Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-20 / 192. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 19. K EGI Q E J 9 Kiss Péntek József: „Szerintem színház csak akkor van, ha szétmegy a függöny, és ülnek a nézőtéren." Vissza kell hozni a közönséget „El tudom képzelni a Bernarda Alba házát vagy a Fizikusokat is." (Dömötör Ede felvétele) A komáromi Jókai Színház 1999/2000-es évadja au­gusztus 24-én az ünnepélyes évadnyitóval kezdődik, az első premierre október kö­zepén kerül sor. Az előttünk álló év lehetőségeiről és szükségszerűségeiről beszél­getünk a színház igazgatójá­val, Kiss Péntek Józseffel. LAKATOS KRISZTINA Milyen bemutatóval kezdi a Jó­kai Színház az új évadot? Augusztus 25-én elkezdjük az első bemutatásra váró darab próbáit, ez Barta Lajos Szerelem című szín­műve lesz, Beke Sándor rendezi. Érdekesség, hogy a díszlet- és kosztümtervező Bátonyi György lesz egy személyben, aki most vég­zős főiskolai hallgató Budapesten, az ő vizsgamunkája lesz ez a terve­zés. A bemutatót október 15-ére tűztük ki. Milyen előadásokra számíthat a közönség az évad további részé­ben? A második bemutatónk Fejes End­Szinte mindegyik előadást vendég­rendezőkkel állítjuk színpadra, és vendég­színészekkel is dol- y gozunk. > re Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés játéka lesz, Presser Gá­bor zenéjével. A december 3-i be­mutatót követően kezdődnek a Kő­szívű ember fiai próbái, a bemutató időpontja január 21. Zenei betétek is lesznek ebben az előadásban, a Tolcsvay fivérek által szerzett da­lok szólalnak meg benne. Követke­ző bemutatónk egy mesejáték, Szilágyi Andor Leander és Len­sziromját március 18-án mutatjuk be. Az utolsó premier a Rideg Sán­dor híres regényéből Tímár Péter dramatizációja által színpadra ke­rülő Indul a bakterház, amelyet május 5-én mutat be a színház. 2000 nyarán bemutatunk egy pas­siójátékot a Bástya Színházban, ez a Lukács evangéliuma, Pataki And­rás állítja színpadra. Lajtha László emlékére Egyházzenei Fesztivál Budapest. Lajtha László zeneszer­ző emlékének szenteli a szeptem­ber 2-án kezdődő és 12-ig tartó Egyházzenei Fesztivált a Budavári Zeneművészeti Alapítvány. A kon­certsorozat keretében klasszikus és egyházzenei műveket hallgathat meg a közönség a Thália Színház­ban, a budavári Mátyás templom­ban és a belvárosi Szent Mihály templomban. A Thália Színházban a nyitó koncerten Bach, Farkas Fe­renc, Lajtha László, Terényi Ede egy-egy műve csendül fel a Pécsi Szimfonikus Zenekar előadásában. Szeptember 3-án a Mátyás temp­lomban Lajtha László miséje, a Mis­sa pro choro mixto et organo, vala­mint Liszt Ferenc Missa choralis cí­mű zeneműve hangzik el a Debre­ceni Kodály Kórus előadásában. A Szent Mihály templom ad otthont a szeptember 7-ei koncertnek, ame­lyen a Kodály Quartet Beethoven a­moll vonósnégyesének több tételét adja elő. A fesztivál záró hangverse­nye szeptember 12-én lesz a Mátyás templomban, ahol Lajtha László szoprán szólóra írt Motet Op.8. című szerzeményét, továbbá Bach, Mozart, Kodály és Mosonyi Mihály egy-egy zeneművét mutatja be a Győri Szimfonikus Zenekar, vala­mint a Budapesti Kórus. (MTI) Ön néhány hónappal ezelőtt ke­rült a színház élére, feltétele­zem, a műsortervet elődeitől örökölte. Elégedett a választott darabokkal? Ez így csak részben igaz. Az elő­deimről örököltem egy másik dra­maturgiai tervet, amely még any­nyira sem nyerte meg a tetszése­met, mint ez, amely az általam korrigált végleges változat. Az volt a tapasztalatom, hogy az intendatúra évei alatt eléggé megcsappant az előadások iránti érdeklődés. Hogy ennek oka a dramaturgia volt-e, azaz a kínált darabok, vagy pedig más, ezt nem