengedték a kezükből a vasmű 10%-os részvénycsomagját birtokló kisbank irányítását. Ma még nem tudni, hogy valójában ki áll az irányításhoz jutott ismeretlen cégek mögött, de sokan nem kétel­kednek abban, hogy ez újra csak Alexander Režeš lesz. Az állami hi­vatalnokok azóta is egymásra mu­togatnak, élükön Ľudovít Černák gazdasági miniszterrel, aki annak ellenére visszautasította a felelőssé­get, hogy a leginkább érthetetlenül viselkedő Szlovák Gázművek hozzá tartozik. Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, liter, darab) 38. hét Marha­Sertéscomb Sertés Fagyasztott Friss Zacskós Vaj Köménymagos Péksütemény Kristály­Kerület hátszín (csont oldalas csirke tojás félzsíros tej kenyér (70 g-ig) cukor nélkül) aprólékkal (1 kg-ig) Pozsony 167,33 160,60 84,00 62,30 2,65 14,32 30,30 18,40 1,45 21,72 Nagyszombat 173,06 152,45 77,23 61,59 2,23 13,56 30,83 18,66 1,56 21,17 Trencsén 164,91 156,47 81,59 62,95 2,40 13,23 29,01 17,01 1,58 21,21 Nyitra 179,45 159,65 78,27 62,30 2,38 13,39 29,91 20,47 1,53 1,52 19,88 Besztercebánya 178,97 157,67 74,22 61,63 2,30 13,66 28,58 18,31 1,53 1,52 20,54 Zsolna 169,44 166,10 78,43 61,14 2,39 14,92 29,69 15,68 1,43 21,37 Kassa 184,92 171,22 83,38 58,80 2,26 13,22 26,46 19,10 1,66 21,70 Eperjes 175,36 164,29 83,60 60,01 2,18 12,87 27,33 18,41 1,56 20,23 Szlovákia 174,18 161,05 80,09 61,34 2,35 13,65 29,01 18,25 1,54 20,98

Next

/
Thumbnails
Contents