Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-15 / 214. szám, csütörtök

12 POLITIKA ŰJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 17. Besikcit szabadon engedték Isztambul. Szabadon enged­ték börtönéből szerda este Ismail Besikci török írót. Besik­ci azért nyerhette vissza sza­badságát, mert a török parla­ment augusztusban hozott tör­vénye értelmében 3 évre fel­függesztik azon az írók, újság­írók és kiadók büntetésének végrehajtását, akiket felforga­tás vádjával ítéltek el. Öt azért börtönözték be, mert írásaiban a kurd problémával foglalko­zott. Ha a szabadon engedett szerzők a 3 éves türelmi idő­szakban ismét ostorozzák a kormánypolitikát, illetve érzé­keny témákhoz nyúlnak, visz­szakerülnek a börtönbe, ezért az író, miután kilépett a bursai fegyinézet kapuján, máris bírá­ló hangnemet ütött meg kije­lentve, hogy a törvény a véle­ményszabadságot is felfüg­gesztette 3 évre. (MTI) Szankcióenyhítés a láthatáron Washington. Az amerikai kor­mányzat kiszivárogtatta, hogy Bili Clinton elnök hamarosan bejelenti az Észak-Koreával szemben érvényesített gazda­sági szankciók enyhítését. A várható szankcióenyhítést az tette lehetővé, hogy az közel­múltban Berlinben folytatott kétoldalú megbeszéléseken Phenjan képviselője vállalta, hogy addig nem folytatják az észak-koreai rakétakísérlete­ket, amíg folynak a tárgyalá­sok a két ország viszonyának nyitott kérdéseiről. (MTI) Sikkasztási ügyben hallgatták ki Jeruzsálem. Nyolc órán ke­resztül hallgatták ki szerdán Tel-Avivban Benjamin Netan­jahu volt izraeli miniszterelnö­köt és nejét, Saraht egy sik­kasztási ügy kapcsán. Azzal gyanúsítják őket, hogy egy ál­lami pénzen fizetett vállalko­zóval végeztettek el különbö­ző munkákat jeruzsálemi ma­gánlakásukban. Az izraeli tör­vények értelmében hét év bör­tönbüntetés vár arra a magas rangú tisztviselőre, akit a bíró­ság korrupció vádjában bű­nösnek talál. A szerdai kihall­gatáson komoly ellentmon­dások mutatkoztak a két val­lomás között. (MTI) Az USA igazi amerikai módon búcsúzik a hurrikántól Floyd megérkezett Az izraeli exminiszterelnökre a rendőrségen nyolcórás, kemény kihallgatás várt. (TA SR/AP) A York tájfun Kínában Hongkong. Nagyerejű szélvi­har és heves esőzés formájában csapott le szerint tegnap reggel Hongkongra a York tájfun. A vihar megbénította a közleke­dést. A volt brit koronagyarmat repülőtere nem indít és nem fogad járatokat, s szünetel a kompközlekedés. A városban ideiglenes menedékhelyeket létesítettek azok számára, aki­ket a tájfun otthonukon kívül ért. Hongkong 6 és félmillió la­kosa egy hónap alatt immár a második tájfuntámadással kénytelen dacolni. (MTI) Az oroszországi robbantások Borisz Jelcin elnök székét is megingathatják Újabb terrortámadások Moszkva/Groznij. Gépkocsi­ba rejtett pokolgép robbant tegnap hajnalban egy lakóház előtt az oroszországi Volgo­donszkban, a rosztovi terüle­ten. A merényletnek tízenhét halálos áldozatot van,l 15 sé­rültet szállítottak kórházba. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A pokolgép jelentős károkat okozott a nyolcemeletes épületben. A hely­színt azonnal lezárta a rendőrség, és Szergej Sojgu, a rendkívüli helyze­tek minisztere is a helyszínre indult. Oroszországban szeptemberben ez már a negyedik komolyabb terror­akció lakóház ellen, a korábbi bujnakszki és két moszkvai robban­tásnak több mint 270 halottja volt. A nagyobb orosz városokban a szep­temberi lakóházrobbantások után rendkívüli biztonsági intézkedése­ket léptettek életve, a rendőrséget fokozott készültségbe helyezték, ál­landóak a razziák és az ellenőrzé­sek. Az első orosz kommentárok egyértelműen „kaukázusi kapcsola­tot" gyanítanak, s az újabb robban­tást összefüggésbe hozzák a korábbi merényletekkel. Feltételezések sze­rint az egyik Csecsenföldön kikép­zett, s már hónapokkal ezelőtt Oro­szországba küldött diverzáns cso­port léphetett akcióba Volgo­donszkban. Borisz Jelcin orosz el­nök kijelentette: „van elég erőnk és lehetőségünk, hogy leszámoljunk a terrorizmussal". Oroszországban a legutóbbi merényletek kapcsán fel­erősödtek azok a híresztelések, hogy az orosz államfő idő előtt tá­vozik posztjáról. Az állami dumá­ban már a múlt hét elején elterjedt, hogy Jelcin szeptember 19-én kór­házba vonulna, s a hatalmat Alekszandr Lebegy krasznojarszki kormányzónak adná át. A baloldali többségű alsóház mellett már az orosz felsőházban is erősödik az a vélemény, hogy Jelcin lemondása csak jót tenne Oroszországnak. A Kremlt egyre több bírálat éri az orosz sajtóban, amely úgy véli, Eddig egyetlen terroris­tát sem sikerült kézre keríteni. hogy az elnök és hivatala elszigete­lődött. Az Izvesztyija szemére veti a kormánynak, hogy az első moszkvai pokolgépes merénylet óta 17 nap telt el, de a razziák és tisztogató akciók semmiféle ered­ményt nem hoztak, s eddig egyet­len terroristát sem sikerült kézre keríteni. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök kijelentette, Orosz­ország csak akkor adhat méltó vá­laszt a nemzetközi terrorizmusnak, ha megfelelően értékeli a veszélyt, Dili utcáin menekültek százai küzdenek a túlélésért Nincs követelés Vita a csapatkivonásról MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Jakarta/Darwin. Indonézia csütör­tökön felmondta a négy éve kötött biztonsági egyezményt Ausztráliá­val annak magatartása miatt. Az in­donéz kormány megítélése szerint az ausztrál magatartás hatalmas ká­rokat okozott a kétoldalú kapcsola­tokban. Chris Barrie, az ausztrál vé­delmi erők parancsnoka figyelmez­tette a jakartai vezetést: ha Indoné­zia nem hajlandó együttműködni az ENSZ békeerőivel, akkor nagyon kemény katonai akcióval kell szá­molnia. Az indonéz hadsereg ellen az a vád, hogy támogatja a kelet­timori elszakadást ellenző félkato­nai egységeket, amelyek többezer személyt gyilkoltak meg az elmúlt hónapban, a volt portugál gyarmat függetlenségéről szóló népszavazás óta. A vérengzések miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa 8 ezer főből álló, ausztrál vezetés alatti nemzetközi erő bevetését hagyta jóvá Kelet­Timoron a biztonság és a jog helyre­állítása érdekében. Az első egységek várhatóan a hét végén érkeznek meg a tartományba. Kik Syahnakri indonéz vezérőrnagy elmondta: az indonéz csapatkivonás az ENSZ-bé­keerők kelet-timori megérkezésével veszi kezdetét, és remélhetőleg egy hét alatt lezajlik. John Howard ausztrál miniszterelnök közölte: re­méli, hogy az indonéz hadsereg a nemzetközi békeerők első egységei­nek megérkezése után kivonja csa­patait a tartományból. Dilit, Kelet­Timor székhelyét még mindig füst­felhő borítja. A város épületei szinte teljesen megsemmisültek a volt por­tugál gyarmat elszakadása ellen küzdő félkatonai szervezetek hete­kig tartó támadásaiban. Menekül­tek százai küzdenek a túlélésért a törmelék és szemét borította utcá­kon, próbálnak élelmet keresni a le­égett házak romjai között. Xanana Gusmao kelet-timori függetlenségi vezető csütörtökön bejelentette, hogy a függetlenség hívei támogat­ni fogják a hét végén érkező ENSZ­békeerőket. Gusmao ugyanakkor biztosította a nemzetközi közvéle­ményt: nem kell attól tartani, hogy a függetlenségért harcolók megbosz­szulják az elszakadást ellenző félka­tonai szervezet kegyetlen akcióit. Békülékeny hangnemben Athén. „Törökországnak soha sem volt területi követelése Görögor­szággal szemben, és közös érdek, hogy a két ország népeik jólétéért együttműködjék-jelentette ki szer­da este Bülent Ecevit török minisz­terelnök. Ankara békét és együtt­működést akar Görögországgal ­szögezte le. Ciprusról szólva megál­lapította, hogy ezt a kérdést illetően eltérő a két ország álláspontja, de a problémát maguknak a ciprusiak­nak kell megoldaniuk. A nyáron el­indult török-görög tárgyalási folya­matról pedig Ecevit úgy vélekedett, hogy az lélektanilag kedvező hatás­sal lehet a sziget két közösségére. Az egyaránt NATO-tagállam Törökor­szág és Görögország viszonyát hosz­szú ideje mérgezi az Égei-tengeren lévő szigetek hovatartozásáról zajló vita. A nyáron azonban szakértői szinten tárgyalásokat kezdtek egy­mással, és a légkört javította az is, hogy a közelmúltban a két ország területét súlytó földrengéseket kö­vetően mindketten önzetlenül egy­más segítségére siettek. (MTI) MTI-TUDÓSÍTÁS Washington/Wilmington. A Floyd hurrikán központi magja tegnap a korai órákban, Cape Fear közelében elérte az amerikai szárazföldet. A szélvihar Észak-Carolina államban, Wilmington településtől 40 kilomé­terre délre „szállt partra". Wilming­ton 60 ezer lakosának többsége már korábban elmenekült. Az örvény belsejében kavargó szél sebessége jelenleg eléri az óránként 184 kilo­métert, de ereje az előrejelzések szerint tovább gyengül. A vihart esőzés kíséri. Florida és Georgia ál­lamokban a repülőgépjáratok közül több százat töröltek, és az Amtrak cég is felfüggesztette minden vasúti járatát Washingtontól délre. A Walt Disney World szerdán is zárva ma­rad, a SeaWorld azonban kinyitott, és egy Búcsú Floydtól című tűzijáté­kos látványosságra készül. Bili Clin­ton amerikai elnök, miután kedden már Floridát és Georgiát katasztró­faövezetté nyilvánította, szerdán ugyanezt megtette Dél- és Észak­Carolina vonatkozásában is, vagyis immár négy amerikai szövetségi ál­lam tarthat igényt központi segély­forrásokra. Ebből előre finanszíroz­ni lehet azokat a költségeket is, amelyek az óvintézkedések révén merülnek feí. Az evakuálás minden idők lagnagyobb szabású „népván­dorlását" váltotta ki az Egyesült Ál­lamokban, hatalmas közlekedési torlódásokkal az autópályákon. A négy délkeleti parti államon túl, északabbra is kezd eluralkodni a válsághelyzet és -hangulat. Árvízve­szélyre készülnek Virginiában, Marylandben, Delaware-ban, New Jersey-ben, New Yorkban, de még Massachusetts partjai mentén is, te­kintettel arra, hogy Floyd kíséreté­ben hatalmas esőzések várhatók, a tulajdonképpeni hurrikán által köz­vetlenül veszélyeztetett területeken kívül is. Az amerikai keleti parton nagyon sok településen - köztük az óceántól viszonylag távolabb fekvő fővárosban, Washingtonban is ­csütörtökre iskolaszünetet hirdet­tek. Korábban úgy látszott, Floridát „kapja telibe" az óránként 150 mér­földes sebességű, pusztító erejű szélvihar. Időközben ismeretessé vált, hogy a Bahamákon egy halálos áldozatot is követelt az ott kedden átvonult hurrikán. A Kennedy repülőgéphordozó hajó azonban a floridai partok közelében sikerrel ki­mentette egy elsüllyedt vontatóhajó legénységének mind a nyolc tagját. s haladéktalanul határozott és ke­mény intézkedéseket tesz. Az orosz kormányfő csütörtökön élesen bí­rálta s a hadsereget bomlasztó lé­pésnek minősítette, hogy Tatársz­tán ideiglenesen felfüggesztette te­rületén a sorozást. A kazanyi tör­vényhozás szerdán hozott ilyen döntést, amely mindaddig érvény­ben marad, amíg a Tatársztánban besorozott elsőéves sorkatonákat vissza nem vonják az észak-kauká­zusi tűzfészkekből. Az orosz tévékommentárok szerint nem kizárt, hogy Moszkva csecsen­földi lépésekre szánta el magát. Ezek a iszlám szélsőségesek bázisa­inak bombázása mellett akár kom­mandós akciókat is magukban fog­lalhatnak, amelyek célja a szélsősé­gesek vezetőinek kézre kerítése, il­letve megsemmisítése. Grozniji for­rások szerint az orosz légierő csü­törtökön támadást intézett a da­gesztáni határ közelében fekvő Engel-jürt ellen, s a légicsapásnak számos polgári áldozata van. Orosz források nem erősítették meg a légiakció hírét. Dagesztánból telje­sen kiszorították a muszlim fegyve­reseket; a szövetségi erők csütörtök délre az utolsó határ menti telepü­lést, Susiját is megtisztították az el­szakadásra törekvő felkelőktől. Az orosz hatóságok csütörtökön to­vább szigorították a nukleáris léte­sítmények, így az atomerőművek őrzését is. Kitüntették a Jugoszláviában lelőtt F-117-es pilótáját Szerdán indultak volna MTI-HIR London. Szeptember 15-ét jelölték ki a NATO-tervezők a szerb hadse­reg elleni szárazföldi háború