Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-06 / 180. szám, péntek

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 6. A Nafta Gbely visszaszerzése nem kerül sokba 390 milliót fizetnek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Nafta Gbely 32 százalékos részvénycsomagjának viszszaszerzése az adófizető állampolgároknak egy fillérjükbe sem kerül majd, mivel a Nemzeti Vagyonalap és a Szlovák Gázművek a részvényekért jelenleg ugyanannyit fog fizetni, mintha az ügyletet bírósági úton intézték volna el - jelentette be Ľudovít Černák gazdasági miniszter. Szerinte a Vagyonalap a vagyonrész mostani 13, majd későbbi 13,9 százalékos visszaszerzése után nemzetközi pályázatot ír ki a részvények eladására, a gázipari vállalat pedig, a földgáztárolók visszaszerzésével, több pénzt folyósíthat majd az államkasszába. A jelenlegi 32 százalékos vagyonrészért, amelyre a Tatra bankának van elővételi joga, 390 millió koronát fizetnek kí. A fennmaradó 13,9 százalékos részvénycsomagért, amelyet a Druhá obchodná Rt.-tői szintén szeretnének visszaszerezni, hozzávetőleg 107 millió koronát fizetnének. Vladimír Poór ugyanis korábban 500 millió koronáért jutott hozzá a Nafta részvényeinek 45,9 százalékához. Az állam továbbra is érdekelt a Nafta Trade visszaszerzésében is, amely a gázipari vállalat számára fontos földalatti gáztárolókat birtokolja. Erről a Szlovák Gázművek és a Nafta Trade tulajdonosa, az IPB Ali folytattak tárgyalásokat, amelyek azonban szerda délután eredménytelenül fejeződtek be. A gázművek szimbolikus egy koronáért szeretné megvásárolni a céget, magára vállalva a cég tartozásait. Ľudovít Černák, annak ellenére, hogy a tárgyalásokat bizonytalan időre elhalasztották, lát esélyt a megegyezésre, szerinte ugyanis az IPB Ali hajlandó engedni a gázipariak követeléseinek. A hétfőn bejelentett tőzsdei ügylettel kapcsolatban továbbra is érvényes a bíróság döntése, amely bármilyen üzletelést megtilt ezekkel a részvényekkel, emellett további problémák is felmerültek. Mivel a Nemzeti Vagyonalap a hatályos jogszabályok szerint nem vásárolhat szabadon részvényeket, a jelenleg megszerzett 13 százalékot a vagyonalap leányvállata, a Dlhopis értékpapírkereskedő cég veszi meg. A hétfőn bejelentett üzlet részvényenként 378 koronában szabta meg a Nafta 32 százalékos részvénycsomagjának az árát. (mi) TANÁCSADÓ A végkielégítés kérdése J. T.: A munkaviszonyom augusztus 31-én fejeződik be. A kollektív szerződés szerint három havi végkielégítést kell kapnom. Arra lennék kíváncsi, hogy ebből levonják-e mondjuk a nyugdíjbiztosítást is, ha én rögtön szeptember elsejétől másutt lépek munkaviszonyba? Esetleg ahhoz, hogy a biztosításokat ne vonják le a végkielégítésemből, igazolnom kell, hogy szeptembertől munkaviszonyba lépek? FEKETE MARIAN Nem kell ilyen körülményeket igazolnia senkinek sem. Tény, hogy az alkalmazott a fizetéséből rendszerint 11,7 százalékot fizet a különféle biztosításokra (a munkanélküliségbiztosítására, a betegségi, az egészségügyi és a nyugdíjbiztosításra), azaz, hogy pontosabban fogalmazzunk: nem a fizetésből fizeti az említett arányt, hanem az úgynevezett kivetési alapból vonja le a munkáltatója. Kivetési alapnak tekintendő a betegégi és nyugdíjbiztosítás esetében a Szociális Biztosítóról szóló 274/1994 Tt. számú törvény 16. §-ának első bekezdése szerint elsősorban az elvégzett munkáért kapott jövedelem, illetve egyes esetekben a különféle munkabérmegtérítések is (például az üdülési szabadságért járó munkabérmegtérítés stb.) Az idézett rendelkezés ezzel kapcsolatban tételesen utal a munkabérrről szóló 1/1992 Tt. számú törvény 4. §-ának második bekezdésére, amelynek értelmében munkabérnek nem tekinthető a végkielégítés sem (nyilván azért sem, mert ez nem az elvégzett munkáért járó munkabér). Hasonló rendelkezéseket tartalmaz az egészségügyi biztosítást szabályozó 273/1994. Tt. számú törvény, illetbe a foglalkoztatottságról szóló 366/1994. Tt. számú törvény is. a munkaviszonya megszűnése után kifizetésre kerülő három havi végkielégítéséből az említett biztosítási díjakat tehát már nem vonhatják le. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az ERGO 100 ezer kliense Pozsony. A múlt héten vette nyilvántartásba 100 ezredik ügyfelét az ERGO Biztosító életbiztosításokkal foglalkozó részlege, miközben 1999 első félévében 22 ezer új ügyfelük lett. A vállalkozói kockázatok és vagyonbiztosítás terén 113 százalékos növekedést könyvelhettek el. A biztosító időközben viszontbiztosítást is kötött, mégpedig a londoni Lloyd's csoporthoz tartozó HARRIS & DIXON LTD-vel. Sikeres terméknek bizonyult a VARIANT gépkocsibiztosítás is. (Ú) Az IMF véleménye Szlovákiáról Pozsony. Makrogazdasági szempontból Szlovákia idei legfontosabb feladata a folyó fizetési mérleg hiányának elfogadható szintre való csökkentése lenne - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb, hazánkkal kapcsolatos anyagában. A szervezet vezetői a hiányt a bruttó hazai össztermék 3%-ának megfelelő szintre ajánlják lefaragni. Üdvözlik az eddig elfogadott intézkedéseket. Javasolják viszont a vámpótlék minél gyorsabb megszüntetését. (SITA) Valuta VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. augusztus 6-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta EMU - euró 44,757 Magyar forint (100) 17,584 Angol font 67,108 Német márka 22,884 Cseh korona 1,231 Olasz líra (1000) 23,115 Francia frank 6,823 Osztrák schilling 3,253 lapán jen (100) 36,210 Spanyol peseta (100) 26,899 Kanadai dollár 27,809 Svájci frank 27,990 Lengyel zloty 10,484 USA-dollár 41,480 Enyhe derűlátásra ad okot, hogy a Szlovák Vasutak idei első hat havi vesztesége kisebb a tervezettnél A legrosszabb már mögöttük? Pozsony. Gábriel Palacka közlekedési miniszter és Andrej Egyed, a Szlovák Vasutak vezérigazgatója szerint enyhe derűlátásra ad okot, hogy a vasút idei első hat havi vesztesége kisebb a tervezett, valamint a múlt év hasonló időszakában kitermelt veszteségnél, és sikerült a rövid lejáratú hitelek egy részét átütemezni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovák Vasutak első hat havi vesztesége 2,042 milliárd koronát tett ki, ami a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 847,2 millió koronával, illetve az idei tervben rögzítettnél 33,2 millióval kevesebb. Az összköltségek alakulását illetően a kiadások a vizsgált időszakban 11,3 milliárd koronát, a bevételek 9,3 milliárdot tettek ki. A teherfuvarozás vesztesége 505 millió korona volt, a személyszállítás esetében a költségek 3,9 milliárd koronát tettek ki, a bevételek pedig 2,3 milliárdot. A vasútvezetés szerint amennyiben az állam megtérítené a személyszállítási kedvezményeket, szaknyelven fogalmazva, a közérdekből végzett személyszállítás gazdaságilag indokolt kiadásainak időarányos részét, úgy a vasúti személyszállítás nem lenne veszteséges tevékenység, sőt a részleg az A kisebb áruszállítás oka a hanyatló szlovák gazdaság. értékelt fél évben közel 200 milliós nyereséget termelt volna ki. A kormány ugyan határozatban vállalta a bizonyíthatóan indokolt kiadások megtérítését a vasútnak - a vasútvezetésnek az erről szóló A teherfuvarozás nem éri el sem a tavalyi, sem az idei évre tervezett szintet (Dömötör Ede felvétele) auditori jelentést szeptember derekáig kell beterjesztenie a kormány elé -, ám az összeg kifizetésének módja és üteme Gabriel Palacka közlése szerint az államkassza helyzetétől is függ majd. Visszatérve az áruszállításhoz, e terület nem alakult a vasútvezetés elképzelései szerint - nem éri el sem a tavalyi, sem az idei évre tervezett szintet (lásd grafikonunkat). Andrej Egyed szavai szerint a legfőbb ok a hanyatló szlovák gazdaság. Ugyanakkor a vezérigazgató nem tartja tragikusnak a helyzetet, mondván, hasonló a kép a környező országokban is. A szlovák államvasút csupán fából szállított a tervezettnél többet (a tervet 104,5 százalékra teljesítették), a legjelenősebb visszaesést az élelmiszereknél könyvelhették el, a vasút a tervezett mennyiség 59,13 százalékát fuvarozta. Az ok az élelmiszeripar fizetésképtelensége, a gabonakereskedelem megbénulása, a gabonafelvásárlási gondok. Kisebb sikerként könyvelte el a cégvezetés, hogy a rövid lejáratú hitelek egy részét sikerült hosszú lejáratúra váltani - amíg a múlt év végén a hosszú lejáratú hitelek aránya az bankhiteleken mindöszsze 39,42 százalék volt, így ez az arány mára 51,71 százalékra változott. A vasút külső eladósodottsága 32,514 milliárd koronára rúg, ebből a bankhitelek 17,786 milliárd koronát, a tartozások pedig 14,727 milliárd koronát tesznek ki. Az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott 200 millió eurós hitellel kapcsolatban a tegnapi értékelésen elhangzott: jelzés