Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-30 / 200. szám, hétfő

10 tévé éS rádió ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 30. Maurice Greene huszonhatodik alkalommal teljesítette 10 másodperc alatt a 100 méteres távot - 1995-ben, a pozsonyi viadalon még 10,19-cel végzett az első helyen Százon szinte minden csak századok kérdése Marion Jones két éve még a palánk alatt szedte a lepattanót másodperccel szintén sikerült kilép­nie sajár árnyékából. Röviden be­mutatjuk a 100 méteres futás győzteseit. MARION JONES - két éwel ezelőtt szinte sokkolta az egész világot: az Észak-Karolinai Egyetem kosárlab­dacsapatából egy szép napon fogta magát, és rövidtávfutónak állt. A váltás nem számított akkora szenzá­ciónak. Már a barcelonai olimpia előtt bekerült a 4x100 méteres váltó női csapatába, ám akkor a kosárlab­da mellett döntött. Tizenhat évesen. Aztán egyszercsak ő lett Amerika leggyorsabb hölgye. A New Orle­ansban rendezett hazai bajnoksá­gon a 100-as, a 200-as távot és a tá­volugrást is simán megnyerte. Öt­ven év után ő volt az első az Álla­mokban, aki mindhárom számban bajnok lett. Senkit sem ért váratla­nul, hogy 1998-ban őt választották a világ legjobb atlétájának. Meg­nyerte a Grand Prix összetett verse­nyét, a johannesburgi döntőben 10,65 másodperces idővel végzett 100 méteren az első helyen. A táv dupláját 21,62 mp alatt teljesítette. ami minden idők harmadik legjobb eredménye (itt is csak Florence Grif= fith- Joyner ért el jobbat). El Guerro­uj-hal és Gebreselassie-vel hármas­ban osztoztak az Aranyliga veretlen sportolójának járó egymillió dollá­ron. A tavalyi év nemcsak az ered­mények miatt marad emlékezetes Jones számára. Ugyanebben az esz­tendőében fogadtak egymásnak örök hűséget C. J. Hunterrel. Idén megint nem panaszkodhat. Szemmel láthatóan sokat fejlődött az izomzata, erősebb lett, sprinten ma már megelőzhetetlen. Az arany­ligában 200-on idáig mindig elsőként ért célba, így nagy esélye van rá, hogy megint osztozzon az egymilliós prémiumon. MAURICE GREENE - a Kansasi Ra­kétának becézett futó 1974. július 23-án született Kansas Cityben. Montgomery, Mitchell és Michael Johnson mellett sokáig eltörpült, majd amikor John Smith lett az edzője, 180 fokos fordulatot vett a karrierje. Kaliforniába költözött, s olyan aüétákkal készült a verse­nyekre, múlt Allen Johnson, Ato (TA SR-felvételek) Boldon... Green teljesítménye és magabiztossága párhuzamosan nö­vekedett. Munkájának első gyümöl­cse az 1997-es athéni világbajnok­ságon érett meg: 100 méteren aranyérmet szerzett. Idén fedett pá­lyán kezdett tarolni. A japán Maeba­siban 60 méteren végzett az első he­lyen. Athénban június 16-án világ­csúccsal (9,79) nyerte a 100 métert, Sevillában szintén ő volt a leggyor­sabb. Hatvan méteren is az ő nevé­hez fűződik a világ legjobb ideje. Ta­valy februárban a madridi viadalon 6,39 másodperc alatt ért célba. Öt­venen 5,56 másodperccel társvilág­csúcstartó. Az utóbbi években elért eredményeinek köszönhetően a vi­lág ledrágább atlétája lett. Ha valaki szeremé vendégül látni egy verse­nyen, 100 ezer dollárt kell kifizetnie Greene-nek. Hol van már az az idő, amikor 1995-ben a pozsonyi viadal szervezői azon tanakodtak, meghív­ják-e vagy sem. Végül eljött, 10,19­cel győzött. Azóta a rettegett sprin­ternek meg se kottyan tíz másod­perc alatt teljesítenie a távot. Sevil­lában huszonhatodszor sikerült. sen alakult. Még a rajt előtt sérülés miatt visszalépett a namíbia Frankié Fredericks és a kubai Freddie Mayo­la. Két szabálytalan rajt után kizár­ták Matt Shirvingtont. Közben a ma­gyar Dobos Gábort is megismerhet­te a közönség. Green továbbjutásá­ban senki sem kételkedett. A legjob­bak közé a brit Chambers, honfitár­sa Montgomery és a Kajmán-szige­teki Streete-Thomson kísérte el. A fiatal Campbellnek nem sikerült a bravúr. A második elődöntőben a 32 esztendős kanadai Bruny Surin dolga volt. Továbbjutott még az amerikai Harden, a barbadosi Thompson és a brit Gardener. Köze­ledett az esti finálé. A lelátón talán a súlylökés újdonsült világbajnoka, C. J. Hunter izgult a legjobban, mert a hölgyeknél felesége, Marion Jones is rajthoz állt. Hunter örömére Jo­nes egy fikarcnyi esélyt sem adott a többieknek. A sportág történetének ötödik legjobb idejével végzett az első helyen - ennél gyorsabb csak Florence Griffith Joyner tudott lenni (háromszor), illetve egyszer maga Jones. Miller szerezte meg az ezüs­térmet (10,79), a bronzérem Tha­nuának köszönhetően Görögor­szágba került. Tizenegy másodperc alatt futott még Pintuszevicsova (10,95), Devers (10,95) és Arron (10,97). Igazán izgalmas verseny volt. A nézők még nem győzték kifújni magukat, amikor már a férfiak ké­szülődtek. A rajt után szinte kirob­bant a mezőnyből a kanadai Surin és az amerikai Harden. Green egy kicsit lemaradt, de 40 méter után magáhoztért. Fokozatosan beérte Surint, majd 9,80 másodperccel, minden idők második legjobb ered­ményével ért célba. Egy századdal ért el jobb eredményt idén június 16-án, Athénban. Természetesen a legjobb idők közt nem tarthatjuk számon Ben Johnson olimpiai ered­ményét; a Szöulban elért 9,79 után a sporttörténelem legnagyobb dop­pingbotránya robbant ki 1988-ban. Ugyanígy nem számít szenzációnak Thompson 9,69-es „csúcsa" - ezt a texasi stadion tengerszint felletti magassága és az erős hátszél miatt nem ismerték el. Sevillában egyéni csúccsal (9,84) Surin lett a második. A bronzérmes Chambersnek 9,97 Becsukódtak a sevillai Esta­dio Olimpico kapui, a ren­dezők az utolsó érmeket is ki­osztották. A hetedik atlétikai világbajnokság már csak em­lék. Csúcsokra, meglepeté­sekre, lélegzetelállító pillana­tokra nem lehet panasz. MAREK SVÁTEK A vébé első számú csúcspontja két­ségtelenül a férfi és a női futás kirá­lyi száma, a 100 méteres sprint volt. Már a rajt előtt nyilvánvalóvá vált, hogy több ászt nélkülözni fog a mezőny. A hölgyeknél a francia Ma­rie-José Perec maradt távol, mert csak nemrég épült fel betegségéből. Marlene Ottey, a legtöbb világbaj­noki éremmel (14) rendelkező fu­tónőről röviddel a viadal előtt derült ki, hogy „sáros". Ezért a legújabb doppingbotrány 39 éves jamaicai főszereplője nem gazdagíthatta to­vább éremgyűjteményét. A férfiak­nál Ato Boldon és a doppinghaszná­laton ért Dennis Mitchell maradt tá­vol. Rajtuk kívül mindenki ott volt, aki számít. A favoritok előre ismer­tek voltak: a gyengébb nemnél Ma­rion Jones, a másik oldalon a világ­csúcstartó Maurice Greene volt a le­gesélyesebb. Már a bemelegítő fu­tam sokat sejtetett. Marion Jones 10,76 másodperccel az idény és a seregszemle legjobb eredményét szolgáltatta - az amerikai Inge Mil­lerl0,86-tal egyéni rekorddal ért célba. Ugyanennyit teljesített a gö­rög Ekaterína Thanua, ami hazájá­ban országos csúcsot jelentett. Az ukrán Zhana Tarnopolszka Pintu­szevicsova hat századdal futott a 11-es határ alatt. Mindez még az elődöntők előtt! A férfiak is hasonló teljesítménnyel rukkoltak ki, a 30 ezer fős közönség alig várta, hogyan alakulnak majd az elődöntők, illet­ve a két finálé. A nők mezőnyében az egyik ágon 10,80-nal Miller nyerte az elődöntőt, Thanua két századdal maradt le; ebből a csoportból még a bahamai Stuurup, valamint Marion Jones edzőpartnere, a kenyai Nku jutott tovább. A másik ágon Jones, Devers, Pintuszevicsova és az Euró­pa-csúcstartó Arron volt a befutó. A szimpatikus francia lánynak csak nem akart összejönni a rajt. Kez­dettől fogva csupán az mentette meg, hogy a táv második felében be­leerősített. A férfiak első elődöntője is érdeke­Maurice Greene sokáig eltörpült Michael Johnson mellett A gyorsasági motoros világbajnokság brünni futama izgalmas, akciófilmbe illő jelenetekkel szolgált, az esélyesek happy endje ezúttal sem maradhatott el Szárnyaltak az ördögmotorosok a Masaryk-lcörpályán ÖSSZEÁLLÍTÁS Két hete látta vendégül a Hungaro­ring a Forma-1 vándorcirkuszát, több szlovákiai is kihasználta az al­kalmat, és a kis távolságot, hogy Mogyoródon lássa a világ legcso­dáltabb négykerekűit. Egy hét múltán pedig Brünnben, a Ma­saryk-körpályán randevúztak a gyorsasági motorosok. A morva fővárosban rendkívül iz­galmas versenyeket láthattak a nézők, ezt bizonyítja például az is, hogy a 125 köbcentisek versenyé­ben összesen hét „pilóta" döntötte meg az eddigi pályacsúcsot, az olasz Marco Locatellinek pedig a brünni versenyek történetében először si­került 2 perc 10 másodperc alatt tel­jesítenie egy kört, miközben több, mint 150 kilométeres átlagsebessé­get ért el. A 250 köbcentis motorok időmérő edzésén, csakúgy mint ta­valy, a szintén olasz Loris Capirossi volt a legyorsabb. Az elsőségért a német Ralf Walmannal folytatott óriási harcot. Ebben a kategóriában bemutatkozott a szlovák Milan Častka, a Slovnaft Sport Moto Team tagja, aki szabad kártyával indulha­tott és a 23. idővel a legjobbak közé verekedte be magát. Az 500 köbcen­timéteres motorok küzdelmében az amerikai Kenny Roberts junior, érte el a legjobb időt. A szombati selej­tező futam bővelkedett drámai jele­netekben, a 125-ös kategóriában balesetet szenvedett az összetett pontversenyben vezető japán Ma­szao Azuma, Honda motorkerék­párjával elgázolt egy őzet, amely egészen közelről figyelte a versenyt. Az őz elpusztult, a motorkerékpár súlyosan megrongálódott és hasz­nálhatatlanná vált, Azuma azonban kisebb horzsolásokkal megúszta az ütközést. A brünni Masaryk-pálya egyes szakaszai erdőn át vezetnek, viszont itt drótkerítés övezi a pályát, így alig lehet választ kapni arra, ho­gyan került az őz az aszfaltra. Az edzést másodszor is meg kellett szakítani, erről a brit Jeremy McWilliams „gondoskodott" a 250 cm3-es kategóriában, miután ki­csúszott, majd visszatért a pályára, motorkerékpárjával annyi homo­kot, kavicsot és szemetet vitt fel a pálya felületére, hogy veszélyessé vált az edzés folytatása. Az 500 kcm-es motorok versenyé­ben a holland Jürgen van der Goor­bergh hívta fel magára a figyelmet, aki 13 századmásodperccel javította meg Mike Doohan körrekordját. Ez annál is meglepőbb, mivel a holland fiú az idényben mindössze húsz pon­tot gyűjtött, és ezzel csak a 16. he­lyen áll az összetett pontversenyben. Ezekután rendkívül izgalmas ver­seny várt vasárnap az érdeklődőkre, Max Biaggi akik a vüág számos - de leginkább a szomszédos - országából érkeztek. Persze megjelentek a jegyüzérek is, szerencsére nem volt sok belőlük, így a nézők közül legtöbben érvé­nyes belépővel várhatták a tombo­lát, melynek fődíja egy Aprília mo­torkerékpár volt. Elsőként a 125 kcm-es kategóriájú motorok dübö­rögtek ki a pályára, és a futam két olasz házi versenyévé vált. Az edzé­sen legjobb időt elérő Robert Loca­tellivel csak honfitársa, Marco Me­landri tudott lépést tartani, és a ver­seny az utolsó körben dőlt el. A mindössze 17 éves Melandri ekkor előzte ki honfitársát, aki nagy igye­kezetében megcsúszott és a kavi­cságyban fejezte be a versenyt. Me­landri másodszor állhatott fel a do­bogó legfelső fokára, az idényben először a németországi Sachsenrin­gen győzött. A második és a harma­dik helyen is a Honda-csapat ver­senyzője futott célba, az összetett­ben vezető japán Azuma - meglepe­tésre - csak a 12. helyen végzett. A szlovákiai szurkolók megkülön­böztetett figyemmel követték a 250 kcm-es motorok versenyét, amely­ben Milan Častka is rajthoz állt, és csakúgy mint tavaly, most is a 21. helyen végzett. Sokáig az olasz Capi­rossi vezetett, ám motorjából lassan kifogyott a szusz, és csak a hetedik helyen végzett. Azonban az olaszok így is örülhettek, hiszen Valentino Rossi nyerte a versenyt. Az összetett pontversenyben vezető olasznak fekszik a brünni pálya, három éve is ő nyerte meg a morvaországi via­dalt. Most megerősítette vezető he­lyét, 27 ponttal marad el tőle Uka­wa, a harmadik helyen szintén japán versenyző, Nakano tanyázik. A motorosok „királyi" száma, az 500 kcm-es viadal izgalmait egy akció­filmhez lehetne hasonlítani. A futa­mot a második körben leintették, mivel a brit Jaime Whitman nem tu­dott bevenni egy kanyart és a pa­lánknak ütközött. Motorjának ben­zintartálya kigyulladt és mintegy 20 méteres lángcsóvát húzott maga után. A nézők aggódva figyelték ki­menekül-e a tűzből a brit versenyző. Nos, nem tudott kimenekülni, mivel az ütközés során eltörött a medence­csontja és életét csak a tűzoltók men­tették meg, akik több mint tiz percig birkóztak a lángokkal, mivel még a gumikerekekből összerakott védő­palánk is tüzet fogott. Egy óra eltel­tével a rajtot megismételték, és az o­lasz Biaggi ismét meglépett a mezőnytől, de motorja nem bírta vé­gig a versenyt. Bár a legutóbbi öt brünni nagydíjon négyszer győzött, a verseny vége felé a spanyol Criville és az amerikai Kenny Roberts és a ja­pán Tadajuki Ókada is megelőzte. Mi több, a japán kamikaze az utolsó körben a spanyol versenyzőt is ki­előzte. Ennek ellenére Alex Criville ­Michael Doohan távollétében - to­vábbra is magabiztosan vezeti az összetett pontversenyt. 51 pont az előnye a második Robertson előtt, a brünni verseny nyertese, a japán Okada egyelőre a harmadik, (ms) Doohan és Okada

Next

/
Thumbnails
Contents