Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-04 / 178. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 4. GAZDASAGI HÍRMORZSÁK Bankhitelek az agráriumnak Pozsony. A tavalyi tapasztalatokból kiindulva a Pol'nobanka és az Európai Újjáépítsél és Fejlesztési Bank (EBRD) idén is aláírták a raktárjegyek közös finanszírozásáról szóló szerződést 40 millió márka értékben. A tavalyi raktárjegyekre fordított összeget már visszafizették, az ideiekre új hitelkeretet vesznek igénybe. Az EBRD által folyósított 20 millió márkás öszszeget az Álami Piacszabályozási Alap felügyeletével a Pol'nobanka nyújtja, aki további 20 millió márkával toldja meg az EBRD hozzájárulását. (SITA) Negatív rekord Budapest. Hektáronként 10 ezer, összesen legalább 6,5-7,5 milliárd forintot fizetnek rá a magyar gazdák a búza termesztésére, mert még mindig alacsonyabb áron tudják értékesíteni a terményt, mint amennyibe nekik kerül. Várhatóan ősszel nemhogy ismét a megszokott 1 millió hektár fölött vetnek búzát, hanem a terület még a tavalyi 750 ezer hektárt sem éri el. A kedvezőtlen időjárás miatt Magyarországon legfeljebb 650 ezer hektárról sikerül az idén betakarítani a búzát, s jó, ha 2,1-2,2 millió tonna búza kerül magtárba. (VG) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. augusztus 4-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,732 Magyar forint (100) 17,658 Angol font 67,812 Német márka 22,871 Cseh korona 1,222 Olasz líra (1000) 23,102 Francia frank 6,819 Osztrák schilling 3,251 Japán jen (100) 36,314 Spanyol peseta (100) 26,884 Kanadai dollár 27,967 Svájci frank 27,985 Lengyel zloty 10,633 USA-dollár 41,964 Értékesítési problémák sújtják a termelőket Csupa gond az aratás ÚJ SZÓ-JELENTÉS Nyitra, Perbete. Az idei aratás a júniusi és júliusi esők és viharok miatt több gondot jelentett, mint örömöt. A nyitrai régióban csak a napokban fejezik be a terménybetakarítást, a hozamok átlagosan 0,3 tonnával kisebbek a vártnál, a gabona minősége pedig lényegesen rosszabb, mint tavaly volt. A Nyitrai, Aranyosmaróti és Vágsellyei járásban összesen 24 ezer hektárnyi területen vetettek búzát, 20 400 hektáron árpát, 1360 hektáron rozst, 500 hektáron zabot, 10 220 hektáron repcét, és 3070 hektáron borsót. Az ültetvényeken és a gabonatáblákon az időjárás 180 millió korona kárt okozott. Az átázott földeken nehezebb volt a betakarítás, és ami még roszszabb, a termények iránt nincs keHiba volt az SA repülési engedélyének megvonása 50 milliós veszteség ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Szlovák Légitársaság Rt. (SA) augusztus 10-ig megtartja rendes közgyűlését, amelyen döntenek a minisztérium képviselőinek részvételéről a társaság szerveiben nyilatkozta Pavol Mladý, az SA vezérigazgatója. Eszerint a 34%-os vagyonrésszel rendelkező közlekedési tárcának két-két képviselője lesz a felügyelő, illetve az igazgató tanácsban. A társaság legutóbbi közgyűlésén az rt. alaptőkéjének 100 millió koronás emeléséről döntöttek, amit a Cassovia Air képtelen volt fizetni, így azt helyette a Willi Rt. állta. A vezérigazgató elmondása szerint az SA és a tárca közt július 29-én létreÓriási vámokkal terheljük a repülőgépek behozatalát Búcsú a Tatra Airtől? ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Szlovákia hatalmas vámokkal terheli a drága utasszállító repülőgépek behozatalát. A gyakorlatban ez elviselhetetlen terheket ró a hazai légitársaságokra, hátrányos helyzetbe hozva őket a külföldi társaságokkal szemben. Az 1991-ben alakult Tatra Air társaságot, amely a legtovább működő új légitársaság a posztkommunista térségben, mára az összes pilótája elhagyta, épp a vámok miatt felmerült gazdasági nehézségek után. A vállalatnak februárban vissza kellett adnia a külföldről lízingelt Saab 340 típusú gépeit, mivel képtelen volt fizetni a lízinget, s a vámhivatal, mely a két gépén többmilliós illeték befizetését követelte, befagyasztana a cég bankszámláit. A légitársaság pilótáit, akik képzéséért a Tatra Air több milliót fizetett, most a svájci és finn légitársaságok alkalmazzák. A céget pedig a Hospodárske noviny értesülései szerint - hamarosan felszámolják. Egyre nagyobb veszteség éri Szlovákia sörgyártását, a kisebb vállalatok napjainkban sorra bezárnak Csak az export segíthet rajtuk Pozsony. Szlovákia sörgyártása 1998-ban összességében rekordméretű, több mint 500 millió koronás veszteséget könyvelt el, ami több mint kétszerese az 1997-es veszteségnek. Ezzel párhuzamosan a termelés is folyamatosan visszaesik, 1997-ben 126 ezer hektoliterrel, 1998-ban pedig 4 ezer hektoliterrel csökkent, és 4,39 millió hektoliteren állapodott meg. ÚJ SZÓ-HIRÖSSZEFOGLALÓ Az ország egyik legfontosabb élelmiszeripari ágazatának kedvezőtlen gazdasági eredményei a csökkenő hazai sörfogyasztásra és az erőtlen exporttevékenységre vezethetők vissza. A közel 4000 főt foglalkoztató szlovák sörgyártás számára lesújtó hír a hazai fogyasztás folyamatos csökkenése. Michal Pramuk, a Szlovák Sörgyártók Szövetségének elnöke szerint míg 1996-ban 4,65 millió hektoliter sör fogyott el az országban, addig tavaly csupán 4,40 millió hl, és az idén várhatóan újabb 100 ezer hl-rel esik a kereslet. A söripart hatalmas hitelterhek is fékezik, ráadásul a kapacitásbővítésre, korszerűsítésre felvett külső forrásokjelentős része konvertibilis valutában történt, melyek törlesztése a szlovák korona 1998 ősze tartó folyamatos értékvesztése miatt a vártnál is nagyobb nehézségeket okoz. Emellett mára az is kiderült, hogy a kapacitásbővítés számos sörgyár esetében megalapozatlan volt, hiszen jelenleg a sörgyárak országos átlagban mindössze 65 százalékos kihasználtság mellett működnek. Az ágazatban egyre jelentősebb koncentráció figyelhető meg. Míg a kisebb sörgyárak sorra leállnak (az idén a kassai és a nagymihályi sörgyár fejezte be a termelést), addig a főleg külföldi érdekeltségű cégek növelik a termelést. Ez elsősorban a magyarországi gyártóegységgel is rendelkező holland Heineken tulajdonában lévő ógyallai Zlatý Bažant és a nyitrai Corgoň, valamint a dél-afrikai SAB kezében lévő kelet-szlovákiai Veľký Šariš sörgyárakra érvényes. 1999 első hat hónapjában a szloA Csehországba irányuló szlovák sörkivitel tavaly mindössze 89 ezer hektoliter volt. (Archívumi felvétel) reslet. Eddig kizárólag a lévai Palma Rt. vásárolt fel repcét, és a nyitrai sörgyár árpát. A többi érdeklődő nem tud időben fizetni, ráadásul a legközelebbi magtár Léván vagy Galántán található, így a szállítás is emeli a termelők költségeit. Értékesítési gondok nehezítik a perbetei gazdák életét is. Elkeseredett termelők tegnap azzal a panasszal keresték fel szerkesztőségünket, hogy képtelenek eladni sörárpájukat. Annak ellenére, hogy a marcelházai felvásárló erre előzőleg ígéretet tett. Most, miután leszállították az utolsó fuvart is, kiderült, hogy mégsem kell a perbetei sörárpa. Telefonálónk még a tavalyi sörárpáért sem kapta meg a pénzét. Most bírósági úton próbálja behajtani a rimaszombati sörgyártól 300 ezer koronáját, (vm, ga) A legnagyobb szlovák sörgyártók 1998-ban MZlatý Bažant Hurbanovo 900 | 2. Šariš Veľký Šariš 650 | 3. To p var Topoľčany 580 | 4. K. K. Company Banská Bystrica 520 |5. Corgoň Nitra 405 [ 6. Gemer Rimavská Sobota 295 I 7Stein Bratislava 275 | 8. Urpín Banská Bystrica 260 I 9. Steiger Vyhne 225 | 10. Vega Poprad 195 Az adatok 1000 hektoliterben értendők. (Forrás: Trend) vák sörgyárak összesen 2,08 millió hektoliter sört produkáltak, ebből 425 ezer esett a Zlatý Bažantra, 328 ezer a Šarišra, 278 ezer a nagytapolcsányi Topvarra (ez utóbbi a legnagyobb, teljes mértékben szlovák kézben lévő sörgyár), 234 ezer a K. K. Companyra (a bytčai, ilavai és martini sörgyárak tartoznak a csoportba), végül 193 ezer hektoliter a Corgoňra. A Cseh-Szlovák Vámunió Tanácsa 1997-ben 532 ezer hektoliterben szabta meg a Csehországból importálható sör mennyiségének felső határát. Ezt a szlovák sörgyártók sokallják, Michal Pramuk egyenesen úgy vélekedik, megengedhetetlen, hogy az összfogyasztás több mint 10 százaléka importból származzon. Ezért már évek óta szorgalmazzák az éves cseh sörkvóta csökkentését 200 ezer, vagy legfeljebb 260 ezer hektoliterre. A képhez hozzátartozik, hogy a cseh sörbehozatal volumene nem meríti ki a megszabott sörkvótát, tavaly mindössze 435 ezer hektolitert exportáltak Szlovákiába, 1999 első félévében pedig csupán 160 ezer hektolitert. Igaz, a cseh sörgyárak némelyike, például a Radegast Szlovákiában is gyártókapacitásokat működtet, s az így előállított sör nem esik az 1997ben megszabott mennyiségi korlátozásba. Az már más kérdés, hogy a Csehországba irányuló szlovák sörkivitel e csökkenő mutatók mellett is eltörpül, mindössze 89 ezer A kisebb szlovákiai sörgyárak sorra leállnak. hektoliter volt tavaly. Szlovákia sörexportja öszszességében egyébként is kívánnivalókat hagy maga után: az ország a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) keretében megállapított kedvezményes vámelbírálású sörkvótáit sem meríti ki, Bulgáriába például egyáltalán nem exportál, mindössze a Szlovéniába irányuló export volumene meríti ki a megengedett mennyiséget, (shz) Ma dönt a kormány az árvízkárok mérsékléséről - vajon jut-e pénz a mezőgazdászok kárenyhítésére? Pénzhiány nyomasztja a földműveseket jött általános egyezmény aláírása után, július 30-án a három TU-154 M típusú repülőgépre 63 hónapra szóló bérleti szerződést kötöttek. Ez lehetővé teszi, hogy a gépeket még a 2004-es nyári szezonban is kihasználják. Ma vagy holnap a repülési engedélyt is megkapják, így hétfőn újraindítják járataikat. A vezérigazgató szerint a vállalat tavalyi, üzemeltetésből eredő vesztesége 50 millió korona volt. Ezt a közeljövőben újabb tőkeemeléssel szeretnék fedezni, de tárgyalások folynak a bankokkal is az SA működésének finanszírozásáról. Az rt. szerint a tárca hibát követett el, amikor megvonta a repülési engedélyt az SA-tól. (mi) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ma kellene Mikuláš Dzurinda kabinetjének döntenie arról, hogy miként, pontosabban milyen forrásból mérsékelni a júliusi árvizek okozta katasztrófát. Tetemes károkat szenvedtek el a mezőgazdászok is, akik szintén nagy érdeklődéssel tekintenek a mai kormányülés elé. A helyzetet és a kabinet döntését nehezíti, hogy a kormány tartalékalapja - egyes hírforrások szerint - mára kiürült. Keseríti a mezőgazdászok életét, hogy terményeiket készpénzért képtelenek értékesíteni, a felvásárlók pedig az ajánlott áraknál lényegesen kevesebbet kínálnak - az étkezési búza ajánlott ára 4200 korona tonnánként, ehelyett a felvásárlók és a malmok 400 koronával kevesebbet hajlandóak fizetni, ami még a jó mezőgazdasági vállalatokra nézve is alapos érvágást jelent. A rozsnyói régióban is óriási gondot jelent a termés értékesítése írja jelentésében Ondrej Bartoš, a földművelésügyi tárca rozsnyói regionális osztályának igazgatója, amelyet Mészáros Győző államtitkár jóvoltából kaptunk meg. A járásban nincs közraktár, a Gemer Pol'nonákup pedig csak úgy vesz át 4-5 termelőtől gabonát, hogy azok cserébe takarmányt vesznek tőle. A malmok iránti bizalom alaposan megingott, miután némelyek máig nem térítették meg 1998-as tartozásaikat. Az őstermelők az idén nem adnak el gabonát a malmoknak, hanem az új termést inkább otthon tárolják, és más megoldásokat keresnek értékesítésére. Az aratást 48 saját és néhány magyar vendégkombájnnal végzik, a saját gépek amortizációja eléri a 70 százalékot. A tőketerebesi régióban bevetett 126 saját kombájnból 32 darab új, nagy teljesítményű kombájn, amelyek napi 20-30 hektáron arattak. Ezeknek köszönhető az aránylag gyors terménybetakarítás. A termés minősége viszont nagyon gyenge. Jozef Cifraničnak, a tőketerebesi regionális osztály vezetőjének jelentése alapján a betakarított búza átlagos sikértartalma 20-22 százalék körül van. Mindössze a learatott búza 20 százalékának volt 23 százalékos a sikértartalma, 28 százalékost egy termelő sem ért el. A régió két legjelentősebb termelője a helyi malomnak, illetve a pékségnek ígérte el a búzát. A járás két gabonaraktára eddig mindössze 1700 tonna étkezési búzát vásárolt fel, a takarmánygabona iránt a járásban nincs érdeklődés. A sörárpát a nagymihályi sörfőzde, a repcét a Palma-Agro Rt. vásárolja fel. Válságos helyzetben a kistermelők vannak, akiknek búzája nem felel meg az élelmiszeripar, árpája pedig a söripar minőségi követelményeinek. Mivel terményeiket képtelenek értékesíteni, nincs tőkéjük az új termés megalapozására. Cifranič értesülése szerint többen jelezték már, hogy az említett okoknál fogva kénytelenek felhagyni a mezőgazdasági tevékenységgel, (gyor) ROZSNYÓI RÉGIÓ Mutatók Learatva Megjegyzés Becsült hozamok/ha Mezőgazdasági földterület (ha) 37 221 Ebből szántóföld (ha) 11 911 Búza (ha) 23 869 1 112 5,20 t/ha Tavaszi búza (ha) 220 Árpa (ha) 214 NUMMN 4,50 t/ha Tavaszi árpa (ha) 2 208 Zab(ha) 340 Triticale (ha) 246 Rozs(ha) 418 77 4,50 t/ha Kukorica (ha) 1 927 Repce (ha) 1 174 6 819 2,86 t/ha Napraforgó (ha) 402 Hüvelyesek (ha) 259 •HÜ 2,91 t/ha Burgonya (ha) 325 Szövetkezetek száma 13 22 734 ha* Részvénytársaságok száma 1 5 888 ha* Kft.-k száma 5 3 814 ha* Állami vállalatok száma 1 632 ha* Önállóan gazdálkodó személyek 34 1 543 ha* Jelmagyarázat: - nincs adat; * terület, amelyen gazdálkodnak TŐKETEREBESI RÉGIÓ Mutatók Learatva Megjegyzés Becsült hozamok/ha Mezőgazdasági földterület (ha) 76 462 Ebből szántóföld (ha) 54 437 Búza (ha) 9142 8 438 3,21 t/ha Árpa (ha) 9 955 9 437 2,83 t/ha Zab(ha) 527 333 2,40 t/ha Egyebek(ha) 202 202 3,30 t/ha Rozs(ha) 625 491 2,60 t/ha Repce(ha) 4 579 4 579 2,00 t/ha Borsó (ha) 1014 1 014 1,70 t/ha Szövetkezetek száma 18 • Részvénytársaságok száma 3 Kft.-k száma 24 Önállóan gazdálkodó személyek 180 Tangazdaságok száma 1 Jelmagyarázat: - nincs adat; * terület, amelyen gazdálkodnak