Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-14 / 212. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 5. A TÉm A: ózO N viL ÁGnApja G] 5 Hozzáférhetnénk minden, az állam pénzén megszerzett és bizalmasnak nem nyilvánított információhoz Feltárulnak a hivatalok kapui Több mint száz kormányon kívüli szervezet biztosította támogatásáról az informá­ciószolgáltatásról szóló tör­vény tervezetét, amelyet az SZDK három képviselője, Ján Lángoš, Ivan Šímko és Ján Budaj készül beterjesz­teni. A javaslatról Ján Langošsal, a Demokrata Párt elnökével beszélgettünk. TUBA LAJOS Mi késztette önöket a törvény­tervezet kidolgozására? A javaslat célja, hogy kilenc évvel a totalitarizmus bukása után a gya­korlatban is érvényesíttessük a pol­gárok azon alkotmányos jogát, amely az alapvető emberi jogok nyilatkozatának elfogadásával el­méletileg 1991-óta érvényes. A tör­vény lényege egyetlen mondatban megfogalmazható: mindenkinek joga van hozzájutni az állam tevé­kenységével kapcsolatos informá­ciókhoz. A törvényjavaslat termé­szetesen ennél sokkal kiterjedtebb, megszabja az állam, annak szervei és alkalmazottai kötelezettségeit. Hogy nézne ki ez a gyakorlat­ban? A polgár elmehet bármelyik állami hivatalba, információt kérhet an­nak tevékenységéről, és nem kell megindokolnia, miért van erre szüksége. Az állam saját tevékeny­ségére évente több tízmilliárd ko­ronát költ polgárai adójából. Már­pedig ők azért fizetnek adót, hogy az állam ezért szolgáltatásokat nyújtson számukra. A hagyomá­nyos nyugati demokráciákban ez az eljárás már természetes folya­„A polgárok azért fizetnek adót, hogy az állam ezért szolgáltatásokat nyújtson számukra." (Somogyi Tibor felvétele) SS Az információszol­gáltatás megtaga­dását akár egymillió korona büntetéssel lehetne sújtani. \\ mat. Nálunk viszont a gyakorlat olyan, hogy ha valaki például in­formációt szeretne arról, melyik alkoholgyártó kapott lincencet, akkor kiderül, hogy a földművelés­ügyi minisztériumban vezetett lis­tához nem juthat hozzá bárki. Gondolja, hogy egy olyan hely­zetben, amikor tíz hónappal a kormányváltás után még azt sem tudjuk, ki sáros az 1996-os óriási gabonabotrányban, egy­szer csak megnyílhatnak az in­formációs csatornák? A törvény értelmében a földműve­lésügyi és a gazdasági minisztéri­um magas beosztású hivatalnokai­nak kötelessége lenne közzétenni a kiviteli engedélyek tulajdonosai­nak listáját, sőt még a licencek odaítéléséről folytatott tárgyalása is nyilvános kellene, hogy legyen. Mi van akkor, ha valamelyik hi­vatalnok egyszerűen ignorálná a törvényt? Az információszolgáltatás megta­gadását akár egymillió korona büntetéssel lehetne sújtani. Sőt, a javaslatban konkrétan felsorolt esetekben ez bűntettnek minősül­ne. A hivatalnok a tevékenységé­vel közvetlenül összefüggő infor­mációkat azonnal köteles lenne ki­adni. Ha viszont az információ jel­lege miatt előkészületre van szük­ség, akkor legfeljebb tíz nap áll a rendelkezésére. Vita esetén a fel­lebbezési szerv a bíróság lesz, amelynek azt kell eldöntenie, hogy az adott információ államtitoknak minősül-e, esetleg közérdeket sért a nyilvánosságra hozatala. Az információkért fizetni kellene? Mivel alkotmányos jogról van szó, az információkat a polgárok térí­tésmentesen kapják meg, ponto­sabban csak a másolással kapcso­latos elengedhetetlen kiadásokat kellene megfizetni. A javaslatba beemelték a kör­nyezeti információkhoz való jo­got is. Mennyiben több ez, mint a most létező törvény? A javaslatunk bizonyos értelem­ben érinti a jelenleg üzleti titok­ként