Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-09 / 182. szám, hétfő

POLITIKA - NAPTÁR ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 5. .TELEVÍZNI NOVINY Új luxemburgi kormány Brüsszel. A luxemburgi uralkodó, János főherceg előtt szombaton letette az esküt az ország új kormánya, a II. világháború óta a tizenharmadik. Az új kabinetet éppúgy a keresztényszocialista JeanClaude Juncker vezeti, mint az előzőt, de koalíciós partnerei ezúttal nem a szocialisták, hanem a liberális demokraták (PDL). Az új kormány jóval „karcsúbb" az előzőnél: a 26 minisztérium helyett csak 19 lesz, s ezek vezetését összesen tizennégy miniszter látja el. Juncker augusztus 12-én ismerteti kormányprogramját a parlamentben. (MTI) Clinton Gore mellett korteskedik Little Rock. Bili Clinton amerikai elnök szombaton első ízben mondott kortesbeszédet alnöke, Al Gore elnökké választásának támogatásra. Clinton szülföldjén, az Arkansas állambeli Little Rockban rendezett nagygyűlésen egyszersmint fellépett azokkal a találgatásokkal szemben, hogy ellentét feszül köztük. Nem fukarkodott a dicséretekkel, Gore az Egyesült Államok történelmének legbefolyásosabb, leghatékonyabb és legtevékenyebb alelnöke - mondta az elnök. Clinton megemlítette, hogy Gore hatalmas segítségére van az oroszországi kapcsolatok ápolásának nehéz folyamatában. (MTI) A dalai láma tegnap Svájcba érkezett, ahol a legjelentősebb tibeti közösség él Európában. A kormány tagjai nem találkoznak vele, hogy ne rontsák a svájci-kínai kapcsolatokat. (ČTK-felvétel) Pornográf paptanár Bécs. Ausztriában gyermekpornográfia terjesztésének gyanújával őrizetbe vettek egy paptanárt, aki egy tekintélyes szerzetesrendi iskolában az alsó tagozatosoknak hittant tanított. A 33 éves férfihoz úgy jutott el a rendőrség, hogy a hét elején őrizetbe vettek egy 25 és egy 50 éve férfit Bécsben: ketten együtt számítógépeiken öszszesen 120 ezer gyermekpornó-ábrázolást terjesztettek az interneten. A 33 éves paptanár volt egyik legjobb üzletfelük. A rendőrség az interneten csapdát állított a gyanúsítottnak, így tetten tudták érni. (MTI) Történelmi légijárat Stanley. A Falkland-szigetekért vívott 1982-es brit-argentin háború óta a hétvégén először látogathattak a szigetre argentin állampolgárok. A látogatást azt tette lehetővé, hogy a két ország a feszültség oldása érdekében megállapodott abban, argentin útlevéllel is felkereshetők a szigetek. (MTI) Jasszer Arafat bólintott Ehud Barak javaslatára Izraeli-szír tárgyalások MTI-TUDÓSÍTÁS Jeruzsálem. Ehud Barak izraeli kormányfő szombaton megerősítette, hogy a három éve megrekedt izraeli-szíriai tárgyalásokat heteken belül felújítják. A miniszterelnök az izraeli rádiónak azt nyilatkozta, ő és Háfez Asszad szíriai elnök képes lesz megfelelő megoldásokat találni. Barak nem részletezte, miként képzeli el a Szíria és Izrael között tátongó szakadék áthidalását. Szíria úgy tartja, hogy a Golán-fennsík visszaadásához Izrael (a néhai Jichak Rabin miniszterelnöksége idején) már hozzájárult, ezért a tárgyalásokat erről a pontról kell újraindítani, és a Golán ügyét lezártnak kell tekinteni. Izrael azonban továbbra sem ismeri el, hogy a katonai fontosságú magaslatról, amelyet az 1967-es háborúban foglalt el Szíriától, megállapodás született volna, és nem fogad el semmilyen előfeltételt a párbeszéd felújításához. Barak, aki májusban váltotta fel Benjamin Natanjahut a kormányrúdnál Izrael közel-keleti politikájának felülvizsgálatát hirdette meg, és azt vallja, hogy Damaszkusznak és Jeruzsálemnek a legmagasabb szinten kell rendeznie nézeteltéréseit, így a Golán kérdését is. Asszad azonban egyelőre nem mutat hajlandóságot a csúcstalálkozóra. Közben Jasszer Arafat palesztin vezető tegnap beleegyezett, hogy szeptember elsejétől kezdjenek hozzá a Wye Plantation-ban született izraeli-palesztin megállapodás gyakorlati megvalósításához. Ezzel elfogadta Ehud Barak ajánlatát, azonban hangsúlyozta, a palesztinokat nagyon feldühítené, ha az izraeli miniszterelnök megpróbálná ismét kitolni a végrehajtás megkezdésének időpontját. Arafat arról nem nyilatkozott, elfogadhatónak tartja-e az október elejére tervezett ciszjordániai izraeli csapatkivonást. A nagykövetség helyén emlékparkot hoznak létre Emlékezés Nairobiban MTI-HIR Nairobi. Több ezer kenyai gyűlt össze szombaton az Egyesült Államok kenyai nagykövetsége elleni pokolgépes merénylet első évfordulóján a tragikus esemény helyszínén, hogy emlékezzen a terrortámadás 214 halottjára. „Miért éppen Kenya? Miben bűnös ez az ország?" tette fel a kérdést a kenyai államfő, emlékeztetve a családokat gyászba borító sok halott mellett az igen nagyszámú, mintegy ötezer sebesültre. A nairobii amerikai nagykövetség ellen 1998. augusztus 7-én végrehajtott pokolgépes merényletnek 12 amerikai halottja volt, a legtöbb halott és sebesült a járókelők és a környező irodákban dolgozó kenyaiak közül került ki. A nagykövetség egykori helyén az Egyesült Államok emlékparkot akar létesíteni az áldozatok tiszteletére. A megemlékezésen az áldozatok családtagjain, az azóta felépült sebesülteken kívül - sokan tolószékben - számos kenyai és amerikai tisztségviselő vett részt. Mint ismeretes, Washington Oszama Bin Laden iszlám terroristát gyanúsítja a merénylet kitervelésével és 5 millió dolláros pénzjutalmat ajánlott fel annak, akinek információi alapján kézre keríthetik őt. Amerikai rakétarendszer telepítése Tajvanra Francia tiltakozás MTI-HIR Párizs. Franciaország elítéli Washingtonnak azt a próbálkozását, hogy rakétaelhárító rakétarendszert telepítsen Japánba és Tajvanra. Az amerikai rakétarendszer a francia vezetés szerint megbonthatja az ázsiai térség egyensúlyát, s arra ösztönözheti Kínát, hogy gyorsított ütemben korszerűsítse atomarzenálját. A rakétafegyverkezési verseny eredményeként két szemben álló nagyhatalmi tömb fog kialakulni Ázsiában: az Egyesült Államok, Japán és Tajvan egyrészt, Kína, Oroszország és Észak-Korea másrészt. Hubert Védrine francia külügyminiszter ezért levélben tájékoztatta a francia aggodalmakról Madeleine Albright amerikai külügyminisztert. Francia elemzések szerint a Pentagon - az amerikai kongresszus hallgatólagos támogatásával ürügyeket keres a regionális rakétaelhárító rendszerek fejlesztésére. Oroszország és a harmadik világ e szempontból nem megfelelő célpont az amerikai katonai vezetés számára, ezért kiáltják ki Kínát ellenségnek. A belső átalakulások nyomán hatalmi pozícióit veszélyeztetve érző kínai tábornoki karnak ugyancsak kapóra jön, hogy elkerülhetetlennek tüntesse fel a fegyverkezési versenyt. A francia elemzést alátámasztja az a Kína és Oroszország között létrejött elvi megállapodás, amelynek értelmében Kína 60 orosz harci repülőgépet vásárol. A Szuhoj SZU-30MKK gépek vásárlására vonatkozó megállapodás további kétmilliárd dollárral növeli az orosz-kínai fegyverüzlet forgalmát. Orosz csapatokat vezényeltek Dagesztánba Iszlám betörés MTI-HIR Moszkva. Szergej Sztyepasin orosz kormányfő vasárnap Mahacskalába repül, hogy Borisz Jelcin elnök utasítására személyesen irányítsa a feszült dagesztáni helyzet rendezését. Dagesztánba szombat hajnalban több mint félezer vahabita fegyveres tört be Csecsenföldről, s a legújabb hírek szerint négy hegyi falut kerített hatalmába. Az orosz helikopterek rakétacsapást mértek az iszlám szélsőségesek állásaira, s az orosz tüzérséget is bevetették, de az áldozatok számáról egyelőre nem érkezett jelentés. A vahabiták elleni akciókat Vjacseszlav Ovcsinnyikov, a belügyi csapatok főparancsnoka irányítja, s a helyszínre érkezett Anatolij Kvasnyin, a hadsereg vezérkari főnöke is. A belügyi egységek mellett több orosz katonai alakulatot is a dagesztáni-csecsen határ körzetébe irányítottak. Az orosz kormányfő korábban határozottan cáfolta, hogy Moszkva újabb orosz-csecsen háborúban keveredne, hangsúlyozva: orosz katonákat nem áldoznak fel ilyen hadjáratban. A moszkvai vezetés eltökélt szándéka viszont a jelek szerint, hogy visszaveri a Hattab parancsnok és Samil Bászájev volt csecsen kormányfő vezérlete alatt harcoló vahabita fegyveresek újabb támadását, s Dagesztánt nem adja az iszlámisták kezébe. A vahabiták hatalmába került falvak lakossága elmenekült a körzetből, a féfiakat azonban túszul ejtették a Csecsenföldről érkezett fegyveres osztagok. Több dagesztáni faluban önvédelmi osztagok alakultak az iszlám szélsőségesek visszaverésére. Albán amazon a KFOR-katonák gyűrűjében. Át akarnak menni a szerbekhez (TA SR/EPA-fevétel) Ökölcsata a felszabadítókkal - egyre feszültebb a helyzet Koszovóban A híd, amely elválaszt Belgrád. A koszovói nemzetközi békeerők (KFOR) erősen felfegyverzett katonáinak hosszas erőfeszítése tudta csupán szombaton meggátolni a helyi szerb és albán lakosság összetűzését a koszovói etnikai megosztottságjelképévé vált Koszovszka Mitrovica városában. Az incidens tegnap megismétlődött. MTI-HÍR Az incidens a KFOR francia szektorában, a várost kettészelő Ibar folyó hídjánál történt. Az egyik oldalon több száz albán gyűlt össze egy tömeggyűlésre, azonban a szónokok távolmaradtak. Ekkor a tömeg úgy döntött, hogy a hídon átkel a másik, szerbek lakta városrészbe. A túloldalon időközben félezer szerb verődött össze, hogy megakadályozzák az albánok átkelését. A békeerők megpróbálták visszafordítani az albánokat, ami dulakodásba torkollott. Helyszíni tévéfelvételek bemutatták, amint több francia katona csak nagyobb erőfeszítés árán tudott a helyszínről eltávolítani egy lámpaoszlopba csimpaszkodó albánt. A dulakodásnak híre Szombaton még csak dulakodtak, vasárnap már ökölcsata tört ki. ment az albán városrészben, mire az albán tömeg fokozatosan mintegy ezer főre duzzadt. A dulakodás végül két és fél óráig tartott, s időközben néhány lövés is eldörrent. A KFOR több személyt őrizetbe vett. Az incidensnek tegnap is volt folytatása, a KFOR-katonákkal valósággal összeverekedtek az albánok. Ezúttal mintegy 1500 albán akart átmenni a „tiltott városrészbe" és ökölharcba bocsátkoztak a békefenntartókkal. Koszovszka Mitrovica a koszovói etnikai megosztottság jelképévé vált, miután a jugoszláv haderő kivonulása után a szerb polgárok a folyó egyik, az albánok pedig a másik városrészbe költöztek. Tegnap virradóra pokolgépes merényletet hajtottak végre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) pristinai székháza ellen, egy ember megsebesült. A KFOR katonái átvizsgálták a helyszínt, de egyelőre semmilyen nyomot nem találtak. A cseh magántévé csütörtöktől nem a sajtóban megjelent program szerint sugároz HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Prága. Múlt héttől a Szlovákiában is népszerű cseh NOVA a televízió a barrandovi filmstúdió garázsaiból közvetíti műsorait. Történt ugyanis, hogy a NOVA sugárzási engedélyének tulajdonosa (CET 21) és a sugárzást bebiztosító produkciós társaság közötti ellentétek tovább éleződtek. Mivel a Cseh Független Televízió Társaság (ÖNTS) nem bocsátotta a CET 21 többségi részvényesének, Vladimír Železnýnek a rendelkezésére a sugárzási programot, Železný úgy döntött, belevág egyedül, és az újonnan létrehozott Cseh Produkciós Társaság 2000 közvetítésével fog sugározni. Ezt azzal indokolta, hogy ő felel a műsorért, a program nélkül azonban képtelen ellenőrizni annak tartalmát, és az engedély bevonását kockáztatja. A NOVA tehát nem a sajtóban megjelent program szerint sugároz, hanem saját rögtönzött műsorait közvetíti, a garázsból. A ČNTS azonban nem adja fel, és folytatja szórakoztató műsorainak és híradásainak elkészítését, melyeket egyetlen, a Vencel téren felállított óriásméretű képernyőn láthat a közönség. Az érdeklődés azonban kicsi, mindössze pár száz néző kíséri figyelemmel a műsort. A Nova, eleget téve a tévétanács kérésének a CNTS-el ellentétben, az ügyről készült anyagot végülis nem tűzte műsorára. Az igazgató, Ján Železný döntött úgy, hogy amíg az ügyet nem zárják le, a Nova nem kommentálja azt. Kicsi az érdeklődés a ČNTS adása iránt, bár a műsor kétségtelenül letaglózó lehet (ČTK-felvétel) Garázsból közvetít a NOVA