Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-30 / 200. szám, hétfő

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 30. Bátorságot a szavazáshoz Dili/Sydney. A kelet-timori függetlenségi küzdelem egyik vezető alakja, Jósé RamosHorta bátorságra buzdította a sziget lakóit a mai népszavazás előtt. „Felszólítom népemet, hogy szálljon szembe a veszélyekkel, amint azt az elmúlt 24 évben tette. A megfélemlítés ellenére mindannyiunknak a szavazatgyűjtő urnákhoz kell járulnunk és meg kell hoznunk döntésünket" mondta a Nobel-békedíjas püspök, aki létfontosságúnak tartja, hogy a függetlenségről döntő népszavazást lebonyolítsák és ne halasszák el ismét, habár a szerinte az indonéz katonai körök által szított erőszak „hihetetlen szintre" emelkedett. (MTI) Kétezer katonát vetnek be Moszkva/Biskek. A kirgiz kormány kétezer tartalékost küldött a muzulmán lázadók elleni harcra az ország déli részébe - jelentette az Interfax hírügynökség egy meg nem nevezett magas rangú kormánytisztviselőre hivatkozva. Az üzbég határ közelében zajló harcokban elszenvedett veszteségekről továbbra sincs hír, Osban még tanácskoznak a régió négy országának politikai és katonai képviselői. (MTI) Washington kifogásai Washington. Az Egyesült Államok aggodalmának adott hangot amiatt, hogy II. János Pál pápa iraki látogatást tervez. A külügyi szóvivő kijelentette: az Egyesült Államok szerint az iraki kormány politikailag visszaélhet a látogatással. Washington diplomáciai úton már ismertette fenntartásait Vatikánvárossal - mondta. (MTI) Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes már felszólította Washingtont és Londont, hogy a pápa látogatása alatt szüneteltesse légitámadásait. (TA SR/AP) Lezárult a Mir küldetése Koroljov. Az előre kijelölt körzetbe, a kazahsztáni Arkaliktól 80 kilométerre északra szombat hajnalban leszállt a Szojuz-TM29-es orosz űrhajó, amely a Mir orosz űrállomás utolsó állandó legénységét szállította vissza a Földre. Az orosz Viktor Afanaszjev parancsnok és Szergej Ávgyejev fedélzeti mérnök, valamint a francia Jean-Pierre Haigneré gond nélkül landolt. Űrutazásuk vége a Mir küldetésének a lezárását is jelenti. A Mirt 1986 februárjában állították Föld körüli pályára. Az űrállomás februárig automata üzemmódban kering továbbra is a Föld körül. Még egy legénység látogatja meg, hogy előkészítse az űrállomás megsemmisítését. (MTI) Richard Holbrooke tényfeltáró körutat kezdett - A KFOR egyik teherautója okozott halálos balesetet A béketeremtés a nehezebb Pristina/Szkopje. Háromnapos látogatást kezdett Koszovóban Richard Holbrooke, a múlt héten beiktatott amerikai ENSZ-nagykövet. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Holbrooke, aki szombaton érkezett Pristinába, nyomban Staro Cikatovo faluba utazott, és fölkeresett egy tömegsírt, amelybe minden bizonnyal szerbek által legyilkolt albánok, köztük nők és gyerekek holltestét temették ez év elején. „Emlékeznünk kell arra, mi hozott ide bennünket" - mondta. A nagykövet és Michael Jackson, a KFOR parancsnoka tegnap Pristinában közös sajtóértekezletet tartott. Mindketten méltatták Oroszország szerepét a koszovói rendezésben. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az orosz KFÓRkatonák orahovaci telepítése körüli vita megoldható. A koszovói problémák kezelhetők, még ha az orahovaci helyzet aggodalomra is ad okot-vélte Holbrooke. Jackson tábornok azt mondta, hogy a koszovói helyzet egyre javul, „az incidensek ritkulnak, s a súlyos bűncselekmények száma tovább csökken". Reményét fejezte ki, hogy a Koszovóban maradt szerbek már nagyobb biztonságban érzik magukat. Holbrooke szerint egyébként a történészek „egyetlen történelmi eseményként fogják följegyezni a boszniai és a koszovói konfliktust, ahol a NATO négy év alatt kétszer vetette be légierejét, amit a hidegháború alatt sohasem tett". A NATO ezután „helyszíni békefenntartó missziót küldött ki, hogy megfelelő légkört alakítson ki a politikai megoldás eléréséhez" - folytatta az amerikai diplomata, elismerve, hogy „a békét olykor nehezebb megteremteni, mint a háborút megnyerni". Holbrooke bizakodott, hogy a KFOR-nak sikerül olyan „biztonsági környezetet kialakítania, amelyben a szerbek és albánok közti mély és berögződött ellentétek erőszakmentesen elsimíthatok". A KFOR jelenlétével kapcsolatos hír, hogy autóbalesetben életét vesztette a macedón kormány tárcanélküli minisztere, felesége és lánya is meghalt. A miniszter fia és a sofőr sérülésekkel túlélte a balesetet. A miniszter szabályosan közlekedő gépkocsija Szkopje közelében frontálisan összeütközött a KFOR teherautójával. A Toyota, amelyben két norvég KFÓR-tiszt ült, ismeretlen okból a menetiránnyal szemben haladt. Richard Holbrooke és Michael Jackson tábornok a pristinai közös sajtóértekezleten. (TA SR/AP) Jugoszlávia Folyamatos tüntetések Belgrád. A Szerbia nyugati részén lévő Valjevóban szombat este immár a 48. egymást követő napon vonultak a helybéliek az utcákra, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök távozását követeljék. Ezúttal is a Valjevói Polgári Ellenállás nevű szervezet felhívására zajlott le a tüntetés, amelyen mintegy ezerötszázán vettek részt. Ugyancsak a jelenlegi vezetés menesztését követelő utcai demonstrációt rendeztek szombat este a közép-szerbiai Kragujevacban és a Belgrádtól 200 kilométerre délre lévő Aleksinacban is. (MTI) Oroszország Választási szövetség Moszkva. Oroszországban Jobboldali Erők Szövetsége néven újabb választási tömörülés alakult, amelynek két volt orosz kormányfő, Szergej Kirijenko és Jegor Gajdar is tagja. A vagy féltucatnyi mozgalmat összefogó szövetségben részt vesz Borisz Nyemcov volt első miniszterelnök-helyettes és néhány kormányzó is. A decemberi képviselőválasztások kiírását követően az orosz jobboldal nem tudott széles egységfrontot kialakítani, így a kudarc után sorra alakulnak a kisebb választási szövetségek. (MTI) Erdély négy földrajzi térségében végzett felmérést egy román közvélemény-kutató Dagesztáni szövetségi akciók a vahabiták ellen A többség autonómiát szeretne MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Az Erdélyben élők több mint fele tartja szükségesnek a helyi autonómiát - derült ki a Metro Media Transilvania nevű közvélemény-kutató intézet felméréséből. A megkérdezettek legnagyobb része emellett úgy vélte, hogy a románok és a magyarok harmonikusan élhetnének együtt, ha a politikusok nem ugrasztanák őket egymásnak. A felmérést július második felében Erdély négy földrajzi térségében végezték, ahol összesen ezer embert kérdeztek meg. A most közzétett eredmények részlegesnek tekinthetők, mivel a városban élő, újságot olvasó emberek véleményét mutatják - hangsúlyozta az intézet. A megkérdezettek 53 százaléka szerint szükség lenne a helyi autonómiára. 