Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-18 / 190. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 1 KOMMENTÁR Szerbátültetés JARABIK BALAZS Morbid vicc járja Belgrádban. A háború utórezgéseit fekete humorral fűszerező fővárosiak a „mivel világítottak Belgrádban a petróleumlámpa előtt" kérdésre a „villanykörtével" választ adják. Egyre-másra jelennek meg a csőd biztos jelei: nincs áram, gáz, víz, a szlovák gyógyszeripar még sztrájk napján is lendületes fejlődést mutat a szerb piaccal összehasonlítva. Környezeti katasztrófa fenyeget, éhínség, s akkor még nem szóltunk a koszovói menekültek sanyarú sorsáról. De nekik legalább segíteni próbálnak a nyugati hatalmak és a különböző nemzetközi segélyszervezetek. Bizonytalan, hogy mi lesz a Milosevics elűzését egyre inkább fontolgató, de cselekvésre csak nehezen bírható szerb nép sorsa. Pedig a recept egyszerű, mondják az ottaniak is: nincs más kiút, mint a Balkán demokratizálása. De az alapanyagot figyelembe véve a siker több mint kétséges. A sikeres demokratizálás receptje ugyanis tartalmaz egyfajta minimumot, amely nélkül a cél elérhetetlen. Kellene hozzá egy céltudatos, biztos leírással rendelkező nagyhatalom, demokratikusan gondolkodó helyi (szerb és albán) politikusok, depolitizált had- és toleráns nézősereg. Ezzel szemben a Balkánon jelenleg van két nagyhatalom, az egyik nem hajlandó a folyamat költségeit vállalni (USA), a másik meg egyvégtében a recept után kutat saját konyhájában (Európai Unió). Az USA ráadásul szuggesztív módszerekkel fogadtatta el saját és a világ közvéleményével az emberi jogok védelme című hangzatos maszlagot, miközben a Balkán daytoni rendezését 1994-ben azokra bízta, akik miatt most tönkrebombázta Jugoszláviát. A szerb konyhából pedig minden hiányzik. A világ a legnagyobb jóindulattal sem tudta megtalálni azt a hazai politikust, aki képes lenne az országot nyugalmasabb vizekre vezetni. Akiket talált, azokat a megátalkodott szerbek nem hajlandók elfogadni. Jobb híján ismét marad Vuk Draskovics, akinek már a köpönyege is megunta az állandó forgatást. Az összetevőket ismerve nem nehéz meghatározni a várható folyamatot: kell még pár tízezer békefenntartó, vérbosszú, kevés pénz és kemény tél. Máris megjósolható, hogy folytatódik a „szerbátültetés", lehetőleg az etnikailag vegyes Vajdaságba. Miért legyen épp ott nyugalom. A nemzetközi protektorátus létrehozása tűnik az egyetlen reménynek mind a tartomány, mind a Balkán helyzetének tisztázása érdekében. Lehetőség nyílna a valóban demokratikus ellenzék támogatására a nacionalistákkal szemben. A Balkán önerőből nem tudja megoldani a helyzetet, annak pedig, aki segíteni akar, fel kell kötnie a gatyáját. JEGYZET Kis település, Ids korrupció GAÁL LÁSZLÓ A politikusok gyakran tesznek politikai nyilatkozatokat arról, milyen megtakarításokat kell eszközölni az államigazgatásban, és hogy egy csomó embert el kell bocsátani. A másik oldalon pedig - nem ok nélkül - korrupcióval vádolják az államigazgatási hivatalnokokat. De éppen a karcsúsításra vonatkozó kijelentéseikkel hozzák bizonytalan helyzetbe az alkalmazottakat. És minél bizonytalanabb valakinek a munkahelye, a távozás előtt annál hajlamosabb a korrupcióra. Mindezt a közigazgatási reform kapcsán nyilatkozta a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának elnöke. Michal Sýkora szerint nem beszélni kell a létszámcsökkentésről, hanem ha