Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-13 / 211. szám, hétfő

8 KULTÚRA ­OKTATÁS ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 13. Kettős kínai filmes győzelem Velence. A vasárnapi olasz napilapok kiegyensúlyozottnak és bölcsnek minősítik az 56. velencei filmfesztivál zsűrijének döntése­it, de kifogásolják, hogy a versenyen indult filmek nagy része köze­pes minőségű volt. „Nem volt nehéz közös nevezőre jutni" - mond­ta Emir Kusturica, a zsűri elnöke a La Repubblicának. A kínai Csang Ji-mu számára egyöntetűen szavazták meg az Aranyorosz­lán-díjat az Eggyel sem kevesebb című filmjéért. Mint ahogy abban sem volt nézeteltérés a zsűri tagjai között, hogy az ugyancsak kínai Csang Juan kapja meg a legjobb rendezés különdíját a 17 év című alkotásáért. A zsűri nagydíját az iráni Abbasz Kiarosztami nyerte el A szél elfúj minket című produkciójáért. (MTI) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Asterix és Obelix (fr.) 15.30 Múmia (am.) 18, 20.30 TATRA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Ösztön (am.) 15.30, 20.30 Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 18 MLADOSŤ: A legkedvesebb bárom (am.) 16, 20 Knockin' on Heaven's Door (am.-ném.) 18 CHARLIE CENTRUM: Mátrix (am.) 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 17.30, 18.15 Amerikai história X (am.) 18.45,20.30 Az erőszak vonala (am.-ném.-fr.) 20.15 KASS A DRUŽBA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Ösztön (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: Notting Hill (am.) 16,18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKI A ROZSNYÓ - PANORÁMA: Szerelmes Shakespeare (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 16.30, 19.30 SLOVAN: Ha egy férfi szeret egy nőt (am.) 19 GÚTA- MOZI: EdTV (am.) 19.30 GYÖ R LLOYD: Csúcsformában (am.) 18, 20 A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső (am.) 22 CINEMA CITY: Taxi (fr.) 14, 16, 18, 20 Ösztön (am.) 14.45, 17.30, 20.15 Ötvennégy 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Drogosztag 14.30,16.30,18.30,20.30 Csúcsformában 14.30,16.30, 18.30,20.30 Mátrix (am.) 14.45,17.30, 20.15 AThomas Crown ügy 13.30,15.45,18,20.15 Múmia (am.)13.30,15.45,18, 20.15 Eva Krekovičová idén nyáron megjelent könyvének témája: a romák és a zsidók ábrázolása a szlovák folklórban Év végéig várhatóan új nézettségi csúcs születik Nyitrai színházi tervek ÚJ SZÓ-HlR A nyitrai Andrej Bagar Színház min­den szempontból sikeres évadot tudhat maga mögött. Már most csaknem bizonyos, hogy a naptári év végéig új nézettségi rekord szüle­tik (1999 januáijától decemberig kb. 120 000 néző), s a társulatot a szakmai elismerés sem kerülte el: a szeptember 24-én, a Színházi Nyitra fesztivál keretében átadásra kerülő Dosky (Deszkák) elnevezésű díjra 11 kategóriában jelölt. Az 1999/2000-es szezont a színház vajdasági vendégszerepléssel kezd­te, jelenleg a Hegedűs a háztetőnt játsszák, az első premierre - a „cseh Moliére"-nek is nevezett Antonín Procházka Gyilkosságok és gyen­gédségek című bűnügyi komédiájá­ról van szó - pedig novemberben kerül sor. A tervek szerint decem­berben mutatják be Csehov Sirályát, márciusban Bulgakov Mester és Margaritájának színpadi változatát, júniusban pedig A véres grófnő cí­mű, Báthory Erzsébetről szóló ere­deti szlovák musicalt. Ezen kívül az Kétéves, tandíjmentes lótenyésztöképzés Kisbéren Várják a diákokat ÚJ SZÓ-HÍR Kisbér. A Komáromtól 30 km-re fekvő magyarországi település az elmúlt évtizedekig a magyarorszá­gi lótenyésztés egyik központja volt. Itt tenyésztették ki a kisbéri félvér lófajtát, s ugyancsak itt szü­letett Kincsem, a csodakanca és az Imperial nevű angol telivér mén, mely a 60-as években sorra nyerte a galloppversenyeket. Azokban az időkben a kisbéri ménes lovasai és lovai gyakran szerepeltek különbö­ző hazai és külföldi versenyeken. Kisbér lovas nimbuszát a szocializ­mus évtizedei alaposan megtépáz­ták, megmaradt azonban a lovar­dája és több olyan épülete, melyek oktatásra alkalmasak. Ez adta az ötletet egy lótenyésző szakiskola létrehozására. Az intézmény igaz­gatója, Bocskáné dr. Nagy Júlia el­mondta, hogy a kétéves tandíjmen­tes lótenyésztőképzésre 16-22 éves fiatalok jelentkezhetnek. Az elmé­leti oktatás - kollégiumi elhelyezés­sel - Kisbéren, a gyakorlati képzés pedig Bábolna lovastelepein lesz. Az iskola profiljába tartozik ezen kí­vül a hasonló időtartamú és hason­ló rendszerben tervezett mezőgaz­daságiszakember-képzés is. Az is­kolavezető szavai szerint az őszi hó­napokban beinduló tanfolyamokon gazdákat és gazdaasszonyokat ké­peznek majd. Ezekre, hasonlóan, mint a lótenyésztő képzésre, szlo­vákiai diákokat is várnak. Az érdek­lődők szeptember derekáig jelent­kezhetnek a kisbéri lótenyésztő szakiskolában, illetve a következő telefonszámokon: 003630/ 22680­40,003634/ 340379. (km) , A másság a nép ajkán Andrej Bagar Színház rendszere­sen együttműködik a pozsonyi konzervatórium diákjaival, akikkel idén Peter Shaffer Fekete komédiá­ját állítják színpadra. František Javorský igazgató elmondta, fon­tosnak tartják ezt az évadot, de az igazi csúcsot várhatóan a 2000/ 2001-es szezonban fogják elémi. Akkora érik be a jelenlegi szervező­munka gyümölcse: egy-egy pro­dukciót Gintaras Varnas litván, il­letve Alföldi Róbert magyar rende­ző állít majd színpadra. Egyébként mindkettőjük munkájával találkoz­hatnak a nézők az idei Színházi Nyitrán, Varnas Ibsen Hedda Gabler című darabját, Alföldi pedig Shakespeare Viharját hozza, (as) Eva Krekovičová Medzi toleranciou a bariérami ('A tolerancia és a korlátok kö­zött') című könyve az idén nyáron jelent meg az AEP po­zsonyi könyvkiadónál. CSANDA GÁBOR A kiadó a közelmúltban olyan jelen­tős kiadványokkal bővítette a könyvpiacot, mint a Kárpát-Ukraj­náról szóló monográfia (Zakar­patsko), a Masaryk elnök levéltáro­sának, Anna Horáková-Gašpa­ríková által írt visszaemlékezés (U Masarykovcov), a svéd nagykövet, Ingmar Karlsson tanulmánygyűjte­ménye (Európa a národy), Jan Rýchlik Češi a Slováci ve 20. století című cseh monográfiája, továbbá a huszadik századi polgárosodási fo­lyamatokat vizsgáló, német nyel­ven megjelent tanulmánykötet (Bürgertum und bürgerliche Ge­sellschaft in der Slowakei. 1900­1989), valamint a nagyon gazdag regiszterű Bibliografia k dejinám Slovenska, hogy csak a legjelentő­sebbeket említsem. Eva Kreko­vičová könyvének témája, mint azt az alcíme is jelzi: a romák és a zsi­dók ábrázolása a szlovák folklór­ban. Bevezetőjében megállapítja, hogy a szépirodalomhoz, illetve a „hivatásos irodalom"-hoz rokoni szálakkal kötődő folklórműfajok olyan szociális emlékezet hordozói, melyek a különböző típusú közös­ségek teremtette hagyománynál is mélyebbek, lévén, hogy ebben a szociális emlékezetben olyan infor­mációk is megőrződnek, melyek nem képezik a tradíció részét. Eb­ben a szociális emlékezetben a „másság" és az „idegenség" képe bi­zonyos műfajokban évszázadokon át változatlan formákban őrződik meg, sztereotípiák, előítéletek és le­egyszerűsítések formájában, más műfajok ezzel szemben a hagyomá­nyosság megőrzése mellett (akár az eredeti szöveg egyetlen szavának megváltoztatásával is) szüntelen aktualizálódnak és megújulnak, például a történelmi helyzet analó­giáinak hatására. A szlovák népköl­tészetben (ellentétben a lengyel vagy a magyar népköltészettel) a „más" (értsd: kisebbségi) vagy az „idegen" etnikum ábrázolása sem jellegét, sem pedig előfordulását te­kintve nem jelentős, például Zátu­recký 1897-ben megjelent Szlovák szállóigék, közmondások és szólá­sok című gyűjteményében a leg­többször a cigányok szerepelnek (85), a zsidók 20, a lengyelek 4, a magyarok és a németek 2-2 eset­ben. A szerző ezt a szlovák történel­mi folyamatosság hiányán kívül ar­ra a tényre vezeti vissza, hogy a kul­túra „etnizálását", illetve a romanti­kus nacionalizmus eszméit a mű­velt réteg képviselte, azaz, hogy a szlovákok etnikai-nemzeti identitá­sát a „plebejus gyökerű" szlovák kultúra alakította, így az a néphez (és a népköltészetbe) nem jutott el. A szlovák folklórban ábrázolt ro­mák megkülönböztető jegyei ­megnevezésükön (cigány), bőrük színén és nyelvükön túlmenően -: főként a sajátos életmódjuk, gon­dolkodásuk, viselkedésük, mentali­tásuk, erkölcsi normáik, míg a zsi­dóké - a konkrét vezeték- vagy ke­resztnevükkel való megnevezésü­kön túl - a többségi lakosságtól el­térő vallásukban, „nem igazi" felső réteg voltukban mutatkoznak meg (a zsidók ábrázolása erkölcsi téren a legkritikusabb). A két etnikum vi­szonylatában a cigányok ábrázolá­sa a kidolgozottabb, részletesebb és árnyaltabb, s ehhez igazodik a szer­ző gyűjtése is; a zsidókat ábrázoló gyűjtés mintegy félszáz szöveget (dalt, szólást, közmondást) ölel fel, a romákkal kapcsolatos folklór (döntő többségében kottával ellá­tott dal) ennek többszöröse. A be­...a cigányok ábrázolása a kidolgozottabb, részle­tesebb és árnyaltabb... mutatott szövegekben a zsidó(k) ábrázolása az elítélő és pozitív pó­lus közti semlegesig terjed. Leg­gyakrabban konkrét emberi sorsok képviselője, s bár a cigánnyal ellen­tétben nem mindig egyértelműen negatív alak, a zsugori, nyereségvá­gyó kereskedő szinonimája, köpö­nyegforgató („Dnes see Lajošem, jutre Ludvikem a predea zostanece vše lem Lajzarem"), nyelve érthe­tetlen, a zsidó (férfi) szakállas, öreg, esetleg piszkos, büdös. Más szövegek szerint okos és ravasz, de irigysége miatt elnyeri büntetését. A cigánnyal szemben mindig alul­marad (mert az még nála is rava­szabb), nem zsidó szeretóit pénze révén szerzi, házaló zsidóként min­dent megvesz (tollat, bőrt, hajat), a Medzi toleranciou a bariérami Obraz Rómov a Židov v slovenskom folklóre jpr • cl EVA KREKOVIČOVÁ legtöbb fenntartást ezek ellenére mégis az eltérő vallása jelenti: nem keresztény volta miatt gyakran ok nélkül is „bűnhődnie" kell. A romá­kat ábrázoló népdalokban a cigány megjelölés (hasonlóan a zsidóhoz) káromkodás funkcióját is betölthe­ti, de szerepel „muzsikus", „kovács" stb. jelentésben is. Negatív figura­ként hazug, hamis ember, tolvaj („Kde Slovenka, tam spev;/ kde Maďarka, tam hnev;/ kde Nem­kyňa, tam faleš;/ kde Cigánka, tam krádež"), zajos, verekszik, rosszul neveli a gyerekeit stb.; semleges ró­la alkotott értékítélet, hogy fél a ha­láltól, nincs állandó lakhelye, má­sutt lakik, mint a többiek; pozitív említése: tehetséges zenész, min­den helyzetben feltalálja magát, ko­vács (azaz becsületesen dolgozik), jó lókereskedő stb. A bőséges, gon­dosan kommentált, típusokba so­rolt, adatolt anyag árnyaltabb is­mertetésétől (szükségből, azaz helyszűke és a szakmai inkompe­tencia miatt) eltekintek, a nyájas ol­vasó figyelmébe ajánlom viszont a szerző néhány következtetését. Krekovičová egyebek közt leszöge­zi, hogy a bemutatott folklóranyag­ból egyértelműen kitűnik a roma közösségek elszigeteltsége abban a környezetben, ahol éltek, s ez gya­korlatilag ma is így van. A szlovák folklórban (valamint a sajtóban és az irodalomban) a 19. századtól kezdve politikailag motivált zsidó­ellenes hangulatkeltés vette kezde­tét - amit a szerző azzal a ténnyel magyaráz, hogy a kiegyezés utáni Magyarország zsidósága jogilag több előnyt élvezett, mint a többi nem magyar kisebbség -, s végső soron ez az uszítás a szlovákiai zsi­dók 20. századi üldöztetéséhez ve­zetett. A tolerancia a folklórban is kizárólag a pontosan kiszabott kor­látok közt juthatott érvényre. Mind a tűrőképességnek, mind pedig a korlátozásoknak konkrét gyakorla­ti jellegük volt, gyökereik pedig az eltérő kulturális, szociális, faji és vallási jellegben keresendők. A szö­vegekben persze ezek a különbsé­gek már etnikai alapon nyilvánul­tak meg, s a romák bennük egy kul­turálisan és szociálisan nem kom­patibilis közösség képviselőiként szerepeltek. A folklór a többség és a roma kisebbség közötti létező mély szakadékot hangsúlyozta és igazol­ta, amely a romáknak a többség ál­tali elszigetelésében és megbélyeg­zésében nyilvánult meg. Napjaink folklórműfajairól Krekovičová megállapítja, hogy azok sztereotí­piák és előítéletek formájában él­nek tovább. Szlovákiában a többsé­gi nemzet romákkal szembeni nö­vekvő (és gyakran a sajtó által táp­lált) ellenszenvére már csak az anekdoták és a humoros találósok reflektálnak. A pozsonyi válogató legjobbjaként került be a 40. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiára utazó szlovák csapatba Keszegh Balázs olimpiai ezüstérme OLÁH GYÖRGY Beszélgetésem a komáromi Ke­szegh Balázzsal június végén, a balatonberényi matematikai szaktá­borban kezdődött; az eddigi legje­lentősebb versenyeredménye felől érdeklődtem. A pozsonyi olimpiai válogatóverseny legjobbjaként ke­rült be a 40. Nemzetközi Matemati­kai Diákolimpiára Bukarestbe utazó szlovák csapatba. Ez az eredmény nem előzmény nélküli Balázs életé­ben,. Nyitrán megnyerte a Matema­tikai Olimpia kerületi fordulóját, majd a Modorban megrendezett or­szágos fordulóban az előkelő 3. he­lyen végzett. Az országos forduló­ban még további magyar diákok vettek részt: a komáromi Huszár Péter, Kurucz Keve (Keszegh Istvány tanítványai) és a zselizi Gyürki István (dr. Kuczmann Imre tanítványa). A Debrecenben meg­rendezett VIII. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen 1. díjat szerzett. Bílovecen egy cseh- szlo­vák matematikai versenyen a 4. he­lyen végzett. Ezek az eredmények már sejtetni engedték a nagy világ­versenyen való jó szereplést. Keszegh Balázs (Archív felvétel) Milyen tapasztalatokat szereztél a bukaresti matematikai olimpi­án, és milyen eredményt értél el? A legjelentősebbnek azt tartom, hogy 81 ország versenyzőivel ha­sonlíthattam össze a teljesítménye­met. A versenyen kívül gazdag programot is biztosították a szerve­zők. Ezüstéremmel tértem haza Ro­mániából. Rajtam és a magyar csa­paton kívül még a norvég csapat­nak volt magyar tagja. Itt természe­tesnek veszik, hogy minden ver­senyző az anyanyelvén kapja meg a feladatokat. A korábbi versenyek közül me­lyeket tartod fontosnak megem­líteni? Hatodik osztályos koromban Po­zsonyban a Pitagórasz verseny or­szágos fordulójában 1. lettem. Ezt követően a Zrínyi Ilona Matemati­kai Versenyen Kecsekeméten hete­dikesként 2., nyolcadikosként 1. lettem. Még komáromi kisgimna­zista voltam, amikor szintén nyol­cadikosként megnyertem a Mate­matikai Olimpia kerületi fordulóját. Milyen indíttatást kaptál édes­apádtól, akiről köztudott, hogy a komáromi magyar gimnázium matematikatanára, és az ország legjobbjai között is helytállnak taníványai? Mindig is érdekelt a matematika. Apu természetesen rengeteg segít­séget, lehetőséget adott. A budapesti Fazekas Mihály Gim­náziumba jársz, ahol jövőre é­rettségizel. Tudásod Surányi László matematikatanár révén csak bővült. Versenyalkalmak­ban sincs hiányod. Az iskolánk matematika szakkörén kívül látogattam még a Reiman Ist­ván vezette olimpia szakkört is. A középiskolai Matematikai Lapok pontversenyébe elsős korom óta bekapcsolódtam. A havi rendsze­rességgel kitűzött feladatokkal va­ló birkózás jó edzési lehetőséget is jelentett. A tavalyi pontversenyek­ben a 6. helyen végeztem. Az Arany Dániel Matematika Verse­nyen - másodikosként - 6. lettem. Ezután következett az Országos Középiskolai Matematikai Tanul­mányi Verseny, ahol harmadikos­ként 8. lettem. A matematika nagy tárházából főleg a számelmémet, a gráfel­mélet és az algoritmusok érde­kelnek. A matematikán kívül mi­vel foglalkozol szívesen? Ceruzarajzokat készítek, olvasok. Legutóbb Kurt Vonnegut amerikai író néhány könyvét olvastam. Rockzenét is szívesen hallgatok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents