Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)
1999-08-17 / 189. szám, kedd
POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 17. Körúton Székelyföldön Bukarest. Négynapos székelyföldi körútra indult James Rosapepe, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete. Tegnap Gyergyószárhegyen és Gyergyószentmiklóson járt, ma pedig Csíkszeredát, Csíksomlyót, Csíkszentkirályt és Tusnádfürdőt látogatja meg. Holnap néhány kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi ipari létesítménnyel ismerkedik, csütörtökön pedig Székelyudvarhelyre, Korondra és Parajdra látogat. A nagykövet a térség kereskedelmi és gazdasági potenciálját szeretné megismerni. (MTI) Hamász-tagok őrizetben Hebron. Egy hebroni raktárban vasárnap elkövetett pokolgépes merénylet után a palesztin rendőrség adatai szerint tegnap őrizetbe vették a Hamász, radikális iszlám szervezet csaknem 100 tagját. A két fő elkövető, egy testvérpár után még tart a nyomozás. A merénylet következtében senki sem sérült meg. (MTI) Meggyalázták Bubis sírját Tel-Aviv. Fekete festéket öntött a vasárnap Tel-Avivban eltemetett Ignatz Bubis friss sírhalmára tegnap egy izraeli festő. Meir Mendelson maga tájékoztatta a sajtót a sírgyalázásról, amelyet azzal próbált indokolni, hogy a nagy nemzetközi tekintéllyel bíró németországi zsidó vezető szerinte a II. világháború idején kollaboráns volt, együttműködött a nácikkal. (MTT) Bubis azért kérte izraeli földbe temetését, mert tartott tőle: Németországban neonácik esetleg megbecstelenítik a sírját. (TA SR/EPA) Ajánlat a fogolycserére Teherán. Cserét ajánlottak azok az emberrablók, akik négy európait tartanak fogságukban. A foglyokért két, iráni börtönben raboskodó társuk szabadon bocsátását követelik. Az emberrablók kábítószercsempészek, akik szombaton raboltak el három spanyol és egy olasz állampolgárt egy kermáni hotelből. (MTI) Több az élelem Észak-Koreában Washington. Az elmúlt két évben javult Észak-Korea élelmiszerhelyzete, és ha hozzávesszük a külföldről érkező segélyeket is, akkor az országban most már elég az élelem az éhínség megelőzésére -jelentette ki az ENSZ világélelmezési programjának vezetője. Catherine Bertini egyben figyelmeztetett: az elosztásban mutatkozó elégtelenségek és a szállítások akadozása miatt némely vidékeken még mindig vannak éhezők. (MTI) A duma Dagesztánról is hozott egy határozatot - A kommunisták különös feltételhez kötötték támogatásukat Putyin magabiztos volt és nem mondott újat 1 HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Moszkva. Hírügynökségi jelentések szerint Vlagyimir Putyin nagyon magabiztosan adta elő bemutatkozó beszédét a dumában. Elmondta, hogy nem változtat a Sztyepasinkabinet összetételén, de - elődeihez hasonlóan - ígéretet tett: erősíteni fogja a szegények segélyezését célzó szociális programokat. Hangsúlyozta, hogy kormánya az előző kabinet gazdasági politikáján sem kíván alapvetően változtatni. Jelcin 17 hónap alatt négy ízben cserélt kormányfőt. Politikai elemzők attól tartanak, hogy Jelcin rendkívüli állapotot vezet be és elhalasztja a decemberben esedékes parlamenti választásokat, az elnök viszont tegnap cáfolta, hogy ilyen tervei lennének. A dagesztáni válság kapcsán Putyin beszédében Jelcin azon ígéretét visszhangozta, hogy a legkeményebb intézkedéseket hozzák meg az észak-kaukázusi probléma megoldására. Leszögezte, hogy Oroszország területi épsége nem lehet vita tárgya. A krízis okait illetően kijelentette, hogy Dagesztán a korábbi problémák megoldatlanságának szükségszerű következménye. A politikus sürgette, hogy a duma fogadjon el törvényt a szükségállapot kihirdetésének feltételeiről. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a dagesztáni válsághelyzet okait a rendkívüli intézkedés nélkül is meg lehet szüntetni. Hangsúlyozta, hogy a terrorizmus ellen az orosz kormány a legszigorúbban fel fog lépni. A duma Putyin jelölésének jóváhagyása után soron kívüli plenáris ülésen határozatot hozott a dagesztáni rendezésről. A parlamenti alsóház ellenszavazat és tartózkodás nélkül - 37/ igen szavazattal - úgy foglalt állást, hogy a Dagesztánban kialakult helyzet rendkívüli mértékben veszélyezteti Oroszország területi egységét, és ezért a legszigorúbb rendteremtési lépésekre van szükség nemcsak Dagesztánban, hanem az egész Észak-Kaukázus területén. A képviselők azt kérték Jelcin elnöktől, hogy hozzon létre egy külön állami testületet az észak-kaukázusi katonai lépések irányítására. Putyin vasárnap a parlamenti pártok és frakciók vezetőivel folytatott megbeszéléseket. Moszkvában olyan hírek láttak napvilágot, hogy Gennagyij Zjuganov, a kommunisták vezére a támogatásnak azt a feltételét szabta, hogy Putyin tegyen ígéretet: a mauzóleumban maradhat Lenin bebalzsamozott holtteste. ľ•vVM-% v i -v> V* Árulkodó felvétel. Vlagyimir Putyin (jobbra) Gennagyij Zjuganov oldalán ment a duma ülésére. (TA SR/EPA) Iráni diáklázadás Parlamenti vizsgálat Teherán. Az iráni parlament képviselők egy csoportjának kezdeményezésére tegnap parlamenti vizsgálóbizottságot állított fel a júliusi teheráni és tabrizi diákzavargások körülményeinek feltárására. A vizsgálat megindításáról, amely mindenekelőtt a kormány magatartását kívánja értékelni, azután döntöttek a törvényhozók, hogy számos kormánypárti képviselő súlyos bírálattal illette a kormányt, s különösképpen a belügyminisztert és a felsőoktatási tárca vezetőjét, akik szerintük „rosszul kezelték" a júliusi válságot. Az iráni legfelsőbb biztonsági tanács, amely belbiztonsági kérdésekben a legmagasabb fórum, provokációval vádolja a rendőrség számos magas rangú tisztjét és fundamentalista csoportok tagjait. Azzal vádolja őket továbbá, hogy Teheránban közvetlenül beavatkoztak a júliusi diáktüntetésekbe. A Mohammad Hatami elnök által kinevezett belbiztonsági tanács vizsgálóbizottságának jelentése, amelyet vasárnap közölt az iráni sajtó, a teheráni rendőrség hét parancsnokát és a rohamegységek néhány tagját elmarasztalja amiatt, hogy a tüntető egyetemisták ellen olyan parancsot adtak ki, amely „túlméretezett fellépésre" vezetett. (MTI) Borisz Jelcin szerint Oroszországban nincs szükség rendkívüli állapot bevezetésére Bili Clinton nyomást gyakorol Ehud Barakra Tízezernyi menekült Wye nem halogatható Moszkva/Mahacskala/Groznij. Oroszországban nem készülnek rendkívüli állapot bevezetésére - hangsúlyozta tegnap újságírók előtt Borisz Jelcin orosz elnök. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK „Az országban nyugodt, normális a helyzet, nem lesz semmiféle rendkívüli intézkedés" - szögezte le az államfő, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy az Észak-Kaukázusban „kemély intézkedésekre" kell számítani. Az elnökhöz hasonlóan a dagesztáni vezetés sem látja szükségesnek a rendkívüli állapot bevezetését. Magomedali Magomedov, az államtanács elnöke szerint a hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet. Az orosz szövetségi erők tegnap, közép-európai idő szerint hajnali 4 órakor döntő hadműveletet indítottak a muszlim fegyveresek ellen a dagesztáni boüihi körzetben-jelentette reggel az ITAR-TASZSZ. Az orosz belügyminisztérium mahacskalai ideiglenes sajtóközpontjának közlése szerint az orosz légierő az elmúlt 24 órában 18 rakéta- és bombatámadást intézett a dagesztáni lázadók ellen, s megsemmisített két, fegyvereseket szállító autóbuszt és egy légvédelmi üteget. Az orosz hírügynökség szerint már csaknem tízezren menekültek el a harcok körzetéből. A menekülteket Dagesztán más részein üdülőkben, szállodákban, nyári táborokban helyezik el, s gondoskodnak ellátásukról. Az orosz szövetségi erőknek sikerült elfoglalniuk az összes katonailag fontos magaslatot Dagesztán botlihi járásában. Ezt az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnoka, Viktor Kazancev vezérezredes közölte újságírókkal tegnap kora este. A tábornok megfogalmazása szerint ezzel fordulat történt, mégpedig a szövetségi erők javára. Kazancev, aki a hadszíntér közvetlen közelében nyilatkozott, azt mondta: csupán néhány nap kérdése, hogy a járás valamennyi települését megtisztítsák az iszlám szélsőséges fegyveresektől. „A teljes megsemmisítésig lőni és bombázni fogjuk a banditákat" - mondta a vezérezredes. Ami a veszteséget illeti, továbbra is egymásnak ellentmondó jelentések érkeznek. Az orosz belügyi források szerint a szövetségi és dagesztáni csapatok több mint 400 vahabita fegyverest öltek meg eddig, ötöt foglyul ejtettek. Megsemmisítettek három harckocsit, hét légvédelmi üteget, mintegy húsz, muszlim fegyvereseket szállító gépkocsit és autóbuszt. Az orosz fél vesztesége 14 halott és 50 sebesült. A forrás szerint a Csecsenföldről érkezett vahabita lázadók valamivel több mint ezren vannak, s csak négy dagesztáni falut tartanak ellenőrzésük alatt. Ezzel szemben a lázadók parancsnoka, Samil Baszajev grozniji sajtóközpontja szerint a fegyveresek csaknem teljes egészében ellenőrzésük alatt tartják a botlihi járást - 14 falu van a kezükön -, valamint a szomszédos, szintén Csecsenfölddel határos cumadai járás öt települését. A lázadók állításuk szerint több mint 150 orosz katonát öltek meg, s több százat megsebesítettek. A sajtóközpont szerint a tegnapra virradóra lezajlott harcokban mintegy 20 katona halt meg, kettőt pedig foglyul ejtettek. A lázadók vesztesége saját állításuk szerint 25 halott és 35 sebesült. MTI-HIR Jeruzsálem. Bili Clinton amerikai elnök Ehud Baraknak küldött levelében nyomatékosan sürgette az izraeli kormányfőt, hogy további késlekedés nélkül hajtsa végre a ciszjordániai csapatkivonásról tavaly megkötött Wye Plantantion-i megállapodást. Üzenetében egyúttal fenntartásainak adott hangot azzal az izraeli elképzeléssel kapcsolatban, amely a csapatkivonás harmadik szakaszát az elfoglalt területek végső státusáról még ki sem tűzött tárgyalások keretébe kívánja beilleszteni. A levél tényéről tegnap adott hírt a Háárec című izraeli lap, Ehud Barak szóvivője azonban elzárkózott az üzenet tartalmának pontosítása elől. Egy amerikai illetékes, aki nevének elhallgatását kérte, az AP-nek annyit mondott, hogy az elnök levele tartalmilag nyilvánvalóan azt az amerikai álláspontot tükrözi, amelyről múlt heti washingtoni látogatásán tájékoztatták Joszi Beilin izraeli igazságügy-minisztert. Az amerikai tisztségviselő szerint Madeleine Albright külügyminiszter és Sandy Berger nemzetbiztonsági főtanácsadó figyelmeztette Beilint, hogy a csapatkivonás harmadik szakaszát nem lehet átugrani, noha a Clinton-kormányzat - miként az AP emlékeztett rá - a nyilvánosság előtt azt hangoztatta, hogy a kivonási menetrend kisebb módosításai ellen nem emelne kifogást. Amerikai főkonzulátus nyílt az egykori Saigonban Múltja van az épületnek Eltűnt két lengyel nő Varsó. Dagesztánban még a múlt héten eltűnt két lengyel állampolgárságú nő, a Lengyel Tudományos Akadémia munkatársai közölte tegnap a varsói külügyi szóvivő. A dagesztáni belügyminisztérium megerősítette, hogy a két lengyel nőt feltehetőleg elrabolták. Részletekkel nem szolgált, csak annyit közölt, hogy Mahacskalától 70 kilométernyire délnyugatra, Gunib térségében veszett nyomuk múlt vasárnap. Velük együtt elhurcoltak két dagesztáni tudóst is, az Orosz Tudományos Akadémia tagjait. A rendőrség feltételezi, hogy elrablóik váltságdíjat akarnak kicsikarni elengedésük fejében. (MTI) MTI-HIR Hanoi. Amerikai főkonzulátus nyílt tegnap Ho Si Minh-városban, Vietnam legnagyobb városában. A volt saigoni nagykövetség helyén álló épületet Nary Ryan külügyi helyettes államtitkár avatta fel. Az egykori dél-vietnami fővárosban álló épület a vietnami háború egyik legdrámaibb jelenetének helyszíne volt: a kommunista csapatok bevonulásakor, 1975 áprilisában a Saigonban maradt utolsó amerikaiak a nagykövetség tetejére másztak fel, s innen mentették ki őket helikopterekkel. A vietnami háború után két évtized telt el, míg az Egyesült Államok és Vietnam 1995 augusztusában rendezte kapcsolatait. A megnyitó ünnepségen Charles Ray amerikai főkonzul elmondta, hogy mostantól az új főkonzulátus intézi a vietnami állampolgárok vízumkérelmeit, amelyekkel eddig a bangkoki és a hongkongi főkonzulátus foglalkozott. Az első évben várhatóan 150 ezer turistavízumot fognak kiadni. Ha elfogadják, a kelet-európai volt kényszermunkások sem kapnak kevesebbet Lánskyt a deviza jogszabályok megsértésével gyanúsítják 290 ezer illegális dollár Igazságosabb amerikai tervezet MTI-TUDÓSÍTÁS Berlin. A náci korszak egykori kényszermunkásainak kártalanítását célzó amerikai tervezet lakóhelytől függetlenül azonos összeget irányoz elő minden érintett személy számára - írta tegnap a Süddeutsche Zeitung. A liberális német napilap által kivonatosan ismertetett tervet Michael Hausfeld washingtoni ügyvéd dolgozta ki, aki a keresetet benyújtott felperesek öszszes ügyvédje, valamint Csehország, Lengyelország, Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország egykori kényszermunkásai nevében lép fel. Tervezete nem tesz különbséget a túlélők között aszerint, hogy jelenleg milyen országban élnek, illetve mekkora nyugdíjat kapnak. A németek által favorizált ilyen értelmű megkülönböztetés nyomán a keleteurópai volt kényszermunkások jóval kisebb összeghez jutnának, mint Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy Izraelben élő sorstársaik. Hausfeld olyan pénzalap létrehozását javasolja, amelyet a német cégek, illetve „a német nép alapítványa" töltene fel pénzzel. A vállalatok főként azokat a személyeket kártalanítanák, akik a náci uralom idején ipari üzemekben végeztek kényszermunkát. A konszernek fizetnék azon egykori kényszermunkások kártalanítását is, akik 1945 után magánkézbe adott, ám előtte állami tulajdonú német vállalatoknál dolgoztak. A kényszermunkások többi csoportja (például a városi, községi önkormányzatoknál vagy a mezőgazdaságban alkalmazottak) az állami alapítványból kapná a kártérítést. MTI-HÍR Prága. Egon Lánsky cseh miniszterelnök-helyettes illegális bankszámlával rendelkezik Ausztriában - írta tegnap a Mladá fronta Dnes. A prágai napilap tudni véli, hogy a cseh kül- és biztonságpolitikáért felelős politikus nevén olyan számla van az Erste Banknál, amelynek létezéséhez a nemzeti bank nem adtajóváhagyását. Lánsky ezzel megsértette a deviza jogszabályokat. A cseh törvények értelmében cseh állampolgár, akinek állandó lakhelye a köztársaságban van, csak abban az esetben rendelkezhet bankszámlával külföldön, ha ahhoz anemzeti bank a jóváhagyását adta. Amennyiben a lap állítása igaznak bizonyul, Lánskyt államigazgatási büntetőeljárásban pénzbírsággal sújthatják. Lánsky egyelőre nem nyilatkozott az ügyben, szóvivője szerint szabadságon van. A napilap a pénzügyminisztériumot és a nemzeti bankot jelölte meg információja forrásának. Ezek alapján a politikusnak 290 ezer dollárnyi összeg van a számláján.