Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-15 / 215. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 22. POLITIKA HIRDETÉS 3103 A kisebbségi kultúrák támogatására szánt pénznek még a fele sem fogyott el a hivatalos kimutatások szerint Elmarad az elszámoltatás? RÖVIDEN Alelnökökkel az élen - irány Amerika Pozsony. A Center for Democracy kormányon kívüli szervezet meghívásának eleget téve hétnapos munkalátogatásra az Egyesült Államokba látogat a szlovák parlament küldöttsége. A delegáció többek közt a Kongresszus tagjaival és a külügyminisztérium képviselőivel folytatnak megbeszéléseket Pavol Hrušovský és Bugár Béla alelnökök vezetésével. (SITA) Az SZNP tudja, mi dukál a nemzetnek Pozsony. Az SZNP a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd felépítéséről szóló szerződést költséges gesztusnak tartja, amely a szlovák adófizetők 110 millió koronáját emészti fel. A párt nyilatkozata rámutat, először a magyar fél építse meg a szlovákokkal szembeni történelmi adósságok és sérelmek hídját. (SITA) Nemzetiek harca a napilapokkal Pozsony. Miroslav Kotian SZNP-s képviselő kétmillió koronás kártérítést követel a Pravda napilap csütörtöki számában megjelent cikk miatt, melyből kiderül, a honatya érvénytelen érettségi bizonyítványa ellenére főiskolai hallgató. Anna Malíková peren kívüli megegyezésre törekszik a Slovenská republikával. A lap szerint a nemzetiek alelnökének három fizetést folyósítanak. (SITA) Közeledik Mečiar éhségsztrájkja? Pozsony. Vladimír Mečiar éhségsztrájkot kezd, ha a rendőrség az ifjabb Michal Kováč elrablása ügyében titoktartási kötelezettsége alól felmenti, illetve ezzel összefüggésben törvényellenes módon letartóztatja. Marián Kardoš DSZM-szóvivő elmondta, a mozgalom tagjai és képviselői maguk döntenek arról, csatlakoznak-e a kezdeményezéshez. (SITA) Az elfogulatlanság és függetlenség ára Pozsony.„Ez az eredménye elfogulatlanságomnak, mivel túl következetesen ragaszkodtam a bírói pártatlansághoz és a függetlenséghez. Éppen ezért számítottam ilyen döntésre" - nyilatkozta Milan Čič, az alkotmánybíróság elnöke, miután a parlament az ismételt szavazás folyamán nem támogatta jelölését a taláros testületbe. (SITA) Agócs ismét Bugárt vádolja Pozsony. Agócs Béla diszkriminációnak minősítette, hogy tegnap nem látogathatta meg az MKP pozsonyi központját. A nádszegi tanító szerint a tiltás mögött Bugár Béla pártelnök áll. (SITA) Kihallgatások VIP-ügyben Budapest. A rendőrség kihalgatta az Élet és Irodalom főszerkesztőjét az ún VIP-listával kapcsolatos írások miatt. „A nyomozó arra volt kíváncsi, hogy az ÉS milyen meggondolásból közölt neveket a VIP-ügyfelekkel foglalkozó írásában, illetve, hogy honnan származtak ezek az információk,, - nyilatkozta Kovács Zoltán. A lap főszerkesztője elmondta, a Postabank-ügyön másfél éve dolgoznak. A rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki D. Horváth Gábort, a Napi Magyarország főszerkesztőjét és Huth Gergelyt, a lap munkatársát a VIP-listával foglalkozó írás kapcsán. (MTI) Gent nem bír a bevándorlókkal Gent. Nem bír a kelet-európai menedékkérők áradatával Flandria fővárosa, Gent. A polgármester a belga kormányhoz fordult, hogy próbáljon segíteni a nagyváros gondjain, mert az befogadási képességeinek végéhez érkezett. Gentet Kelet-Európa több országában szíves fogadókészségű városként reklámozzák. Jelenleg 6 ezer kelet-európai menedékkérő tartózkodik a városban: ezeknek a nagy része koszovói albán, de jelentősebb a csehek, szlovákok és albánok száma is. (MTI) Továbbra is sztrájkol a Magyar Szó Belgrád. Várhatóan a jövő héten sem jelenik meg az egyetlen vajdasági magyar nyelvű napilap: a Magyar Szó munkatársainak többsége tegnap annak dacára is a sztrájk folytatása mellett döntött, hogy az újságot megjelentő Fórum kiadó előző nap esetleges elbocsátásukra figyelmeztette őket. A szerkesztőség augusztus 23án lépett sztrájkba, főként a lap gazdasági önállóságát, valamint a fél éves bérhátralék kifizetését követelve a Fórumtól és a lapalapító tartományi parlamenttől. (MTI) Poór négymilliárd korona adósságot hagyott az államra Lezárult a Nafta-ügy Az év végéig három hónap van hátra, de még mindig tisztázatlan, hogyan fognak a kulturális intézmények elszámolni a kisebbségi rendezvényekre szánt pénzzel. Pedig a tét esetenként több millió korona, és ha idén nem tudunk élni a nehezen kiharcolt lehetőséggel, könnyen lehet, hogy a jövő évi költségvetésben már nem számíthatunk célirányosan elkülönített összeggel. VRABEC MÁRIA Szekeres Gábor, a Nyitrai Kerületi Hivatal pénzügyi osztályának vezetője a kulturális tárca megbízásából kidolgozott egy módszertani javaslatot, mellyel ellenőrizhető lenne, hol mire költik a kisebbségi pénzeket - csak épp a tervezet jóváhagyása késik valahol félúton a kulturális és a pénzügyminisztérium között. Idestova fél év telt el azóta, hogy a parlament megszavazta a kisebbségi kultúrákra szánt pénz célirányos lekötését. Akkor nem gondoltak arra, hogy valahogy el is keli majd számoltatni az intézményeket? Az első hiba ott történt, hogy már a pénz elosztásának módját sem tisztázták. A kerületi hivatalok kaptak egy bizonyos összeget a kultúrára esetünkben ez 68 millió korona volt -, s ebből kellett elkülöníteni a kisebbségi tételt. A legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnt, ha a lakosság \\ Megoldást kell, hogy a pénzt arra költsék, amire szánták, de az intézmények üzemeltetése se ke- > rüljön veszélybe. > nemzetiségi arányát veszik alapul a Nyitrai kerületben pl. 28,8 millió koronát kell a kisebbségi kultúrára fordítani -, de azt már nem gondolták végig, pontosan mit is tartalmazzon ez az összeg. Gondolom, eleinte mindenki úgy értelmezte, hogy kimondottan a GAÁL LÁSZLÓ Pozsony. A jelen levő 79 képviselő közül mindössze 19-en szavaztak amellett, hogy a parlament engedélyezze a Ján Slota elleni bűnvádi eljárás megkezdését. A Zsolnai Kerületi Vizsgálóhivatal illetékes tisztje nemzetgyalázás és nemzetiségek közötti viszály szítása miatt kérte, hogy a parlament engedélyezze a bűnvádi eljárást Ján Slota parlamenti képviselő, Zsolna polgármestere ellen. Slota a március 5-i kiszucaújhelyi nagygyűlésen arra buzdította a szlovákokat, üljenek tankba, rombolják porig Budapestet, és kijelentette, Szlovákiában nincsenek romák, csak cigányok, nemzetiségi rendezvényekre, vagy nemzetiségi irodalom vásárlására fordítható. Igen, de ez az elegáns megoldás csak akkor lenne kivitelezhető, ha a kisebbségi pénzt a költségvetési tételen felül kapnák, és nem annak részeként, mert a fennmaradó őszszeg még a járulékos intézmények bérköltségére sem elég. Eddig hogyan számoltak el az intézmények igazgatói a kisebbségi kultúrákra szánt pénzzel? Nagyon óvatosan. A Nyitrai Kerületi Hivatal hatáskörébe tartozó 19 intézményben összesen 5 millió 161 ezer koronát költöttek el a 28,8 millióból. Hangsúlyozom - a Jókai Színházon kívül, ahol a dolog egyértelmű -, valamennyien csak azt a kisebbségi rendezvényekre költött összeget mutatták ki, amelyet számlákkal is alá tudnak támasztani. Olyan megoldást kellett találni, amely azt is bizonyítaná, hogy a pénzt valóban arra költsék, amire szánták, de az intézmények üzemeltetése se kerüljön veszélybe. Ezért javasoltam, hogy azoknak az alkalmazottaknak a bérét, akik a kisebbakik lopnak, rabolnak. A mandátumvizsgáló bizottság állásfoglalását tolmácsoló Viliam Sopko (DBP) javasolta, hogy a parlament engedélyezze a bűnvádi eljárás megkezdését. Marian Andel (SZNP) szerint Slota csak metaforákban beszélt, ami annyit jelent, mintha ő most azt