Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-26 / 197. szám, csütörtök

N POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 24. A PKK kivonul Törökországból Ankara. A Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveres erői meg­kezdték kivonulásukat Tö­rökország délkeleti részéből -jelentette be tegnap a PKK főparancsnoksága. A Néme­tországban működő, kurdba­rát DEM hírügynökség által ismertetett közlemény hang­súlyozta, hogy Törökország­ban halálra ítélt vezérük, Abdullah Öcalan felhívásá­nak tesznek eleget a kivonás­sal. (MTI) Korrupciós pénz Jelcin elnöknek? Róma. Egy Nyugaton meg­tollasodott koszovói albán származású építési vállalko­zó egymillió dollárt utalt át egy magyarországi bankba Borisz Jelcin orosz elnök ja­vára - írta tegnap a Corriere delia Sera. A tranzakció té­nyét maga a Svájcban műkö­dő vállalkozó, Baghjet Pacolli is elismerte, hozzátéve, hogy a pénz „az apróbb kiadások" fedezését szolgálta, amikor az orosz elnök hivatalos láto­gatáson tartózkodott Buda­pesten. A folyószámla a kor­rupció gyanúját vetíti Jelcin elnökre és környezetére, mi­vel -190 egyéb oroszországi beruházás mellett - Pacolli kapta a busásan jövedelmező megbízást a Kreml felújításá­ra, valamint az 1993-as puccskísérlet idején szétlőtt orosz elnöki palota újjáépíté­sére. (MTI) Szivar és golf. Bili Clinton Martha's Vineyard szigetén nyaral. (ČTK/AP) Kommunista előretörés Prága. Csehországban au­gusztusban tovább erősödtek a kommunisták. Ha most len­nének a választások, akkor Cseh- és Morvaország Kom­munista Pártjára a megkér­dezettek 16,8 százaléka sza­vazna. Ennél nagyobb támo­gatást csak az ellenzéki Pol­gári Demokratikus Párt kap­na, amelyre az emberek 23 százaléka szavazna. A kor­mányzó Cseh Szociáldemok­rata Pártot jelenleg csupán a szavazók 15,2 százaléka tá­mogatja. (MTI) Öngyilkosságok Kárpátalján Ungvár. Kárpátalján az idei év első felében a nem termé­szetes halálokok 24,4 száza­léka volt öngyilkosság. Feltű­nően sok öngyilkosságot kö­vetnek el a magyar többségű beregszászi járásban. Itt a nem természetes elhalálozás­ok kereken 50 százaléka ön­gyilkosság, vagyis a járásban az idei év első hat hónapjá­ban szerencsétlenség követ­keztében meghalt 42 sze­mély között 21 volt az ön­gyilkos. (MTI) A „sanghaji ötök" csúcstalálkozója Kirgizisztán fővárosában - Az orosz és a kínai államfő különtárgyalásokon találkozott A sokközpontúság felé HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Biskek. Az egykori szovjet-kínai határ térségének biztonsága volt a központi témája annak a találko­zónak, amelyet a „sanghaji ötök" ­Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Oroszország és Tádzsikisztán - ál­lamfői tartottak tegnap Biskekben. A három éve kezdett regionális együttműködésben részt vevő or­szágok vezetői - Csiang Cö-min kí­nai, Aszkar Akajev kirgiz, Nurszultan Nazarbajev kazah, Bo­risz Jelcin orosz és Emomali Rahmanov tádzsik államfő - nyi­latkozatukban elkötelezték magu­kat az általuk képviselt államok te­rületi épségének tiszteletben tartá­sa és a kooperáció fejlesztése mel­lett. Vállalták, hogy szigorúan be­tartják a nukleáris fegyverek elter­jedését akadályozó nemzetközi egyezményt, és elősegítik, hogy erősödjön az ENSZ-nek mint a bé­ke és biztonság fenntartását szol­gáló alapvető szervezetnek a sze­repe. A