57 százalékuk gazdasági téren, 55 százalékuk a közigazgatás és kultúra, 50 százalékuk pedig az oktatás terén tartana szükségesnek nagyobb autonómiát. Erdély legkomolyabb problémái közül a válaszadók 27 százaléka az etnikumközi kapcsolatokat, 18 százaléka a gazdasági helyzetet és 6 százaléka az autonómia ügyét tette az első helyre. Döntő többségük szerint a románok és a magyarok harmonikusan élhetnének együtt Erdélyben, ha a politikusok nem szítanának viszályt közöttük: 83 százalékuk a román, 88 százalékuk pedig a magyar politikusokat tette ezért felelőssé. A pozitívnak tartott erdélyi politikusok és közéleti személyiségek között Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere, Gheorghe Funar szerepel az első helyen 32 százalékkal. Ugyanakkor a legnegatívabbnak tartott személyiségek listáját is ő vezeti 33 százalékkal. Ezen a listán a második helyen Tőkés László áll 27 százalékkal, míg a megkérdezetteknek csak 1 százaléka tartotta pozitív szereplőnek a királyhágómelléki református püspököt. A megkérdezettek 28 százaléka vélte úgy, hogy a románok és magyarok közti jó megértésért Petőfi Sándor tette a legtöbbet. 19 százalékuk Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, 12 százalékuk pedig Frunda Györgyöt, az RMDSZ szenátorát tette az első helyre. Ha most tartanának elnökválasztást Romániában az erdélyiek 27 százaléka a jelenlegi államfőre, Emil Constantinescura szavazna. 25 százalékuk Teodor Melescanura, 24 százalékuk pedig Ion Iliescu volt elnökre adná voksát. Vége a hallgatólagos megegyezésnek MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Dagesztánban az orosz szövetségi erők a botlihi területen tegnap is folytatták a szétszóródott muszlim fegyveresek ellen indított tisztogató akciójukat, illetve a körzet aknamentesítését. Emellett a belügyi csapatok és a dagesztáni rendőrség alakulatai körbezártak két vahabita falut Bujnakszk közelében, fegyverletételre szólítva fel az iszlám közösségek tagjait. A Dagesztán közepén fekvő Karamahi és Csabanmahi faluban a vahabita közösségek már több éve bevezették az iszlám törvénykezést, a sáriját, s közölték, hogy területükön nem érvényesek az orosz törvények. Mahacskala HIRHATTER Csehország: Klaus és Zeman leckét kapott KOKES JÁNOS Leckét kapott a hét végi csehországi pótválasztáson a két legnagyobb politikai tömörülés, a Miloš Zeman vezette kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt és Václav Klaus ellenzéki Polgári Demokratikus Pártja: A Václav Benda (ODS) szenátor elhalálozása által megüresedett szenátori helyért folyó küzdelemben ugyanis Václav Fischer független jelölt, a Fischer utazási iroda népszerű tulajdonosa a pártok, különösen az ODS, durva kampánya ellenére is hengerelt, s a szavazatok 71,24 százalékának megszerzésével meglepetésre már az első fordulóban megszerezte a szenátori mandátumot. Jirina Jirásková népszerű színésznő, az ODS jelöltje csak a 2. helyen végzett 12,19 százalékos támogatottsággal, míg a kormányzó szociáldemokraták jelöltje, Karel Srp alig egy százalékot kapott. A prágai pótválasztás tétje igen nagy volt, mert a jelenlegi helyzetben alapvetően befolyásolja a felsőházi erőviszonyokat. Az eredmény ezért komoly csalódás a szociáldemokraták és a polgári demokraták számára egyaránt. A két párt - kapcsolatukat a sokat vitatott ún. ellenzéki szerződés szabályozza - ugyanis ezzel elveszítette kétharmados többségét a felsőházban, tehát önerőből már nem tudja megszavazni az általuk tervezett alkotmánymódosítást. Megfigyelők szerint a korábban mindig nagyon erősen jobboldali választókerületben Klausék ezúttal egyrészt azért veszítettek, mert a választók jelentős része elutasítja a szociáldemokráciával megkötött szerződést, másrészt pedig azért, mert a párt rendkívül durva választási kampányt folytatott. Egy Klaus által aláírt felhívásban például a polgári demokraták azt állították, hogy Fischer az utazási irodáját akatja szenátorrá választatni, ahogy azt Caligula római császár a lovával tette. A prágai rádió megrendelésére készített felmérés szerint az emberek kétharmada minősítette durvának a