mondaná: tankba ül és Bagdad ellen vonul, Andel azt javasolja a romáknak, ne Belgiumba, hanem a Dél-afrikai Köztársaságba vándoroljanak ki, mert ott fehér emberként fogadnák őket. Ján Cuper (DSZM) középkori inkvizícióhoz hasonlította a törvényhozó testületet. Dušan Slobodník (DSZM) hagyományosan Csáky Pált bírálta publicisztikai tevékenysége miatt, és irredentizségi rendezvényeket szervezik, és a működési költségek arányos részét is ebből az összegből fedezzék. Ki lehet egyáltalán mutatni, ki hány napig dolgozik egy rendezvény előkészítésén? Minden kulturális intézmény nyilvántartja a rendezvényeit, és az igazgatók azt is tudják, kik azok az alkalmazottak, akik ezzel foglalkoznak. A kimutatásokban tehát az szerepelne, hány napig tartott a szervezés, hány napig maga a rendezvény és mekkorák az ezzel kapcsolatos költségek. Tudom, ez újabb adminisztrációs terheket ró az intézmények közgazdászaira, de a mostani helyzetben nincs más megoldás. Az első félévben elköltött alig több mint ötmillió még akkor is kevés, ha hozzáadjuk a bérköltségeket - kb. egymilliót. Be lehet ezt a lemaradást hozni három hónap alatt úgy, hogy ne csak a kimutatás kedvéért fogyjon el? Ha figyelembe vesszük, hogy az év vége felé mindig több a kulturális rendezvény, akkor talán igen, de ehhez az igazgatók aktívabb hozzámussal vádolta a miniszterelnökhelyettest. Ján Slota a sajtót vádolta, amiért az céltudatosan elferdítette kijelentéseit, kihagyta például, hogy ő azt mondta, akkor ülne tankba, ha megint lámpaoszlopra akarnák felakasztani a szlovákokat, mint annak idején Kassán, amikor a magyar hadsereg megtámadta Szlovákiát. A tegnapi ülés utolsó pontjaként Pavol Kanis védelmi miniszter terjesztette elő a hadsereg átszervezéséről szóló törvénytervezetet. Pavol Hrušovský, az ülést vezető parlamenti alelnök félbeszakította az ülést, amelyet szeptember 20-án folytatnak, s a Kanis által beterjesztett javaslatról is csak ekkor szavaznak. Tibor Šagát az élen Óhajtott személycserék Pozsony. Tibor Šagát (37,1%) egészségügyi miniszter leváltását szorgalmazza a legtöbb választó. A „második" Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, akit a válaszadók 27 százaléka mozdítana el tisztségéből. Ľudovít Černák (25,9) gazdasági minisztert Mikuláš Dzurinda kormányfő (25,8) követi. (SITA) állása is szükséges. Véleményem szerint mostanáig sokan arra számítottak - a kulturális osztályok vezetőit is beleértve -, hogy a pénzügyminisztérium feloldja ezt a lekötést. A probléma gyökere azonban tényleg az, hogy nem tudják, mit sorolhatnak a „kisebbségi kategóriába", ezért kellene legkésőbb szeptember végéig elfogadni az elszámoltatási módszert, összehívni az igazgatókat, és sürgősen megbeszélni a teendőket. Mi történik akkor, ha a két minisztérium addig egyeztet, míg kifutunk az időből? Akkor a kerületi hivatalok pénzügyi osztályvezetői nem fogják tudni, minek alapján kérjék számon a kisebbségi pénzek elköltését, az igazgatók pedig csak a konkrét rendezvényre fordított összegeket mutathatják ki. így egész biztosan nem tudjuk kimeríteni a kisebbségi kultúrákra szánt tételt, és ezt az összeget a pénzügyminisztérium lekötheti a jövő évi költségvetésünkből. A probléma gyökere az, hogy nem tudják, mit sorolhatnak a „kisebbségi kategóriába" . a kultúra terén. V A jövő évi költségvetés vitájánál mire kellene jobban figyelni? Arra, hogy előre határozzák meg, a kisebbségi kultúrákra szánt összeg része-e a költségvetésnek - ha igen, mire fordítható - vagy fölé megy valamivel. Csak az utóbbi esetben lehetne a pénzt kizárólag kulturális rendezvényre, kiadványokra költeni. Persze, tisztában vagyok azzal, hogy ez anyagi és politikai okok miatt is nehezen kivitelezhető. Az igazi megoldás az lenne, ha az állam létrehozna egy kisebbségi