valóban szükséges, meg kell tenni. De nem úgy, ahogyan azt a kormány önkormányzati tanácsában az államigazgatási illetékesekjavasolták. Ók a létszámcsökkentést azzal indokolták, hogy a reform során a hatásköröket átruházzák az önkormányzatokra, ezért az államigazgatásban nem lesz szükség annyi alkalmazottra. Mindezt a javaslattevők racionalizálásnak nevezték. Pedig a racionalizálás az lenne, ha a jelenlegi hatásköri elosztás mellett faragnák le a feleslegesen elburjánzott államigazgatási apparátust. A társulás elnöke szerint ha majd a hatáskörök átszállnak az önkormányzatokra, akkor a korrupció is csökken. Merthogy a helyi önkormányzat képviselői, főleg a falvakban és a kisebb városokban, sokkal inkább szem előtt vannak, és nem engedhetnek meg maguknak olyan erkölcstelen lépéseket, amelyeket a „háttérben" tevékenykedő állami tisztviselők alkalmaznak. Ebben bizony van igazság, hiszen ha egy kis falu polgármestere nagy disznóságot követ el, azt a helyi „pletykafészkek" már másnap szétkürtölik. Nagyvárosokban, persze, más a helyzet. Bizonyítják ezt például a kassai vagy más nagyvárosi önkormányzatokban előfordult ingatlaneladási botrányok. De a kisvárosok sem korrupciómentesek, erre példa Gúta egykori polgármestere, aki ellen különféle gazdasági visszaélések miatt ma is bűnvádi eljárás folyik. Talán igaza volt annak a politikusnak, aki a minap úgy nyilatkozott, hogy amelyik hivatalban a korrupció még elfogadható mértékű, ott hagyni kell a hivatalnokokat tovább dolgozni. Mert nemzetközileg is bizonyított, hogy a korrupciót egyszerűen nem lehet kiirtani. De egyáltalán nem mindegy, milyen mértékben van jelen. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urban Gabriella - panoráma (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél valamim a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Mielőtt megkérdezném, hogy mit müveitek a bankban, érdekelne, hogy az urak tagjai-e valamelyik alvilági csoportnak? (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ SZER Januárban ismeretlen tettes végzett Ján Duckýval, a DSZM egyik jelentős politikusával. A rendőrség a mai napig egy helyben toporog, sem a gyilkost, sem a megrendelőt nem sikerült kézre kerítenie. Oleg T. alias Alex meggyanúsítása mögött nagy valószínűséggel vagy rendőri tévedés, vagy egy eltitkolt tanú szándékos csúsztatása húzódik meg - állítja a Szabad Európa Rádió. Augusztus elején lelőtték Peter Steinhübelt, a pozsonyi alvilág hírhedt alakját. Mindkét gyilkosság a klientelista magánosítási folyamat és az alvilággal összefonódott nagypolitika egymásba simulásával lehet összefüggésben. A gazdasági és a politikai élet alvilággal fenntartott szoros viszonya a Meriar-féle mozgalom érdeme. Steinhübellel összefüggésben a sajtó azt emeli ki, hogy a pórul járt „vállalkozó" feltűnően jó kapcsolatban volt Vlastimil Vicén volt DSZM-es honatyával és Dano Junas énekessel. A nyugat és az Egyesült Államok fél az iszlámtól, ezért orosz befolyást akar a térségben, de nem túl szilárdat Dagesztán - Kaukázus belli Erőteljes orosz hadműveletek folynak Dagesztánban, céljuk Oroszország további felbomlásának megakadályozása. Ha Moszkva Csecsenföld után elveszti Dagesztánt, nemcsak maradék befolyása válik semmivé a Kaukázuson túl, Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban, hanem megrendülhet hatalma saját déli területein. ONDREJCSÁK RÓBERT A csecsenföldi kudarc után többékevésbé sikerült stabilizálnia uralmát a többi déli régióban, de még egy kudarcot már nem viselnek el az ottani orosz pozíciók. Dagesztán után sorra kerülhet Ingusföld, Észak-Oszétia, Cserkeszföld. Ha ezek függetlenednek, délen is vége az amúgy is meggyengült orosz nagyhatalomnak és a 19. század elejétől tartó kaukázusi orosz jelenlétnek. A múlt század elejére kiszorította ki Moszkva Törökországot és Perzsiát a térségből. Az egyik legnagyobb oroszellenes fölkelés 1834ben robbant ki Dagesztánban, Samil imám vezetésével (a Dagesztánba behatoló iszlám fegyveresek vezérének, Baszajevnek a keresztneve szintén Samil, ami a történelmükre büszke kaukázusi népek körében propaganda célokra használható). Egy ideig Samil imám ellenőrizte Dagesztánt és Csecsenföldet is (Baszajev szintén a két terület alkotta iszlám államról beszél), de 1859ben elfogták, a felkelést leverték. Ennek részben az volt az oka, hogy az imám kemény, feudális jellegű uralmat vezetett be, s ezzel elvesztette a lakosság támogatását. Ismét érdemes párhuzamot vonni a múlttal, hiszen jelenleg egyes közvélemény-kutatási adatok szerint a dagesztáni lakosság 89 százaléka nem ért egyet a lázadókkal. Lehetséges, ebben közrejátszik az is, hogy az orosz hadvezetés - tanulva a csecsenföldi tapasztalatokból - inkább elitegységeket, harci helikoptereket és lézerirányítású bombákkal felszerelt repülőgépeket vet be. OLVASÓI LEVÉL Mese a négy jó barátról Bizonyára sokan olvasták az Új Szó gazdasági oldalán fizetett hirdetésként megjelent írást, amelyben a komáromi EURO-CASSA igazgatója azt ígéri, előbb juttatják hozzá ügyfelüket az árucikkhez, mint ha maga spórolna rá. Egy szép mesét is kerekít négy jó amelyek pontosabb csapásmérésre képesek, mint a Csecsnyában válogatás nélkül használt fegyverek (vagy a koszovói „kontaktus nélküli" akciók hatása?). Ezáltal lényegesen kevesebb a polgári áldozat, így nem hangolják maguk ellen a dagesztáni közvéleményt. De előfordulhat, különösen ha az orosz hadsereg nem ér el gyors eredményeket, hogy ez a taktika megváltozik. Ebben az esetben egy másik Csecsenföld alakulhat ki, amibe nemcsak a frissen kinevezett miniszterelnök, Putyin bukhat bele, hanem a kaukázusi orosz pozíciók is. Ha Oroszország elveszti déli területeit, azok újra török vagy iráni befolyás alá kerülnének (nem véletlenül emlegették orosz körökben gyakran Ankarát, amikor a csecsenek külföldi támogatásáról volt szó). Az Európai Unió és az USA támogatja Oroszország területi egységét, tehát fennhatóságát jelenlegi kaukázusi területei felett, mert Moszkva legalább relatív rendet képes tartani a térségben. Ha az orosz uralom megszűnik, eluralkodhat a káosz, mert a kis kaukázusi népeket évszázados ellentétek osztják meg. Ezeket használta és használja ki máig is Moszkva, uralmának vagy a - Kaukázuson túli területek esetében - befolyásának megszilárdítására. „Divide et imperal" - mondják az orosz vezetők, miközben bíráskodnak az örmény-azeri vagy a grúz-abház ellentétben. Moszkvában egészen addig „megosztanak" és uralkodnak, míg a kaukázusi népek rá nem jönnek: több közük van egymáshoz, mint a felettük bábáskodó oroszokhoz. Csakhogy mihelyt függetlenednek, egymás torkának esnek (Örményország és Azerbajdzsán példája), a konfliktusokban pedig ismét külső hatalmak segítségét keresik, saját gyengeségük ellensúlyozására. így újra idegen befolyás alá kerülnek. Az előbbi példánál maradva: a Szovjetunió felbomlását követően Azerbajdzsán Nyugaton, a valamikor legoroszellenesebb örmények pedig paradox módon Moszkvában kerestek segítséget - egymás ellen. Amitől Nyugaton nagyon félnek: ha a jelenleg Oroszországhoz barátról, aki közösen spórol négy tévére, így három hamarabb megveheti, mintha csak egyedül takarékoskodna. Én egy ismerősöm nevében írok, mivel ő befürdött ezzel a társasággal, de mivel még nem rendeződött az ügye, nem kapta meg a pénzét, ezért nem akar még további problémákat. Nos, hogy a „szép mesénél" maradjak, az ismerősömnek annyit kellett összespórolnia a saját „tévéjére", hogy abból az igazgató úr is simán vehet egyet magának. tartozó muzulmán lakosságú területek önállósulnak, könnyen szélsőséges iszlám erők vagy országok (Irán) befolyása alá kerülhetnek. Márpedig Washington semmitől sem tart annyira, mint a szélsőséges iszlám térhódításától, ezért támogatják az orosz fennhatóságot. Viszont Oroszország helyzetének teljes megszilárdulása sem áll a nyugati hatalmak érdekében. Ennek oka az energiahordozók és azok tranzitútvonalai. Közép-Ázsiában és Azerbajdzsánban hatalmas, kiaknázatlan kőolaj- és földgázmezők vannak. A Nyugat érdeke, hogy Oroszország ne ellenőrizze sem ezeket a forrásokat, sem a szállítási útvonalakat. Ezért akarják megakadályozni, hogy a lelőhelyként is fontos Azerbajdzsán, valamint Örményország és Grúzia újból orosz befolyás alá kerüljön. Az utóbbi két ország azért fontos, mert Oroszország megkerülésével rajtuk keresztül vezet a legrövidebb út a török földközi- és fekete-tengeri kikötőkbe. Moszkva ezért is akarja megtartani hatalmát Dagesztán felett, mert így legalább részben ellenőrzi a tranzitútvonalakat. A térségbeli nyugati befolyás legfontosabb eleme Törökország, mely vallásilag és etnikailag is közel áll a kaukázusi népek többségéhez. Ankara saját ambíciói által is vezérelve regionális hatalmi státusra törekszik, ezért gyakran kerül szembe Moszkvával. Bár Törökország lehetőségei korántsem akkorák, hogy képes legyen olyan mértékű oroszellenes tevékenységre, mint azt Moszkvában gyakran állítják, leginkább Ankara érdeke az orosz hatalom visszaszorítása a térségből. A külső érdekek tehát adottak: az iszlám országok ha nem is nyíltan, de támogatják Dagesztán függetlenségét, a Nyugat egységes, de nem túl erős, terjeszkedésében erősen korlátozott Oroszországot szeretne. Moszkva az ország egységéért, pontosabban széthullása ellen küzd, a kaukázusi népek pedig ismét szenvednek. Ugyanis amikor egy-egy új ügyfél szerződést köt ezzel a céggel, szerintem szándékosan olyan nyakatekerten magyarázzák el a játékszabályokat", hogy azt sokan félreértik. Aztán már csak menet közben, lépésről lépésre derülnek ki a dolgok, hogy ez sem úgy van, meg az sem, persze az ügyfél már csak saját magát hibáztatja. Hiszen aláírta a szerződést, ahhoz tartania kell magát, s ha nem volt számára világos, hogy mit vállal, minek ment bele. Szóval én csak azt tudom ajánlani mindenkinek, nagyon figyeljen oda, ha ezzel a céggel szerződik. Az ismerősöm, ha nem keresi fel őket és egymaga takarékoskodik, már régen megvehette volna magának azt, amit akar, ehelyett már 40 ezer koronával több van neki bent a cégnél és még mindig nem tudja, mikor kapja meg. Persze csak azt a kisebb összeget, a plusz 40 ezer megy „a másik három jóbarát tévéjére." Kocsis Pálné Nagykapos (ČTK-felvétel) Dagesztáni orosz járat. Munició van elég