nyilatkozat leszögezi, hogy az öt állam szerint a világ a sok­központúság felé halad, és ez elő­segíti a nemzetközi stabilitást. Az utóbbi téma kiemelten szere­pelt Borisz Jelcinnek a találkozón elmondott beszédében is. Az orosz államfő anélkül, hogy bármely ál­lamot konkrétan megnevezett vol­na, élesen elítélte azokat az orszá­gokat, amelyek „csak számukra előnyös világrendet" kívánnak lét­rehozni, és nem számolnak a sok­központúság kialakulásának ob­jektív tendenciájával. A „sanghaji ötök" következő csúcs­találkozóját a jövő év májusában Dusanbéban, a tádzsik fővárosban tartják. A csúcs kezdete előtt 25 perces kü­löntalálkozót tartott az orosz és a kínai államfő. Borisz Jelcin és Csiang Cö-min nagyon nyílt, baráti légkörű, teljes egyetértésről és köl­csönös bizalomról tanúskodó meg­beszélést folytatott - közölte Szergej Prihogyko, az orosz elnöki hivatal vezetőjének helyettese. Igor Ivanov orosz külügyminiszter közlése szerint a találkozó közpon­ti témája Oroszország és Kína nemzetközi téren gyakorolt straté­giai partnersége volt. Borisz Jelcin és Csiang Cö-min egyetértett ab­ban, hogy minden területen - a gazdaság, a kultúra és a katonai együttműködés terén - fejleszteni kell a két ország kapcsolatait. Az orosz államfő tájékoztatta partne­rét a START-III-ról és a rakétael­hárító rendszereket szabályozó ABM szerződésről a közelmúltban folytatott orosz-amerikai konzul­tációkról. A találkozón szó esett arról is, hogy Oroszország és Kína vezetői a jövőben újabb, kötetlen megbeszéléseket tartanak. Borisz Jelcin kedden este, a biskeki repülőtérre való megérkezése után újságíróknak azt nyilatkozta, hogy re­mekül érzi magát, sőt „küzdőformában" van, s „kész megvívni mindenkivel, különösen a Nyugat-barátokkal". (TA SR/EPA) Orosz források szerint megtisztították a vahabitáktól Dagesztán botlihi járását Törökország: állítólag kevesebb a halott A veszély nem múlt el 30~ 3 5 ezer az eltűnt Moszkva. A szövetségi erők teljesen megtisztították Dagesztán botlihi járását a csecsen fegyveresektől, s most a terület aknamentesí­tése folyik - közölte tegnap Vlagyimir Rusajlo orosz bel­ügyminiszter. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A miniszter jelezte, hogy újabb belügyi alakulatok érkeznek a tér­ségbe, a csecsen-dagesztáni határ őrizetének megerősítésére. A he­gyi falvakból elmenekült lakosok pedig már fokozatosan visszatér­nek otthonaikba - mondta Ru­sajlo. Az augusztus elején kirob­bant harcok csaknem 12 ezer em­bert késztettek arra, hogy elhagy­ják botlihi otthonaikat, s a na­gyobb dagesztáni városokban ke­ressenek menedéket. Rusajlo hangsúlyozta: az orosz ha­tóságok mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a muszlim szélsőségesek újabb terrorakcióit, Dagesztán más körzeteiben terve­zett támadásaikat. Moszkvai források szerint a da­gesztáni harcokban életét vesztet­te Sirvani Baszajev, a betolakodók főparancsnokának, Samil Basza­jevnek a testvére is. A kirgiz fővárosban tartózkodó Igor Szergejev védelmi miniszter szintén megerősítette, hogy az orosz erők „elfoglaltak minden kulcsfontosságú pontot a térség­ben, s immár csak tisztogató akci­ók folynak". Nem zárta ki azon­ban, hogy Moszkva újabb nehézsé­gekkel találja szemben magát, mi­vel a muszlim fegyveresek taktikát változtattak, s egyre inkább a par­tizánháború fogásait alkalmazzák. Az orosz felderítés tegnap olyan ér­tesüléseket tett közzé, hogy Samil Baszajev nem tett le Dagesztán „felszabadításáról", s újabb táma­dásra készül. Ennek valószínű cél­pontja Kizljar városa lesz, ahol a muszlim fegyveresek valószínűleg egy közintézményt - kórházat, is­kolát vagy óvodát - rohamoznának meg, hogy minél több túszt ejtse­nek. Baszajev emberei kitűnő kizljari kapcsolatokkal rendelkez­nek, s fegyverraktáraik is vannak a dagesztáni város körzetében - em­lékeztettek az orosz források. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat ar­ra is figyelmeztetett, hogy másutt is várhatóak terrorakciók, illetve túszejtések. MTI-HIR Ankara. A török hatóságok tegnap kora reggeli jelentése szerint a földrengésben 12 514 ember vesz­tette életéi. A válságközpont keddi jelentésében az áldozatok száma még 17 997 volt. A korábbi számadatokkal ellentét­ben a sebesültek száma is jóval keve­sebb, mint 42 ezer: a válságközpont szerint 27 176 ember sebesült meg a földrengésben. A központ egyik tisztségviselője elmondta, hogy té­vesen összesítették a halottak szá­mát Kocaeli tartományban, de rész­leteket nem volt hajlandó közölni. Az AFP jelentése szerint az eltűn­tek számáról nincsenek adatok. A török tömegtájékoztási eszközök ­a hivatalos számadatok hiányában - azt közölték, hogy még mintegy 30-35 ezer ember van eltemetve a romok alatt. November helyhatósági választások lesznek Szerbiában? Felajánlott engedmény Orahovacban tegnap is folytatódtak a helyiek és a KFOR tárgyalásai az oroszokról Egyelőre marad az úttorlasz MTI-HIR Orahovac/Pristina. Orahovacban tegnap ismét tárgyalóasztalhoz ül­tek a térségbeli orosz, holland és német KFOR-parancsnokok a helyi szerb és albán közösség vezetőivel, hogy megpróbálják rábírni az al­bánokat az orosz békefenntartók bevonulását akadályozó úttorlasz felszámolására. A nemzetközi nyo­más ellenére az albánok fogadkoz­nak: az úttorlaszokat mindaddig fenntartják, amíg az orosz KFOR­katonák nem állnak el szándékuk­tól, hogy átvegyék a város feletti ellenőrzést a nemzetközi megálla­podásnak megfelelően. A hivatalos jugoszláv hírügynök­ség Brüsszelből származó értesü­lése szerint a békefenntartók megállapodtak abban, hogy nem alkalmaznak erőszakot az orahovaci albánokkal szemben. A Tanjug értesülését alátámasztotta a szektorban állomásozó orosz zászlóalj parancsnoka, Vagyim Andrejev is, aki kijelentette, hogy katonái türelmesen várnak a la­kosság beleegyezésére. Marcel Van Weerd holland vezérőrnagy, orahovaci parancsnok szintén úgy nyilatkozott, hogy megegyezés hiányában az orosz katonák Malisevóban maradnak. Wolf­gang Sauer tábornok, német pa­rancsnok ugyancsak közölte: az oroszok nem fognak kísérletet tenni arra, hogy erőszakkal törje­nek utat maguknak. A moszkvai külügyminisztérium képviselője viszont tegnap megerő­sítette, hogy az orosz békefenntar­tók be fognak vonulni a koszovói városba, az albán blokád dacára. MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. Tegnapi belgrádi lapér­tesülés szerint a szerb kormány­pártok megállapodtak az idő előtti helyhatósági választások esetleges kiírásáról. A Blic című napilap a koalíció gerincét alkotó baloldali pártszövetség (a Szlobodan Milo­sevics vezette Szerbiai Szocialista Párt és az államfő felesége, Mirjana Markovics nevével fémjel­zett Jugoszláv Egyesült Baloldal) vezetésétől úgy értesült, hogy a helyhatósági választásokat két hó­nap múlva tartanák Szerbiában. A kormánypártok előzőleg megpró­bálnak megegyezni az ellenzékkel arról, hogy a nagyobbik jugoszláv köztársaságban minden szinten ír­janak ki idő előtti választásokat. Az ellenzéknek nyújtandó lehetsé­ges engedményként a baloldali blokk támogatná a drákóian szigo­rú szerb sajtótörvény eltörlését. Amennyiben a megegyezés létre­jön, november 7-én tarthatnák az előrehozott általános választáso­kat. A koszovói képviselők helyét csak a szerbiai tartomány átmeneti ENSZ-igazgatásának lejárta után töltenék be. Megegyezés hiányá­ban viszont csak helyhatósági vá­lasztásokat írnának ki. Ausztriában boszniai szerb háborús bűnöst tartóztattak le Gyűlöletkeltés nélkül Első ízben történt robbantás Kandahárban, a tálibok szellemi és vallási központjában Omar molia sértetlen maradt MTI-HIR Kabul/Iszlámábád. A dél-afga­nisztáni Kandahár városában hét ember életét vesztette - köztük a tálibok legfőbb vezetőjeként tisz­telt Mohammed Omar molia há­rom testőre - és többen megsé­rültek, amikor egy robbanó­anyagokkal megrakott teherautó a levegőbe repült, csupán néhány háznyira Omar molla rezidenciá­jától. A robbanás időpontjában, helyi idő szerint kedden este 10 után a molla nem tartózkodott otthon, így „ép és egészséges", magas fallal körülvett rezidenciá­jában csak kisebb károk keletkez­tek - közölte Abdul Hai Mutmaen tálib szóvivő. A rejtélyes robbantást egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta, és a Reuters hírügynökségnek névte­lenül nyilatkozó tálib források sem mertek találgatásokba bocsátkoz­ni arról, hogy nem az emírként tisztelt molla ellen kíséreltek-e meg merényletet. Ez a robbantás volt az első, amelyet a tálibok szel­lemi és vallási központjának szá­mító Kandahárban követtek el, az afganisztáni hadszíntértől több száz kilométerre. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Zágráb/Szarajevó/Bécs. Bosz­nia-Hercegovina iskoláiban meg­szűnik „a gyűlölet tanítása". A köztársaság két entitásának okta­tási minisztériumai megállapo­dást kötöttek: valamennyi tan­könyvből törlik azokat a részeket, amelyek bármelyik nemzetet is sérthetik. A megállapodást a nemzetközi közösség boszniai fő­megbízotti irodájának, az UNESCO és az Európa Tanács szakértőinek segítségével dolgoz­ták ki. A Bosnyák-Horvát Föderá­cióban és a boszniai Szerb Köztár­saságban használatos irodalom-, nyelvtan-, történelem-, földrajz­és énekkönyvből törlik azokat a részeket, amelyek sérthetik más nemzetek érzékenységét. Boszniával kapcsolatos hír, hogy Ausztriában tegnap letartóztatták Momir Talics szerb tábornokot, a boszniai Szerb Köztársaság vezér­kari főnökét. Talics háborús bű­nösnek minősül, mivel jelentős része volt abban, hogy 1992-ben Bosznia-Hercegovinából elűzték a nem szerb nemzetiségű lakos­ság jelentős részét. A letartózta­tást Hágában jelentette be az ENSZ-törvényszék főügyésze, Louise Arbour. Talics egyébként egy szemináriumra szóló meghí­vás alapján, az EBESZ repülőgé­pén érkezett Szarajevóból Auszt­riába. A tanácskozást az osztrák védelmi minisztérium és az EBESZ rendezte. A bécsi katonai akadémia szóvivője hangsúlyoz­ta, hogy a résztvevők listáját az EBESZ állította össze.

Next

/
Thumbnails
Contents