Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-14 / 187. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 11. POLITIKA 5 Székelyzsombor lakói eleinte idegenkedve, gyanakodva tekintettek a messziről érkezett idegenekre Élménygazdag nyár Erdélyben Míg a normális ember nyáron zavartalan pihenésre és attraktív üdülőhelyre vágyik, a pedagógus építőtáborba megy, ahol gyerekekre felügyel és keményen dolgozik. Vojtek Sándor, a pozsonyi gimnázium angolmagyar szakosa négy diákjával és két kollégájával Székelyzsomborban töltötte a nyár egy részét. VITÁL ANNA Miért éppen Székelyzsombor? A budapesti Berzsenyi Gimnázium megkereste az iskolánkat, hogy rendezzünk közös akciókat, és ennek keretében meghívtak a székelyzsombori táborukba. A berzsenyisek, akik iskolájuk számára egy áílandó nyári üdülőtábort kívántak létrehozni, a fordulat után végigjárták Erdélyt, ahol egy erre megfelelő épületet kerestek. Több sikertelen kísérlet után - szerepelt köztük egy romos kastély rendbehozása is, de ez pénz híján félbemaradt - az egykori szász falucskában, Nyírő József szülőhelyén, Székelyzsomborban találtak egy parasztvárat. Egy nyár alatt rendbehozták, megcsinálták a tetőszerkezetet, a következő nyáron azonban a pusztulás képe fogadta őket. A kapu, a falépcsők és minden mozdítható eltűnt - valószínűleg tüzelőnek használták fel a környékbeliek. Mivel a sziklás talaj miatt a vízvezeték beszerelését nem tudták megoldani, űgy döntöttek, lent a faluban keresnek megfelelő épületet. Találtak is a templom mellett egy házat, Zója András 1818-ban épült, tágas portáját. Azt hoztuk most rendbe. Elég kemény munka volt, köveket kellett hordani, talajt egyengetni, csatornát ásni, betonozni. Voltunk rá elegen, mert a berzsenyisek meghívták a brassói Áprily Lajos Líceum tanárait és diákjait is. Délelőtt dolgoztunk, délután pedig különböző foglalkozásokat tartottunk. Mi a garancia arra, hogy mindaz, amit fölépítettetek, a jövő nyárig nem megy tönkre, mint a parasztvár? A parasztvár tatarozása idején még túlságosan szokatlan dolog volt a környékbeliek számára a pestiek jövés-menése, rendezkedése. Ez egy világvégi kis település, ahová még telefonálni sem lehet, a lakói jóformán ki sem teszik a lábukat a faluból, a világtól elzártan élnek. Ide csöppent húsz budapesti ember, akik másképp beszélnek, viselkednek, ráadásul fürdőruhában „illetlenkednek" a főutcán. Eleinte voltak kisebb-nagyobb konfliktusok is, a falu idegenkedve, gyanakodva tekintett a jövevényekre. Most már ez megváltozott, a székelyzsomboriak elfogadták a Zója-porta jövendő lakóit, segítenek is, ahol tudnak, különösen az idősebbek. Remélem, ha már dolgoztatok, ingyenes volt a tábor. Tizenötezer forintnyi összeget fizettek a résztvevők, az útért és az ellátásért. Az építőanyagot különféle alapítványok adták. Milyenek voltak a délutáni foglalkozások? A pestieknek színjátszócsoportjuk volt, Nyírő József egyik balladájának feldolgozását adták elő, a brassói és pozsonyi diákok közreműködésével. Az egész falu eljött Az 1818-ban épült Zója-porta - még felújításra várva az előadásra, mindenkinek nagyon tetszett. A berzsenyisek hoztak egy fotólabort, az ott készített felvételeket nyomban elő is hívtuk, és fényképkiállítást rendeztünk. Ez is eseményszámba ment a faluban. Volt filmklubunk, mert sok művészfilmet - köztük számos csehet - hoztak magukkal a pestiek. A diákok egymást váltogatva bevezetőként előadást tartottak a bemutatandó filmről, a vetítés után pedig vitát rendeztek. Volt gyermekfoglalkoztatás is, a falubeli óvodásokat és kisiskolásokat meghívtuk a kultúrházba papírhajtogatásra, gyöngyfűzésre, rajzolásra. Ennek nagyon nagy sikere volt, sok kicsi jött el, pedig a berzsenyisek első ottléte alkalmával csupán két szülő merte elhozni a gyerekét, és aggódva leste, mit csinálnak velük az idegenek. Versmondó esteket rendeztünk, ahol mindenki elmondta vagy felolvasta a legkedvesebb versét, volt két gyertya mellett József Attila-szeánsz, naplementenézés a hegytetőről, tábortűz énekszóval. A legtöbb műsor spontán módon jött létre, különösebb előkészületek nélkül, mégis nagyon jól sikerült. Mi volt a legemlékezetesebb élményed? Találkozásom a Berzsenyi Gimnázium diákjaival. Rendkívül olvasottak, tájékozottak ezek a gyerekek. Véggigondolják a dolgokat, megvan bennük az az igény, hogy mindenről saját véleményt alkossanak. Beszéltem egy idén érettségizett fiúval, akit felvettek művészettörténetre. Elmondta, nem is az volt a nehéz, hogy megtanulja a felvételi anyagát, hanem az, hogy a tanultakat magában végiggondolja és rendszerezze. Nem vagyok biztos abban, hogy nálunk minden gyerek végig is gondolja a tanultakat. Ezek a magyarországi diákok már most autonóm emberek. Jót tett a mi gyerekeinknek is a társaságuk, a szellemi igényességük. Olyan szempontból is hasznos volt számomra ez a tábor, A kapu, a falépcsők és minden mozdítható eltűnt - valószínűleg tüzelőnek hasz- * * náltákfel. \\ hogy magyarországi kollégáimtól kaptam egy visszajelzést; mások is így tanítanak, járható az általam választott út. Nem a vasfegyelem a fontos, mert az nem kedvez a kreativitásnak. Az órákon oldott légkörre törekszem, s ezt sokan úgy interpretálják, hogy képtelen vagyok fegyelmet tartani, tehát nem vagyok jó pedagógus. Amikor aztán bejönnek hospitálni, csodálkoznak, hogy a gyerekeket mégis megtanítottam valamire. Angol nyelvből volt az idén érettségiződ? Még soha nem voltak ennyien. A két osztályból négy kivételével mindenki angolból is érettségizett. És legnagyobb örömömre nagyon jól. Avantgárd költő emigrációban VOROS PETER Száz évvel ezelőtt született Újvári Erzsi, a magyar avantgárd irodalom figyelemre méltó, ám méltatlanul elfelejtett alakja. Ezek után kíváncsian tesszük fel a kérdést, ki is állhat eme ritkán leírt, keveset emlegetett név mögött? Nos, nem más, mint Kassák Lajos húga, azaz Kassák Erzsébet, aki 1899-ben született Érsekújvárott. Kassák Lajos az Egy ember élete című önéletrajzi regényében foglalta portréba „Bözse" egyéniségét, bontakozó tehetségét és alakját. Keserű gyermekkor, nincstelenség, nyomor és sok-sok munka árnyékolta be a költő korai éveit. A fiatalon Budapestre került munkáslány első alkotásai a Kassák szerkesztette Tettben, majd ennek betiltása után a Mában jelentek meg. Újvári Erzsi - aki újságíróként is közismert volt - igazolja tehetségét, dokumentumértékű versei rendszeresen jelentek meg Kassák folyóirataiban. A Tanácsköztársaság idején házasságot kötött Barta Sándorral. Az 1918-19-es forradalom bukását követően a magyar avantgárd irodalom első nemzedéke (György Mátyás, Mácza János, Reiter Róbert, Szélpál Árpád és mások) emigrációba kényszerült. Barta Sándor és Újvári Erzsi az osztrák fővárost, Bécset választották, ahol Kassák Lajos lett a szellemi „vezérük". Újvári Erzsinek Bécsben jelent meg a Prózák (1921) című kötete, majd nem sokkal később, 1922-ben Versek címmel egy gyűjteménye. Az emigráció ideje alatt Újvári Erzsi az Akasztott Emberben, az Ékben és az Egységben közölte verseit. A Barta család 1925-ben a Szovjetunióban (Moszkvában) telepedett le, de Újvári Erzsi itt már csak elvétve írt, ritkán publikált. Többéves emigráció után nagyon fiatalon, életének negyvenegyedik évében, 1940. augusztus tizenegyedikén halt meg. Az utóbbi hat évtizedben irodalmi utóéletét, mindössze a Csikorognak a kövek (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986) című verseskötet és a Magyar költőnők antológiája (Enciklopédia, 1997) című kiadvány jelzi. Újvári Erzsi Bergman „krimit" forgat Újvári Erzsi versei rendszeresen jelentek meg Kassák Lajos folyóirataiban Ijesztő erejű képsorok Stockholm. Krimikhez sorolható Ingmar Bergman legújabb alkotása, bár mentes a gyilkosságoktól, és a svéd filmrendező egyáltalán nem kanyarodott le az értékek útjáról. Liv Ullmann, a film rendezője Bergman csak a forgatókönyvet írta - inkább „lélekölőnek" értékelte sajtóértekezletén a Troloesa (Faithless) című filmet, amelynek forgatása a jövő héten kezdődik. Bergman éveken át küszködött a megírással, a történet személyes életélményein alapul. A főhős dolgozószobájában emlékezik vissza arra, hogy mit művelt az asszonynyal, akit szeretett - tárta fel a színésznőből rendezővé avanzsált Ulmann. Lena Endre, a női főszereplő szerint a film ijesztő erejű lesz és sokkolni fogja a nézőket. Ingmar Bergman utolsó mozifilmje, a Fanny és Alexander óta csak a televíziónak dolgozik, illetve színházban rendez. (MTI) CSIKOROGNAK A KÖVEK Szépirodalmi Könyvkiadó Nyitott nap a Markízában Pozsony. Augusztus 21-én 9től 16 óráig a Markíza Televízió ismét nyitott napot tart. Az érdeklődőket, akik a televíziózás kulisszatitkaira kíváncsiak, ez alkalommal is gazdag programmal várja a Markíza. A látogatók természetesen a képernyőről megismert kedvenceikkel is találkozhatnak - ezúttal személyesen. (ú) Gitárosok találkozója Hajdúböszörmény. Negyvenegy magyarországi, valamint Spanyolországból, Szlovákiából és Erdélyből érkezett klasszikus gitáron játszó főiskolai, illetve konzervatóriumi hallgató vesz részt Hajdúböszörményben a Kelet-Magyarországi Klasszikusgitár-fesztiválon. A továbbképzés jellegű találkozót hetedik alkalommal rendezték meg a Wargha István Pedagógiai Főiskolán. A résztvevők hangversenyei mellett mesterkurzust is tartanak a rendezvényen. (MTI) Fúvósfesztivál kassaiakkal Tótkomlós. Kilenc magyarországi, felvidéki és erdélyi zenekar részvételével rendezik meg a tótkomlósiak ötödik nemzetközi fúvós találkozójukat augusztus 19. és 22. között. A Szent István-napi ünnepségek keretében felvonulnak a fúvószenekarok és végigmuzsikálják a várost. Augusztus 21-én a kassai ifjúsági és felnőtt rezesek hangversenyét élvezhetik a komlósiak. (MTI) Vívóbemutató a vár udvarán Pozsony. A Szent Galahadrend vívócsoport a Történeti Múzeummal együttműködve holnap 15 és 16 órától a pozsonyi vár udvarán tart színházi jellegű, a gótika korát idéző vívóbemutatót. Az esemény megtekintése díjtalan, (ú) MOZI POZSONY HVIEZDA: Mátrix (am.) szombat, vasárnap 15.30, 18, 20.30 KERTMOZI: Briliáns csapda (am.) sz., v. 20.45 TATRA: Mondd, mi a szerelem (svéd) sz., v. 15.30, 20.30 Álmaid nője (spa.) sz., v. 18 ISTROPOLIS: 10 dolog, amit utálok benned (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 Mátrix (am.) sz., v. 15.30,18, 20.30 Ronda ügy (am.) sz., v. 17.30, 20 MLADOSŤ: 10 dolog, amit utálok benned (am.) sz., v. 15.15, 17.30, 20 OBZOR: Asterix és Obelix (fra.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: A suttogó (am.) sz., v. 17.15 Knockin' On Heaven's Door (am.-ném.) sz., v. 17,21 Az őrület határán (am.) sz., v. 17.30 A kertben (szl.) sz., v. 18 Asterix és Obelix (fra.) sz., v. 18.30, 20.30 KASSA DRUŽBA: Lisszaboni történet (fra.) sz., v. 17.45, 20 ÚSMEV: Csak egy kis pánik (am.) sz., v. 18, 20 CAPITOL: Mátrix (am.) sz., v. 15.45, 18, 20.15 TATRA: Ronin (am.) sz. 17.45, 20 Átkozott boszorkák (am.) v. 17.45, 20 IMPULZ: Boys (am.) sz., v. 19.15 DEL-SZLOVAKIA GALANTA - SZABADTÉRI MOZI: Briliáns csapda (am.) v. 21 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ronda ügy (am.) sz., v. 19 LÉVA - JUNIOR: Asterix és Obelix (fra.) sz., v. 18 KERTMOZI: Briliáns csapda (am.) sz. 21 Asterix és Obelix (fra.) v. 21 NAGYMEGYER SLOVAN: Egy bogár élete (am.) sz., v. 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Asterix és Obelix (fra.) sz. 19 v. 14 GYOR CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Elveszett zsaru 13.30, 15.45, 18, 20.15 Múmia 11.15,13.30,15.45,18,20.15 Kegyetlen játékok 16,18, 20 Acsaj nem jár egyedül 14,16,18,20 Mint a hurrikán 13.30,15.45, 18, 20.15 Taxi 14, 16, 18, 20 Briliáns csapda 13.30, 15.45, 18, 20.15 Kedvenc Marslakóm 14,16, 18, 20 Tíz dolog, amit utálok benned 14, 16, 18, 20 Mulan 14 Csak egy kis pánik 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 LLOYD: Csak egy kis pánik (am.) 18,20 Pleasantville (am.) 22 Római kőépület, török börtön a győri Széchenyi téren Sok pénz is előkerült MTI-TUDÓSÍTÁS Győr. Római kori kőépületek maradványaira, továbbá hun temetőre és török börtönre bukkantak a szakemberek a győri Széchenyi téren minap befejeződött régészeti feltáráson. Szőnyi Eszter, a kutatás vezetője elmondta: a föld alatt rejtőző régészeti értékek felülmúlták várakozásukat. Meglepetés volt számukra a török börtön, amelyről csak írásos dokumentumokból tudtak, de a tömlöc a korábbi ásatásokon még nyomaiban sem került elő. A jelenlegi ismeretek szerint a XVI. század közepén épült. Üregét valószínűleg a XVII. század végén tölthették fel törmelékkel. A börtön változatos kályhacsempe-anyagot és sok pénzt, nagyobbrészt Ferdinándpénzeket rejtett. A szakemberek rátaláltak egy kupolára, amely vélhetően a XVIII. századi vízvezetékrendszerhez tartozik. Lehetséges, hogy kút volt, amelyet kupolával fedtek le. A kupola 1712-ből származó téglából épült. Előkerült a XIII. század végén kialakított piactér, déli részén vályogfalú, sövényfonatos építménymaradványokkal, amilyeneket a XIV. század végén használtak. Ezt igazolja, hogy az egyik padlószintjén Zsigmond-pénz bújt meg. Az ásatás északi részén feltártak egy kora Árpád-kori házat földbe mélyített, kőből rakott kemencével és több szabadtéri sütőkemencével. Az V. század közepe táján, a hun korban temetkezési helynek használták a területet. A feltárt sírok egyikében torzított koponyás csontvázat találtak, márpedig a koponyatorzítás szokása az V. századra jellemző. A rómaiak fénykorában, a II. század végén, a III. század elején alakult ki a kőépületek szegélyezte utcasor és a lekavicsozott térburkolat, amelyet nyomokban ugyancsak megtaláltak. A római korból gazdag kerámia leletanyagra bukkantak a régészek. A nagy tömegű itáliai, galliai kerámiatöredékek arra utalnak, hogy jómódú segédcsapat táborozott ezen a helyen. A leleteket restaurálják, majd bemutatják az érdeklődőknek. A kultúrházban tartott foglalkozásokat nagyon élvezték a helybeli gyerekek (Vojtek Sándor felvételei)