Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-14 / 212. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 14. KOMMENTÁR Óvatos derűlátás PAKOZDI GERTRÚD A nagyprivatizációs törvény módosítása körüli huzavona végül is a várt kompromisszumot eredményezte. Közben a közvélemény talán fel sem figyelt arra a napokban felröppent hírre, mely szerint a második negyedévben 2,9%-os volt a gazdaság növekedése. Érthető ez a magatartás, hiszen a közvélemény kialakulásában főleg a bérből és fizetésből, segélyből, illetve nyugdíjból élők nézete a döntő. Ez a népes réteg az, amely pénztárcáján valójában most kezdi tapasztalni a megszorító intézkedések könyörtelen fogyasztáscsökkentő hatását. Ezt támasztják alá a gazdasági előrejelzések is, melyek szerint a harmadik negyedévben - szemben a lakossági fogyasztásnak az év első felében tapasztalt növekedésével - már kevesebbet fogyasztunk, és a bruttó hazai termék növekedése is jócskán mérséklődik. A gazdaság alakulásáért felelős politikusok - noha örömük érthető óvatos derűlátásuknak adtak hangot. Pedig az említett gazdasági mutatók kedvező alakulása nagy szerepet játszik az ország külföldi megítélésében. Jól tudják, hogy a reformfolyamatok jó része még hátra van, jóllehet a gazdaság első félévi szerény növekedésében igazolni látják a gazdaságpolitikai lépések helyességét. Mert mit is takar a fenti hír? Egyebek között az export 10%-os növekedését, miközben az import ennek a negyedével sem emelkedett. Várható ugyanakkor, hogy a behozatali pótvám következtében tovább csökken az import. Rendkívül fontos körülmény, hogy a kormány reformtörekvései időben egybeesnek az exportunk által megcélzott országok fogyasztásának növekedésével, így a kivitelünkben húzószerepet játszó nemzetközi konszernek szlovákiai vállalatai el tudják adni termékeiket. Nyilvánvaló, hogy az exportnövekedés csak egyik része az ország gazdaságát alakító tényezőknek. A serpenyő másik felében ugyanis a szerkezetváltásra váró bankok és eladósodott, de megmentésre érdemes hazai vállalatok találhatók, a túlköltekező állam- és közigazgatással együtt. Az elmúlt évhez képest ugyanis az államigazgatási fogyasztás 6%-kal növekedett, miközben minden tárcavezető pénzhiányra panaszkodik. S jóllehet a kormánykoalíció politikusai szinte egymást túllicitálva rendre kinyilvánítják az állami hivatalok karcsúsításának szükségességét, a gyakorlatban semmi sem történik. Amíg viszont az ilyen politikusi magatartás lesz a mérvadó, és a szakszervezetek meg az ellenzék által beígért forró ősztől megijedve továbbra is ódzkodnak a még elengedheteden reformlépésektől, addig félő, hogy az örvendetes exportnövekedésből származó hasznot felemészti a drágán működő állam, a gazdaságtalanul működő vállalatok sora. Megtörténhet, hogy azoknak lesz igazuk, akik azt hangoztatják: túlzásnak bizonyul még a szerény növekedés kapcsán megfogalmazódott óvatos derűlátás is. JEGYZET A látszat csal PETERFI SZONYA Hamarosan megkezdődik az új szociális biztosítási reform vitája, melynek első szakasza - remélik a munkaügyi tárca szakértői szigorúan szakmai szinten mozog majd. A koalíció és az ellenzék múlt héten aláírt közös szándéknyilatkozata ezt feltételezi, de mert Szlovákiában minden másképpen működik, aligha bízhatunk a nézetek közeledésében. Alig száradt meg a tinta a közös okmányon, amikor Vojtech Tkáč (DSZM) kertelés nélkül kimondta: mozgalma nem támogatja a nők nyugdíjkorhatárának megváltoztatását. Bár a Szociális Biztosító igazgatótanácsának elnökeként tisztában van a nyugdíjalap pénztelenségével, politikusként nem érdekli, hogy a szociális szféra transzformációjára, s ezen belül a nyugdíjrendszer átalakulására