választási kampányt. Fischer a pótválasztás eredményét kommentálva újságíróknak elégedetten csak annyit mondot: „Örülök, hogy győzött a becsület és a tisztesség." Václav Havel szombaton a rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy ha a ČSSD és az ODS a parlamentben keresztülvinné az általuk bejelentett alkotmánymódosításokat, akkor ő nem maradhatna meg tovább az államfői tisztségében. Kijelentette, hogy a jelzett alkotmánymódosítások „sokkolták őt". Azt azonban Havel egyértelműen nem mondta ki, hogy az említett esetben lemondana-e, úgy fogalmazott, hogy „feleslegessé válnék". A CSSD és az ODS már korábban bejelentette: közös erővel úgy kívánják módosítani a cseh alkotmányt, hogy a jövőben kisebb legyen az államfő jogköre, elsősorban a kormányalakítás és a parlament feloszlatása ügyében. Korlátoznák az államfő jogköreit a kegyelemadás területén is. Ugyanakkor a választási törvényt úgy kívánják módosítani, hogy az többségi elemeket tartalmazzon és nagyobb mozgásteret adjon az erősebb pártoknak. A két legnagyobb párt Havel szerint arra törekszik, hogy az államfőt „mechanikus bábuvá" alakítsa, aki bármikor ki-, illetve bekapcsolható. Fiavei határozottan elutasítja, hogy a két párt tovább kívánja korlátozni jogköreit. Szerinte az elképzelések „sértőek" az államfőre nézve, mert azt úgy kezelik, mintha nem lenne „nagykorú". A javaslatokból „az államfő személyének irányában egyfajta gyűlölet, vagy a tőle való félelem árad" jegyezte meg Havel. A cseh alkotmány, illetve a választási törvény módosításában az 1998-as parlamenti választások után egyeztek meg a szociáldemokraták és a polgári demokraták. A két párt akkor megkötötte az ún. ellenzéki szerződést, melynek lényege: Klausék a legmagasabb parlamenti tisztségek fejében kötelezték magukat, hogy négy évig nem engedik megbuktatni a kisebbségi szociáldemokrata kormányt. A szerződés azóta is éles vita tárgya a cseh belpolitikában, s Havel is több ízben bírálta. A szerző állandó prágai munkatársunk. előbb rendőri erőket küldött a körzetbe, s kisebb lövöldözések után a vérontás elkerülése érdekében tavaly hallgatólagos megegyezés született arról, hogy a szövetségi hatóságok nem lépnek fel erőszakkal a közösségek ellen. Az augusztus eleji muszlim fegyveres betörés visszaverése után Mahacskala - Moszkva egyetértésével - most úgy döntött, hogy a területén lévő „vahabita szigeteket" is felszámolja, arra hivatkozva, hogy e falvak aktív támogatást nyújtottak a Samil Baszajev vezette fegyveres osztagoknak. Karamahi és Csabanmahi most ultimátumot kapott: feltétel nélkül tegyék le a fegyvert, adják ki az itt rejtőzködő szakadár fegyvereseket és bűntársaikat. Rabin-gyilkoság Súlyosbított büntetés Jeruzsálem. Az izraeli Legfelsőbb Bíróság tegnap súlyosbította a Jichák Rabin néhai miniszterelnök gyilkosára és annak testvérére kiszabott büntetést. Jigal és Hagai Amirt bűnösnek találták gyilkosságra való összeesküvés és arabok elleni merényletek előkészítésénekvádjában. Jichák Rabin meggyilkolásáért annak idején életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Jigal Amirt, ehhez további hat évig tartó szabadságvesztés társult Rabin egyik testőrének megsebesítéséért. Egy másik perben elsőfokon öt évig tartó börtönbüntetést szabtak ki rá, gyilkosságra és palesztinok elleni merényletek végrehajtására való összeesküvés vádjával. Ez utóbbi ítéletet emelték most ötről nyolc évre. Hagai Amir 12 évig tartó börtönbüntetést kapott azért, mert segítséget nyújtott testvérének Jichák Rabin meggyilkolásának kitervelésében. A Legfelsőbb Bíróság a szabadságvesztés mértékét 16 évre súlyosbította. (MTI)