meg­indítására, ha a jugoszláv vezetés nem egyezett volna bele, hogy had­serege kivonuljon Koszovóból. Lord Robertson brit védelmi mi­niszter, a NATO leendő főtitkára a koszovói konfliktusról szerda este Londonban tartott előadásán fedte fel a „Bravo Minus" invázió terveit. Mint elmondta, több tízezer katona indult volna a dél-szerbiai tarto­mányba azzal a feladattal, hogy el­lenséges környezetben heves har­cok során kiszorítsa onnan a szerb hadsereget. A Jugoszlávia elleni légicsapások, a szerb hadsereg erő­szakcselekményei Koszovóban jú­nius elején befejeződtek, miután Szlobodan Milosevics jugoszláv el­nök kivonta katonáit a tartomány­ból. Robertson előadásában úgy vélte, valószínűleg soha nem tud­juk meg, miért kapitulált Milose­vics elnök, amikor váratlanul elfo­gadta a nemzetközi közösség fel­tételeit. Lord Robertson, aki októ­ber elején veszi át a NATO-főtitkári tisztséget Javier Solanától, közölte, az észak-atlanti szövetség élén egyik legfontosabb feladatának te­kinti, hogy létrehozzák Európa sa­ját erősebb védelmi kapacitását. Három amerikai katonai pilótát ki­tüntettek a koszovói légi hadjárat­ban szerzett érdemeiért, s köztük van a Belgrád közelében lelőtt F­117-es „lopakodó" vadászgép piló­táját kimentő csoport vezetője is. James Cardoso repülőszázados ki­tüntetésének indoklásában hang­zik el először hivatalosan, hogy március 27-én (a jugoszlávok) le­lőtték a "lopakodó" harci gépet, és az nem műszaki okból zuhant le. Népszavazás a szélsőségeseknek adandó amnesztiáról Erőszak és kegyelem MTI-HIR Algír. Népszavazás kezdődött teg­nap Algériában a nemzeti megbéké­lésről, olyan mohamedán felkelők közkegyelemben részesítéséről, a­kiknek kezéhez nem tapad vér. Az erőszak azonban eközben sem csitul az országban: iszlám fegyveresek szerdán Dzsidzselli mellett meggyil­koltak két katonát. Az amnesztiát Abdelaziz Buteflika elnök hirdette meg, de össznépi jóváhagyást kért a törvényhez. Kegyelmet azok a láza­dók kapnak, akik nem ontottak vért. Az AFP szerint nem kétséges, hogy a 17,5 millió szavazásra jogosult ál­lampolgár jóváhagyja a tervet. Az amnesztia - ha megszavazzák - ja­nuár 13-ig lesz érvényben. Egy múlt heti bejelentés szerint eddig mint­egy 300 muzulmán szélsőséges kér­te, hogy közkegyelemben részesül­hessen. Az algíri utcák tegnap nyu­godt képet mutattak, az üzletek a szokott nyitvatartással működtek. A mintegy 38 ezer szavazóhelyiség es­te nyolc órakor zár, eredmény helyi idő szerint legkorábban péntek dél­előtt várható. Az eseményre 400 ezer rendőrt mozgósítottak. A két halálos áldozatot követelő merény­letet a Dzsidzselli közeli El Auna te­lepülésen követték el: az áldozatok, két fiatal katona, taxin Algír felé tar­tott, amikor egy csapdának állított úttorlasz mögül iszlám fegyveresek támadták meg őket, s mindkettőjük torkát elvágták. 1992 óta százezren estek áldozatul az erőszaknak. Folyamatosan erősödik a cseh kommunisták pozíciója Már húsz százalék MTI-JELENTÉS Prága. Csehországban szeptember­ben az ellenzéki Polgári Demokrati­kus Párt volt a legnépszerűbb, amelyre a parlamenti választások esetén a lakosság 24 százaléka sza­vazna - derült ki abból a felmérés­ből, amelyet a hónap elején készí­tett a prágai Közvélemény-kutató Intézet (IWM). Az új felmérés is megerősítette, hogy az utóbi időben folyamatosan erősödik a cseh kom­munisták pozíciója. Szeptemberben Cseh- és Morvaország Kommunista Pártját a megkérdezettek 20 száza­léka választotta volna, ami három 3 több mint júliusban. A kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt nép­szerűsége tovább csökken, s szep­temberben csak az emberek 17 szá­zaléka támogatta volna. Az utóbbi hónapokban mérsékelten erősödik a jobboldali Szabadság Unió is. Az orosz televízió adásában látszik, amint a mentőalakulatok keresik a túlélőket a romok alatt. A legújabb orosz lakóházrobbanás áldozatainak száma a 117-et is elérheti. (TA SR/AP)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents