Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-15 / 213. szám, szerda

8 KULTÚRA OKTATÁS ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 16. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 36. számában feltett kérdésre a héten 495 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát özv. Hakszer Lajosné jókai, Labancz Tamara nagyszarvai és Koczkás Zoltán tanyi olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Kislévárdon. (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) Bemutatkozik a Katedra folyóirat Dunaszerdahely. Ma 18 órától a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjával, a Katedra című havilappal ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. Az estet Szilvássy József, a Katedra szerkesztőbizottságának elnöke nyitja meg. A lapot dr. Nagy Mária oktatáskutató, az Országos Közoktatási Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be. Ez évtől egy teljesen megújult, érdekes és aktuális témákkal, problémákkal, milleneumi posztermelléklettel bővített folyóirat kerül az olvasók kezébe, (ú) SZÍNHÁZ POZSON

Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Tangó 19 MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.30, 18.30, 20.30 TATRA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30,18, 20.30 MLADOSŤ: A legkedvesebb bárom (am.) 16, 20 Knockin' on Heaven's Door (am.-ném.) 18 ISTROPOLIS: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30,18, 20.30 Múmia (am.) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Ösztön (am.) 18, 20.30 Én miért nem? (fr.) 17, 18.45 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 17.30, 18.15 Sekalnak meg kell halnia (szl.-cseh-lengy.-fr.) 20.30 KASS

A DRUŽBA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30,17.45, 20 TATRA: A bamba nő (am.) 15.30,17.45,20 CAPITOL: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.45, 18.15, 20.40 IMPULZ: Kámaszútra (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ösztön (am.) 17, 19.15 LÉVA JUNIOR: Patch Adams (am.) 16.30,19.30 SLOVAN: Fargó (am.) 19 GYŐ

R LLOYD: Első látásra (am.) 18 Mimic-A júdás faj (am.) 20 Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 22 CINEMA CITY: Taxi (fr.) 14,16,18,20 Ösztön (am.) 14.45, 17.30, 20.15 Ötvennégy (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Drogosztag (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csúcsformában (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Mátrix (am.) 14.45, 17.30, 20.15 A Thomas Crown ügy (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Múmia (am.) 13.30,15.45,18, 20.15 Vadiúj vadnyugat (am.) 13.30,15.45,18, 20.15 Szájkosaras kosaras (am.) 14,16 Olyan tanulási képességekkel kell felruházni tanulóinkat, amely alapja lehet a későbbi továbbképzésnek Munkanélküliség és szakképzés „PALÓCORSZÁG • MESEORSZÁG" A „Gombaszög fejlesztéséért" Alapítvány (Szalóc), a Palóc Társaság (Ipolyvarbó) és a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ (Balassagyarmat) palóc mesemondóversenyt hirdet óvodások és az általános iskolák tanulói részére. Versenyünk egyik célja újra felfedezni, megismerni és megismertetni a palóc vidék népmeséit, történeteit, és lehetőséget adni a palóc-magyar tájnyelvet beszélő gyerekeknek, hogy megmutassák előadói tehetségüket, s bizonyságot tegyenek e nyelvjárás sokszínűségéről, s az egyetemes magyarság számára talán kissé szokatlan kiejtésbeli sajátosságainak szépségeiről. A verseny helyszíne és időpontja: Elődöntők: Szlovákiában az elődöntőket a versenyt meghirdető szervezetek és a társrendezők meghatározása alapján, valamint a jelentkezések függvényében szervezzük. A tervezett helyszínek: Ipolyság, Losonc, Tornaija, Rozsnyó. Magyarországon az ottani társrendezők meghatározása alapján (legtöbb 4 elődöntő). Az elődöntőket az 1999. október 22-november 7. közötti időszakban tervezzük megrendezni, melyre minden versenyző meghívót kap. Döntő: Helyszín: Balassagyarmat (Magyarország) Időpont: 1999. november 19-21. A verseny feltételei: A versenyben részt vehet minden óvodás, aki betöltötte az 5. életévét, valamint az általános iskolák tanulói, akik bírják a palóc tájnyelvet és megfelelő előadói képességekkel rendelkeznek. A versenybe egy, a palóc vidékhez (lehetőség szerint a saját lakhelyhez, településhez) kötődő népmesével lehet benevezni. A versenybe jelentkezők a mesét csak vidékükre jellemző népviseletbe öltözötten adhatják elő. A verseny felépítése: A versenyt - országhatártól függetlenül - valamennyi palóc tájnyelvet beszélő településen meghirdetjük. Felhívásunkat eljuttatjuk minden, túlnyomórészt palócok által lakott település oktatási és közművelődési intézményeinek, a civil szervezeteknek, társaságoknak, önkormányzatoknak. A verseny négy kategóriában zajlik: I. kategória - óvodások (5 éves kortól) II. kategória - az alapiskolák 1-2. évfolyama III. kategória - az alapiskolák 3-5. évfolyama IV. kategória - az alapiskolák 6-8. ill. 6-9. évfolyama Egy-egy elődöntőből kategóriánként legfeljebb 2 versenyző juthat a döntőbe (tehát elődöntőként öszszesen 8). A döntőbe jutott versenyzők teljesítményét 7-9 tagú értékelő bizottság bírálja el, melynek tagjai a palóc vidék (Magyarországról és Szlovákiából) neves személyiségei, illetve nyelvészek, irodalmárok, előadóművészek, néprajzosok, pedagógusok. Jelentkezési határidő: 1999. szeptember 30. Jelentkezni az alábbi címen lehet : „Gombaszög fejlesztéséért" Alapítvány Nadácia „Pre rozvoj Gombaseku" 049 51 Szalóc - Slavec 112. Telefon : 0942/ 7922114, 7921340,27864 A Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint 1999 második negyedévében a Szlovák Köztársaságban 400,3 ezer volt a munkanélküliek száma - ez 15,8 százalékot tesz ki. ALBERT SÁNDOR Nagyon magas ez a számarány, de még ennél is szomorúbb, hogy a 15-25 éves korosztály képezi a munkanélküliek 33%-át. A 25-26 éves korosztály 26,8%-a él munkanélküli segélyből. A nagyarányú munkanélküliség részben az ország iparának, mezőgazdaságának stb. működésképtelenségéből ered. De nemcsak abból. Európai uniós tapasztalatok mutatják, hogy a munkanélküliség aránya és a munkavállalók képzettségi szintje között szoros összefüggés van. Általános iskolai végzettséggel ma már szinte lehetetlen elhelyezkedni, munkahelyet találni. Ez a felismerés Szlovákiában is érvényes, de még nagyobb gondot jelent az, hogy a munkanélküli fiatalok többsége szakközépiskolákból, ill. szakmunkásképző intézetekből kerül ki. Ezek a fiatalok tehát érettségivel, ill. szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkeznek. Még sincs rájuk igény. Vajon miért? Napvilágot láttak már olyan elképzelések is, hogy törvénybe kellene foglalni az iskolák végzőseinek az első munkahelyhez való jogát. Nem valószínű, hogy ez jelentené a megoldást. Hogyan is lehetne a munkáltatókra, a kis- és középvállalkozókra kényszeríteni olyan munkavállalókat, akikre nincs szükség, ill. akik nem felelnek meg a munkaerőpiac elvárásainak? Nem az iskoláinkkal, az iskoláinkban folyó munkával, iskoláink oktatási programjaival van baj? Nem erre a területre kellene inkább összpontosítani a figyelmünket? Köztudomású, hogy Szlovákiában a középiskolások csaknem 80%-a szakközépiskolában, ill. szakmunkásképző intézetben tanul. Érdemes tehát szakiskoláinkra odafigyelni. A szakképzés a foglalkozáspolitika egyik legfontosabb eleme, hiszen a szakképző intézetekben valósul meg a fiatalok felkészítése a munkaerőpiacra való belépésre. Az elmúlt évtizedekben a szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek biztosították az utánpótlást a nagyüzemi termelés számára. Az akkori elvárásoknak megfelelően általában egy-egy területre szakosodtak, és ezt a szűk beállítottságukat tulajdonképpen máig megőrizSzakiskoláink döntő többsége a tárgyi tudás mindenhatóságára esküszik, pedig ma már nem ez a lényeg (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) ték. Ma ez jelenti az egyik legnagyobb problémát. Szakiskoláinkban ugyanis sok a merevség. Még ma is olyan igénnyel lépnek fel, hogy egyszer és mindenkorra kijelöljék a szakmai pályát. A képzés viszont tartalmilag elavult és a szűk szakosodás miatt a rendszer nem átjárható. Nyilvánvaló tehát, hogy szakiskoláinkat meg kell újítani. A kérdés csak az, hogy hogyan? Milyen iráÁt kellene értékelnünk iskoláink oktatási programjait. nyú, milyen jellegű legyen az elmozdulás? Az állandó és gyors változások világában többé már nem elég az iskolában elsajátítani a szakmát (szaktudást) és a nyugdíjkorhatár eléréséig pénzt keresni vele. Európa az egész életen át tartó tanulás felé halad, ezért olyan tanulási képességekkel kell felruházni tanulóinkat, amely alapja lehet a későbbi szakmai továbbképzésnek, esetleg átképzésnek és a személyes fejlődésnek. Az Európai Tanács öt csoportba sorolja azokat a kulcsfontosságú képességeket, amelyeket tanulóinkkal el kellene sajátíttatni, amelyek az élethez, az önálló tanuláshoz, a munkához és pihenéshez szükségesek: 1. Politikai és társadalmi képességek (demokratikus értékek támogatása és védelme, konfliktusok erőszakmentes megoldása stb.) 2. Interkulturális képességek (a különbségek elfogadása, más etnikai, nyelvi, vallási hagyományokat ápoló népek tisztelete és a velük való békés együttélés stb.) 3. Kommunikációs képességek (szóbeli és írásbeli komunikációs képességek, idegen nyelvek ismerete) 4. Elektronikus kommunikációs képességek (az új információs technológiák használata, a tömegtájékoztatás és a reklámmal szembeni kritikus és józan magatartás) 5. Tanulási képességek (az élethosszig tartó tanulás képességeinek fejlesztése). Setényi János a szlovákiai magyar pedagógusok V. országos találkozóján elhangzott előadásában finnországi példát említett. Finnországban 10 pontban fogalmazták meg a középiskolák végzőseivel szemben támasztott elvárásokat: 1. Helytállás idegen kulturális környezetben. 2. A másság elfogadása. 3. Két idegen nyelv ismerete (ebből egyik az angol nyelv legyen). 4. Etikus magatartás. 5. Egészséges életvitel. 6. Pozitív önkép. 7. Emberi kapcsolatok kezelése. 8. Tárgyi tudás (műszaki téren). 9. Elektronikus kommunikációs képességek. 10. Kritikus látásmód. A napilapok hirdetési rovataiban is a munkáltatók hasonló elvárásairól olvashatunk: idegen nyelvtudás, továbbképzésre való hajlandóság, aktivitás és a vállalat iránti odaadás, rugalmasság, kreativitás, problémamegoldás, a minőségi munka igénye stb. A tárgyi tudás az elvárások felsorolásakor általában a sor végén található, mert nem ez a lényeg. Szakiskoláink döntő többsége mégis erre helyezi a hangsúlyt. A tárgyi tudás mindenhatóságára esküszik. És aztán csodálkozik, hogy végzősei iránt nincs érdeklődés. Tudatosítanunk kellene végre, hogy az iskola „szolgáltatást" nyújt, ezért meg kell felelnie a „megrendelő" (az állam, a fenntartó, a szülő, diák stb.) elvárásainak. Ár kellene értékelnünk iskoláink oktatási programjait. Meg kellene tennünk az első lépéseket a helyi programok kialakításához. Alkalmazkodnunk kellene a munkaerőpiac igényeihez (a programok kialakításakor konzultálnunk kellene az önkormányzatokkal, a helyi vállalkozókkal, szülőkkel stb.). Törvénnyel nem lehet megoldani iskoláink végzőseinek elhelyezkedését. Egy adott munkahely betöltéséhez csak annak van reménye és esélye, akinek tudása és képességei megfelelnek a munkaadó elvárásainak. A szakképzés megújítása tehát társadalmi-gazdasági érdek kellene, hogy legyen. Sajnos, egyelőre úgy tűnik, hogy nem az. A szerző egyetemi tanár Stephen Sommers amerikai rendező elsősorban szórakoztatni akar új filmjével, a Múmia című thrillerrel Kincskeresők Egyiptomban ERDÉLYI EDIT Stephen Sommers amerikai rendező és forgatókönyvíró izgalmas kalandra hívja a mozinézőket. A múmia című filmjében a 20-as évek Egyiptomába visz bennünket. I. e. 1719-ben, amikor Théba városában fény derült Imhotep (Arnold Vosloo) főpap és a fáraó szépséges ágyasa, Anck-Su-Namun szerelmére, Imhotep megölte az uralkodót. Az istenek óriási haragra gerjedtek, és a főpapra a legnagyobb büntetést rótták: megátkozták, majd élve szarkofágba zárták. 1923-ban, háromezer évvel később, Rick O'Connell (Brendan Fraser) légiós és társa, Beni (Kevin O'Connor) fölfedezik ugyan Hamunaptra romjait, de menekülniük kell a rejtélyes fekete lovagok elől. Néhány évvel később két kincsvadász csapat indul a Holtak Városába. Az egyik expedíciót Rick vezeti. Társa a bohókás Evelyn Carnahan (Rachel Weisz) egyiptológus, aki komoly tudományos felfedezésről ábrándozik és a lány bátyja, Jonathan (John Hannah), aki a történelemórán csupán azt jegyezte meg, hogy a fáraókat temérdek kinccsel, arannyal temették el. A másik csapat élén Rick katonatársa, Beni áll, s az idős egyiptológuson kívül vagány kalandorokkal egészülnek ki. A két vetélkedő csapat tagjai persze aligha gondolnák, hogy kapzsiságuk újra életre kelti a réges-régi átkot. Stephen Sommers ezúttal is bizonyította: nagyszerűen ért a kalandfilmek készítéséhez. A múmia szórakoztató és izgalmas, ezenkívül nem hiányzik belőle a humor meg a horrorelem sem. A horrorelem nem véletlen, hiszen Sommers a legendás Boris Karloff főszereplésével készült A múmia (1932) című klasszikus horrorfilmből indult ki. A rendező fantasztikus tempójú képsorokkal indítja a történetet, majd a Holtak Városában valamivel nyugodtabbá válik a tempó, hogy a horrorelemek kerüljenek a középpontba. A vizuális effektusok, köztük Imhotep foszladozó, majd lassan emberi alakot öltő testének készítőit minden elismerés megilleti. Kétségtelen: az ILM stúdió, George Lucas emberei ismét csodát műveltek. Lélegzetelállító, ahogy az ókori Egyiptomot, a homokvihart, az emberevő szkarabeuszokat, a tűzesőt vagy a sáskajárást megjelenítik. A jó forgatókönyvön és digitális trükkökön kívül a színészek játéka is erőssége a filmnek. Sommers irányításával nemcsak a főszereplők, Brendan Fraser és Rachel Weisz nyújtanak tökéletes alakítást, hanem a mellékszereplők, a szélhámos, ám sajátos humorú Jonathant megformáló John Hannah vagy például az alattomos és ravasz Bénit játszó Kevin O'Connor. Stephen Sommers alkotása ugyan nem szárnyalja túl az Indiana Jones-filmeket, de határozottan kellemes időtöltést, szórakozást jelent. Rick O'Connell szerepében Brendan Frasert láthatjuk (Fotó: Tatrafilm)