Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-14 / 187. szám, szombat

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 2699. Bármikor kitörhet a háború Hongkong. Egy magas be­osztású pekingi katonai szak­értő szerint Kína és Tajvan között bármikor kitörhet a háború. Jen Csaó, a pekingi hadtudományi akadémia ve­zető beosztású tagja azt nyi­latkozta, hogy a Tajvani-szo­rosban sokkal komolyabb a helyzet, mint azt a kívülállók gondolják. Egy amerikai szakértő a Reuters brit hír­ügynökségnek nyilatkozva hasonlóan vészjósló képet festett a konfliktusról. (MTI) Büntetések hanyagságért Washington. Bill Richardson amerikai energiaügyi minisz­ter csütörtökön közölte, hogy a biztonsági előírások betar­tásának elhanyagolása miatt fegyelmi büntetéssel sújtják a los alamosi atomkutató inté­zet három alkalmazottját. Az intézet az elmúlt hónapok­ban a feltételezett kínai atomkémkedéssel kapcsola­tos közfigyelem homlokteré­be került. (MTI) Öcalan ismét hallat magáról Isztambul. Abdullah Öcalan, a Kurd Munkáspárt (PKK) Törökországban terrorcse­lekmények vádjával halálra ítélt vezetője szerint szerve­zete kész letenni a fegyvert, amennyiben Ankara egy igazságszolgáltatási reform keretében amnesztiában ré­szesíti tagjait. A gerillavezér a héten egyszer már felaján­lotta, hogy harcosai beszün­tetik küzdelmüket, de akkor még nem mondta meg, hogy mi ennek az ára. (MTI) Öcalan újabb ajánlatát ügyvé­dei ismertették. (TA SR/AP) Endeavour-start októberben Washington. Az amerikai űrkutatási hivatal bejelentése szerint szeptember 16-ról legkorábban október 7-re ha­lasztották az Endeavour űr­repülőgép következő útját. Meg akarják ugyanis vizsgál­ni, nincsenek-e kábelszigete­lési problémák az űrrepülő­gépen, miután a másik űrjár­művön, a Columbián a leg­utóbbi út alatt rövidzárlat kö­vetkeztében leállt két rakéta­motor-számítógép. (MTI) A megbízott elhagyja Irakot New York. Mostantól fogva Bagdad nem lesz többé az ENSZ-főtitkár iraki külön­megbízottjának állandó állomáshelye: az indiai Prakas Sah Újdelhibe helye­zi át „székhelyét" és csak egyes konkrét missziók cél­jából utazik majd Irakba. Kofi Annan döntött úgy: a továbbiakban nincs szük­ség arra, hogy Sah „teljes munkaidőben" tartózkodjék Bagdadban. (MTI) Buford Furrow elismerte, ő ölte meg a postást is Megtörtént a vádemelés Hashim Thaqi és Ibrahim Rugova homlokegyenest eltérően ítéli meg az UCK-t Kétséges együttélés Róma/Berlin/Bécs/Párizs/ Pristina. Az olasz külügymi­niszter komoly aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a ko­szovói albán fél makacsul nem teljesíti a békemegálla­podás feltételeit, és kilátásba helyezte, hogy a nemzetközi közösség felülvizsgálja a ki­dolgozás alatt álló segély­programot. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Lamberto Dini első ízben fenyegető­zött a nemzetközi segélyek megvo­násával arra a esetre, ha nem áll be javulás a koszovói emberi jogi hely­zetben. A külügyminiszter követel­te, hogy a KFOR erélyesebben avat­kozzon be a szerb nemzetiségűeket sújtó erőszakcselekmények meg­akadályozása céljából. Felszólította a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetőit, hogy tartsák magu­kat az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozatához, amely Belgráddal szemben nagy önállósá­got élvező, de többetnikumú Koszo­vót irányoz elő. Ezzel szemben a Koszovóban élő szerb és albán népcsoport átmeneti szétválasztását szorgalmazta tegna­pi nyilatkozatában egy német ellen­zéki politikus. Kari Lamers, a kon­zervatív uniópártok parlamenti frakciójának külpolitikai szóvivője hibásnak minősítette a nemzetközi békefenntartó erők törekvését, amelynek célja összebékíteni az egymásra fenekedő albánokat és szerbeket. Szerinte a többetnikumú Koszovó eszméje nem megvalósít­ható. Ezért meg kellene vizsgálni, vajon nem célszerű-e a két népcso­port átmeneti szétválasztása. Ez ugyanis megteremthetné a későbbi megbékélés, a rendezett együttélés feltételeit - hangoztatta Lamers. Nem a megbékélés irányába mutat az a tény sem, hogy Hashim Thaqi, a koszovói albánok ideiglenes kormá­nyának vezetője kitart amellett, hogy az albánok követelte független Koszovó állam rendelkezzen saját véderővel, s ezt a megállapodások értelmében feloszlatandó UCK ré­Az oroszok a legkorszerűbb arzenált vetik be Dagesztánban - állítólag sikerrel Éleződő csecsen-orosz ellentét MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz erők csapásokat mérnek az iszlámista fegyveresek bázisaira, bárhol legyenek is azok ­jelentette ki tegnap Vlagyimir Pu­tyin ügyvezető orosz kormányfő Tomszkban tartott sajtóértekezle­tén. Putyin szavai szerint ez a ban­diták elleni jogos önvédelem része, s a Dagesztánba betört fegyvere­seket a „legrövidebb idő alatt, a le­hető legkevesebb veszteséggel" fogják kiszorítani. Nyilatkozatával Putyin egyértelmű­en arra utalt, hogy a szövetségi erők nem kímélik a csecsenföldi vaha­bita bázisokat sem. Erre azonnal re­agált is Majbrek Vacsagajev, Aszlan Maszhadov csecsen elnök moszkvai képviselője, aki cáfolta, hogy a Dagesztánban hacolóknak csecsen­földi bázisaik lennének, s kijelentet­te: ha az orosz erők csecsenföldi célpontok ellen is végrehajtanának csapásokat, az Putyin „politikai pá­lyafutásának végét jelentené". Az orosz légierő folyamatosan be­veti a Szu-25-ös vadászbombázó­kat, s az utóbbi napokban a Szu-24­es hadszíntéri bombázók is a leve­gőbe emelkedtek. Főként nagy A riasztó adatokat közlő UNICEF-jelentés dacára London helyesli a szankciókat Kizárólag Szaddám okolható MTI-HIR London. Nagy-Britanniának to­vábbra is az a meggyőződése, hogy az ENSZ-nek fenn kell tartania az Irakkal szemben az Öböl-háború kezdetekor bevezetett büntetőin­tézkedéseit. London annak ellenére ragaszkodik ehhez, hogy a világ­szervezet gyermeksegélyezési alap­ja (UNICEF) az iraki gyermekha­landóságnak a szankciók miatti megduplázódásáról számolt be. .Aggasztónak tartjuk az iraki lakos­ság megélhetési körülményeit, sú­lyosságával tisztában vagyunk. Az ÚNICEF jelentése azonban azt is bi­zonyítja, hogy az ország északi ré­szén, amely fölött Bagdadnak nincs fennhatósága, a gyermekhalandó­ság egyértelműen kisebb arányú, mint a többi országrészben, ahol MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Vádat emeltek a Los Angeles-i zsidó központban lövöl­döző Buford Furrow ellen. A 37 éves férfit szándékos emberöléssel és ötrendbeli emberölési kísérlet­tel vádolják. Az amerikai ügyész­ségi illetékesek szerint Buford Fur­row bevallotta, hogy nem csupán a zsidó közösségi ház elleni géppisz­tolyos támadást követte el kedden, hanem ő gyilkolt meg ugyanazon a napon, a közösségi háztól néhány mérföldre egy Fülöp-szigeteki származású postást is. Furrow állí­tólag elismerte, hogy a postás két szempontból bizonyult számára megfelelő célpontnak: nem volt fe­hér ember, ugyanakkor foglalko­zása folytán szövetségi közalkal­mazottnak minősült. Egyiptomot Izrael nukleáris fegyverei aggasztják Albright elégedetlen szeiből kívánja létrehozni. Az oszt­rák Die Presse című napilapban a politikus kifejtette: az UCK nem ma­rad fenn jelenlegi formájában, ha­nem három terüietre teszi át tevé­kenységét: politikai pártot alapít, tagjainak egy másik része az újon­nan alakítandó rendőrséghez csat­lakozik, és a (követelt) független al­bán államnak lesz saját védereje is, amely szintén az UCK-ból alakul majd meg. Ezzel szemben Ibrahim Rugova, a koszovói albánok mérsékelt vezető­je három vezető francia lapban teg­nap egyszerre megjelent interjújá­ban az UCK tevékenységének nem­zetközi ellenőrzés alá vonását sür­gette. Rugova tegnap Pristinában is megszólalt, és kijelentette, hogy pártja, a Koszovói Demokratikus Szövetség kész együttműködni nemcsak az ENSZ-szel, hanem a ri­vális koszovói erőkkel is. A politi­kus, akit nem hivatalosan már két­szer is elnökükké választottak a ko­szovói albánok, kijelentette, hogy Koszovó választott elnökének tekin­ti magát. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Washington/Kairó. Ehud Barak izraeli miniszterelnök megbízottja, Joszi Beilin igazságügyi miniszter csütörtökön Washingtonban talál­kozott Madeleine Albright ameri­kai külügyminiszterrel, és arról igyekezett őt meggyőzni, hogy az „átmeneti intézkedésekkel való pe­pecselés" csak időpocsékolás, és in­kább az izraeli-palesztin viszony végleges rendezését célzó tárgyalá­sokat kellene megkezdeni. Beilin ezzel lényegében azt akarta elérni, hogy tegyék félre az előző minisz­terelnök, Benjamin Netanjahu által a tavaly októberben a Maryland ál­lambeli Wye konferenciaközpont­ban Jasszer Arafat palesztin veze­tővel elért megállapodás végrehaj­tásának kérdését. A megállapodás, amelynek végrehajtását Netanjahu elmulasztotta, a Jordán folyótól nyugatra eső, Izrael által megszállt területek további 11 százalékának átadását írja elő. Albright lényegében elutasította Beilin érvelését, és azt mondta, hogy a Wye-i átmeneti megállapo­dás feltételeinek teljesítése egyál­talán nem gátolná, sőt, inkább fel­gyorsíthatná a végleges státus ki­alakítását célzó tárgyalásokat. Annyi engedményt azonban tett Iz­raelnek az amerikai diplomácia irá­nyítója, hogy kijelentette: a terület­átadás lebonyolításának menet­rendjét illetően Washington haj­landó tudomásul venni „szeré­nyebb mértékű" módosítást, ha ab­ba a palesztinok is beleegyeznek. Egyiptomi bírálat is elhangzott Iz­rael címére. Hoszni Mubarak poli­tikai főtanácsadója kijelentette: Iz­raelnek meg kell semmisítenie nukleáris fegyvereit, hogy a Közel­Kelet tömegpusztító fegyverektől mentes övezetté válhasson. Osza­ma el-Baz egy Kairóban megrende­zett, a biológioai háború veszélyei­vel foglalkozó konferencián mon­dott beszédet. Arra is figyelmezte­tett, hogy az ötvenes években az iz­raeli Dimonában létesített atom­erőmű „ugyanolyan veszélyt jelent Izraelre és az egész térségre, mint Csernobil Európára". Külföldi szakértők szerint Izrael legalább 200 nukleáris robbanófej­jel és a hozzájuk szükséges hordo­zóeszközökkel rendelkezik. Lázadók támadása egy kasmíri katonai tábor ellen Külföldi zsoldosok MTI-HIR Szrinagar. Az indiai Kasmírban feltehetőleg muzulmán lázadók tegnap ismét megtámadták a had­sereg egyik táborát. Két katona és két lázadó meghalt - közölték a hadsereg tisztjei. A lázadók és a katonák között au­gusztus elején újultak ki a szórvá­nyos harcok, amelyekben összesen több mint 80 katona, polgári sze­mély, illetve lázadó vesztette éle­tét. A szakadár fegyveresek főleg katonai táborok elleni indítanak meglepetésszerű támadásokat. Ezúttal Dzsammu és Kasmír szö­vetségi állam középső részén, a bírvahi tábort támadták meg állig fölfegyverzett gerillák. A nyilatko­zó katonák szerint a megölt két tá­madó külföldi zsoldos volt. pusztító erejű, lézeres célravezető berendezéssel ellátott légibombákat szórnak le, amelyek a célpontba több méter mélyre fúródva rob­banak fel. E bombákat széles körben alkalmazták az orosz-csecsen hábo­rú idején is, főként bunkerek ellen. Emellett bevetik az ODAB- 1000 tí­pusú légibombákat is, amelyek nagy területen képesek mindent elpusztí­tani (Afganisztánban szórtak le ilyen bombákat a mudzsahedek el­len). Orosz adatok szerint e bombá­zások következtében az utóbbi na­pokban 150 muszlim harcos vesz­tette életét Dagesztánban. its u k fel áborúban megsemmisült iskolát" Szaddám Húszéin hatalma érvé­nyesül. Ebből látható, hogy a hely­zetért a bagdadi rezsim, és nem a szankciók a felelősek" - jelentette ki Géoff Hoon külügyi államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy a büntető­intézkedések nem az iraki gyerme­kek ellen irányulnak, és akár hol­nap föloldhatók, ha Bagdad hajlan­dó teljesíteni a nemzetközi közös­séggel szembeni kötelességét. Brit KFOR-katonák elkobozták azt a két gépkocsit, amelyet a Gornja Brinjában lezajlott szerbek elleni támadás­ban részt vett, a britek elől menekülő albánok hátrahagytak. (TA SR/EPA)

Next

/
Thumbnails
Contents