kezelt szférát, mivel a magán­cégek számára is kötelességül szabná a környezetszennyezéssel, az emberek egészségének veszé­lyeztetésével kapcsolatos adatok közzétételét. Miként lehet megakadályozni, hogy az állami hivatalnokok is az üzleti titokra való hivatkozás­sal próbáljanak meg kibújni az információszolgáltatási kötele­zettség alól? A törvény-előkészítési folyamat utolsó fázisában éppen ezeket az összefüggéseket vizsgáljuk. Ön javasolta, hogy mindez vo­natkozzon az ŠtB, vagyis a kom­munista titkosrendőrség archí­vumára is. Javaslatom szerint a törvény vo­natkozna az ŠtB által a polgárok­ról abban az időben készített írá­sos anyagokra is. Mindenki a róla készült anyaghoz férhetne hozzá. Nagyon fontos újdonság lenne, hogy minden ilyen jellegű anyag­gal rendelkező állami és magánin­tézmény számára a törvény meg­szabná, hogy határidőre adja át ezeket a belügyminisztériumnak, amely azután a törvény által sza­bályozott módon kezelné őket. Milyen támogatást tudhatnak maguk mögött a javaslattal kap­csolatban? Első alkalommal történik meg, hogy egy törvényjavaslat előkészí­tése során nyilvános vita folyik. Ezt az interneten kezdtük, ahol az érdeklődők a www.ds.sk címen \\ Első alkalommal történik meg, hogy egy törvényja­vaslat előkészítése során nyilvános vi- > > ta folyik. >> mondhatják el a véleményüket. Amióta bekapcsolódott a civil szektor, kerekasztal-beszélgetése­ket is szerveznek. Úgy szeretnénk biztosítani a parlamenti többséget, hogy ne kelljen várnunk a kor­mány állásfoglalására. Egyszerűen azért, mert ez a törvény szemlélet­váltásra kényszerítené az állami hivatalnokokat, és számítunk arra, hogy elfogadása komoly ellenál­lásba ütközik majd a részükről. Mikorra szeretnék elfogadtatni a törvényt? A nyilvános vita már tetőzik, a szö­veg is hamarosan elkészül, így még idén ősszel szeretnénk a par­lament elé terjeszteni. A szakszervezetek természetes partnert keresnek Megalakult a Délvidéki Magyarok Közössége A PEP segítséget ígér „Finomabb" tisztogatás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szakszervezetek kö­veteléseivel kapcsolatban a Pol­gári Egyetértés Pártja egyelőre nem fogalmazott meg konkrét ál­lásfoglalást, abban azonban egyetért a szakszervezeti vezetők­kel, hogy a gazdasági transzfor­máció során már nem rakható több teher a munkavállalók vállá­ra. Ezt Pavol Hamžík, a PEP elnö­kejelentette ki tegnap a Szakszer­vezeti Szövetségek Konföderáció­ja (KOZ) vezetőivel folytatott ta­nácskozást követően. A politikai szubjektum és a szakszervezetek vezetői megegyeztek, hogy a jö­vőben a KOZ által javasolt le­giszlatív módosításokat is megvi­tatják, mielőtt azokat a kormány elé terjesztenék. Elsősorban a munka törvénykönyvével, a la­kásköltségekhez való hozzájáru­lással, a jövedelemadóval és a re­áljövedelemmel kapcsolatos mó­dosítások kerülhetnek szóba. A tegnapi tanácskozáson a konföde­ráció által kidolgozott, a magán­személyek jövedelemadóját érin­tő törvénymódosító tervezet ke­rült megvitatásra, de a tegnapi sajtóértekezleten konkrétumokat erről sem árultak el. Ivan Saktor, a szakszervezetek or­szágos elnöke arról beszélt, hogy a PEP-ben természetes partnert lát­nak, és azt remélik, hogy a párt képviselői a parlamentben is tá­mogatják majd a szakszervezeti ja­vaslatokat. Például a munka tör­vénykönyvének módosító terveze­te esetében várják a segítséget, amit képviselői javaslat formájá­ban szeretnének előterjeszteni. A módosításra Saktor szerint azért van szükség, mert a kormány ön­kényesen megváltoztatta a három­oldalú egyeztető tanács határoza­tát, és a tömeges elbocsátások le­hetővé tételével diszkriminálta a költségvetési szervezetek alkalma­zottait. Hamžík szerint nincs akadálya, hogy a PEP képviselői a parla­mentben támogassák az említett javaslatot. A szeptember 25-ére tervezett tiltakozó nagygyűléssel kapcsolatban a PEP elnöke el­mondta, szerinte a szakszervezeti vezetők megfontolt emberek, ezért reméli, hogy ezzel az akció­val sem lépnek túl a megengedett határokon. A szakszervezeti konföderáció ve­zetői a mai nap folyamán a Keresz­ténydemokrata Mozgalom vezető­ivel találkoznak, (gal) MTI-HLR Budapest. Az utóbbi tíz évben mintegy 100 ezer magyar mene­kült el Jugoszláviából a háborúk és az etnikai tisztogatás „fino­mabb változata" elől, a magyaro­kat jelenleg is tömegesen bocsát­ják el munkahelyükről és odate­lepített szerbeket vesznek fel he­lyükre - mondta Andrási Attila, a Délvidéki Magyarok Közösségé­nek elnöke. A Magyarországra menekült délvidéki magyarokból szomba­ton megalakult közösség célja, hogy elősegítsék honfitársaik megmaradását szülőföldjükön, valamit összefogják az áttele­pülteket. Andrási Attila a programnyilat­kozatot ismertetve elmondta: „A Délvidéken, Jugoszlávia, illetve Szerbia állami kereteiben élő ma­gyarok nyílt és megoldatlan hely­zetének hosszú távú és megnyug­tató rendezését az önrendelkezés alapján, a nemzetközi helyzet, a balkáni illetve a jugoszláviai ren­dezés függvényében látjuk." Tegnap ismét megmozdult a föld Törökországban Erős utórengés volt MTI-HÍR Isztambul. Közép-európai idő szerint tegnap délután 2 órakor a Richter-skála szerint 6,8-es foko­zatot elérő földrengés volt Törö­kországban. Nagyjából ugyanazt a területet érintette, mint az au­gusztus 17-i, legkevesebb 15 és fél ezer halálos áldozatot követelő földmozgás. Számos olyan ház dőlt össze, amely négy héttel ko­rábban roggyant meg. Az Anadolu török hírügynökség úgy tudta, hogy két ember halt meg és 28 megsérült - többnyire csonttörést szenvedtek, amikor a riadalomtól fejvesztetten kiugráltak az abla­kokon. A földmozgás érezhető volt Isz­tambulban, Ankarában és Izmir­ben is. Szakértők szerint a tegnapi földrengést az augusztusi egyik utórengésének lehet tekinteni. RÖVIDEN A PEP elégedetlen a kormánykoalícióval Pozsony. A Polgári Egyetértés Pártjának tegnapi országos elnökségi ülésén Pavol Hamžík pártelnök közölte: mind a kormánykoalíció, mind a kormány gyenge, a fontos döntéseket csak lassan hozza meg, ezért meg kell változtatni az eddigi munkamódszereket. (SITA) Megvádolták Ľudovít Kaníkot Pozsony. Ľudovít Kaník, a Nemzeti Vagyonalap elnöke ellen fel­merült az összeférhetetlenség vádja. Egyes információk szerint ko­rábban a 1. národná aukčná spoločnosť ingatlanügynökség egyik vezetője volt, s mostani pozíciójával visszaélve a társaság számára nagyon kedvező ügyletben járt közre. (Ú) Elbocsátások a komáromi hajógyárban Komárom. Milan Kopčok, a komáromi hajógyár vezérigazgatója közölte: a jugoszláv háború eddig 240 millió korona veszteséget okozott a cégnek, s mivel a kész hajókat nem tudják a megrende­lőkhözjuttatni, ezért mintegy 800 főnek felmondanak. (U) Szlovákiába látogat a német elnök Pozsony. Egynapos munkalátogatásra csütörtökön Szlovákiába ér­kezik Johannes Rau német államfő. A magas rangú vendéget fo­gadja Rudolf Schuster köztársasági elnök, Mikuláš Dzurinda kor­mányfő és Jozef Migaš, a parlament elnöke. (SITA) Rudolf Schuster véleménye Rezníkről Pozsony. Rudolf Schuster sajnálatosnak tartja, hogy a sajtó né­hány képviselője elmarasztalóan reagált a híresztelésre, mely sze­rint Jaroslav Rezníket, a Slovenská republika volt főszerkesztőjét alkalmaznák az elnöki irodában. Az államfő kijelentette: a kritikát hajlandó meghallgatni, de nem tartaná szerencsésnek, ha az újság­írók szabnák meg, kit alkalmazzon irodájában. (TA SR) Schmögnerová Mojžiš kampányáról Pozsony. A Mojžiš-féle privatizációs hullámról Brigita Schmög­nerová pénzügyminiszternek az a véleménye, hogy amíg csak a reklámkampány folyik, nem avatkoznak be, ellenőrzést majd ak­kor küldenek, ha már megkezdődik a pénz begyűjtése, (-tl-) Tartós marad a gazdasági növekedés Pozsony. A statisztikai hivatal tegnap közzétette az 1999-re vonat­kozó aktualizált prognózisát. Eszerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 1999-ben 2,8%-kal növekedik. Az Infostat-jelentés ellenben csupán 1,9%-os GDP-gyarapodással számol. (SITA) Veszélyt rejt Mečiar nyilatkozata Pozsony. A parlament alkotmányjogi bizottságának elnöke rendkí­vül veszélyesnek tartja Vladimír Mečiar vasárnap tett kijelentését, mely szerint a parlamenti erőviszonyok megváltoztatására tiltakozó megmozdulásokat kell szervezni. Ladislav Oroszt azonban nem lep­te meg a volt kormányfő VTV-nek adott nyilatkozata, mivel Mečiart egy betegesen hatalommániás személynek ismeri. (SITA) A nemzetiek az ET-hez fordulnak Pozsony. Az SZNP elnöksége határozottan tiltakozik a nemzeti el­kötelezettségű dolgozókkal szemben indított általános jellegű tiszto­gatások miatt. A párt nyilatkozata elítéli a szlovák alkalmazottak hátrányos megkülönböztetését a déli országrészben. Ján Slota el­mondása szerint bizonyítékokkal rendelkezik a munkahelyi tisztoga­tásokról, s az ügyet az Európa Tanács elé kívánja terjeszteni. (SITA) A Globtel GSM vadonatúj szolgáltatása Pozsony. A Globtel GSM mobilszolgáltató tegnaptól kínálja a SIM toolkit elnevezésű szolgáltatást, amelynek lényege: a Globtel­menüben sokkal könnyebben és gyorsabban találja meg az ügyfél a kívánt információt. Emellett három (Ericsson A1018s, Motorola cd930, Nokia 3210) duális (GSM 900/GSM 1800) maroktelefon kedvezményes árusítását kezdte meg. (shz) Az ügyvédek ellen is vádat emelnek Pozsony. A Felső-Nyitrát rettegésben tartó, jelenleg rács mögött ülő M. testvérek ügyvédjei, Peter Š. és Pavol B. összejátszottak vé­denceikkel, a börtönből kicsempészték az elítéltek leveleit, melyek révén azok tovább irányították a bűnszövetkezetet. Az ügyvédek ellen eljárást indítottak. (Ú) Orosz-amerikai katonai együttműködés Moszkva. Az orosz és az amerikai védelmi miniszter közös hadá­szati stabilitási központot hozott létre a 2000. év számítógépes problémáinak megoldására. A várhatóan január közepéig működő központ feladata: megakadályozni a rakétatámadást előrejelző rendszerek számítógépeinek esetleges meghibásodását. (MTI) Csütörtökön Orbán-Dzurinda kormányfői találkozó Aláírás a Žilina hajón ÚJ SZÓINFORMÁCIÓ Pozsony. Csütörtökön délután fél háromkor kerül sor Mikuláš Dzu­rinda szlovák és Orbán Viktor ma­gyar kormányfő találkozójára, mely­nek során aláítják a Párkányt Eszter­gommal összekötendő, a Duna felett átívelő Mária Valéria híd felépítésé­ről szóló egyezményt. A két minisz­terelnök a dokumentumot a határ­folyó közepén lehorgonyzott Žilina nevű hajón látja el kézjegyével. Az esemény Dzurinda esztergomi láto­gatásával kezdődik, melynek során felkeresi a Duna-parti település vá­rosházát. Ezt követően a két kor­mányfő a magyarországi oldalon száll fel a ceremóniának helyszínt kölcsönző hajóra, (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents