Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-10 / 209. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999 SZEPTEMBER 10. JEGYZET Pszichikai nyomás TOMI VINCE Az ember színházba, moziba és futballmérkőzésre jár, hogy fe­ledje a szürke hétköznapok akadályfutásának nyomasztó gondját-baját. De hiába. A sta­dionban sincs nyugta. Nem megy a játék kedvenceinek. Ez pedig bosszantó. Rosszkedvű­en indul haza. Otthon felpofoz­za a gyereket, mert az még mindig nem tudja megkülön­böztetni a halmazt az uniótól, aztán sörrel és cigarettával a kezében elalszik a televízió előtt. Másnap olvassa, hallja: a csa­pat „pszichikai nyomás alatt, depreszszióban volt". Eldobja az újságot, belerúg a rádióba. „Badarság! Nem tudnak futbal­lozni, de kifogásokat keresni annál jobban. Napjaink divat­ja..." Es mivel csak egy veséje van, iszik egy pohár - szódavi­zet. Depresszió, pszichikai nyomás a labdarúgásban az edzők, ve­zetők és a játékosok világtalál­mánya. Soha nem használták olyan gyakran, mint mostan­ság. A munka után tréningező, a mérkőzésekre szabadságot kivevő liechtensteini postások, banktisztviselők, tűzoltók ama­tőr csapata elleni szegényes meccs után is ez volt a refrén. A pszichikai nyomás minden és semmi. Hajói emlékszem, ma­tematikaórán szoktunk de­presszióba esni (legalábbis én). Olyan fura érzésünk volt. Bizonytalanság, szorongás, ott, hátul... Csakhogy mi ezt nem depressziónak neveztük. Egy frászt! Tudtuk, hogy nem tud­juk az új anyagot, és egyálta­lán azt az utálatos matemati­kát. És amikor a tanár feleltet­ni kezdett, mihamar - hogy a szombati, illúzióromboló szlovák-román meccs után stí­lusosak legyünk -5:1 lett az eredmény a matek javára. Nem volt edzőnk, vezetőnk, sem klub-, sem válogatott szin­ten, aki felmentsen bennünket az újságban, rádióban, tévében (mi nem nyilatkozhattunk). Ha lett volna, azon nyomban meg­tudja az egész világ: a király­helmeci gimnázium beszekun­dázott diákjai pszichikai nyo­más alatt, depresszióban vol­tak. Szegények - sajnáltak vol­na bennünket a jószívűek, akik nem látták a dolgozatainkat, nem hallották feleleteinket. Nem hallhatták. Mert hallgat­tunk. Tudunk vagy nem tudunk, ez itt a kérdés. A nép már unja a futballedzők és a vezetők sűrű, de átlátszó „tudományos" por­hintését. TÁRCA Ember a liftben DUSZA ISTVÁN Gyerekek állják körül a föld­szinti liftajtót. Kezükben ma­roktelefon. Izgalommal teli ne­vetgélés közben közlik, hogy „egy bácsi beszorult a liftbe". Közben az is kiderül, hogy a messziről hallható hang tulaj­donosa régóta csücsül a szűk kabinban, valahol a hatodik és az ötödik emelet között. Sze­rencsétlenségére nem a teher­liftben rekedt, amely mégis­csak tágasabb, néhány lépés megtételére is alkalmas, így nem kelti fel az emberben oly gyorsan a bezártság érzetét. Nem véletlenül villan át az agyamon: „Remélem, nem kla­usztrofóbiás." Ez a lelki beteg­ség akár pánikfélelmet is kelt­het az illetőben egy-egy ilyen véletlenszerű bezártság alkal­mával. A férfi időnként kiabál. Ezek szerint azt sem tudja, hogy már jön a segítség. Egyre növekszik bennem az együttérzés, és a se­gíteni akarásból fakadó tanács­talan tehetetlenség. Vasárnap délelőtt van, istentisztelet után, ki tudja, hétköznap nem siet­nék-e haza ugyanúgy, ahogyan a kutyasétáltatásból hazaérke­zők most teszik. A gyerekek küzdenek a maroktelefon bil­lentyűzetével, s mire elhiszik, hogy a hálózati számok elé a város hívószámát is a készülék­be kell táplálni, mert különben senkit nem tudnak felhívni, újabb öt perc telik el. Felme­gyek a hatodikra. Ott lakom. A beszorult férfi, hallva a lépte­imet, szinte könyörgésre fogja a szót, negyven perce rekedt benn. Válaszolok neki. „Ne fél­jen, nem hagyom itt. Legfeljebb a földszintre megyek majd le, hogy a megérkező szerelőt út­baigazítsam. Még vizet is ho­zok, ha éppen szomjas" - mon­dom ki a legnagyobb marhasá­got, hiszen a lift ajtaja szorosan zár. Ám, mégsem olyan nagy marhaság, hiszen ablak is van rajta. De azt először ki kellene törnöm. Megtenném. Ez nem nyugtatja meg a férfit. Rajta csak a szerelő segíthet. Leme­gyek a teherliften a földszintre. Mindenütt delelő vasárnapi csend. Aztán megérkezik. A ha­todikon előveszi a nagy kul­csot, s kiszabadítja a rövidnad­rágos fiatalembert. Aki köszö­nés nélkül kipattan a kabinból, s cifra káromkodás közepette faképnél hagy mindkettőnket. A szerelőt még megkérdezem, nem kell-e valamilyen segítség. Mivel megrázza a fejét, magam is odébbállok. Újra vasárnap délutáni csönd van. És tízeme­letnyi közöny. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313). Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), P. Malik Éva - régió- (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagvkapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, ľax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDI.ER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http ://wvrW .ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk - Siessenek, a gazdaság már nagyon oda van! (Peter Gossányi karikatúrája) Izrael máris hozzálátott a szombati Wye-2 megállapodás végrehajtásához Fájdalmas, de szükséges Ma lép hivatalosan hatályba az a palesztin-izraeli megál­lapodás, amelyet szombaton írtak alá az egyiptomi Sarm es-Seikben. Izrael viszont már tegnap szabadon enge­dett 199 palesztin foglyot. GÖRFÖL ZSUZSA Szerdán rendkívüli ülést tartott az izraeli kormány, 17:1 arányban született döntés a megállapodás végrehajtásának elindításáról. Egy miniszter tartózkodott, a Saasz vallási párt négy minisztere pedig nem voltjelen a szavazáson, mivel vitában állnak a kormányfővel az egyházi iskolák támogatásának kérdésével kapcsolatban. Ehud Barak számára ez a szavazási arány nagy siker, hiszen a kabinet­nek nemcsak a foglyok elengedé­séről kellett döntenie, hanem jóvá kellett hagynia a területátadás részletes térképét is. Ezúttal Cisz­jordánia további 7 százalékáról van szó, az átadás ma kezdődik, s hétfőn kell lezárulnia. Dzsanin, Nablusz, Ramallah és Hebron kö­zelében vannak azok a területek, amelyeken immár a palesztinok veszik át a polgári közigazgatást, de a biztonsági kérdések még Izra­el kezében maradnak. Ez azonban csak átmenet, hiszen hétfőn, az 1993-as oslói egyezmény aláírásá­nak évfordulóján megkezdődnek a tárgyalások a palesztin területek végső státusáról is, s legkésőbb jö­vő ilyenkorra le kellene zárulniuk. Barak még egy sikert elkönyvelhe­tett: a parlament még szerdán, hétórás vita után 54:23 arányban jóváhagyta a kabinet határozatát. OLVASÓI LEVEL Van pénz, de nem mindenkinek Balga ki azt hiszi, hogy az agrá­riumban nincs pénz. Van, csak ép­pen kemény, öntudatos munka kell, hogy kiaknázzuk. Első lépés­ként be kell kerülni egy működő kolhoz menedzsmentjének leg­alább középső szintjére. Második lépésként (talán ez a legnehezebb), le kell győznünk skrupulusainkat, hogy más vagyonának kezelését vállaltuk, hogy több száz család ke­nyérszerzésének felelőssége nyom­ja vállunkat, hogy a falu megtartó erejével hazardírozunk. Ha e lelki­ismereti kérdéseket sikerült legyőz­ni, továbbléphetünk. Jövedelem­kiegészítésként először talán pár Ez annak a bizonyítéka, hogy je­lenlegi összetételében a kneszet akceptálja Baraknak azt az állás­pontját, hogy Izrael nem kormá­nyozhatja a ciszjordániai és gázai palesztinokat, ha ők azt ellenzik. Még akkor sem, ha a zsidók számá­ra nagyon fájdalmas az úgyneve­zett bibliai területek feladása. „A zsidó állam érdekei azonban azt kívánják, hogy arab szomszédaival békét kössön" - jelentette ki Barak. „A palesztinokkal mint egyenran­gú partnerekkel tárgyalunk, tiszte­lettel és arrogancia nélkül" - foly­tatta. Ez az a hang, ez az a hozzáál­lás, amely Jicchak Rabin halála óta olyan nagyon hiányzott az izraeli politikai életben. Fordulatról beszélni azonban még nem ajánlatos, hiszen a görcsök csak lassan oldódnak mind zsidó, mind arab oldalon. Ennek biztos Izrael nem kormányoz­hatja a palesztinokat, ha ők azt ellenzik. jele, hogy Izrael északi részén már a Wye-2 aláírásának másnapján két merényletkísérlet történt. Vé­letlennek, de akár a sors iróniájá­nak is nevezhetjük, hogy csak az elkövetők vesztették életüket. A rendőrség szerint a két mozgásban levő gépkocsi súlyosabb következ­mények nélküli felrobbanására az lehet a magyarázat, hogy az időzí­tett bombákat Ciszjordániában gyártották és állították be, a gyú j­tószerkezet óráit pedig Izrael terü­letén. Izraelben viszont aznap kez­dődött a téli időszámítás, míg a megszállt területeken még a nyári hektár szántót kellene kibérelni, hisz szakmai tudásunk megvan, a földbe, munkába és gépekbe való befektetést pedig megoldjuk a kol hoz számlájára. Étvágyunk növeke­désével a bérbe vett hektárok szá­mát is növelhetjük, de vérmesen fi­gyelnünk kell a kollégák ez irányú tevékenységét is. Ha ők is legyűrték skrupulusaikat, el kell gondolkoz­nunk a kooperáció formáiról, hogy mégse egymás vérét szívjuk/Vagy csak a területet osztjuk el egymás között, vagy egy közös kft.-vel in­dulunk a nagyobb célok felé. Meg­gondolandó a társaságba bevenni a csúcsmenedzsment egy-két tagját tőkéstársnak (hisz jó esetben a 96­os gabonabotrányban már „tisztes" hasznot és főleg tapasztalatokat szereztek, s a múltból, illetve közel­múltból hozott kapcsolataik se megvetendőek - bizonyítja ezt ál­volt érvényben, tehát a bombák egy órával korábban robbantak. A malőrre a három merénylő fizetett rá, akik nemcsak pechben viszik el a pálmát: első ízben követtek el merényletet izraeli arabok. Eddig, mint ismeretes, ez a megszállt te­rületen élő palesztinok „privilégiu­ma" volt. Izraelnek más privilégiumai van­nak: Wye-1 ide, Wye-2 oda, mától vasárnapig ismét zárlat alatt van­nak a palesztin területek, mivel holnap lesz a zsidó újév, Izrael né­pe az 5760. esztendőbe lép. A hadsereg közleménye szerint az izraeli területekre történő belépés tilalma alól a palesztinok csak „sürgős humanitárius esetekben", vagy különleges engedély birto­kában mentesülnek. Izrael tehát a szombati egyezmény ellenére sem mondott le erről a „hagyomá­nyos" biztonsági intézkedésről, amelyet minden zsidó ünnep, il­letve minden jelentős politikai esemény idején alkalmaz. Leg­utóbb a májusi parlamenti válasz­tások idején volt zárlat, amit a pa­lesztinok kollektív büntetésnek tekintenek. Tiltakozásaik érthető­ek, hiszen ezrével járnak dolgozni Izraelbe, s bár számukra sokszor csak a legalantasabb munka jut, egész családokat tartanak el eb­ből az egy bérből. Izraelben azon­ban makacsul tartja magát a meg­győződés, hogy csak akkor van­nak igazán biztonságban, ha a pa­lesztinok a határ túloldalán ma­radnak. Ez viszont már egy olyan probléma, amelyet talán nem is a politikusoknak kell megoldaniuk. A megoldás feltételeit azonban mindenképpen nekik kell megte­remteniük. dásos tevékenységük a dotációk megszerzése során). Ha mindezt si­került megszervezni, még egy túl­invesztált kirakatszövetkezet sem képes minket megállítani abban, hogy a csődeljárás után az egész le­gatyásodott kolhozt megszerezzük a hozzájáró bérleményekkel együtt. A projektum kockázatos pontja a bérlemények megszerzése. A tulajdonosoknál általában bevá­lik a „bár gépünk még nincs, csak nagy niellényünk"-hozzáállás. Az állam által kezelt földekért pedig be kell vetni a kapcsolatokkal rendel­kező csendestársat, hisz a döntés a „mi kutyánk kölke" elv alapján tör­ténik. A felső-csallóközi motívumok felhasználásával készült tervezet egész Szlovákiában használható. Komolyra fordítva a szót, komoly kérdések merülnek fel: 1. Tisztában vannak-e a földtulaj­TALLOZO PRAVDA Iobb mint 22 millió korona kamat­mentes és egyéb szempontból is előnyös hitelt kapott a tavalyi év elején a járási munkaügyi hivatal­tól Imrich Sedláček turócszent­mártoni vállalkozó, aki jelenleg a Polgári Egyetértés Pártja parla­menti képviselője. A hitelt a Cent­rogel vállalatban létrehozandó új mukahelyekért kapta, amelyeket azonban sosem hoztak létre. Az azóta megszűnt Centrogel vállalat látszólag 111 embert alkalmazott, de egy hónappal később, 1998 ja­nuárjában el is bocsátotta őket. A volt „alkalmazottak" a Centrogel képviselőjével kötött munkaszer­ződést a Turócszentmártoni Járási Munkaügyi Hivatalban írták alá, mégpedig annak a fenyegetésnek engedve, hogy ha nem teszik, ki­zárják őket a munkakeresők nyil­vántartásából. Egy hónap múlva fejenként öt és félezer korona „fi­zetést" kaptak, holott az őket al­kalmazó vállalatban sosem jártak. Tavaly ősszel Sládeček és társa, Čatloš eladták részvényeiket és a Centrogelből Profigei lett, ám er­ről a hitelező, a Nemzeti Munka­ügyi Hivatal csak utólag szerzett tudomást. Közben Sládeček a PEP választási jelöltlistáján a 96. hely­ről parlamenti „befutó" helyre tor­názta fel magát. A sajtó nyomán a PEP csúcsvezetése is foglalkozott az üggyel, de a Pravdának adott válaszában leszögezte, hogy a bot­rányt „pártvonalon befejezettnek és tárgytalannak" tartják. SME Robert Fico úgy készül a Demokra­tikus Baloldal Pártjából való kilé­pésre, mint az űrhajós a kilövésre ­állítja Jozef Migaš pártelnök. Migaš elmodta, nem hajlandó töb­bet foglalkozni Fico kilépésével, mert ez már „kezdi idegesíteni a pártot". A pártelnök ezt azzal kap­csolatban mondta, hogy miután pénteken közölte, Fico kilép a DBP-ből, a képviselő ezt cáfolta. „Fél éve kilép, pártot alapít, aján­latra vár, a megfelelő időpontot várja, olyan, mint amikor az űrha­jós az űrbe készül" - mondta Migaš. A pártelnök közölte,a DBP­n belül megvitatták Fico esetleges távozásának kérdését és meg­egyeztek abban, ha mindenáron menni akar, hadd menjen. PRÁCA Egy egyetemista havi költégei kö­rülbelül 2500 koronát tesznek ki ­állítja a lap hasábjain a Zsolnai Egyetem rektorhelyettese. Az egyetem menzáján egy ebéd 23,50 koronába kerül, a kollégiumért ha­vi 360 koronát fizetnek a hallga­tók, de tankönyvek és jegyzetek vásárlására is jelentős összeggel kell számolni. A tanítás díjmentes, leszámítva a felvételi vizsgára befi­zetendő 4-500 kornás illetéket. A Zsolnai Egyetem érdekessége, hogy ott repülést is oktatnak. Ez a szak is tandíjmentes, de ha a hall­gató pilótajogosítványt is szeretne szerezni, ez évi 130 ezer koronájá­ba kerül. donosok azzal, hogy tulajdonuk nemcsak a haszonélvezeti jogot biz­tosít számukra, hanem kötelességet is jelent a falu, annak lakossága és megélhetése irányában? 2. Az Állami Földalap tudatosítja-e, hogy bérbe adáskor ugyanazoknak adja a bérleményt, akik már a szö­vetkezet keretén belül többmilliós adósságot képeztek az állam felé? 3. El kell gondolkodnunk, hogy mi a mezőgazdaság igazi feladata. Ga­bonahegyek és húshegyek előállítá­sa minden áron, vagy a vidék meg­tartó erejének erősítése? Erőltetni kell-e a túlinvesztált, a piaci válto­zások szempontjából rugalmatlan kolhozokat, amelyek csak a gabo­na-hús-síkban tudnak ténykedni, vagy elindulunk azon az úton, melynek végén az adott föld a leg­több családot eltartja? Név és cím a szerkesztőségben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents