Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-25 / 196. szám, szerda

N POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 24. Újabb tömegsír Boszniában Szarajevó. Huszonhárom újabb muzulmán holttestet hantoltak ki Boszniában. Az orvosszakértők a Szarajevótól mintegy 70 kilométerre északkeletre fekvő Zvomik város melletti tömegsírban hétfőn fejezték be a munkálatokat. Szerintük srebrenicai muzulmánok földi maradványairól van szó, akiket 1995 júliusában öltek meg szerb katonák. Túlélők szerint a területen még legalább ezer holttest lehet különböző fel nem tárt tömegsírokban, s a szakértők szeptember elejéig folytatják a vizsgálatokat. (MTI) Megemlékezés a Baltikumban Riga. Mindhárom balti államban hétfőn ezrek emlékeztek meg a baltikumi élőlánc tizedik évfordulójáról: 1989. augusztus 23-án Tallinntól Rigán át Vilniusig mintegy 2 millió észt, lett, illetve litván alkotott kéz a kézben emberi láncot 600 kilométer hosszan nyomatékot adva függetlenségi törekvéseiknek, és követelve, hogy a három ország váljék ki a Szovjetunióból. (MTI) Orosz választási harcmodor Moszkva. Nem jelent meg tegnap a Kommerszant Daily tekintélyes orosz gazdasági napilap. A kiadó épületét még a hét végén pecsételték le a tűzoltók, arra hivatkozva, hogy a szerkesztőségben nem tettek eleget a tűzvédelmi előírásoknak, a szobákban dohányoznak az újságírók, szűkek a tűzlépcsők, a földszinti ablakokon rácsok akadályozzák a menekülést, s kevés a tűzoltókészülék. A kiadó igazgatója és a főszerkesztő viszont politikai nyomást vélt felfedezni a tűzoltóság döntésének hátterében, azt állítva, hogy az akció mögött Jurij Luzskov moszkvai polgármester áll. (MTI) Jurij Luzskov a lapon torolja meg, hogy új tulajdonosa, Borisz Berezovszkij nyíltan ostorozza őt politikai ambíciói miatt. (TA SR/EPA) Amerikai-iraki focidiplomácia? Washington. Az amerikai labdarúgó szövetség tagadja, hogy bármiféle kapcsolat létesítésére törekedne az iraki labdarúgó szövetséggel. Az iraki hírügynökség jelentette előzőleg, hogy a Szaddám Húszéin elnök legidősebb fia, Udaj által irányított iraki olimpiai bizottság szóvivője közölte: már egyeztetik az időpontokat, mikor kerülhetne sor az iraki labdarúgó válogatott amerikai barátságos meccssorozatára. A mérkőzések bevételét az irakiak szerint az ENSZ Gyermekalapja javára fordítanák, hogy az egészségügyi támogatást finanszírozzon az iraki gyermekek számára. (MTI) Michael Jackson szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg tartja magát a leszerelési megállapodáshoz Orahovacban maradt a blokád „Mi nem szeretjük az oroszokat!" Orahovaci albánok félreérthetetlen véleménynyilvánítása. (ČTK/AP) Orahovac/Belgrád/Genf. Orahovac albán lakosai a német, holland és orosz békefenntartókkal folytatott tegnapi tárgyalás után is fenntartották a koszovói város körüli blokádot, s nem engedték be az orosz békefenntartókat. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A német parancsnokság alatt álló orosz KFOR-erőknek már hétfőn át kellett volna venniük a hollandoktól a város ellenőrzését, ám az albán lakosok lezárták a városba vezető utakat, és nem engedték be őket. Tiltakozásukat azzal indokolják, hogy a koszovói háborúban orosz zsoldosok is harcoltak a szerbek oldalán, és legalább két albán férfit megöltek a városban. Az orahovaciak küldöttségét vezető Agim Hasku a tegnapi megbeszélés után közölte: elmondták a német, holland és orosz KFOR-erők képviselőinek, hogy az orosz katonák megjelenése bizonytalanabbá tenAz orosz katonák megjelenése bizonytalanabbá tenné a helyzetet. né a helyzetet Orahovacban. A békefenntartók ezzel szemben rámutattak arra, hogy a koszovói rendezésről Helsinkiben az Egyesült Államok, más NATO-országok és Oroszország képviselői döntöttek, és a koszovói albánoknak nincs beleszólásuk abba, hol állomásozzanak az orosz békefenntartók. A vita eredménytelenül ért véget, a blokád fennmaradt, s a két fél csak abban tudott megállapodni, hogy ma újból tárgyalóasztalhoz ülnek. Az orosz külügyminisztérium tegnapi nyilatkozatában a „nemzetközi közösség ellen intézett nyílt kihívásnak" minősítette, hogy az orahovaciak lezárták városukat az orosz békefenntartók elől. Koszovót kiürítik a szerbek, már csak harmincezer van belőlük a tartományban: mindössze a terület északi részén lévő három település rendelkezik számottevő szerb lakossággal - közölte tegnap Genfben Kris Janowski, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) szóvivője. Az UNHCRnek a jugoszláv hatóságoktól kapott adatai szerint százkilencvenötezer szerb és más, nem albán nemzetiségű lakos távozott Koszovóból Szerbiába és Montenegróba. „Az adat pontosságáért nem tudunk kezeskedni, de a tendencia, amelyet kifejez, létezik" - jelentette ki Janowski. Szerinte bekövetkezett az, amire menekültügyi szakemberek már korábban figyelmeztettek: az albánok menekülését a megtorlástól félő szerbek tömeges elvándorlása követte. Az UNHCR a múlt héten több száz, az albán közösségben elszigetelten élő szerbet és cigányt segített abban, hogy meneküljön az életveszélyes helyzetből, és elhagyhassa a tartományt. Michael Jackson, a koszovói nemzetközi békefenntartó erők parancsnoka közölte: a szakadár albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tartja magát a leszerelési megállapodáshoz. A brit tábornok annak kapcsán beszélt erről, hogy pénteken járt le az UCK leszerelésének második, 60 napos szakasza. A gerillák összes nehézfegyverüket, valamint automata fegyvereik 60 százalékát voltak kötelesek beszolgáltatni a KFOR-ral közösen felügyelt raktárakba. A júniusi egyezmény értelmében az UCK teljes leszerelésének szeptember 19-ig kell végbemennie. Kárpátalja Megcáfolt állítások Ungvár Kovács Miklós, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, amelyeket Ukrajna budapesti nagykövete, Oreszt Klimpus tett személyével és a kárpátaljai magyarok helyzetével kapcsolatban a Magyar Nemzet hétfői számának adott interjújában. Kovács kifejtette: igaztalan Ukrajna budapesti nagykövetének az a kijelentése, miszerint ő többnyire csak Magyarországon mondja el a véleményét. „Képviselőségem alig több mint egy éve alatt egész sor interpellációt intéztem az illetékes ukrán államhatalmi szervekhez, s többször szót emeltem a parlament padsoraiból, illetve a sajtóban a kárpátaljai magyarságot és az ukrán-magyar kapcsolatokat érintő kérdésekben" - tette hozzá a képviselő. Azt is elmondta: Klimpus úrnak az az állítása, hogy Kárpátalján a gyakorlatban létezne a kulturális autonómia, tájékozatlanságról árulkodik, hiszen az ukrajnai magyarságnak nincs olyan intézményrendszere, amelyet a magyarok által megválasztott testület irányítana. „Az, hogy vannak magyar tannyelvű iskolák, művelődési házak, jó és fontos, de ez nem kulturális autonómia, mivel ezen a téren is közpond irányítás érvényesül" - mondotta. A területi autonómia kapcsán Kovács kifejtette: a KMKSZ nem sért törvényt azzal, hogy elvi szinten napirenden tartja a kérdést. Szerinte ugyanis a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy általában a kisebbségek jogos autonómiatörekvéseinek elfojtása gerjeszt feszültséget. (MTI) Elérte a 18 ezret a halottak száma - A természeti katasztrófát gazdasági követheti Járványveszély Törökországban Elvágták a vahabitákat a visszavonulás lehetőségétől Harapófogóban az iszlám harcosok HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Ankara/Isztambul/Berlin. Tegnapi hivatalos jelentések szerint a törökországi földrengésben 17 997 ember vesztette életét és 43 873-an sérültek meg. Helyszíni jelentések szerint a külföldi mentőcsapatok végleg beszüntették a kutatást a túlélők után, mivel gyakorlatilag szertefoszlott a remény, hogy bárkit is életben találjanak a romok alatt. Karanténba zártak egy tífuszban szenvedő húsz év körüli török katonát - közölte tegnap az izraeli mentőalakulat egyik orvosa. Az Adapazariban kezelt fiatalember az első regisztrált tífuszfertőzött. Az izraeli mentőalakulat átvizsgálta azt a laktanyát, ahol a katona szolgált, hogy megtehessék a szükséges intézkedéseket a fertőző betegség elterjedésének megakadályozására. Egyes egészségügyi dolgozó szerint a legveszélyesebb fertőző betegségek közül a tífusz, a kolera és a vérhas bármikor kitörhet a nyoMTI-HÍR Dili/Tajpej. A kelet-timori függetlenséget ellenző pártok gyűjtőszervezete tegnap a gerillaháború felújításával fenyegetőzött, ha az Indonézián belüli önkormányzat hívei kis különbséggel maradnak alul a jövő hétfői népszavazáson. Tito Baptista, az Egyesített Front Kelet-Timor Autonómiájáért (UNIF) elnöke szerint, ha az önkormányzatpártiak a szavazatok 40 százalékával veszítenek, ez elég ok lesz a következő 100 éves harcra. Baptista, aki egy háromezres nagygyűlés szünetében nyilatkozott a morúságos táborokban összezsúfolódott túlélők között. A járványokon kívül a legnagyobb veszélyt a kiszáradás jelenti, amely végzetes következményekkel járhat, ha a betegek nem kapnak antibiotikumokat. A török kormány tegnapi televíziós felhívásában sátrakat, zseblámpákat, takarókat, romeltakarító buldózereket, szemeteskocsikat, fertőtlenítőszereket és tetanusz oltóanyagot kért a katasztrófa sújtotta övezetek számára. Külföldi orvosok véleménye szerint a török kormány még nem tett meg mindent a fertőző betegek kezelésére szolgáló központok felállítására. Memduh Oguz, a földrengés által leginkább sújtott Izmit tartomány kormányzója arra kérte az embereket, hogy ha házuk nem sérült nagyon, akkor térjenek haza. Becslések szerint a földrengés következtében kétszázezer ember maradt hajlék nélkül. Egy holland társaság 30 ezer előregyártott, rengésbiztos és a hidegnek is ellenálló szükségszállást Reuters brit hírügynökségnek, elismerte, hogy a 20 éves indonéz uralom alatt követtek el hibákat tetten érhető volt a korrupció, a nepotizmus és az emberi jogok megsértése -, de mindezen változtatni fognak a kiszélesített önkormányzat alatt. Megvádolta az 53 millió dollárba kerülő, és mintegy 450 ezer választásra jogosult polgárt megmozgató népszavazást szervező ENSZ-képviseletet (UNAMET), hogy részrehajló a függetlenségpártiak javára. Nézetét osztotta az Indonéziában kormányzó Golkar Párt elnöke, Akbar Tandjung is, miután egynapos láajánlott fel Törökországnak, az Amerikai Egyesült Államok pedig 3500, a legzordabb időjárást is kibíró sátrat küld a térségbe. A török kormány arra készül, hogy emelje a benzin, a dohány és a mobiltelefonok fogyasztási adóját, ellensúlyozandó a katasztrófa okozta gazdasági visszaesést. A döntés indokolt: az esseni székhelyű Turkológiai Tanulmányok Központja által összeállított, tegnap megjelent tanulmány szerint a súlyos földrengés pusztításai nyomán Törökország ismét fejlődő országgá válhat. Az iparban, a termelő berendezésekben és az infrastruktúrában mintegy 12 milliárd (más források szerint 20 milliárd) dollárnyi kár keletkezett. Az izmiti olajfinomító elpusztulása nyomán például 35 százalékkal csökkent a török benzingyártás. A gazdaságot ért veszteség több mint a fele az ország 1998ban elért exportbevételének. Amennyiben nem érkezik érezhető méretű külföldi segítség az újjáépítéshez, úgy Törökország visszacsúszik a fejlődő országok közé. togatást tett a népszavazásra készülő volt portugál gyarmaton. Hazautazása előtt hangsúlyozta: a Golkar Párt az UNAMET elfogultsága ellenére tiszteletben fogja tartani az eredményeket. Az UNAMET tegnap bejelentette: 24 indonéz politikai szervezettől megtagadta a hivatalos megfigyelői státust a népszavazásra, mert túlságosan szoros kapcsolatot tartanak fenn a jakartai kormánnyal. Az ellenőrzéstől eltiltott szervezetek között van a Habibie indonéz elnök pártjához, a Golkarhoz kapcsolódó Permuda Pancasila ifjúsági szervezet. MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Dagesztánban az orosz hadsereg egységeinek több napos ostrom után tegnapra virradóra sikerült elfoglalniuk Tando falut, továbbá Rahata és Asino települést is megtisztították az iszlám fegyveresektől - közölte az orosz belügyminisztérium egyik szóvivője Mahacskalában. Az orosz rádióállomásokjelentése szerint a nap folyamán Anszalta falu bevételére indult támadás. A vahabiták kezén már csak két dagesztáni település maradt. Tandóért több napja súlyos harcok folytak, s az orosz védelmi minisztérium még tegnap reggel is óvakodott megerősíteni azt a hírt, hogy a falut - amelyet a múlt hét végén zártak harapófogóba a szövetségi erők - sikerült bevenni. Tando körzetében hajnalig egy percre sem szünetelnek az összeMTI-HÍR Biskek/Tokió. Heves tűzpárbaj tört ki tegnap a kirgiz hadsereg egységei és az országba behatolt fegyveres banditák között. A túszszedő akció kapcsán a kirgiz elnök leváltotta a védelmi minisztert. Vasárnap Tádzsikisztánból mintegy kétszáz fegyveres hatolt be Kirgizisztán déli részére, az Üzbegisztánnal határos botkeni körzetbe. A banditák hétfőn elfoglalták három települést, és túszul ejtettek hét személyt: Anarbek Samkejev vezérőrnagyot, a kirgiz belúgyi csapatok parancsnokát, egy katonát, négy japán geológust és a tolmácsukat. Az ITAR-TASZSZ értesülése szerint a fegyveresek között üzcsapások, lépésről lépésre fojtották el az ellenállás fészkeit, füstölték ki az előrenyomulást akadályozó mesterlövészeket. A védelmi tárca képviselője hangsúlyozta viszont, hogy a légierő és a tüzérség csapásai minden ellenállást megtörtek Tandóban. Tando stratégiai jelentőségű magaslat, hiszen a botlihi repülőtér közelében található faluból ellenőrizni lehet az egyetlen Csecsenföldre vezető közutat is. A védelmi tárca korábban határozottan cáfolta és propagandafogásnak minősítette azokat az értesüléseket, hogy a muszlim fegyveresek visszahúzódnának Csecsenföldre, miután erre Sámil Baszajev főparancsnok parancsot adott. A szövetségi erők állítása szerint a botlihi járásból nem tudnak kitörni a szélsőségesek, s a katonai akciókat a muszlim bandák teljes megsemmisítéséig folytatják. bégek, tádzsikok, arabok és pastuk vannak. Az elfoglalt településeken polgári személyek is életüket vesztették, sokan elmenekültek. Tegnapra virradóra heves tűzpárbaj zajlott le, melynek során egy kirgiz katona életét vesztette - az őrmester nem volt hajlandó megadni magát, ezért agyonlőtték -, négy pedig megsebesült. Mint a harcok során kiderült, a banditák modern fegyverekkel és hírközlő eszközökkel rendelkeznek. Tegnap a harcok körzetébe érkezett az üzbég és a tádzsik fegyveres erők egy-egy műveleti csoportja. Az ITAR-TASZSZ értesülése szerint nem kizárt, hogy Üzbegisztán a támadók felszámolására indítandó akcióhoz légi támogatást nyújt. Növekszik a feszültség a Kelet-Timor jövőjéről döntő népszavazás közeledtével Gerillaháború kezdődhet Heves harcok a kirgiz-tádzsik-üzbég határvidéken Lehet, hogy banditák