az ország rossz gazdasági helyzete miatt (is) szükség van. Úgy tűnik, nem érez felelősséget az elmúlt esztendők rablógazdálkodása miatt, de nem hajlandó elismerni azt sem, hogy a Mečiar-kormány minisztereként az általa vezetett ágazatban sem szakmai, hanem politikai szempontok érvényesültek. A kormány például a Szociális Biztosító nyugdíjalapjába 1996-óta folyamatosan - drámai módon csökkentette a befizetéseket, holott a biztosító vezetősége figyelmeztetett az összeomlás veszélyére. Míg 1994-ben a nem produktív személyekért 5,8 milliárd koronát, 1996-ban 3,2 milliárd, majd 1997-ben csupán 700 millió koronát fizetett. Nem csoda, hogy a nyugdíjalap kiadásai meghaladták a bevételeket. Tehát már kilencvenhétben tudni lehetett, hogy 1999-ben a tartalékok végleg kimerülnek! Nem vitás, tudta ezt Tkáč miniszter éppúgy, mint Tkáč igazgatótanácsi elnök. De miniszterként, politikusként - noha a szociális szféra szakértőjeként tartják számon - beletörődött, sőt egyetértett a kormány döntésével. Félő, hogy az új szociális biztosítási reform vitája nem lesz konfliktus-, de sajnos politikamentes sem. Pedig ahhoz, hogy a mai, illetve a majdani nyugdíjasoknak ne kelljen tartaniuk a jövőtől, nem csupán látszat-, hanem valós politikai kompromisszumokra is szükség lesz. Képes erre az ellenzék? Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Jenő, félreérted a helyzetet, nekem higgy, ne a szemednek (Peter Gossányi karikatúrája) Sokszor a politikusok sem tudják, mit kezdjenek a gyűlölettel s annak következményeivel Élni és élni hagyni Hollandiának sok jellegzetessége van a tulipánoktól a csatornákig, de az egyik legfontosabb a tolerancia. Politikai értelemben véve ez a kis ország legfontosabb ismertetőjegye. SÓKI TIBOR Sokan csodálják érte, sajnos azonban kevesebben akadnak olyanok, akik megpróbálnak elgondolkodni azon, hogy is lehetne a híres holland sajt mellett a holland toleranciát is importálni. Merthogy bizonyára lehetséges. Hiba lenne azt gondolni, hogy ott teljesen más viszonyok uralkodnak, vagy hogy a holland ember mentalitása teszi az országot olyan nyílttá. Ha megvizsgáljuk a németalföldi tolerancia gyökereit, rájöhetünk, hogy néha nagyon egyszerű dolgok teszik könnyebbé, nyugodtabbá az életünket. Egy amerikai újságíró szerint a holland életfilozófia alapja: élni és élni hagyni. Van benne valami, csakhogy mindez egymagában még nem lenne elég a dicsőséghez. Mindig kerülnek olyanok, akik hagyják, hogy alantas ösztöneik uralkodjanak. Hasonló elv - ha nem is olyan következetesen és alaposan - sok más helyen is működik. Nálunk is egyre több olyan emberrel találkozunk, aki megpróbál ez elgondolás szerint élni. Csakhogy mindig kerülnek olyanok, akik hagyják, hogy az alantas ösztöneik - mint amilyen a rasszizmus, a sovinizmus, a xenofóbia - uralkodjanak OLVASÓI LEVÉL Krónikáink sorsa Az ÚJ SZÓ f. hó 3-i számában Vojtek Katalin tollából a Bécsi Képes Krónikával kapcsolatban egy érdekes nyilatkozatot olvashattunk, melyet a cikkíró Debrecenben az Ady Endre Akadémián hallott Rónai Péter történész, újvidéki egyetemi tanár szájából. Mely szerint a fent idézett krónika eredete, azaz, hogy ki volt a szerzője, a mai napig nem bizonyított teljesen. Az 1931-ben, Budapesten kiadott Kódexek és Krónikák gyűjteménye erről így ír: Bécsi Képes Krónika, másrajtuk. így aztán nem csoda, ha akadnak politikusok, akik programjukat is erre építik. Mindezek után azon sem kell csodálkoznunk, hogy Szlovákiának nincs túl jó híre a világban. Pedig ha megtanulnánk kezelni saját indulatainkat, s rájönnénk, hogyan kell értékelnünk a sovén megnyilvánulásokat, sok mindent megváltoztathatnánk. Ez azonban nem könnyű. Elsősorban a vezető személyiségek, a politikusok feladata lenne, csakhogy sokszor ők maguk sem tudják, mit kezdjenek e gyűlölettel s annak következményeivel. A legutóbbi időkig, ha egy szlovák párt, koalíció esetleg maga a kormány tárgyalásokba bocsátkozott volna a magyarokkal, sok támogatója elfordult volna tőle, mondván, hogy olyan politikusokat nem támogat, akik idegenekkel - netalán a nép és az ország ellenségeivel bratyiznak. Ugyanez az itteni magyar közösségre is érvényes. Közülünk sem mindenki fogadta örömmel, hogy az MKP revansista hőbörgés helyett megpróbál együttműködni egyes szlovák pártokkal. Már amelyek erre hajlandóak és alkalmasak. Sok, magát demokratikusnak és európainak valló szlovák politikus ugyanis sokáig nem nagyon mert tárgyalásokba bocsátkozni magyar kollégáival, nehogy csökkenjen pártja támogatottsága. Már azzal, hogy így gondolkodtak - és érveltek -, támogatták a sovén gondolatok terjesztését. Mi pedig belementünk a játékba, mintha magunk is beismernénk, hogy velünk szövetkezni szégyen és gyalázat lenne. Ezzel szemben egy németalföldi politikusnak nem kell attól tartania, hogy csökken a népszerűsége, ha nyilvánosan felvállalja a másság védelmét és támogatását. Peként Márk krónikája, egykorú, díszes, valószínűleg Nagy Lajos király számára készült példánya Kálti Szomoin fia Mihály fia Márkus székesfehérvári őrkanonok, az ország kincs- és levéltárnoka Chronica de gestis Hunagrorum c. művének, amely régibb krónikák, gesták, feljegyzések és hagyományok alapján a magyarok történetét foglalja magában Noén kezdve, a hunokon át az 1342. évig, Nagy Lajos király koronázásáig. A munkának nagy forrásértéke mellett fő érdeme, hogy legtöbbet tartott fenn ősi mondáinkból, lélekkel, fajtája iránti meleg szeretettel örökítette meg azokat. Nyelvezetén is minduntalan átvülan a magyarul gondolkodó elme, úgyhogy Márk dig a derék fapapucsosok sem egészen mentesek az alantasabb érzésektől. A különbség az, hogy ők megtanulták kezelni őket. A holland politikai élet egy ismerője elmondta, a németalföldi emberek sem mindig szeretik a másságot, ők sem örülnek a bevándorlóknak és néhányan idegenkednek az idegenektől. Csakhogy olyan környezetben nevelkedtek, ahol megtanultak egy nagyon fontos dolgot: a sovén és idegengyűlölő megnyilvánulások épp olyan illetlenek, A sovén megnyilvánulások épp olyan illetlenek, mint az utcára pisilés. szégyellni valók, mint mondjuk a szellentés vagy az utcára pisilés, így aztán megértik, hogy politikusaik nem eregetnek rasszista szólamokat, sőt igyekeznek európai módon viselkedni. Tettekben is. Mindezek után egy pártnak nem kell attól tartania, hogy nyíltsága, toleránssága miatt vereséget szenved, az országban nyugodt légkör uralkodik, nem kell Járőröző" kopasz ifjak bandáiban gyönyörködnie a járókelőknek, s az egész világ azt gondolja a derék hollandusokról, hogy hű de milyen rendes gyerekek. Lassan talán ideje lenne itt is elterjeszteni az ilyesfajta gondolkodást. Nem számíthatunk gyors sikerre, hiszen a legjobb esetben is egész generációkat kell szó szerint átnevelnünk, de joggal hihetünk abban, hogy a szorgalmas és kitartó munka egyszer meghozza majd a gyümölcsét. Meg abban is, hogy a hollandusok szívesen segítenek nekünk közös (közép-európai) dolgaink rendezésében. krónikáját bátran nevezhette egyik ismertetője a magyar irodalom első igazi nagyobb emlékének. A bécsi díszes példányban a szöveg nem egészen teljes, az 1331. évnél, Károly Róbert király havasalföldi hadjáratának elbeszélésében a mondat közepén megszakadt, ami valószínűleg a másolásra felügyelő szerző 1358-59 körül bekövetkezett halálával függ össze. A krónika kis ívrétalakban, 73 pergamenlevélre van írva. Helyesírása mutatja, hogy másolója magyar volt. Címlapját a trónon ülő és hívei által körülvett uralkodó képe díszíti; ezzel együtt 142 kép vagy iniciálé van benne. A miniatűr stílusa a nápolyi könyvfestőiskolához áll legközelebb; magyar voltára vall a hazai típusok, TALLÓZÓ PRAVDA A Nemzeti Vagyonalap (FNM) valószínűleg feljelentést tesz az MKC vállalat vezetői ellen, mely elprivatizálta a tapolcsányi Topdrogot. Az ügyben több olyan személy neve is felmerült, aki rokonságban áll a DSZM egyes vezetőivel. A tulajdonosok közt szereplő Ľubica B. testvére Tibor Cabaj, a DSZM frakcióvezetője. Az MKC 30 millió koronáért megszerezte a vállalat részvényeinek 51 százalékát, ám az árból csupán hatmilliót fizetett ki. A részvények egy része ismeretlen tulajdonba került, s az ügy okirathamisítással fűszereződött. Valaki maga válaszolt a vagyonalap nevében ajárási hivatalnak, mivel a FNM nem járult hozzá egy épület eladásához. A DSZM egyik tapolcsányi vezetője korábban már figyelmeztette Mečiart, hogy Cabajt testvére privatizációs botrányai miatt nem kedvelik. KURIER A bécsi bulvárlap Magyarország NATO-ban töltött első fél évéről közölt cikket. A féléves tagság mérlegének legpozitívabb eleme, hogy sikerült átvészelni a déli határok mentén dúló háborút, mégpedig úgy, hogy a magyarok is lakta Vajdaságban nem kezdődött etnikai tisztogatás. Igen költséges a hadsereg illesztése a NATO-hoz, amelyre Brüsszel tízévi türelmi időt szabottírta a szerző. Emlékeztetett rá, hogy a katonai kiadásokat 2000-ben 30 százalékkal növelni szándékoznak. Gyarmati István, a külügyminiszter biztonságpolitikai tanácsadója arról beszélt, hogy jelentős megtakarítások állnak a kiadásokkal szemben: a hadsereg reformja a NATO-n kívül jóval költségesebb lenne, mert így sem harci, sem légvédelmi repülőgépeket nem kell vásárolni, s a személyi állomány létszámát csökkenteni lehet. A gondot a jogi illeszkedésjelenti, számtalan törvény, köztük az alkotmány módosítását teszi szükségessé, ha a NATO-csapatok magyarországi állomásozásának engedélyezését a parlamenttől a kormány hatáskörébe kell utalni, s ezt a képviselők ellenzik. NÁRODNÁ OBRODA A jobboldali pártok a Mečiarellenes koalíció gerincét alkották, ma politikai görcsökben rángatóznak - áll a napüap cikkében. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a Mečiar-ellenességen kívül a jobboldali politikusok szinte semmiben sem tudnak megegyezni. A kicsinyes viták, a baloldallal kötött kompromisszumok miatt minél többször szerepelnek a nyilvánosság előtt, annál kevésbé bíznak bennük a polgárok. A mečiari privatizáció elemzéséből sem lett semmi, csupán a Černák-Palackaféle versenytárgyalások, melyek a stratégiai vállalatok privatizációjakor csúcsosodnak ki. A szerző azt is kifogásolja, hogy a kormány jobboldali tagjai, ahelyett hogy logikus érvekkel támasztották volna alá a privatizáció gondolatát, „magas szintű szakértői vitába" bocsátkoztak, s ahelyett hogy rendezték volna a vagyonalap ügyét, újra csak Černák és Dzurinda levélváltását kínálták a polgároknak. viselet és fegyverzet kitűnő ismerete. Eredeti kötése hiányzik; a mostani a XVI. századból való. A XVI. század végéig Magyarországon maradt, az sem lehetetlen, hogy egykor a Corvinához tartozott; egy bejegyzés mutatja, hogy mielőtt a bécsi császári könyvtárba jutott, török kézen is volt. Iktatási száma a bécsi állami könyvtárban 405. (Hist. prof. 218). A krónikának ugyanott másik, XIV. századi, festetlen hártyapéldányát is őrzik, amelyet csonkasága miatt Acephalusnak neveznek; ennek iktatási száma 545. (Színes kép 450 o.). A leírás után egy csomó forrásművet említenek. özv. Petőcz Kálmánné Komárom