Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-20 / 192. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 20. KOMMENTÁR Kényes egyensúly TÓTH MIHÁLY Az elmúlt napok eseményeinek hatására akár ezt a címet is indokoltan kaphatta volna az alábbi írás: Kényes egyensúlytalanság. Mintha gyomorszájon vágták volna a munkahelyük elvesztésétől rettegő alkalmazottakat, amikor megtudták: 555 koronával (4845 Sk-ra) csökkentették a munkanélküli-segély felső határát. Ugyanakkor más adatok is nyilvánosságra kerültek: az újgazdagok milliós adócsalásairól, dollárszázezrek külföldre menekítéséről, miniszterek elképesztő szerénytelenségéről stb. Nem nehéz megjósolni, hogy a jövőben ez nem hat kedvezően a társadalmi békére, hogy a szakszervezetek ilyen viszonyok között akkor is radikalizálódnak, ha vezetőik lelkük legmélyén belátják: a kormány a szociális háló lyukainak tágítását nem jószántából, hanem gazdasági kényszer hatására teszi. Lényegesen javulna a társadalmi légkör, ha a kormány határozottabb intézkedéseket tenne az újgazdagok rongyrázása, ugyanakkor közteherviselésből való kibúvása legkirívóbb eseteinek feltérképezésére, miközben súlyt helyezne az eredményesen vállalkozók, a példamutatóan törlesztők, adózók,járulékbefizető magánosítók társadalmi megbecsülésére. Ugyanis az a helyzet, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt az irigység, a tulajdonukat rátermettségüknek köszönhetően gyarapítók iránti ellenszenv politikai, főleg pedig gazdasági tényezővé vált. Hogy ez ne fajuljon kezelhetetlenné, ahhoz a háromoldalú egyeztetés mindhárom alanya hozzájárulhat. Ennek keretében a szakszervezetek feszültségmérséklő törekvése csak akkor lesz eredményes, ha az alkalmazotti érdekvédelem szakemberei tájékozottabbak lesznek az adott vállalattal kapcsolatban, annak gazdasági helyzetéről, tulajdonviszonyairól. Ez lenne a kívánatos. Viszont naponta tapasztaljuk, hogy vannak nálunk nemzetgazdasági szempontból kulcsfontosságú vállalatok, amelyeknél még az adóhatóság, a társadalombiztosítási rendszer, sőt a cégnyilvántartás sem tudja pontosan azonosítani a tulajdonost. És egyáltalán nem képes tudomást szerezni a gazdasági lehetőségekről. A korszerű nyugati szakszervezetek elemzői szinte ugyanúgy ismerik üzemük, ágazatuk gazdasági viszonyait, fejlesztési terveit, tartalékait, a piac esélyeit és veszélyeit, mint a tulajdonosok. Ilyen viszonyok között az érdekvédelemben dolgozók mindig tudják, hogy mely követelés reális, és melyik megalapozatlan. Régi igazság, hogy amilyen a gazda, olyan a munkása. Az országban működő új tulajdonosok többségének megfelel a privatizáció évei alatt meghonosodott káosz. Semmiképpen sem járult ez hozzá a szakszervezetek működésének korszerűsítéséhez. Ellenkezőleg, a viszonyok összekuszálódása az érdekvédelem egészségtelen radikalizálódását eredményezte. Halat vagy hálót? GÖRFÖL ZSUZSA Yalova török városban hajszál híján meglincseltek egy építkezési vállalkozót. Okkal: az általa épített házak 90 százaléka kártyavárként omlott össze. Romokban hever az állam iránti bizalom is, a török sajtó valósággal tüzet okád - ugyancsak okkal. Hiszen az ország egy nagyon aktív szeizmikus területen fekszik, ennek ellenére - takarékossági okokból - egyetlen speciális mentőosztaga van. A mostani katasztrófa után viszont nem nagyon lesz miből takarékoskodni, hiszen az érintett terület adta eddig a bruttó hazai termék 34,5 százalékát. Most viszont kis- és nagyüzemek százai pusztultak el, s teljesen kiégett Izmit város olajfinomítója, amely évente 11,5 millió tonna kőolajat dolgozott fel, az ország teljes fogyasztásának 86 százalékát. Magyarán: a Márvány-tenger partvidéke után az ország egész gazdasága összeomolhat. Persze, a külvilág nem érzéketlen, a Világbank elnöke már szerdán bejelentette, hogy átcsoportosítottak Törökország számára mintegy 100 millió dolláros hitelkeretet, s szó lehet további 120 millióról az újjáépítés céljaira. Ez azonban csak a „hal", mint ahogy annak tekinthető a külföldi mentőosztagok önzetlen segítsége, a gyógyszerek, takarók, sátrak, élelmiszerek adományozása. A japánok, akik föld rengésügyben szaktekintélynek számítanak, természetesen máris segítik Törökországot, ugyanakkor csendesen felhánytorgatják: szakembereik több ízben jártak az országban, felajánlották tapasztalataikat, az építési normákat, a különböző detektorok alkalmazását, a lakosság kiképzését illetően, de senki sem hallgatott rájuk - nem kellett a „háló", mert sokba kerül. Több ezer emberélet, a gazdaság harmadának pusztulása talán olcsóbb? S milyen jó lenne, ha most Törökország az Európai Unió tagja volna, de még tagjelöltként is komoly támogatásra számíthatna. A harminc éve élő vágy beteljesületlensége azonban csakis az egymást sűrűn váltó ankarai kormányok rovására írható. Az emberi és kisebbségi jogok, a demokrácia komoly hiányosságai, a szomszédokkal szembeni ellenségeskedés az EU elutasító magatartásának hagyományos okai, melyeket csak tetézett az utóbbi időben mind nagyobb teret nyerő iszlám fundamentalizmus néhány vadhajtása. Ugyanakkor az egyik török lapnak tegnap feltűnt: még egyetlen iszlám ország sem ajánlotta fel a segítségét - sem halat, sem hálót. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Tudja szomszéd, a demokráciát a diktatúrától általában szögesdrót választja el. Ebből Szlovákiában néhányan azt a következtetést vonják le, hogy a szögesdrót a demokrácia ismertetőjele. (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ PRÁCA A vakáció és a szabadságok alatt gyakoribbak a különféle balesetek. A zsolnai kórház baleseti osztályának főorvosa szerint hétköznapokon, a délutáni és az esti ügyelet alatt körülbelül 40 sérültet látnak el. Hétvégén számuk meghaladja a százat. A balesetek május és október között a leggyakoribbak. Ilyenkor 20-szorosára nő a biciklibalesetek száma. Az utóbbi években egyre több szerencsétlenség történik a görkorcsolyázókkal. Nyáron a gyümölcsszedés, az építkezések és a fürdés közben könnyebb hátgerincbántalmakra is szert tenni, és a kígyómarás sem ritka. A vidéki mulatságok után is sokan szorulnak sürgősségi ellátásra, mivel az ittas fiatalok gyakran baseballütővel és késsel próbálják kiegyenlíteni számláikat. Az utcán heverő részegeket is kórházba szállítják, mert nem lehet tudni, nincs-e komolyabb sérülésük. Őket 24 órás megfigyelés alatt tartják, ami gyakran felesleges, ráadásul agresszívak és a személyzetet is veszélyeztetik. Ftáčnik szerint a nyugdíjas pedagógusok elbocsátása nem megoldás, figyelembe kell venni a szakképzettséget is Spórolás kontra színvonalrontás A költségvetési szférán belül tervezett tízszázalékos létszámcsökkentés az oktatásügyet sem kerüli el. KORPÁS ÁRPÁD Milan Ftáčnik miniszter közölte, a kormány döntése értelmében szemben a felsőoktatási intézmények tanáraival és kutatóival, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozóival, akiket nem fenyeget az elbocsátás veszélye - az alapés középiskolák pedagógusai közül akár nyolcezren is állástalanná válhatnak jövőre. A miniszter hangsúlyozta, hogy a tárcának csak némi halasztást sikerült elérnie, míg elemzést készít a pedagógustársadalom összetételéről, amelyben a szakképesítés, a korhatár és a munkaköri leírás lesz a leginkább döntő mutató. Ebből a szempontból nem érdektelen megismerkedni a minisztérium legutóbbi, tavalyi kimutatásaival. Az 1998 áprilisában készült felmérés szerint területileg viszonylag arányosan oszlik meg a pedagógustársadalom, a tanítók száma kerületenként az adott közigazgatási egység nagyságával arányos (a legnagyobb Epeijesi kerületben a pedagógusok 15,16 %-a, a kisebb Nagyszombatiban 9,73 %-a működik). A területiséget alapul véve számottevőbb eltérések a pedagógustársadalom belső szerkezetében tapasztalhatók. A Pozsonyi kerületben a tanítók összes pedagógus számához viszonyított aránya 82,5 %, a Kassaiban 86,2 %. A nevelők arányát illetően szélső értékeket 5,6 %kal a Nyitrai, illetve 9,5 %-kal a Besztercebányai kerület ad. A csak némileg eltérő számok kapcsán érdemes lenne megvizsgálni, mekkora az oktatásügy terén az országosan tapasztalható, elsősorban a nyugat-szlovákiai régiót és különösen Pozsonyt célba vevő munkaerő-elvándorlás, illetve hogy ez a jelenség miként jelentkezik a szlovákiai magyarság esetében. A pedagógustársadalom nemzetiségi összetételéről az elemzés csak hozzávetőleges képet tud adni, mivel a kimutatás alapjául az iskolák tanítási nyelve szerinti megoszlás szolgált. Az öszszes pedagógus 90,71%-át szlovák, 8,36%-át magyar, nem egész 1 %-át ukrán tannyelvű iskola foglalkoztatja. Az alapfokon tanítók aránya a pedagógusok összlétszámához viszonyítva a szlovák iskolákban 84,5, a magyar iskolákban 83,9, ami nagyjából megfelel a tanítóság országos átlagának. Az ukránok esetében ugyanez a szám viszont már 93,4, a német és kétnyelvű iskoláknál pedig 99,3 %. Az egyes iskolatípusok jellegéből adódóan (és gazdasági tényezők miatt) nagy aránytalanság tapasztalható a nemek szerinti megoszlásban. Az óvodákban 99,92, az iskolák alsó tagozatán 91,16 % a nők aránya, a legalacsonyabb a középfokú szaktanintézetekben (59,50%) és a szakközépiskolákban (65,57%). A korösszetétel alapján a tanítóknál a41-45 (16,68%), 46-50 (16,06%) és az 51-55 (13,71%) év közti korcsoportok a legnépesebbek, az öszszes pedagógus 6,91 %-a az 56-60 évesek, 2,60 %-a pedig a 60 évesnél idősebbek közül kerül ki. A 25 éves kort el nem ért pedagógusok aránya csak 8,26 %, a 26-30 év közti korcsoport 9,65, a 31-35 év közötti pedig 11,86 %-kal van jelen a kimutatásban. Az elkövetkező öt évben nemcsak a nyugdíjkorhatárt már A pedagógusok közül akár nyolcezren is állástalanná válhatnak. túllépett, ám jelenleg is oktató 7149 pedagógus (az összlétszám 8,46 %a) utánpótlását kell megoldani, hanem az 51-55 év közötti korcsoportba tartozókét is, mivel többségük nő, tehát 55 évesen nyugdíjba vonulhat. Ilyen szempontból az alapiskolák alsó tagozata van a legkedvezőtlenebb helyzetben, ahol 2439 nyugdíjas pedagógus tanít (az e tagozaton működők 14,47%-a). A 40 év alatti korosztály jelenléte a gimnáziumokban és szakközépiskolákban a legjobb, az egy évnél rövidebb ideje tanító pedagógusok aránya e két iskolatípusban közel 44 %. Az oktatásügyi miniszter megengedhetetlennek tartja, hogy a tervezett nyolcezer fős pedagóguselbocsátást a nyugdíjasok menesztésével oldják meg, ahogy azt elmondása szerint a kormány több tagja elképzelte, mert a létszámcsökkentésnél a szakképzettségi mutatókra is tekintettel kell lenni az oktatás további színvonala érdekében. Teljes szakképesítéssel, tehát szakmai és pedagógiai végzettséggel a közel 85 ezer pedagógus közül - az óvodákat és művészeti alapiskolákat nem számítva, ott ugyanis eleve elégséges a szakirányú középfokú végzettség - csak 65,22 % rendelkezik teljes szakképesítéssel. (A gimnáziumokban 94,29, alapiskolák felső tagozatán 89,06, alsó tagozatán viszont csak 65 %.) Az egyes tantárgyakra vonatkozólag a szakképesítettség aránya az egyes iskolatípusokban nagyban eltér. A magyar nyelv és irodalom szakszerű oktatása a gimnáziumokban például 98,18 %-ban biztosított, viszonylag jó a helyzet a szakközépiskolákban is, ám a speciális pedagógiai eljárást alkalmazó iskolákban csak 34,01 %. A gimnáziumok 13 tantárgy legalább 90 %-os szakszerű oktatását képesek biztosítani, a szaktanintézetekben ez a szám 10, az alapfok felső tagozatán 5, a speciális iskolákban pedig csak 1 %. VISSZHANG Tökéletes zűrzavar Tekintettel arra, hogy 2000-ben tíz alkotmánybíró közül kilencnek befejeződik a hétéves küldetése, az SZK legfelsőbb törvényhozásának még az idén, legkésőbb október 19ig meg kell választania a Tt. 38/1993. sz. törvény értelmében azt a 18 jelöltet, akik közül majd a köztársasági elnök jelöli, illetve nevezi ki a kilenc új alkotmánybírót, akik jövőre foglalják el helyüket és 2000. január 19-én kezdik meg hétéves tevékenységüket. Az Új Szóban 1999. augusztus 14-én és 17én megjelent nem egyértelmű, zűrzavaros és félrevezető hír, nyilatkozat (Megkérdeztük A. Nagy Lászlót, az MKP elnökhelyettesét - a szerk. megj.) és Jarábik Balázs írása késztetett arra, hogy két témakörben tiszta vizet öntsünk a pohárba. Milyen is az alkotmánybírák jelölésének és választásának folyamata, illetve, ha netán parlamenti képviselőből alkotmánybíró lesz, ki foglalhatja el helyét a Tisztelt Házban. Az idézett 38/1993-as törvény 11. §ának 1. bekezdése szerint alkotmánybíró-jelöltekre parlamenti képviselők, az SZK kormánya, az alkotmánybíróság elnöke, a legfelsőbb bíróság elnöke, a főügyész, valamint a jogászszervezetek és tudományos intézmények terjeszthetnek javaslatot az SZK Nemzeti Tanácsa elé. Nehezen elképzelhető, hogy ezt a szigorúan szakmai válogatást a nép általi közvetlen szavazásra lehetne bízni. Nem a parlamenti pártok jelölnek. Az MKP Országos Elnöksége csak ajánlást tett. Az MKP parlamenti frakciója, vagyis a magyar parlamenti képviselők fogadták el és terjesztették be a két jelölt nevét, Rózsa Ernőét és Mészáros Lajosét. Az MKP parlamenti képviselői még nem is véglegesítették és be sem nyújtották a javaslatot, az újság hasábjain már lázasan megkezdődtek a legkülönbözőbb eszmefuttatások, okoskodások, bírálatok és következtetések, sőt a kampányszerű megnyilvánu lások és hangulatkeltések. Véleményem szerint mindez elhamarkodott, idő előtti és nem etikus. Valamennyi magyar képviselő tudatában van annak, hogy nem könnyű lobbyzás előtt állunk, ha el akarjuk érni, hogy nyolc évtizedes történelmünk alatt először magyar nemzetiségű tagja is legyen az alkotmánybíróságnak. Még sehol semmi, de már mélyenszántó okoskodások kerekednek arról, hogy mi lesz, ha Mészáros Iajos képviselőből netán alkotmánybíró lesz - ki foglalja majd el helyét a parlamentben. Az SZK Alkotmánybírósága az 1999. március 11-én elfogadott döntése alapján a Mečiarék által múlt évben módosított parlamenti választási törvényt öt tételében hirdette ki alkotmányellenesnek. Ezek közé tartozik a megüresedett képviselői helyre a póttagok kijelölésének módja is, melyet adott esetben a párt dönt el. Ezáltal a törvényt nem lehet alkalmazni. A júliusi ülésen megtörtént a képviselők csoportja által kidolgozott - az ellentmondásokat eltávolító - törvénymódosítás első olvasata. Feltételezhető, hogy a végleges változat elfogadására (második és harmadik olvasat) még az alkotmánybíró-jelöltek megválasztása előtt kerül sor. Ellenkező esetben a megüresedett hely betöltése kivitelezhetetlen. A törvénymódosítás célja, hogy visszahelyezze a választási törvényt a múlt évi módosítás (Tt. 187/1998) előtti állapotába. Ebből következik, hogy a pótképviselő kiválasztásánál (48. §. 5. bek.) figyelembe kell venni az elért preferenciaszavazatok számát, de csak akkor, ha az meghaladja a pártra leadott szavazatok tíz százalékát (az MKP esetében ez több mint 30 000 karika). Ha ez nem jöhet számításba, a párt dönti el, kit jelöl a megüresedett képviselői helyre, figyelembe véve a képviselő szakképzettségét. Az MKP pótképviselőinek névsorában nincs olyan jelölt, aki preferenciaszavazatok mennyiségében túllépte volna a tízszázalékos határt. Tehát ilyen esetben a pártra hárul a felelősség, hogy kit választ a megüresedett képviselői helyre. Befejezésül tán csak annyit, hogy ajánlatos lenne, ha az újságírók és tudósítók, illetve az ügyben nyilatkozó parlamenti képviselők áttanulmányoznák az érvényes törvényeket, törvényjavaslatokat, illetve azok indoklását, mielőtt íráshoz fognak és véleményt alkotnak. Duka Zólyomi Árpád parlamenti képviselő