tudom megmondani, de nagyon fontosnak tartom, hogy a közön­séget visszahozzuk a színházba. Óhatatlanul figyelembe kell venni a közönségigényt. Szerintem színház csak akkor van, ha szét­PÉNZES TÍMEA Z. Németh István erőteljesen léleg­zik. Könnyedén, szabadon, olykor visszafojtva, de mindenképpen di­namikusan és érzékien. „Mindig is az a vágy sarkallt írni, hogy megpróbáljam megközelíteni a kimondhatatlant" - írja Lator László az Elhagyott színtér fülszö­vegében. Z. Németh István legú­jabb kötetét olvasva úgy érzem, ő is a lehetetlenségre vállalkozik. Vers­szerkezetein a rend uralkodik, a rím, a ritmus, az időmérték szerves részei verseinek, a kötet Létmuri fe­jezete pedig szonetteket tartalmaz. Z. Németh hisz a költészet és a köl­tő teremtő erejében: „Tetteim kitöl­tik a Teremtéskor keletkezett rése­ket" (Testamentum), „Itt piheg mellettem Isten, gyöngyözik mel­lén a kozmosz" (Éjszimfónia), más­kor megkérdőjelezi azt: „Mit ér itt szentbeszéd, szentírás, szent ihle­tés?... A vers kiűzetett" (Hatvanha­todik perc). Feszes, rímelt, igényes költészet az övé. A töprengés, a mélyen átélő, elmerengő-elemezgető hajlam jel­lemzi a költőt. Olykor a keleti filo­zófiák felé való fordulást, Weöres Sándor és Hamvas Béla hatását vé­lem felfedezni verseiben: „kinyitom szemem, hogy láss", „én tagadlak, megy a függöny, és ülnek a néző­téren. Egyébként azt szeretném, ha a művészeti tanáccsal és a mű­vészeti vezetővel - aki ősztől Mokos Attila - felállítanánk egy ötéves dramaturgiai tervet, egy elképzeléssort, amely a színház­nak határozott arculatot tudna kölcsönözni. Elnézve a felsorolt darabokat, szembeszökő, hogy ezek jó ré­szével a közönség elsődlegesen mint regénnyel találkozott, is­meretüket szinte kötelező olvas­mányként hozza magával. Azzal számoltak, hogy ezekkel a jól is­mert, kedvelt művekkel széle­sebb rétegeket lehet megszólíta­ni? Olyan színműveket választottunk, amelyekre a közönség egyszerűen be akar jönni. Elolvassa a címet, és hogy higgyelek", „táplál és táplál­kozik velem a Föld". Zsúfolt szöve­geit paradoxonok, ellentétes szó­kapcsolatok szövik át. A létet pró­bálja szavakba foglalni: a hétközna­piságot isteni szférákba emeli, el­vont fogalmakkal labdázik (Teme­tés, Mindenség, Idő, Örökkévaló), megszemélyesít: „Cigarettát sodor A beavatásnak lehetünk tanúi, és mi is beavatot­tak lehetünk. a vihar. Villámmal gyújtja meg, s el­szívatja a forgószéllel" (Hatvanha­todik perc), „Ujjperceket ropogtat a sötét "(Ujjperc és muskátli). Ajátékos szóteremtés, szóalkotás is jellegzetes zénémethi vonás, pl. „ál­nok kopók vizslatnak, az ég alját egy kóbor macskarmolta szét, inge­dig felkúsznak az v árnyakfájás kí­noz" (Lepkekelepce), „a libikóka li­bidója" (Éjnek évadja) stb. Versei tömörek, metaforákkal zsú­foltak, személyesek s egyben koz­mikusak, misztikusak. A beavatás­nak lehetünk tanúi, és mi is beava­tottak lehetünk. Biológiai élet­öröm, érzékek kielégítésére való vágy, kéj, mámor, a valakihez való tartozni vágyás és ennek lehetet­látni akarja. így akarok kezdeni, de később, szépen fokozatosan el tudom képzelni a Bernarda Alba házát vagy a Fizikusokat is. Ugyan­így szeretném visszahozni a 20. századi magyardrámairodalmat, a szalonvígjátékoktól kezdve a ko­moly drámákig, sőt nagyon szeret­ném, ha a szlovákiai magyar drá­mairodalom is megmozdulna. Az elkövetkező évadban a társu­lat eddigi tagjai mellett kikre számíthat még tervei megvalósí­tásában? Kik érkeznek a szín­házhoz? Szinte mindegyik előadást ven­dégrendezőkkel állítjuk színpad­ra, és vendégszínészekkel is dol­gozunk. Néhányan a színházhoz kerülnek ősztől, egyelőre segéd­színészi státusban. A füleki Zsák­színházból