kulturális alapítványt, amely pályázatok útján támogatná az intézményeket, vagy akár az önkormányzatokat is. Ez nem azt jelenti, hogy a költségvetésből ezentúl nem jutna pénz nemzetiségi rendezvényekre, hiszen mint mondtam, a közönség igényét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Alkotmányjogi bizottság Oravec maradhat Pozsony. Ebed városrész népszavazás útján különvált Párkánytól, így a törvény alapján Párkány polgármesterének mandátuma is megszűnt. ,/tzelőtt csak az újonnan létrejött községben tartottak választásokat, az eredeti településen minden működött tovább. Mi is csak az augusztus 18-án megjelent törvényből tudtuk meg, hogy megszűnt a mandátumom, és Párkányban is választásokat kell tartani" válaszolta kérdésünkre Ján Oravec, Párkány volt polgármestere, aki tegnap a parlament alkotmányjogi bizottságának álláspontját kérte ki a városban előállt helyzetről. Elmondta, korábban a belügyminisztérium illetékese azt tanácsolta, folytassa polgármesteri tevékenységét, mintha nem szűnt volna meg a mandátuma. A törvény azt sem tisztázza, hogy üyen esetben ki készítse elő a helyhatósági választásokat. Márpedig november 27-én Párkányban önkormányzati választásokat kell tartani. Az alkotmányjogi bizottságtól Oravec tegnap olyan választ kapott, hogy folytathatja polgármesteri tevékenységét, és két napon belül kell eldöntenie, vállalja-e ezt. A polgármester úgy véli, ezt a problémát csak törvénymódosítással lehet végleg rendezni. Mint mondta, hétfőig eldönti, folytatja-e a polgármesteri teendőket, (gl) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Lezárult a Nafta-ügy. Teljesítettünk minden olyan elvárást, amiről kezdettől fogva beszéltünk, és helyre raktuk a igazságtalan privatizációt - jelentette ki tegnap Ľudovít Kaník, a Nemzeti Vagyonalap (FNM) elnöke, miközben helyettese, Ladislav Sklenár és Milan Ružbaský, a Druhá obchodná képviselője újságírók előtt aláírta a Nafta Gbely-ügyet lezáró dokumentumot. Ennek értelmében az összes feltétel teljesítésének köszönhetően életbe lépett az a szerződés, amely alapján a Druhá obchodná visszaadja a Nafta részvényeit az FNM-nek. Kaník szerint ezután a vállalat rendbe tétele következik, mivel a cégcsoportot ugyan egy koronáért vásárolták meg, de ezzel együtt négymilliárd korona adósságot is örököltek. Ezek nagy része külföldi bankoktól az egykori Szovjetunió területén eszközölt beruházásokra felvett hitel. Sorsukról hamarosan Bécsben tárgyalnak a hitelező bankok által létrehozott szindikátussal, amelyet arról kell meggyőzniük, hogy ne éljenek a korábbi tulajdonos jogsértő eljárása miatt kínálkozó de fault (idő előtti törlesztés) lehetőségével. A Nafta rendbe tétele után a vállalat sorsáról a kormány határoz. Kaník szerint annak kellene eladni, aki a legtöbbet fizet érte, hogy így megkezdjék a pénz gyűjtését a vagyonalapi kötvények kifizetésére. Ébben egyébként a Szlovák Gázműveknek is komoly szerepjuthat. (tub) Lipták Béla a magyar Alkotmánybírósághoz fordul Kanyargós Duna MTI-HIR Budapest. A magyar Alkotmánybírósághoz fordul Lipták Béla, az amerikai székehelyű Magyar Környezetvédelmi Alap vezetője, amennyiben az Országgyűlés is jóváírja a Rajka-Dunakiliti közötti folyószakasz kanyargóssá tételére vonatkozó tervet. Véleménye szerint a magyar kormány, ületve Országgyűlés nem tesz eleget a területi integritás védelmének, amennyiben hivatalosan is elfogadja a Duna Dunacsúnnál történő elterelését azt, hogy az eredeti határfolyóba csak a vízhozam 20 százaléka jusson. Lipták rámutatott: a hágai Nemzetközi Bíróság sem ismerte el, a dunacsúni duzzasztómű üzembe helyezésének jogosságát, erre tehát nem lehet kötelezni Magyarországot. Csak 19 képviselő találta nemzetgyalázásnak az SZNP kiszucaújhelyi kijelentéseit Ján Slotát nem adják ki