Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-30 / 200. szám, hétfő

8 tévé és rádió ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 30. Beszélgetés a Ladánybene 27 zenekar énekesével, László M. Miksával arról, amit tizenhárom év alatt elértek Reggae-ragály Magyarországon MOZI POZSONY HVIEZDA: Múmia (am.) 15.30, 18, 20.30 KERTMOZI: Mátrix (am.) 20.45 TATRA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Múmia (am.) 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30, 18, 20.30MLADOSŤ: Én miért nem? (fr.) 16, 18, 20 OBZOR: Az élet szép (ol.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 17, 21 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 18.30, 20.30 Ronda ügy (am.) 19 Sekalnak meg kell halnia (szl.-cseh-lengy.-fr.) 18 Briliáns csapda (ang.) 18.15 A halott ember (am.) 20.15 Szeretsz, szeretlek (szl.) 20 KASSA DRUŽBA: Mátrix (am.) 17.45, 20 ÚSMEV: Múmia (am.)16, 18.15, 20.30 CAPITOL: Csak egy kis pánik (am.) 15.45,18,20.15 TATRA: Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 17.45, 20 IMPULZ: Boys (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GÚTA - MOZI: Wing Commander (am.) 19.30, 22 GYÖR CINEMA CITY: Taxi 14, 16,18, 20 Vadiúj vadnyugat 13.30, 15.45, 18, 20.15 Hivatali patkányok 14, 16, 20 Macska-jaj 18 A Thomas Crown ügy 13.30, 15.45, 18, 20.15 Csúcsformában 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Ötvennégy 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Múmia 13.30, 15.45,18,20.15 Ajúdás faj 18.15, 20.30 Szájkosaras kosaras 14,16 Mátrix 14.45,17.30, 20.15 Briliáns csapda 13.30, 15.45,18, 20.15 Hatvan éve tört ki a II. világháború - rendezvények A kirobbanás okairól „Mi is folyton keresgélünk, és lehet, hogy az új irányzatok közül válasz­tunk egy olyan jellegzetes hangzást, amely egyénivé teszi ezt a zenekart. Ma már nem lehet Bob Marley-dalokkal kiállni a színpadra, mert azt előt­tünk valaki már megcsinálta." (Dömötör Ede felvétele) MTI-HÍR Budapest. Hatvan éve, 1939. szeptember elsején Németország Lengyelország elleni támadásával megkezdődött a második világhá­ború, ebből az alkalomból szep­tember 9-én történészkonferenciát rendez a Politikatudományi Inté­zet, másnap pedig könyvbemuta­tóval egybekötött tudományos ta­nácskozás lesz a Hadtörténeti Inté­zet és Múzeum épületében. A ren­dezvény kifejezetten a világhábo­rú kirobbanásának okával, körül­ményeivel foglalkozik. Szeptember 10-én a Hadtörténeti Intézetben tudományos tanácsko­zás keretében mutatják be az első olyan magyar nyelvű forráskiad­ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Hat nagylemez, koncertek Európa majdnem valamennyi országában, továbbá Japánban, Irakban, Jordá­niában, az Egyesült Államokban és Kanadában, szakmai elismerés és közönségsiker - a Ghymes másfél évtizedének története dióhéjban. Tizenöt év már szép kornak számít egy együttes életében; így gondol­hatják ezt a Ghymes tagjai is, akik szeptember negyedikén 19 órától a galántai szabadtéri színpadon ju­bileumi koncerttel ünnepelik szü­letésnapjukat. (Ha az időjárás köz­beszólna, a rendezők a sportcsar­nokba várják a közönséget.) A körülbelül háromórás születés­napi koncert műsorát az elmúlt ti­zenöt év repertoárjából állította össze az együttes, és felcsendülnek olyan dalok is, amelyeket élőben eddig nem hallhattunk. A koncert­ványt, amely Budapest 1944-45­ös ostromával kapcsolatos eredeti dokumentumokat tartalmaz. Szintén a második világháború kezdetével kapcsolatos az a kiállí­tással egybekötött tudományos ta­nácskozás, amelyre szeptember huszonötödikén kerül sor Székes­fehérváron. A konferencia témája az 1939. őszén lezajlott len­gyel-német, illetve lengyel-orosz háború és a lengyel menekültek sorsa lesz. A rendezvényen külön előadás foglalkozik majd azzal a kérdéssel, miért Németország Len­gyelország elleni támadásától szá­mítjuk a második világháború kez­detét, miért nem az Anschlusstól vagy akár a német hadsereg prágai bevonulásától. ről felvétel is készül, amelyet a jö­vőben lemez formájában szeretne kiadni a Ghymes. Természetesen vendégek is lesz­nek: a műsort Klausmann Viktor, a Szerencsekerék közkedvelt műsor­vezetője, az együttes nagy rajon­gója vezeti. Ott lesz a jubileumi koncerten Ho­bó, azaz Földes László, Kiss Berna­dett, a Ghymes „vendégénekesnő­je", Kún Csaba szintetizátoros, Tiba Sándor, a szakma egyik leg­jobb dobosa, az Ifjú Szivek táncka­rának szólistái, valamint a Bongo Men afrikai zenekar. A Ghymes és vendégei fellépésével azonban korántsem fejeződik be az este. Ezután következik ugyanis a születésnapi buli, amelyen a ma­gyar popzene legnagyobb slégereit megszólaltató párkányi Trapéz együttessel nosztalgiázhatnak az ünnepelők. (me) Mivel az autentikus jamai­kai reggae nagy megszál­lottja vagyok, néhány éve, amikor megtudtam, hogy lé­tezik Magyarországon egy Ladánybene 27 nevű reggae-zenekar, bizony té­ves prekoncepcióm áldoza­tául estem, hogy tudniillik fehér ember úgysem tudja hitelesen játszani ezt a mű­fajt. JUHÁSZ KATALIN Az 1994-es Diákszigeten aztán meg kellett győződnöm ennek el­lenkezőjéről, a faji jellegű előíté­letek ezúttal sem vezettek célra. Ha az ember behúnyt szemmel hallgatja László M. Miksát, a frontembert, megesküdne rá, hogy egy öreg jamaikai négert hall. Hogyan jött az ötlet annak ide­jén, hogy egy viszonylag isme­retlen műfajt próbáljatok a yenekarral meghonosítani Ma­gyarországon? Elsősorban a zene ritmusa fogott meg, aztán elkeztünk érdeklődni a dolog vallási háttere iránt is, ér­dekelt bennünket, kik ezek az em­berek, és mi az, ami összefogja őket. A rastafari vallás követői az Ószövetség szerint afriaki erede­A profik mindig is SS igyekeztek modern hangzásokat keresni saját műfa­jukon belül. y% tűeknek vallják magukat, Abesz­színiából telepítették ki őket, és visszavágynak őshazájukba. Máig Hailé Szelasszié császárt tartják szellemi vezetőjüknek. Ók alkot­ták meg a reggae-muzsika alapja­it, az úgynevezett „roots-reggae" zenét. A rastafarizmus később polgárjogi mozgalommá érett, Jamaikában ők teremtettek bé­két. Az egymást ölő két fehér párt vezetői egy Bob Marley­koncerten fogtak kezet egymással először. DUSZA ISTVÁN (Nem utoljára a Vámbéry kávéház közönségéről) Kettesével, hárma­sával a lányok jönnek először. Is­merős gimnazisták, komáromiak, dunaszerdahelyiek. Diákszínját­szók, s nem mellesleg két fiatalem­ber titkos rajongói? Ma este a té­ma is és a témát személyiségük építőkockáiban magukkai hozó egyéniségük is vonzhatja a közön­ség üdítően fiatal nőkből álló na­gyobbik hányadát. Messze még a kezdés, a két színiakadémista ifjú titán még javában interjút ad. Idő van, hiszen a legfőbb beszélgető­társ, a már nem is annyira ifjú író még nem érkezett meg. Különös mágnesesség vibrál a levegőben, Mennyei magasságok­ban születő érzésekről igyekszik beszélni. mint mindenütt, ahol közelednek egymáshoz az ellentétes irányú ki­sülések esélyeit rejtő pólusok. Az est főszereplőit a közönség na­gyobbik része nemcsak a színpad­ról, a versmondó pódiumról isme­ri. Ettől kissé bennfentes a légkör. A két fiatalemberhez képest már­már igazságtalanul könnyű a kö­zönség helyzete. Elvégre, amint az A pozitív gondolkodás és a nyi­tottság, melyet a reggae­előadók hirdetnek, szintén jel­lemző rátok? Igen, ezt nagyon fontosnak tart­juk. Szerintem bárki a világon, aki reggea-zenével foglalkozik, ebben a szellemben él. Figyelemre méltó gyorsasággal terjedt el Magyarországon a reggae-ragály, főként nektek kö­szönhetően. Számítottatok ek­kora sikerre? Ehhez több tényező szerencsés egybeesése kellett, és persze a ze­CÉDULAJEGYZETEK a csoportos élvezeteket nyújtó és tömeges befogadás függvényében létező dolgok esetében lenni szo­kott, a „namostmegnézzük­mittudnakmondani" magaslesre kapaszkodott kíváncsiság is meg­jelenik a kávéházban. Majd meg­jön az, akit várt a Vámbéry mélyvize... (Rendező- és színésztanoncoknak szánt kérdéseit Süné maga vála­szolja meg) Elöljáróban: Süné, ali­as Győry Attila író. Minden más ki­olvasható novelláiból és regényei­ből, meg különben sem róla írom ezt a jegyzetet. Mégis mindunta­lan légköri zavarokat okoz. Nem bízik a feltett kérdések érthetősé­gében, minduntalan válasznyi hosszúságú magyarázatokat fűz hozzájuk. Czajlik József rendező­szakos akadémista és Gál Tamás színészszakos végtelenül türelme­sek. Tudják, hogy Süné majdcsak belefárad, vagy ha már kötetlen csevegésre invitálta a közönséget, az majdcsak hagyja magát kipro­vokálni. Nem hagyja, mert lehetet­len Győry szavába vágni. De Czajlik és Gál pontosan kiegészítve másságukat, higgadtan lecsúzliz­ták az olykor zavaros szakkifejezé­sekkel dobálózó hivatásos kíván­csit. És akkor már tudom is: Czajlik lázadva sem akar lázadni, ugyan­akkor mást szeretne, mint ami most színházkultúraként körülve­nekar összetétele is szerencsés volt, mindenki lelkesedett az ügyért. Reméltük, hogy pozitív fogadtatásban lesz részünk, örü­lünk annak, hogy egyre nagyobb és nagyobb közönség előtt játsz­hatunk. Bár elsősorban a roots­reggae hívei vagyunk, a Ladánybene zenéjében kevered­nek a rootselemek más, progresz­szív irányzatokra jellemző megol­dásokkal, így frissé tudjuk tenni a dalokat. Nem zavar, hogy egyre több elő­adó ér el hatalmas nemzetközi szi. Szerintem mostanában Grotowski Színház és rituálé című kötetét (Kalligram, 1999) olvas­hatja, mert abban veti fel a szerző Sztanyiszlavszkij és önmaga ellen­tétességét. Majdnem szó szerint felmondja A lemeztelenített szí­nész című Grotowski-esszé V. feje­zetének első bekezdését. Gál meg csak úgy a maga fehér inges egy­szerűségével keresi a szavakat. Po­koli mélységekben és mennyei ma­Mást szeretne, mint ami most színházkultúra­ként körülveszi. gasságokban születő érzésekről igyekszik élményszerűen beszélni. Ha már nem megy, jön két vers. A Nagy László Táncbeli tánc-szók-ja volt jobb. Zsigerekből fakadt. Jó­zsef Attilával és A bűn-jével nem hiszem, hogy lehet laza civilnek maradni. Gondolkodó civilnek ér­demes. Majd minden lecsendesedik. Czajlik a számára immár legen­dákkal és egy nagy szerelem tüske­bozótjával körülfont győzelmeket hozó Karinthy-novellát, a Barabbást mondja. Nem benne, hanem a hallgatójában fakad fel a fohász. Ettől annyira megalázóan gyönyörű. sikereket a műfaj felvizezett vál­tozataival? Igen, vannak ilyen üzletszerű kéjel­gők, de különösebben nem izgat ez a dolog, mivel a profik mindig is igyekeztek modern hangzásokat keresni saját műfajukon belül. A dolog mögött népszerűsítési szán­dék is lehet, szélesebb tömegek fe­dezhetik fel a reggae-zenét. Mi is folyton keresgélünk, és lehet, hogy az új irányzatok közül választunk egy olyan jellegzetes hangzást, amely egyénivé teszi ezt a zenekart. Ma már nem lehet Bob Marley­dalokkal kiállni a színpadra, mert azt előttünk valaki már megcsinál­ta. Lehet, hogy te ezt vizezésnek ér­zed, úgy ítéled meg, hogy az illető elfordult a gyökerektől, ő viszont bizonyára meg van győződve arról, hogy újítja és frissíti a műfajt. Rajtatok kívül hányan játsszák ma Magyarországon ezt a zenét? Elég kevesen, én személy szerint négy-öt zenekarról tudok, amelye­ket egyenlőre csak koncerten lehet hallani, mert nem jelent még meg Örülünk annak, SS hogy egyre na­gyobb és na­gyobb közönség előtt játszhatunk. (( lemezük. Jó lenne, ha minél töb­ben lennének, és jobbak volnának a lehetőségek. A Ladánybene 27 mivel foglalko­zik mostanában? Nemrég volt egy nagy sikerű reggae-táborunk Komáromban, ahol összegyűltek a műfaj kedve­lői. A jövőben szeretnénk minél többet koncertezni külföldön, mi­vel úgy érezzük, mindenütt műkö­dik ez a zene. Terveink közt szere­pel Erdély, Kárpátalja és Szlovákia is, errefelé is szeretnénk megértet­ni az emberekkel, mi is ez a zene. Tizenhárom év alatt sok mindent elértünk, játszhattunk a legendás Wailers együttessel Jamaikában, idehaza pedig lelkes rajongótábo­runk van. Örülök, hogy másoknak is tetszik az, amit én személy sze­rint úgy imádok. Lenz kapta a Goethe-díjat Az értelem zászlóvivője Paulskirche. Életművének elisme­réseként a Magyarországon is jól ismert német író, Siegfried Lenz kapta idén Frankfurt város Goe­the-díját, amelyet szombaton ün­nepélyes keretek között vehetett át a történelmi levegőjű Paulskir­chében. Az idei díj jelentőségét növeli, hogy azt a német költőfejedelem születésének 250. évfordulóján adták át. Az ünnepségen, amelyen megjelent Johannes Rau német szövetségi elnök, Gerhard Schro­der kancellár és Zsófia spanyol ki­rályné is, Petra Roth frankfurti fő­polgármester a II. világháború utá­ni német irodalom jelentős képvi­selőjének nevezte Lenzet. A szak­mai méltatásra felkért neves iroda­lomkritikus, Marcel Reich-Ranicki pedig úgy fogalmazott: Lenz a ki­egyezés és az értelem zászlóvivője­ként szerzett múlhatatlan érdeme­ket írói munkásságával. Siegfried Lenz a magyar olvasókö­zönség előtt is jól ismert, több mű­vét (Németóra, Honismereti mú­zeum) magyar fordításban is kiad­ták az elmúlt évtizedekben. A Goethe-díj átadásával egyidejű­leg nagyszabású ünnepi rendez­vénysorozat vette kezdetét a költő szülővárosában: a közönség 20 szabadtéri színpadon láthat részle­teket Goethe műveiből. (MTI) Az együttes klubesten a Magyar Intézetben (Dömötör Ede felvétele) Szeptember negyedikén Galántán ünnepel a Ghymes Születésnapi koncert Ifjúkori hevüléselc a színházért

Next

/
Thumbnails
Contents