Mokány Csaba, aki ott az idei évadban a Fekete Péter címszerepét alakította, valamint Radvánszky István, aki a komáro­mi gimnázium Gimisz színpadá­ban játszott, és Cséplő Eszter is a színházhoz szerződött egy évad­ra. Ezen kívül állományba kerül Horján Viktor is, aki az elmúlt évadban három produkciónkban is játszott. Valamint félállásban a színházban dolgozik ősztől Varga Emese dramaturg, végzős főisko­lai hallgató. A társulattól elment Benkő Géza, aki Győrbe szerző­dött, persze a kapcsolat továbbra is fennáll közöttünk, azokban a darabokban, amelyekben fellé­pett, továbbra is játssza a szere­peit. Milyen bérleteket kínálnak a rendszeres színházlátogatók­nak? Premierbérleteink pénteki napra szólnak, vállalkozóbérleteink szombatra, az előadások mindket­tő esetében 19 órakor kezdődnek. Van nyugdíjasbérletünk, ezek az előadások vasárnap 15 órától van­nak. A Madách-bérletes előadáso­kat pénteken 19 órától tartjuk, egy héttel a premier után. Vannak ifjú­sági bérletes előadásaink középis­kolások részére, gyerekbérletes előadásaink az általános iskolák felső tagozatosainak, valamint mesebérletes előadásaink a legki­sebbek részére. Az óvodásoknak még egy bábelőadást is tervezünk. Természetesen várható még a kas­sai Thália Színház vendégjátéka, ezek is bérletes előadások lesznek. lensége is megjelenik sok versében: „Két ölelés közt kés feszül a mell­nek" (A hetedik reggelen), „Ma azé leszek, aki értem nyúl (Ma szép le­szek), „az ölem hölgyrengést kíván" (Hatvanhatodik perc). Z. Németh a lét csodáját írja meg. Verseinek tárgya a tapasztalható és sejthető világ, minden szépségével és tragikumával együtt. Művei ön­törvényűek és megformáltak, nyel­ve mágikus és érzéki. Z. Németh István: Lélegzet, AB­Art, 1999 Simon mágus újabb sikere Locarno. A Filmklubok Nemzet­közi Szövetségének különdíját nyerte el Enyedi Ildikó Simon mágus című filmjével az augusz­tus 14-én véget ért 52. Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon. A rendezőnő alkotását elbíráló svájci zsűri értékelésében a kö­vetkezőket mondta a filmről: „Ég és föld között több dolog van annál, mint amit a szem ér­zékelhet. Az egyik ilyen dolog a művészet - ebben az esetben a filmművészet. A film, a Simon mágus erre emlékeztet minket". A Simon mágussal nem először aratott sikert Enyedi Ildikó, hi­szen alkotása ez év februárjában a 30. Magyar Filmszemlén ren­dezői díjat nyert. A legjobb férfi színész díját pedig Andorai Pé­ternek ítélte a zsűri a filmben nyújtott alakításáért. (MTI) Emléket állít a honvédeknek ,A 2000. év küszöbén minden közösség visszatekint az elmúlt évszázadok történelmére, hogy számot vegyen eddigi életéről ­írja Lelovics Tihamér A peredi csata története című, közelmúlt­ban megjelent könyvének elő­szavában, majd így folytatja: ...szűkebb hazánk - a Mátyus­föld - történelmének legjelentő­sebb eseménye az 1848/49-es MŰSORAJÁNLÓ Szombat: A nyolc órakor kezdődő Hétről hétre című zenés, publicisz­tikai magazinban Bauer Edit a nyelvhasználati törvénnyel kapcso­latos népszavazásról nyilatkozik, összeállítást sugárzunk a nádszegi képviselő-testület üléséről, és egy beszélgetés is elhangzik Kiss József történésszel 1968. augusztus 21­ről. A szerkesztő Melaj Erzsébet. 11.30-kor Hazai tükör, riportmű­sor. 13 órakor az Élő reménység cí­mű egyházi műsorban beszélgetés hangzik el egy egyesült államokbeli protestáns gyülekezet mindennap­jairól, majd szólunk a magyarorszá­gi kórházi lelkigondozásról. Szarka Miklós pszichológus pedig az azo­nos és az ellentétes neműek közötti barátságról mondja el véleményét. 13.40-től egyházi zene szól, Vivaldi Glória című művéből csendülnek fel részletek. Negyven éve hunyt el Bohuslav Martinu cseh zeneszerző. Rá emlékszik a zenei galéria 14.05­kor kezdődő adása. Az Irodalmi mozaikban - amelynek kezdési idő­pontja 15 óra - a szlovákiai magyar kiadók képviselői mutatják be nem­rég megjelent könyveiket. A közel­múltban látott napvilágot a Top Hity című, hazai felvételeket tartal­mazó válogatás negyedik része, forradalom és szabadságharc térségünkben lejátszódó csata­sorozata volt, amely a legvére­sebb csaták színhelyénél fogva a peredi csata néven vonult be a szabadságharc történetébe. Zsigárd és Királyrév történelmé­ben is vérrel írtak lapokat a kró­nikákba. Erkölcsi kötelessé­günknek teszünk eleget, akkor, amikor felkutatva és lejegyezve az akkori idők eseményeit, em­léket állítunk a 150 éve szülőföl­dünkön harcoló honvédeknek, akik a szabadság oltárán áldoz­ták fel fiatal életüket. Ezeket az ismereteket önzetlenül adjuk át a jövő nemzedékeknek, hogy az elkövetkező harmadik évezred során is ápolják tovább a peredi csata szellemiségét" - írja a könyv szerzője, (ú) i.V,„«, mwr A peredi csata története A ksigárdi csíiüi • A kiníiyrévj csata amely főleg a reggae kedvelőinek szól. Erről forgatunk le néhány fel­vételt fél négytől. Szombati műso­rainkat a Köszöntő után hírössze­foglaló zárja. Vasárnap: Nyolc órakor indul mű­sorunk hírekkel, sportösszefoglaló­val. A gyermekeknek szánt ismeret­terjesztő összeállításaink közül most azt tűztük műsorra, amelynek irodalmi témája van: a balladákkal foglalkozik. Kilenc órakor a Vilá­gosság című egyházi műsor refor­mátus félórájában dr. Nagy Lajos madari lelkipásztor igemagyaráza­tában arra keresi a választ, hogy szabad-e adót fizetni a császárnak és ennek kapcsán azt is megtudhat­juk, vajon kinek a képmását viseli az ember. 10 óra 5 perckor kezdődik Puha József szerkesztésé­ben a Randevú, amely hangképek­ben számol be az I. Edda-Ifi tábor­ról. Nyelvművelő műsorunk e heti adásában Lanstyák István olvassa fel írását 14 óra 5 perckor. A 15 órakor kezdődő Tallózóban a már elhangzott riportokból válogatunk, fél négytől pedig a Szent István ün­nepéhez kapcsolódó népi egyházi énekekből hangzik el néhány a Ha­zai tájakon című néprajzi műsor­ban. Á Köszöntőt követően hírösz­szefoglalóval veszünk búcsút a hallgatóktól 18 órakor. (B. E.) Z. Németh István verseinek tárgya a világ, minden szépségével és tragikumával együtt Dinamikus, érzéki Lélegzet MOZI POZSONY HVIEZDA: Asterix és Obelix (fr.) 13.30 Múmia (am.) 15.30, 18, 20.30 KERTMOZI: Asterix és Obelix (fr.) 20.45 TATRA: Mátrix (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Mátrix (am.) 18 Múmia (am.) 18, 20.30 Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 15.30, 20.30 Az élet szép (ol.) 17.30, 20 MLADOSŤ: Pulp fiction (am.) 20 Én mi­ért nem? (fr.) 16, 18 OBZOR: Mátrix (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: A szikla (am.) 18.30 Knockin' On Heaven's Door (am.-ném.) 17, 21 Ronda ügy (am.) 19 Sekalnak meg kell halnia (szl.-cseh-lengy.-fr.) 18 Asterix és Obelix (fra.) 18.30, 20.30 KASSA DRUŽBA: Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 17.45, 20 ÚSMEV: Múmia (am.) 16, 18.15, 20 CAPITOL: Tíz dolog, amit utálok ben­ned (am.) 15.45, 18, 20.15 TATRA: Én miért nem? (fr.) 17.45, 20 IMPULZ: Boys (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - KERTMOZI: Sziki-szökevény (am.) 20.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Knockin' On Heaven's Door (am.-ném.) 19 LÉVA­JUNIOR: A bamba nő (am.) 18 KERTMOZI: A bamba nő (am.) 21 ZSELÍZ - MOZI: Üzenet a palackban (am.) 20 A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvége a rádióban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents