Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-03 / 177. szám, kedd

H POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 3. Népszavazás a megbékélésről Algír. Algériában szeptember 16-án népszavazást tartanak az államfő megbékélési tervéről, amelynek az a célja, hogy véget vessen az országban hét esztendeje pusztító, politikai-vallási alapú fegyveres erőszaknak. A referendum kiírásáról szóló rendeletet Abdelaziz Buteflika elnök vasárnap írta alá. (MTI) Kína rakétát tesztelt Peking. Kínában hétfőn sikeres kísérletet hajtottak végre újonnan kifejlesztett, nagy hatótávolságú, föld-föld típusú rakétával. Az Új Kína hírügynökség részletek taglalása nélkül adott hírt a rakétakísérletről. Azt sem tudni, hol lőtték fel a rakétát. Nyugati hírügynökségek az elmúlt hetekeben lezajlott kínai-tajvani vitával hozzák kapcsolatba a kísérletet. (MTI) Elfogtak egy háborús bűnöst Brüsszel. Letartóztattak Bosznia francia szektorában egy feltételezett háborús bűnöst: Radomir Kovács boszniai szerb férfit a hágai Nemzetközi Törvényszék vádolja - közölte a NATO boszniai stabilizációs erőinek (SFOR) egyik szóvivője. A NATO Állandó Tanácsának felhatalmazása alapján az SFOR küldetése teljesítése közben letartóztathatja azokat a személyeket, akiket a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnösöknek nyilvánított. (MTI) Monica Lewinsky volt fehér házi gyakornok a hét végén Kaliforniában enyhe sérülésekkel autóbalesetet szenvedett (ČTK/AP-felvétel) Folytatódik a Juszt-ügy Budapest. Az Országos Rendőrfőkapitányság a Fővárosi Ügyészség nyomozást megszüntető határozata ellen előterjesztést tesz a Legfőbb Ügyészségnek Juszt László ügyében. Az előterjesztésben a rendőrség kéri a nyomozás folytatását. Az újságíró ellen még júniusban indult nyomozás, mert Juszt László a Kriminális című hetilapban az úgynevezett megfigyelési üggyel kapcsolatos dokumentumokat tett közzé. (MTI) Embercsempész halála Róma. Egy albán állampolgárságú embercsempész életét vesztette, egy másik pedig megsebesült hétfőn reggel az Otrantói-szorosban, amikor motorcsónakjuk összeütközött az olasz pénzügyőrség egy hajójával. Valószínű, hogy üldözés közben történt a tragikus kimenetelű vízi karambol a dél-olaszországi Lecce közelében, olasz felségvizeken. (MTI) A palesztinok ragaszkodnak a tavaly ősszel az egyesült államokbeli Wye Plantationban elfogadott eredeti megállapodás végrehajtásához Válságban a rendezés MTI-HlR Jeruzsálem/Moszkva. Mély válsággal végződött vasárnap este Jeruzsálemben az izraeli és a palesztin küldöttség tárgyalása, amelyen a Wye Plantationben kötött megállapodás megvalósításának módozatait vitatták meg. A két fél nem jutott dűlőre sem a végrehajtás mikéntjében, sem annak menetrendjében. Egy, neve elhallgatását kérő palesztin illetékes elmondta, hogy még a következő találkozó időpontjában sem állapodtak meg. A palesztin küldöttség azonnal Kairóba utazott az ott tartózkodó Jasszer Arafat palesztin elnök hívására. Korábban Ehud Barak izraeli miniszterelnök még azt közölte, hogy küszöbön áll a megegyezés a palesztinokkal, és ennek értelmében szeptember l-jén nekilátnak a Wye Plantationban tavaly ősszel kötött megállapodás megvalósításához, egy hónappal később pedig megkezdődik az izraeli csapatok kivonása Ciszjordániából. Á viszály almájának ismét Ehud Barak korábbi indítványa bizonyult. Szaeb Erakat főtárgyaló elutasította a javaslatot, miszerint tárgyaljanak a csapatkivonások utolsó szakaszának elhalasztásáról, és ragaszkodott ahhoz, hogy a tavaly ősszel elfogadott megállapodást változatlan formában hajtsák végre. A kapcsolatok kiegyensúlyozásának jegyében tegnap Moszkvában tárgyalt az izraeli miniszterelnök. Ehud Baraknak ez az első oroszországi útja kormányfői tisztségében. Barak megkérte az orosz vezetőket: hagyjanak fel a nukleáris és ballisztikus technológiák átadásával olyan országoknak, melyeket Izrael ellenségesnek tekint, így például Iránnak. Kucsma deklaráció nélkül is tisztességes kampányt ígér Félkész jelöltlista Wolfgang Schüssel vitába szállt az Európai Unió bővítési illetékesével Előléptetési folyamat Bécs. Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter csodálkozásának adott hangot, amiért Nikolaus van den Pas, az EU bővítéssel foglalkozó bizottságának vezetője a múlt héten bírálta az osztrák kormánynak a csatlakozásra jelölt államok atomerőműveit illető politikáját. MTI-HÍR Az osztrák kormány a közelmúltban határozatot hozott, amely szerint Ausztria nem járul hozzá a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez azon országok esetében, amelyekben nem az európai biztonsági színvonalnak megfelelő atomerőművek működnek, illetve csak akkor járul hozzá, ha az adott országok hiteles tervet terjesztenek elő a MTI-HÍR Bécs. A koszovói hadjárat befejezése óta ismét sok szó esik Európa jövőjéről, s a háborút egyesek egyenesen Európa egyesítési háborújaként emlegetik, amely mintegy katalizátor volt az Európa védelmi identitásához vezető helyes út felismerésében. A valóság azonban egyáltalán nem ezt mutatja - írta a Neue Zürcher Zeitung. Hans Rühle, a bonni védelmi minisztérium tervezési stábjának volt vezetője egész oldalas cikkben elemzi, mennyire elmaradt Európa az Egyesült Államoktól a fegyverkezés terén. Emiatt veszélyesnek minősülő atomerőművek átépítésére, vagy kikapcsolására. Ez a döntés Magyarországot nem érinti, mivel a gyenge biztonságú atomerőművek felsorolásában nem szerepel Paks. Van den Pas a múlt héten úgy foglalt állást, hogy az atomerőművek biztonsága a tárgyalások megkezdéséhez nem, csakis a tényleges felvételhez tekinthető feltételnek. Schüssel elmondta: az atomerőművek biztonságának követelménye szerepel azokban a partnerségi szerződésekben is, amelyeket a csatlakozásra jelölr országokkal kötöttek, s amelyeket van den Pas dolgozott ki. Tény viszont, hogy az EU-ban a partnerségi szerződésben foglaltak nem kerülnek be automatikusan a felvételi tárgyalások megkezdéséről szóló határozatba - mondta Schüssel. Abban is vitába szállt a brüsszeli illetékessel, hogy az úgy az USA-tól való függőség nem csupán fennmarad, hanem fokozódni fog. Elég elképzelni, mi lett volna, ha Európának a koszovói háborút az Egyesült Államok nélkül kellett volna megvívnia: a véres szárazföldi hadviselés lett volna az egyetlen lehetőség. Nyugat-Európa Amerikához való szoros kötődése nélkül még egy külpolitikailag cselekvőképes Európai Unió esetén sincs európai stabilitás, mert ha egyáltalán meg is valósulna az európai védelmi identitás, az újabb veszélyekkel - az új, agresszív orosz nacionalizmussal, a tömegpusztító fegyverek terjedésével, az Európa szélén kirobbavélte: csak Málta és Lettország rendelkezik jó eséllyel arra, hogy átkerüljön a tervezett második bővítési körből az elsőbe. Szlovákia jelentősen előre lépett politikai téren, de gazdasági területen lemaradt, míg Románia és Bulgária pusztán az átalakulás előrehaladását tekintve alkalmatlan a felvételre, de a politikai megítélés lehet ettől eltérő is. A balkáni válság ugyanis hatalmas nyomást idézett elő annak érdekében, hogy a már kijelölt országokat a lehető legszorosabban kössék az EUhoz, hogy a második kört felszabadítsák a volt Jugoszlávia tagállamainak és Albániának. A politikusok dolga lesz, hogy milyen alapon milyen döntést hoznak - mondta Pas. Schüssel ezzel szemben úgy vélekedett: az összes jelöltet „előre kell léptetni" a tárgyalási folyamatban, de a tárgyalások megkezdését másmás időpontra kell kitűzni. nó regionális konfliktusokkal szemben megfelelő felszereltségű katonaság nélkül tehetetlen lenne. „A koszovói háborúval Európa nem nőtt, csak a kevéssé realista politikai és katonai tervek termelése növekedett. Nőtt az európai politikusok önelégültsége, amellyel Európát a NATO-n belül az egyedüli béketeremtőnek láttatják. Nőtt az Amerikával, mint úgymond gátlástalan és javíthatatlan intervencionistával szembeni elhatárolódás. Valójában pedig Európa katonai téren az marad, aminek Zbygniew Brzezinski egykor tudatos provokációval nevezte: Amerika protektorátusa. MTI-HÍR Kijev. Az ukrán központi választási bizottság nyilvánosságra hozta az október 31-ére kitűzött elnökválasztásokon induló jelöltek hivatalos listáját. A bizottság megállapítása szerint a július 12-ei határidőig több mint egymillió aláírást benyújtó tizennégy jelölt közül kilenc rendelkezett egymillió érvényes aláírással. A listára felvett hivatalos jelöltek között szerepel többek között Leonyid Kucsma jelenlegi államfő, Petro Szimonenko kommunista párti elnök, Jevhen Marcsuk volt kormányfő, Olekszandr Tkacsenko parlamenti elnök, Olekszandr Moroz szocialista párti elnök is és Hennagyij Udovenko, a nacionalista RUH I. A lisia még változhat, mivel az elutasított jelöltek közül többen MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Ion Iliescu volt államfő az állítólagos magyar revizionisták törekvéseiről és a magyar kisebbséggel való párbeszédről is kifejtette nézeteit abban az interjújában, amelyet az Adevarul című napilap tegnapi számában közölt. Ebben a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) elnöke reményteljesnek nevezte pártja győzelmi esélyeit a 2000-ben megtartandó választásokon. Elmondta, a „Romániát vezető jelenlegi koalíció önkényesen megszakította az 1996-ban megkezdett reformfolyamatot, és „gazdasági csődbe vitte az országot". Iliescu rámutatott: „A jugoszláviai konfliktus ideje alatt Vajdasággal kapcsolatosan felhívtuk a figyelmet az kilátásba helyezték, hogy a legfelső bírósághoz fordulnak a választási bizottság döntése miatt. Tkacsenko, Moroz és Marcsuk a múlt héten megállapodást írta alá a becsületes választások elveinek tiszteletben tartásáról. Leonyid Kucsma elnök a hét végén ezzel kapcsolatban kijelentette: nem csatlakozik a megállapodáshoz, mivel az ő elnöki kampánya mindenfajta deklaráció nélkül is tisztességes. A SzociszGallup intézet közvélemény-kutatásának hétfőn nyilvánosságra hozott eredményei szerint az ukrán lakosság több mint a fele nem bízik az októberi elnökválasztások tisztaságában. A megkérdezett 58 százaléka vélte úgy, hogy a választás egészében nem lesz tiszta és igazságos, és csak 24 százalékuk várja derűlátón a voksolást. elszakadási törekvésekre, mert veszélyes kijelentések hangzottak el. Az RMDSZ radikálisai és néhány magyarországi politikus azt a gondolatot hangoztatja, hogy ha Románia csődhelyzetbe kerülne, akkor Romániának egy részét, Erdélyt, meg kell menteni. Árnyalatbeli különbségek természetesen vannak az RMDSZ radikálisai és mérsékeltjei között, de alapvetően azonos a céljuk"- így a volt román államfő. Hozzátette, a romániai magyarságot „nem szabad összetéveszteni az RMDSZ-szel és az RMDSZ néhány radikális vezetőjével".„Nem szabad elzárkózni a magyar kisebbséggel folytatott párbeszédtől, és a lakosság közös érdekeire kellene alapozni etnikai hovátartozásra való tekintet nélkül" - mondta Iliescu. Kontinensünk jelentősen elmarad az Egyesült Államoktól a fegyverkezés terén Európa Amerika protektorátusa Iliescu: az RMDSZ nem azonos a romániai magyarsággal Győzelemittas nézetek A Jugoszláv Hazafias Szövetség szerint a montenegrói elnök, Milo Djukanovics Jugoszlávia harckészültségét és a nép egységét veszélyezteti Lefülelt albán terrorcsoport MTI-HIR Belgrád/Nis. A dél-szerbiai Nis város bírósága „terrortevékenység szervezésének" vádjával egy koszovói albán férfit 13 évi börtönbüntetésre, három másik társát pedig rövidebb szabadságvesztésre ítélte. Jelentések szerint a tárgyalás során „egyértelműen bebizonyosodott", hogy a 24 éves, labucevói illetőségű Ibrahim Tahirai tavaly júliusban Albánia felől „terrorcsoportjával" nagy mennyiségű fegyvert próbált jugoszláv területre csempészni. A határátlépési kísérlet közben tűzpárbajba keveredtek a jugoszláv határőrökkel, akik közül többen megsebesültek. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a jugoszláv hatóságok következetesen terroristának tekintik a szakadár koszovói albán fegyvereseket. Koszovói albánok az elmúlt másfél hónapban többször tüntetésen követelték hasonló okokból elítélt rokonaik szabadon bocsátását. Egy jugoszláv társadalmi szervezet a szerb-montenegrói államszövetség alkotmányos rendjének folyamatos megsértésére hivatkozva büntető feljelentést tett a jugoszláv főügyésznél Milo Djukanovics montenegrói elnök ellen A vezető belgrádi kormánypárti napilap szerint a feljelentést a Jugoszláv Hazafias Szövetség (PSJ) tette meg, követelve, hogy a jugoszláv hatóságok tegyék meg a kellő intézkedéseket az ország „harckészültségét és a nép egységét" veszélyeztető személyek ellen. Felrója azt is a politikusnak, hogy tiltott és Belgráddal nem egyeztetett kapcsolatokat tart fenn külföldi országokkal, feszültséget keltett, és hamis állításokat tetjeszt a szerbiai rendszer állítólagos nem demokratikus jellegéről. A legnagyobb orosz fegyverkereskedelmi cég tegnap cáfolta azt a nyugati értesülést, amely szerint Oroszország légvédelmi rakétákat és alkatrészeket exportált Jugoszláviába röviddel a NATO-hadműveletek kezdete előtt. A Janeís Defense Weekly, a Janeís brit katona- és biztonságpolitikai kutatóközpont hadiipari kiadványa hétfőn azt írta, hogy az orosz kormány 1999 elején fémhulladékkal teli vasúti kocsikba rejtve szállította az S-300-as föld-levegő rakétarendszer részegységeit a Milosevic-féle belgrádi vezetésnek, 20 összeszerelt rakétával együtt. Ehud Barak és Borisz Jelcin a tárgyaláson. Az izraeli kormányfő külön kéréssel érkezett Moszkvába (TA SR/AP) Balkáni sors. UCK egyenruhás albán kisfiú gyászolja apját (ČTK/AP)