értékű lehet a többi hazai és külföldi pénzintézetnek, hogy az EIB bízik a Szlovák Vasutak szerkezetátalakításában. (gyor) Brüsszel legfrissebb felmérése szerint az áruszállításon belül visszaszorul a vasút Kelet-Közép-Európában Látványosan előtör a közúti fuvarozás HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre jobban visszaszorul a vasút az áruszállításon belül KeletKözép-Európában - derül ki a brüsszeli bizottság most első ízben közzétett közlekedésstatisztikai összehasonlításából, amelyet a Világgazdaság című napilap ismertetett. A vasúti szállítás helyét egyre inkább a közúti fuvarozás veszi át térségünkben. Az Európai Unióban viszont megfordulni látszik ez a folyamat. Már csak 46,4 százalékban képviselteti magát a vasúti fuvarozás a tonnakilométerben mért összes áruszállításon beliil a tíz kelet-közép-európai EU-tagjelölt országban. Az adat 1997-re vonatkozik. 1990-ben még 58,9, 1980-ban pedig 67,8 százalékos volt a vasút aránya térségünkben. A vasúti szállítás visszaszorulása elsősorban a közúti fuvarozás teljesítményének viharos növekedésére vezethető vissza. Míg 1980-ban csak az összes szállított áru 22,8 százalékát vitték közúton a feladótól a címzettig térségünkben, addig 1990-ben már 31,5, 1997-ben pedig 44,3 százalékát. A trend alapján valószínűsíthető, hogy tavaly a közúti áruszállítás már utolérte a vasútit. A vasút visszaszorulása az elmúlt öt évben leginkább Csehországban gyorsult fel térségünkben.A cseh vasútvonalakon 1997-ben abszolút értékben is 17,9 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint 1993ban. Az összfuvarozási teljesítményhez mért relatív visszaesés ennél jóval tetemesebb, hiszen az árufuvarozás egésze régiószerte nőtt ugyanebben az időszakban. Az abszolút visszaesés a térség néhány országában ugyan már megállt - sőt Magyarországon, Észt-, Lett- és Lengyelországban, Litvániában, valamint Szlovéniában 1993-1997 között már nőtt is a vasúton szállított áruk összmennyisége. A teljes fuvarozáson belüli arány azonban még csak Litványiában indult növekedésnek. Szlovákiában is csökkenést mutat a vasúti áruszállítás - a trendet 1999-ben sem sikerült megállítani - ugyanakkor a vasúti teherfuvarozás aránya az összfuvarozáshoz viszonyítva nálunk még mindig eléri a 60 százalékot. A vállalat vezetése a visszaesést elsősorban a szlovák gazdaság hanyatlásával indokolja. Árufőcsoportokra lebontva az idei év első félévében a fát kivéve az összes csoportban a valós helyzet alulmúlja a tervezett szállítást. Az EU-ban úgy tűnik, végleg megállt a vasút visszaszorulása. A síneken történő szállítás aránya 1997ben első ízben nőtt a több évtizedes csökkenés után az unió árufuvarozásán belül. Különösen Németországban, Franciaországban, illetve Nagy-Britanniában ugrott meg a vasúti fuvarozás aránya, de az olasz növekedés is számottevő. A közlekedési szakértők, gazdaságpolitikusok és környezetvédők által egyaránt régóta szorgalmazott uniós trendváltás dacára a vasútnak az EU-ban jóval kisebb szerep jut, mint térségünkben. 1997-ben csupán a szállított áruk 14,4 százaléka került sínekre, míg térségünkben 46,4 százaléka. Ezzel szemben a közúti fuvarozás aránya az EU-ban 73,1 százalékos. Környezetvédelmi szempontból különösen kedveződen a két fő szállítási eszköz elterjedtségének aránya Spanyolországban és Írországban, ahol a teljes áruszállítás 98,1, illetve 91,3 százaléka zajlik közutakon. Az unión belül a legjobb helyzetben Ausztria van, ott a vasút aránya eléri a 35,5 százalékot. A vasúti teherszállítás volumene Szlovákiában és néhány környező ország idei vasúti teljesítménye • • 1998 1999 5 millió Áruszállítás Szlovákiában Április Május Június Áruszállítás a környező országokban Vasúti tarsaság 1998 1999 Változás (-%) Időszak (hónap) OBB 37 311 33 982 -9 1.-6. PKP 78 703 72 732 -8 1.-5. ČD 46 881 38 740 -17 1.-6. MAV 13 885 11 772 -15 1.-4. DB 99 190 92 225 -7 1.-4. SŽ 5 574 5 052 -9 1.-5. HZ 4 028 3 219 -20 1.-4. ZSR 28 969 22 821 -21 1.-6. (Forrás: Szlovák Vasutak) Az adatok tonnában értendők. A tavalyi félévi összteljesítményhez képest a Szlovák Vasutak 1999 első félévében 6 millió tonnával szállított kevesebb árut. (Forrás: Szlovák Vasutak) Az adatok 1000 tonnában értendők. Az ÖBB osztrák, a PKP lengyel, a ČD cseh, a MÁV magyar, a DB német, az SŽ szlovén, az SJ jugoszláv, a HZ horvát és a ŽSR szlovák vasutat jelent